Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-19 / 18. szám

4. oldali

BACSMEGYEI NAPLÓ

Vakbél-klub alakul

A tagok kötelesek egy éven beiül megoperáltatni magukat

Nagyváradról jelentik: Érdekes klubalakulás foglalkoztatja a nagyváradi közvéleményt. Dr. Bauer Albert fogorvos — egyébként- népszerű baritonista is.— vetette fel aztazötletet, hogy mindazok, akik ki akarják operáltatni a vakbelüket, tömörüljenek és alapítsanak maguknak külön klubot. A Vakbćlklubról, amelynek megalakítása már előrehaladott stádiumban van, az alapitó a következőket mondotta.:

— A vakbél tudvalevőleg egy csökevériy szerve az embereknek, mely például . az alacsonyabb rendű állatoknál még fontos szerepet játszik, ellenben az embernél, nemhogy fölösleges, de gyuladásos veszedelmeket rejthet magában. Tudni kell azt is, hogy a vakbéloperáció csak akkor veszélyes, amikor már baj van vele. Egészséges állapotban az operáció teljesen veszélytelennek mondható és egy hét alatt begyógyul. Az ember, akinek a vakbele kint van, a vakbélgyulladással járó veszélyektől egyszer és mindenkorra megszabadul. Hogy mást ne említsek, biztositó társaságok húsz százalék valószínűséggel kalkulálják a táblázatokban a biztosított előnyére, ha a vakbél kioperál tatot t. ilyen körülmények között nemcsak észszerű,. de közérdekű - is, hogy az egészséges emberek körében is propagandát csináljunk a vakbél ellen és még inkább azok körében, akiknek már egyszer vakbéloperációjuk volt. Az én koncepcióm szerint a »Vakbélklubot« a következőképpen lehetne megszervezni. Minden tag heti száz lejt fizetne be tagsági dij címén, mikor már elegendő tag. s elegendő összeg van, akkor sorshúzás döntené el, hogy kiknek és mikor kell kioperálteitni a vakbelét, A páciens operálási és szanatóriumi költségéiről és a legfinomabb ellátásáról a klub gondoskodnék és evégből érintkezésbe- lépne egy szanatóriummal, amely kedvezményeket adna a klubnak. Minden tag egy éven-beiül kisorsolandó és kizárás terhe alatt köteles magát megoperáltatni. Az .alapitó a szanatóriumi províziót nem említi.

Blaha Lujza meghalt

Hétfőn délelőtt tizenegy órakor következett be a halál

Abban a szívós küzdelemben, a melyet, BÍalia Lujza a gyilkos betegséggel folytatott, hétfőn délelőtt tizenegy órakor a sokat szenvedett szív alul maradt. Csodálatos volt, hogy az a szív, amely egy hosszú élet igazán na^y munkájától és súlyos izgalmától volt meggyötörve, mégis hatalmas tartalékerőkkel rendelkezett, amelyek arra képesítették, hogy a betegségek leggonoszabbikával immár ötnegyed év óta sikerrel megküzdőit.

Blaha Lujza, aki hetvenhat éves volt, hosszú élete alatt soha nem volt komoly beteg. Ezelőtt ötnegyed évvel betegedett meg, a betegség agyát támadta meg. Erői fokozatosan csökkenni kezdtek, aluszékonynydvált és készült a halálra. Környezetét nem háborgatta halálos gondolataival, csak az orvosával közölte több Ízben, hogy halálát közeledni érzi. Emellett voltak egyes napok, amelyen bámulatos optimizmus vett rajta erőt, abban reméiiykédett, hogy még sétára indulhat. Néhány nap előtt már aluszékonyságát mély kúbultság váltotta fel, a melvet csak egyszer-kétszer sikerült néhány percre megszakítani. A betegségéhez végzetes hurutos tüdőgyulladás járult, amely vasárnap éjjel 40.3 fokra emelkedett.

A halál hétfőn délelőtt 11 órakor következett be. Blaha Lujza családja és kezelőorvosa állták körül a .nagy beteg ágyát. Blaha Lujza aludt Álmában szűnt meg. á szívműködése, ■'

Családi neve Reindl volt, a-színpadon Kolosi Lujza, majd Blaha- Lujza néven aratta a sikereket, de mindenki csak úgy hívta: a nemzet csalogánya. A magyar nótának, a magyar melódiának hires prímása volt; évtizedekig az ő csodá'atos művészetének árnyékában vigadt, búsult és telke sédét t Magyarország. Szerencsés véletlen, hogy akkor jött akkor

: tiint fel, amikor missziót ■ apssíolságot jelentett a magyar művészet ápolása és gazdagítása. Nem volt még magyar művész, aki úgy hozzánőtt volna a közönség szivéhez; két generáció hódolt held oly au őszintén, ahogy csak a kivételes nagyok előtt hajlik meg egy ország. A pályája merész ivü, máról-holnapra jutott. el a legnagyszerűbb sikerekig. 1850- ben " Rimaszombatban született, ott élte gyerekkorát is. Az apja 48-ban, mint huszártiszt szolgálta Kossuthot, a magyar forradalmat, később, amikor Haynau ült Magyarország nyakára, levetet- I te az uniformist és felcsapott színésznek,-Mint Thalia szegény, kóbor, magyar papja, végigjárta az országot,

: mindenhova magával Vitte leányát is; .aki pontosan nyolc éves korában lépett először színpadra. Jónevü színésznő volt már a kis Kölesi Lujza, amikor férjhez m?trt Bláha -katonai karmesterhez, aki felismerte-hangjának pompás értékét és kiképezte.- Ez időben nyílt meg Pesten az első modern színpad: a Népszínház, amely akkor divatos népszimnüifoda'orn termékeivel lépett a közönség elé. Blaha Lujza leszerződött a színházhoz és itt aratta országraszóió nagy sikereit és a Fala rosszában, a Sárga csikóban és a többi ismert’ népszínműben. Később operettekben lépett föl: a KorncviUei harangokban, a Boccaccióban, majd A szókimondó asszonyságban csodálta meg az' ország. 1901-ben a Nemzeti Szinház örökös tagjának nevezték ki. itt lépett föl utoljára, mint őszliaju matróna, Móricz Zsigmond hires darabjában, a Sári bíróban. Öreg napjait' gondtalanul élte le, a magyar kormány bőkezűen gondoskodott róla és a magyar közönség, mely - mint tradíciót vette át a Blaha Lujza iránti tiszteletet,

Blaha Lujzát szerdán délután háröm órakor temetik a Nemzeti Szinház előcsarnokából. A nagy művésznőt a Kerepesi-nti temetőben a Budapest főváros által adományozott díszsírhelyen temetik cl Jókai Mór sírja mellé. A temetésen ugy a kormány, mint ' Budapest főváros, valamennyi . színház,'' a

1926. január 19.

Sztnészszöveíség és a Színigazgatók Szövetsége, valamint igen sok társadalmi egyesület képviselteti magát.

Művészkörökben máris hangoztatják, hogy; a nemzet csalogánya emlékét márványban keli megörökíteni'. Valószínűleg társadalmi gyűjtést indítanak,erre a célra.

Férjgyi (kos sággal vádolt asszony

Mérgezési per a kikindai törvényszék előtt

Kikindáról jelentik: A kikindai törvényszék dr. Gyurgyevics Voiszláv törvényszéki elnök büntetőtanácsa most tárgyalta Ludvig Jánosné bűnperét, aki ellen az ügyészség .azt a vádat emelte, hogy rnegmérgezte első urát, Mathiasz Ede lakatost,

Mathiasz Ede 1922 október 23-ikárf halt meg — a vádirat szerint —• gyanús körülmények között. Halála körülményeinek felderítésére megindult a nyomozás, holttestét feíboncolták és a holttest gyomorrészeit bekiildíék a beogradi bakteriológiai intézetnek, hogy állapítsa meg, nem tartalmaznak-^ mérget. A bakteriológiai intézet 1925 október

26-ikán, tehát kerek három évvel később küldte vissza a vizsgálat eredményét. A gyomorrészekben nagymennyiségű arzént találtak és ennek alapján megindult, az eljárás Ludvig Jánosné ellen.

Ebben az ügyben most tartották az” első tárgyalást. A vádat dr. Moszkovita ügyész képviselőié, míg a védelmet dr. Wolff Jakab ügyvéd látta el.

Ludvig Jánosné tagadta a vidaí. Elmondta, hogy férje beteg volt és sűrűn szedett különféle gyógyszereket, többek közt arzént is. így lehet az, hogy a gyomorrészekben mérget találtak. Ezután az orvosszakértőket hallgatták ki, akiknek véleménye szerint az elhunyt szivparalizisben szenvedett.

Az ügyész és a védő uj tanuk beidézését kérték. A tárgyalást emiatt január hnszonharmadikára halasztották.

A. faun

Irta : Szekáló. Jenő

Az ablak nyitva volt, s azon át beáradt a tenger lehelete. Percekig még fekve maradt az ágyen, hogy nyitott szemmel bámuljon a világosságba, — ajka szomjasan szívta föl á sós és halszagu, de magas sziklaodvak ölén nyiló ciklámenek édes illatától mámoros levegőt. Két karját önkéntelenül tárta ki az ágy magas és csipkefehér merrynyezete; felé.

Csöngetett. Bejött a szobalány. Magas, csontos, ébenhaju dalmát lány, de a tekintete nyílt és becsületes, és friss arcán az ifjúság hamvassága fehérlett Az ifjú most őt is nagyon szépnek találja.

— Hivatni tetszett, Maróti ur?

— Hözja be a reggelimet, Matild... A bátyám már fölkelt?

— Ö... Ervin ur már réssel hat órakor kirándulásra indult 'motorcsónakká!;

Milyen szép az élet.. Gyönyörű!

Az ifjú fölkelt az ágyból. Sötétszinü selyempizsamában volt. Mig a reggelit behozták odaült a tükör elé. ' Óraszámra tudott Így ülni, űrig gyönyörködött'a saját ábrázatában. Csak ' huszonhárom éves volt, a vonásai élesek voltak és finomak. Zöldes csillogása szemének is mély,, megejtő, nézése... mint a fiatal szomjas és. vágyaktól'lihegő vadállatoké. De volt egy boszszaníó testi fogyatékossága, amiről szegény alig tudottpúpos volt, , De elfelejtette, mert délceg és magas fiatal palidnak képzelte magát, a született 'nyomorékak isteni öntuda'tlanságáb'an. S a tökre is mindig csak szépet mutatott.

—• Sápadt az arcom, akár a hold! — sóhajtotta. —- De majd kipirositják a szerelem rózsái.

Szerelmes volt egy német lányba, itt nyaralt a fürdőben.., nagy, telthusu szőke szépség... Antóniának hívták. Kedves mosollyal fogadta mindíg az ifjú bálványozó, de néma. hódolatát. Maróti ezen annyira' fölbá’tcrodott, hegy este hamar négyoldalas levelet irt, amit a Szállodai szolga segítségével csempészett be a német kisasszonyhoz. A levélre válasz is érkezett... csak két sor, de többet ér hosszú, fejezetekre osztott, zengő hőskol töményeknél. A lány, találkát adeít neki estére az ivóháznál a fehér pádon... a tengerpart közelében.

A napot álmodozó semmittevésben töltötte el. Délután újból meghorotválkozett, mert a haja kissé kócos lett, és azt is rémülten állapította még, hogy bőrének nincsen olyan hamvas fehérlő fénye, mint reggel.

órákig sétált a tengerparton, bódult fővel. • Besötétedett. Feljött a hold... és hosszú ezüstlő hidat'varázsolt a vizek sötét, feneketlen örvénye fölé.

. Az ifjú Ervinre gondolt, testvérbátyjára. Annak nagyobb szerencséje van a nőknél, mint neki ... . bár .nem annyira szép, —• de. magas és. izujps dalia,’ .kipróbált levente és az asszonyokká! jól tud bánni. De ma cl fogja homálycsitani bátyjának minden eddigi győzelmét, miket. ez .szerelmi csatatereken; aratott. Ha piáid Antónia a karjai közé omlik.

Magas íerpentinfák sötét árnyat borítottak a fehér park fölé. Távoli . vendégfogadó felől idáig zúgott a .jazzbaud duhaj rikoltczása. Még táncolnak.

— -Sokáig megvárakoztat, — mormogja az ifjú kedvetlenül. — De ma fenékig iszom- a boldogság poharából!

.Tulajdon édesanyja jutott eszébe, aki világszép no volt-... európai hifii táncosnő. Két év előtt halt meg egy délarherikai- kikötővárosban. Fiai . nagy vagyont örököltek tőle. Majd gondolatai ismeretlen apja körül révedeztek. Soha sem' tudta meg, hogy tulajdonképpen-ki volt az apja; az anyja hol egy német gyárosra, hol egy erdélyi mágnásra,', majd meg valami jómódú'bánáti marhakereskedőre tett homályos és zavaros célzásokat. Meglehet, hogy az anyja sem tudta biztosan.

Magas’ árnyalak libegett a pad fölön. Könnyű léptek zaja csendült až

arany fövénnyel borított sétaút fölött. Marólit. heves 6zivdobogás fogja el hirtelen. itt van a német lány.

— Antónia!..’. ’

Megragadja a lány telt, illatos, puha fehér k’czét Szomjas’ ajka csókjaival borítja’ el.- ’-- Csakhogy eljött!' — suttogja mámorosán.

A lány riadtan,vonja ki a kezét Néhány lépést -önkéntelenül hátrál. Mintha valami rém, vagy kobold támadná .meg a bokrok közül. '

Fanni — suttogja majdnem hangtalanul.

Az iiju át akarja ölelni, hogy a pad felé vonhassa,

— Antónia. .. olyan szép és illatos

ez az éjszaka... Jöjjön... üljünk lebeszélgessünk.

— Úgyan, mit .képzel! — feleli -a liö gúnyosan.

Az ifjú megütközve pillant föl.

— Akkor mért üzent nekem?

— Önnek!... én azt hittem... ó, milyen bosszantó tévedés... hogy a bátyja irt nekem. Jóéjszakát. Édesanyám már türelmetlenül vár.

Elsiet. Az ifjú állva marad egy helyen. Mint az árvá fűz . . . amelynek gyökeret 'vert a lába a vízparton. Mint a 'gutaütött! Sötét csiilogásu szemét elárasztják a sós könnyek. Tudatára ébred nagy nyomorúságának.

— Engem nő nem .szerethet! — sóhajtja majdnem sírva. .

Lekerül a tengerpartra. Fáradtan ül ie egy majgjas előrenyuló sziklapaidra, merengve bámulja a fehér, kábult fodrozatían vizet S eszébe jut gyermekkorának olvasmánya ... a görög hősről, aki ugyanígy ült a néma tengerparton könnyékbe temetkezve, míg nimfa anyját hívogatta fájdalomtól és szégyentől' elcsukló hangon.

A víz nem feleit az ifjú hangos sóhajtozására. De messze tengerentúl, mintha megszólalna sírba költözött világszép, sápadt asszony: . • ■

— Mig-éltem, gúnyt űztem a, szerelemből és a férfinemből. AZ egyik udvarom öngyilkos lett . . . Kettő börtönbe került, sőt a tébolydába is jutott egy miattam. De neked szegény fiamnak, kit szültelek bajnak és szerencsétlenségnek, bűnhődnöd kel! anyád földi vétkeiért!