Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-17 / 16. szám

24 OLDAL . ÁRA 3 DINÁR Poštarma placeaaí BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI f. évfolyam Szubotica, 1,926 VASÁRNAP január 17. 16. szám Megjelelik minden reggel, üunep után és hétfőn délben Telefon: Ksadiljivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 E!6'fisetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Foneiére-paíota) Kiadóhivatal: Snbotiea,Aleksandrova uLl.(Lelbach-paioia) Radios István a Vajdaságban Rades Istvánt várja Szubotica.l Radicsnak most van először a!- j kalma a Vajdaságot m’egl űogatni, J érthető tehát áss az érdeklődő vá-j rakozás, amely jövetele elé tekint. í A horvát parasztpárt elnökéi, a? I Ország közoktatás ügyének leg­főbb, intézőjét a vajdasági magyar j sag is ünneplő hangulatban várja, j A kisebbségi sajtóban s igy 3 magyar snjtóban is, többször esett szó. Radios Istvánról, még akkor, amikor a horvát parasztpárt ellen­zékben volt s a legvérmessbb fantázia se merte elképzelni, hogy Radios valamikor ta ja lesz an-­­na< a királyi kormánynak, amely az áilamórd :k védelmében helyén- j valónak tartotta a legkeményebb í harcot Radies pártja és személye j élleh. Aki a jugoszláviai magyar- | ság helyzetét ismeri, aki tudj- > azt, hogy az opportunitás és j egyéb szempontok . mennyi beköt ! raknak a kisebbségi fcieíet élő, J logaiértküzdő magyarságra,’ amely j foyaHtúsáról, állampolgári hősé j gérői minden módon igyekszik meggyőzni a sorsát intéző hatal­makét, az megérti, hogy a ma­gyar sajtó nem lehetett mindig barátságos hangú R dics litván­nal szemben. Bizonyosan megérti i ezt Radics István is, aki az SHS. királyság érdekében alapos reví­zió o!á vette régi politikáját s a délszláv egység érdekében ö maga is elfelejtette azokat a sérelmeket, amelyek személyében érték a ’ horvát népet. A Vajdaság magyarsága re- I meny kedve várja a Suboticára ] érkező közoktatásügyi minisztert.; A magyarság legfőbb sérelmének orvoslása épen Radics István ! tárcája körébe tartozik. Az itt élő j magyarságnak nincsenek szepara-; tiszíikus törekvései, csak azt; akarja, hogy nyelvét és kultúráját I megőrizhesse s azt örökül átath I hassa gyermekeinek, akik szivük lelkesedését, agyuk munkáját, karjaik erejét uj hazájuknak akar­ják szentelni. Radics Istvánnak, akit múltja, tanultsága és tempe­ramentuma is a népjogok és a demokrácia harcosává tett, a mi­niszteri székben is meg kell lát­nia, hogy ennek a minimális kí­vánságnál? a megtagadása ellen­kezik a népjogokká! és ellenkezik a demokrácia elveivel. Ha Radics István csak egy napra is a Vaj­daságba jön, azt is lehetetlen észre nem vennie, hogy az ö hivatali elődei előbbre valónak tartották a túlzó nacionalizmus diadalát, mint az emberi jogok érvényesülését s íurfang és er<V szak egyesült a magyarság mini­mális kívánságának elgáncso’á­­sára. Az SHS. királyság magyarsága az ország érdekében valónak léfia, hogy azok a kívánságai, amelyek az alkotmányban gyökereznek, teljesüljenek s. mikor Radics Ist­vánt várja, azt is várja, hogy a rözoktatasügyi miniszter em-wei­­pálja magát az igazság érdekében elődeinek szempontjaitól s igaz­ságot szolgáltasson az itt élő mí? y a r sá g n a k. Ez a magyarság árva, níncse­­ek vezérei, nincs aki nevében kér ssel és panasszal járuljon a miniszter elé, nem is akar pa­naszkodni, de bízik benne, hogy némaságában is meghallgatásra talái s Radics akkor is tudomásul veszi, amj a magyarságnak fáj, ha a Vajdaságben magyar em­bernek nem is adódik alkalma, hogy vele beszélhessen. A Vajdaságba érkező Radics Istvánban nemcsak a kormány tagját, nemcsak a hatalmas mi­nisztert köszönti a Vajdaság ma­gyar népe, Iranern üdvözli sze­mélyében a h tv át népet, amely­nek képviselőjét látja Radics Ist­vánban. A magyar nép és a hor­vát nép közti baráti viszonyt esztendőkön keresztül megrántotta az az unió, amely eilen a horvát nép önérzete ötven esztendőn keresztül lázadozott. Rtdics Ist­vánnak, aki fiatal kora óta tilta­kozott az unió ellen, tudnia kell, hogy maga a magyar nép nem voit hibás abban, hogy a horvá­­tokkal való kiegyezést a horvát állami élet s a horvát nép önál­lóságának elnyomására használják ki. Ha nem is igaz a „fehér lep" legendája, de a magyar önérzet jogos büszkeséggel mutathat rá a magyar szfeÜemi és po­litikai élet elitjére, Deák Ferenc­iül kezdve véges végig, akik nem o’yan kiegyezést akartak a her­­vátökkal, mint, aminő létrejött s akik mindig eiiíélték az erőszak­nak azt a rendszerét, amellyel a ülik us íőurak a horvát politikát irányították. A horvát és a magyar nép közt épugy nem volt soha el­leniét, amint nem volt elleniét a szerb és a magyar nép közt sem. A közös történelmi múlt s a, közös sors baráttá és tes vérré tette a horvátot és a magyart, éppúgy, mint a szerbet és a ma­gyart is. Politikusok rövidlátása, emberi gonoszság ideig-óráig meg tudja rontani ezt a barátsá­got, de egymás mellett élő, együtt, egy célért dolgozó, , közös emlé­kek dxsőségén ábrándozó népek viszonyát a gyűlölet nem képes tartósán megmételyezni. Az ezer­éves horvát királyság emlékün­­nenén az ünnep ö horvátokhoz dcizaránáokolt az ünneplő ma­gyarság is, amelynek az évezred alatt annyi közös emléke volt Tomiszláv király népével. A horvátsáu a korfui egyez­mény óta uj hazába került, amint j történelem végzete uj hazát juitatott a jugoszláviai magyar­ságnak is. Ez a magyarság lei­kébe fogadta uj hozóját, szere­tette! és önfeláldozással igyek szik vele szemben kötelességeit teljesíteni s feledve mindent, emi kellemetlen emlék, azt várja, hogy a haza államalkotó szláv népei szivükbe fogadják és test­véri kézszoritásral nyúljanak a feléjük kínált baráti kéz után. A horvát népnek és Radics Istvánnak, a horvát nép vezéré­nek nagy és fontos missziója le­het abban, hogy n megértés létrejöjjön s a testvéri barátság Boogradbó! jelentik: A pénz­­gyi bizottság fokozott munkája csaknem teljesen lefoglalja a kor­mány tagjainak tevékenységét, A főváros politikai élete a hét fo­lyamán kizáró ag a költségvetés tárgyalása köré koncentrálódik. A pénzügyi bizottság mindennap végez egy-egy tárca költségveté­sével, azonkívül a többségi tagok és a miniszterek naponta tartanak j konferenciát és igy kétségtelen, j hogy február elsejére teljesen be­fejezik a költségvetés bizottsági ; tárgyalását, sőt kormánykötö'ben ; valószínűnek tartják, hogy addigra j a fokozott hiteltedakciőkkal sikerül] egyensúlyba hozni a költségvetést.; A hét utolsó napján azonban a politikai érdeklődés középpont­jába a vasárnapi agiíációs nép­­gyülések kerültek és elsősorban Radics Isiván közoktatási miniszier szaboticai látogatása. A radikális párt mindeddig távoitartotta a Radics-pártot a V jdaságtól, vi­szont Radicsék már régen szeret­ték volna itt megvetni lábukat, j A Radics-párt minden eddigi kí­sérletezése kudarcot vallott a Vaj: daságban és a kormányzó pártok Körében most is komolyan tartn-' nak attól, hogy a szuboticlri eyü-j lés nem fog i cidens nélkül le-j zajlani. A hatóságok ts a Radics­­párt vajdasági exponensei min­denesetre megtettek minden elő­vigyázatossági rendszabályt és a Hungáriában megtartandó nép­­gyülésre csak belépőjeggyel lehel bejutni. ' Érdeklődéssel várják Pribicsevics Szvetozár szlovéniai utjának ered­ményét is. A Prjbicáevics-párt Ljubljanában tart vasárnap nagy gyűlést. A fi ldm ívelés ügy i miniszter exoozéja a pénzügyi bizott­ságban A pénzügyi bizottság a bel­ügyi tárca költségvetésének letér­zavartalan legyen. A Vajdaságba érkező Radics Istvánt főleg azért várja s abban a hitben köszönti a Vajdaság kisebbségi népe, ma­gyarok és németek, hogy Ő meg­érti ennek a missziónak fontos­ságát s államférfiul bölcsessége megérzi, hogy ezt a küldetési vállalnia kell. Segítenie kell n bi­zalmatlanság fojtó légkörét szét­oszlatni, segíteni az igazi de­mokratikus közszeüeo: megterem­tésében, segíteni annak az SHS. királyságnak a megépítésében, amelyben minden polgár büszkén és boldogan érezheti, hogy egy­forma jogokét élvező fia ennek íz uj hazának. gyahlsi után a földmivelésügyi minisztérium költségvetését tár­gyalta. Az ülés megnyitása után jVunov.es Vásza iöidrniveles­­ügyi miniszter expozét edojt. A miniszter rámutatott arra, hogy az éilam megalakulásakor Szerbia és Montenegró földművelésügyi def citje ötmillió békedinárt tett ki és hatalmas károkat szenvedett a többi országrész mezőgazdasága h. Különösen az állatállomány­ban voltak nagy hiányok. A há­ború előtti állapotokhoz képest a lovak száma száz százalékkal, e juhoké és kecske é nyo even százalékkal, a szervasmarháké negyven százalékkal volt keve­sebb. A hndi kárpótlás nem ho­zott megfelelő kiegészítést és a békebeli állapotokhoz csak hosz­­szu évek rendszeres munkájával lehet elérkezni. A munkában azon­ban részt kell venni az államon kívül a kerületi, járási és községi hatóságoknak is. A kormány rendkívüli erőfeszí­téseket trs’, hogy a mezőgazda­­sági fejlődést elősegítse, amire nagy szükség van, hiszen Jugo­szláviában egy hektár föld osz­­szesen tiz egész hét tized méter­­mázsa hozodekot ad, mig Dániá­ban például 217 méterm izsa a hozadék. A nehéz anyagi viszo­nyok között élő földműves nép nem tudja megvásárolni a drága szerszámokat, igy egy miiló eke van használatban és ennek csak negyed része van vasból. Leg* f nosabb feladat a mezőgazda­ság modernizálása. Ezután rátért a miniszter a víz­ügyi kérdésekre és kifejtette, hogy lecsnpolássa! még igen sok földet lehet alkalmassá tenni a terme­lésre. A sok fontos tennivaló mellett sem feledkezett meg a takarékosság elvéről és mig a föld­művelési minisztérium költségve­tése a múlt évben az egész állami Állandóan dolgozik a pénzügyi bizottság Elfogadták a földmivelési tárca költségvetését — Radics istvrín szisbotisas látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom