Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-19 / 18. szám

Szobotica, 1926 KEDD január 19. 18. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal S—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Russia Fonciére-paloía) Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova nl.í .(Lelback-paloíe) Magyarok dicsérete A szuboticai városháza előtti téren vasárnap egy harsány hang ezt kiáltotta : —- É jenek a mi magyarjaink és németeink minden gyűlölet nélkül, békében és boldogságban ! A hang Jákobé volt és a kéz, amely a íaglejtést adta hozzá, nem lehet — Ersaué. Az ország közoktatásügyi minisztere tartotta szükségesnek, hogy népgyiilési beszéde végén a hagyományos éltetések közé a magyar és né­met nemzetiséget is belefoglalja, miután beszéde tekintélyes részéi u kisebbségi kérdésnek szentelte. Radios az ellenzéki politika bal­­szélső szárnyáról jutott el a bör­tönön keresztül a miniszteri székbe, de naint a hatalom birtokosa sem feledkezik meg a demokráciának azokról 83 alapvető elveiről, amelyek hirdetésével a nemzeti­ségekkel szemben is a türelem és jogtisztelő liberalizmus köte­lezettségét vállalta. Első szubo­­ticai látogatása alkalmával nem tévesztette szem elől, hogy a la­kosság tekintélyes hányada ma­gyar és spontán, minden külső Indíték nélkül tette még a ma­gyarságról azokat a nagyhord­erejű kijelentéseket, amelyek a magyar nemzetiség lelkes kö­szöntésében csúcsosodtak ki. Sza­bad-e kételkednünk ennek a fö­lötte megnyugtató előzékenység­nek őszinteségében és van-e a magyarság szempontjából jogo­sultsága annak a fanyar hitetlen­­kedésnek, amely a miniszteri nyilatkozatban be nem vá tásra szánt Ígéretek mutatós füzérét látja ? Azt hisszük, hogy a jugo­szláviai magyarság csak biza­lommal veheti tudomásul az iránta éveken át megnyilvánult bizal­matlanság feloldódásának egyre szaporodó tüneteit és nemcsak panaszokkal, hanem az örvende­tes jelenségek készséges elisme­résével is törekednie kell a ke­csegtető folyamat siettetésére. Ezúttal időszerütlennak véljük, hogy kidomborítsuk az ellentéte­ket Radios lélekemelő programja és a magyarság tényleges hely­zete között. Ha az orvos meg­vizsgálja a beteget, megállapítja a diagnózist és biztos gyógyu­lást helyez kilátásba, akkor a beteg megnyugvással és felvilla­nyozott életkedvvel néz a jövő elébe. A sebek mutogatása csak abban az esetben argumentum, ha az orvos a bajt kétségbe­vonja és a gyógykezelést meg­tagadja. Amikor Radics kimondja a té­telt, hogy az elemi oktatásnak a tanú ó ; anyanyelvén kell történ­nie, egyszersmind rámutat a nem­zetiségi oktatás egy konkrét se­reimére es araikor hangsúlyozza, hogy a kisebbségeket teljes jog- j egyenlőség illeti meg, tulajdon- i -éppen bírálatot gyakorol a je­­enlegi állapot fölött. Nincs szűk- í ség arra, — mondja a közokta­tásügyi miniszter — hogy a nem- : - etiségek a genfi szerződésre hi-; vatkozzanak, mert sokkal többet; fognak kapni, mini amennyi a j szerződés szerint jár nekik. Ez! csak idő kérdése és elsősorban I attól függ, hogy az ország leül- j politikai viszonyéi véglegesen! rendeződjenek. Na firtassuk most, hogy a ju­­gcszláv-olasz viszony milyen be­folyással lehet a magyar kisebb­ség iskolázási igényelitek fejlesz­tésére és van-e összefüggés az ország katonai biztonsága és a nemzetiségek jogi helyzete kő- i zött. Egyelőre elégedjünk meg. azzal, hogy Radies, a megegye­zés politikájának. Pastes után ív legnagyobb fajsúlyú exponense, a szerb-horvát békekötés konzek­venciáit a nemzetiségi kérdésre is kiterjeszti, a kisebbségek jog­­egyenlőségének hézagait észre­veszi és azok kitöltését az állami j konszolidáció egyik föfeladatáu’ ! jelöli meg. Főként pedig nyug-: tázzuk hálásan azt a hatékony j védelmet, amelyben a közokta­tásügyi miniszter a jugoszláviai magyar népet részesíti a nacio­nalizmus igazságtalan általánosí­tásai ellen. Ezeken a hasábokon a frank­hamisítással kapcsolatban több­ször kifejezést adtunk annak az álláspontunknak, hogy a magyar nép nem tehető felelőssé a ki­­rálypuccsokat forraló magyar urak űzőiméiért. Erre a disztinkcióra nekünk, magyar nemzetiségnek azért van szükségünk, mert ha a frankhamisítás! - világbotránybnn lelepleződött titkos szervezkedé­seket az egész magyar nép men­talitásának tulajdonítják, akkor az ebből származó ódium az utód­államok magyarságát is sújthatja. Meggyőződésünk szerint a ki­sebbségi magyarság szószólói vétkes mulasztást követnek el sa­ját fajtájukkal szemben, ha a frankhamisításban részes politikai irányzatot, mint a magyar népre nehezedő reakció bűnét, meg nem bélvegzik. Vasárnapi beszédében Radios erre a kérdésre is kitért és mint­egy a felbukkanható nacionalista gyanúsítás leszerelésére hangsú­lyozta, hogy a frankhamisítás nem a magyar nép,’ esek a magyar feudális urak lelkiismeretét ter­heli. Windischgraetz és Zadravetz nein reprezentálhatják a ma-'var nép gondolkozását, amelyből Pe­tőfi és Kossuth Lajos lángelméje szikrázott ki. Nem tudni, meddig kell még !várni azokra a boldog időkre, ; amelyek képét Radics az opti­mizmus palettájáról vett színek­kel festi ki a nemzetiségek szá­mára. Jólesik azonban a rokon­­szenvnek az a melegsége, amely­­iyal a közoktatásügyi miniszter a magyarság értékét méltányolja és állampolgári megbízhatóságát igazolja. Ugyanez a jóindulat és megértés szóla’t meg Gyorgye-Beogradbói jelentik: A politikai ér­deklődés középpontjában még min­dig a pénzügyi bizottság munkája á!i. A bizottság radikális és Radics­­párti tagjai hétfőn délelőtt £i enc kakor konferenciát tartottak,{ame­­iyejn, a költségvetés hátralevő ré­szének tárgyalását beszélték meg. A konferenciát után összeült a pénzügyi bizottság plénuma és megkezdte az erdő-és bányaügyi minisztérium költségvetésének vi­­tdját. Nikics dr. erdőügyi miniszter hosszabb expozét mondott, amely­ben kifejtette, hogy a költségvetés tételeinek leszállítása az állami er­dők és bányák racionális kihaszná­lását tenné lehetetlenné. Az erdő­­ügyi tárca büdzséjében az erdők öe­­vétele 214 millió dinárra van kon­­terápiáivá, a kiadás ezzel szem­ben csak 124 millió- A bányáknál a helyzet hasonló : 425 millió bevétellel szemben csupán 320 millió a kiadás. A tárca egyéb kiadásai 195 millióra rúgnak. Az 1924/25. évben az állami bányák termelése igy oszlott meg: 13 millió métermázsa szén, hatszáz­ezer só és 4 millió vasérc. Beje­lentette Nikics, hogy a kormány a legrövidebb időn belül a parla­ment elé terjeszti az uj bányaiör­vényt. MUetics Viada radikális többségi előadó ezt indítványozta, hogy a köitségvetés néhány tételét reáu­­ká fák le.A bizottság több kisebb ledukciót megszavazott; igy töb­bek közt megszüntették, a skopljei és podgoricai bányaigazgatósá­gokat. Radonics Jován, a bizottság el­nöke kimutatást olvasott fel az eddig végrehajtott redukciókról. A belügyminisztériumban 561 tisztviselőt bocsájtanak el; ez több mint harminchárom millió megta­karítást jelent. A földművelésügyi minisztériumban személyi tétele­ken négy milliót, az agrárminisz­tériumban pedig közel egy milliót. A külügyminis’teriumot nem szá­mítva, eddig 2103 tisztviselőt bo­­csájtottak ©!, anv összegben 117 ; milliót tesz kf. Pusenjalc szlovén néppárti rövid vies Dragoszláv szuboticai főis­pán legutóbbi közgyűlési beszé­dében a kormánykoalíció na­gyobbik felét és a szerbség de­mokratizmusát képviselő radikális párt részéről is. A szerbeknek és horvátoknak ez az egybevágó felfogása a remény és bizakodás visszhangját kelti a magyarság szivében és hisszük, hogy a meg­értés szavait tettek lógják követni. felszólalása után Selyerov Sziavkó bírálta a minisztérium működését. Kifejtette, hogy Nikics miniszter rózsásnak festette a helyzetet, holott előrelátható, hogy azok a bevételek, melyeket a költségve­tés előirányoz, nem fognak be­folyni. Deme.trovics független demokrata élesen támadta Nikicset és sze­mére vetette, hogy fölfelé gerinc­telen, lefelé pedig tirannus. A bizottság ezután megszavazta a minisztérium költségvetését és áttért a vallásügyi tárca költség­vetésének tárgyalására. Kulovec és Alics Húszain fel­szólalása után Sumenkovics Iiis, a Davidovics-kormány volt erdő- és bányaügyi minisztere támadta élesen utóda politikáját és helyte­lenítette, hogy az állam éppen most, a rossz konjunktúra idején, adja bérbe bányáit. Nikics ,erdő- és bányaügyi mi-, hiszfér részletesen válaszolt a fel­szólalásokra és adatokkal védte álláspontját. Trifanovics Misa vallásügyi mi­niszter rövid expozé kíséretében terjesztette be a költségvetést; beszédében az keltette n legna­gyobb feltűnést, hagy nem emlí­tette a konkordátum-ügyetl A vallásügyi tárca kiadás-elő­irányzata száznegyvenegymillió dinár, amelynek redukálása tilde­­kében nyomban nagy viia indult meg és abban resztvettek Puse­­njálc szlovén néppárti, Schumacher német párti és Dernetrpvics Juraj független demokrata képviselők. A vajdasági radikális képviselője a községi választások kiírásáért A vajdasági radikális képviselők újabb mozgalmat indítottak a köz­ségi választások kiírása érdekében. A mozgalom élén Stankovics Sve­­tiszlav bánáti képviselő, volt ag­rárreform minisztériumi államtit­kár áll, aki illetékes helyen azt a javaslatot tette, hogy a vajdasági községi választásokat az 1922-ben megalkotott különleges községi . törvény alapján írják ki. Ezt a A vajdasági radikális képviselek sürgetik a községi választások kiírását A pénzügyi bizottság elfogadta' az terdö- és bányaügy! minisztérium költségvetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom