Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-16 / 15. szám

1926, január 16. Szentjánosfö Irta Babits Mihály Ki tad tréfásan és könnyedén beszélni ? Kedves társaim, kik küzködtök és vergődtök a könnyű szóért! sziklákat cepelünk keblünkben, és láncolni kell! Óh milyen [Salomé/ bírna táncolni ill!? A véres Föld, mint egy szentjánosfö, táncol a régi Sors ti.ében, noha még élet, élei van benne! Meg-megrcindul, kinlódM, s néha szédületén pillanatnyi villanás jut at: á véres ft Salome vad ölében az eljövendő Kiisztusról álmodik. 10. oldal. A tiiled-pusztai kísértet Irta. Orbán István Kőrös Andrásné. született Veres Bor­bála megállt az istállóaitóbau. Nagy. fe­kete pamukkcudöbc volt bebagyulalva, mivelhogy komisz hideg idők járnak, eztán meg ő sem mai gyerek már! A knvha ugyan csak egy ugrás ide, a me­leg is füti belülről.' legalább az tetszik ki a hangjából, amint beszól a lovakat almozó finának: — Bent van apád? — Nincsen. — feleii a fiú. — Hát hol a jenében ven megint, hogy kötnék föl ahol van. dohogja, .azzal fordulna is a kapunak, de a Bundáinak persze tt kell lábatlaiikcdnia. oszt ahogy fordul, maid hányát esik föle. Ez az incidens, ugv látszik, megváltoztatta előbbi elhatározását, inert fölszedve a kutya után haiitoít pincekulcsot, nem a kapunak, hanem a ház felé vette az útját, nem mulasztva el némely jókivá­­natokat küldeni úgy a kutya, mint a gazda tartózkodási helye felé: Az Úristen azonban, úgy látszik, nem vette a iókiváltatokat komolyan. leg­alább semminemű testi elváltozás sem észelhetö Andris bátyánkén, sot a korát meghazutolö könnyedséggel emelgeti poharát nagyszámú rokonságának öl te­lesére. De nehogy azt tessék gondolni, hogy ö korcsmában van. Dehogy. Mind­ez a tiiled-pusztai társaskör »különter­mében« történik. Hála azonban az iste­ni gondviselésnek, csak a korcsmában találtak . alkalmas helyiséget, néni is szólva a Rőth zsidóról, ki csupán »elő­zékenységből». engedte át a szobát. A kör nagy látottsásának örvend, legalább ezt bizenvilia a megielemek szép szá­ma. Jól esik az embernek isv télvíz ideién ineghányitcrgatni a világ folyá­sát. Aztán meg. U»> valami rendkívüli esemény történik a falúban, az is itt tárgyaltatik meg. Pláne, az. ilyen fontos, mint a mostani. Ilyen bizony nem tör­ténik mindennap, legföljebb egv-egy esztendőben. Hogy micsoda? Hát kisér­­teíiárás vau a faluban. Látni, ugyan nem látta senki, tie az alvégi Ökrös koma legöregebb fia. a Jóska találkozott vele vagy egy hete a kiserdőn. Az pedig ta­nult ember, mert a városban is fúrt. az­­lún meg papirosból szivja a dohányt. Az öreg Dudásáé még emlékezett rá, hogy a .múlt. pénteken éjfél után igen vonvitoitak a kutyák az udvaron. Ki is akart nézni, hogy mi baiuk van. de osz­­tán meggondolni magái, hátha a kísér­tet. hát inkább visszafeküdt. Mindezt a, Túrós sógor beszélte, a többiek érdeklődve könyökölték körül. Voltak, akik nem hitték. Az öreg Andris bár' meg is kérdezte gúnyolódva: — Aztán müven az a kísértet? Vi­­nvog bőg. vagy hegvan ordét? — Szamár kend. sógor! — torkolta le az öreget a komáin. Túrós János — nem valami szörnyű ál!X az a kísértet, ItanénI elvan 'cinbei kísértet: Az ám. .erre nem is ggndojt. Pedig igy lehet. Ne de itt is van mán a Jóska! Oívan. aul a legénvidöu forma ember, elég hamis vágású szemekké'. Látszott rak­ta. hogy igen gyakran kciicgctték Ind­iai. Hogy kicsoda kenyegette. «ízt nem tudom (az apia kenegette ugyan elég gyakran — még legény korában is—:., de liem hájjal).‘Nein*is igen szerették; meg fis fal is volt közéjük, de most fon­tos dologról lévén szó. leültették., ma­gukhoz. Jóska leült, de előbb lekezelt mindenkivel, azt. ahogy a zsidó meg­hozta a poharat, ittak egyet, aztán be-1 lefogeti a szóba. — Hú: tugvák kentek, ahogy a múlt j hét kctidjiu luzaiöttcm. pénteken ki- ' mentein ■ körülnézni a határba (aznap I BÁCSiEGYES NAPLŐ éjjel ugattak a kutya: Dudásnénál — jegyezte rneg valaki. — de lcorkolíák, hogv hallgasson). Ahogy arra megyek a kiserdő széiin . . . — Sok avul mcg.van-e arrafelé? —. kérdezte egy hang a söntés mellől a sa­rokból. Odanéztek valamennyien. A gróf né­met vadásza ült ott csendesen iszogat­va. — Lehet, hogv sok van. mer én egyet sem láttam. — felelte Jóska, aztán foly­tatta. — Hát amint megyek a kiserdő szé­linél. egyszerre csak látom, hogy egy alak gyón ki az erdőből. Fehér tóit. akár a kréta, elvan lepedőformába volt .burkolózva, de oda hallottam, hligv zö­rögtek. a csontjai (biztosan a hidegtől, szólt közbe a vadász, de Jóska nem zavartatta magát) szemei uev világítot­tak, mint valami városi lámpa. Tudják keltűtek, hegy nem vagvok ijedős, öt­ször sebesültem, de istenszentugyse. lábamba szállott a bátorságom. Sze­rencsére. a kisértet nem vett észre, én meg itiallain. ahogy csak tudtam, ha­zafelé. Itt ■ elhallgatott. Kcrtvintott egyet, oszt koccintott a többiekkel. Azok is hallgattak, meg ittak. Mindnyájukon lát­szott a nagy buzgalommal a szelet a keresmáros fekete haiu. csillogó szemű Esztiiének. Reinhardt, a vadász már az ötödik eiiel gubbasztott az egyik fa lenyúló ágán. Várta a kísérteiét. Maga sem volt ugyan egészen biztos a dolgában, hiába a természetet iáró emberek mind babonásak, de annvit fel tudott fogni siáieri paraszt eszével, hogv a _ szelle­mek néni szekták burokkal fogni a nyuat. Pedig ö ilyesmit látott messziről a múltkoriban. Azért hát csak didergőit tovább. Néha egy kis sziverősitő is lecsúszott, pedig fene kényelmetlen utána nyulkálni a lepedő miatt. Mert lepedő is volt rajta. A nagyobb tekin­tély kedvéért! A kisértetek óráját is elkukcrékoltik már u faluban a kakasok, végre beliebb az erdőben ropogni kezdett a hó. Rein­hardt figyelt minden neszre. A ropogós mind közelebb hallaszott s egyszerre csak tőle mintegy húsz méterre kilépett az erdő szélére e.gy alak. Echér lepedő­ben. A szemei világítottak, min a váro­si lámpa. Reinhardtban megfagyott a tér! A kisérter megáll, körülnéz, maid egy mozdulattal leveszi a felét, elfutja benne a gyertyát s a másik kezében ievő két nvulat beletakarva a lepedőbe egyenesen lön feléié. Mikor a fa alá ért. Reinhardt egv csöndes »Jézus Má­riát« rebegve. szilaj bömbölésscl a nyakába ugrott. A meglepett kísérőit rémCt ordítással összerogyott, a va­dász pediz elkezdte ütni a halálra iieit embert, ahogy csak birta. Ütöttc-vertc. ameddig csak belé nem fáradt. — Hogy aztán tovább rui történt, item tudom. A rossz nyelvek azt beszé­lik. hegy másnap lepedőben hozták haza az Ökrös sógor legidősebb fiát. a Jós­kát. a kiserdőről! Azaz. mit beszélek, hogy a rossz nyelvek, hiszen Körös Andrásáé, született Veres Borbála is azt beszéli, pedig ő mindig igazat mond. tessék csak öt megkérdezni! Most ugyan el van foglalva az urával. \z öreg nem s/.ól egv árva szót sem. de ő azért csak nőről rendületlenül: — Még-'kend beszél, vén lator! Már megint részeg! Hol volt már 'megint? Persze, abba az istentelen társaskörbe, vagy mi a fenébe. Hogy ott ütne beié az egész hóhányó gyülekezetbe a inén-' kő! Minden pillangónak van saját dróftalan távírója A rádió az orvostudomány szolgálatában Az elektromágneses hullámok fölfe­dezésével a tudomány hatalmas lépés­sel jiitott közelebb a természet titkainak .megértéséhez. Gyakorlati alkalmazá­suk:‘a rádiótechnika ma már nemcsak elsőrendű kulturális és gazdasági -té­nyező. liánéin' hatalmas fegyver a tu­dós kezében. Különösen jelentős szere­pet nyert újabban a szerves világ élet­­jelenségeinek megfigyelésében. A rádió­technika az eléje kitűzött nehéz felada­tokat csak különleges, rendkívül finom és érzékeny szerkezetű készülékek konstruálásával tudta megoldani. A modern mikrofon bámulatos érzékeny­ségével olyan finom 'hangrezgéseket érez meg, melyek messze kivülesuek az érzékelhetőség határain. Ezeket a rez­géseket ugyancsak hihetetlenül érzé­keny elektrocsövckkcl könnyen fel­erősíthetjük, megöblösithetjiik olyképp, hogy fejkagylóban vagy hangszóróban jól megfigyelhetők, lesznek. A mikrofon és az clektrolátnpa tehát mintegy rnegnagyitja a hangot, afféle »hang­­mikroszkóp«, inert éppen úgy hozzá­férhetővé teszi számunkra a fülünk ér­­zékhatáraiii kívül cső akusztikai jelen­ségeket. mint ahogy mikroszkóppal ta­nulmányozzuk a puszta szemünknek megközelíthetetlen, parányi organizmu­sokat. A rádió-hangerösitövcl megle­pő eredményeket érhet cl a tudományos kutatás. A Thompson-íélc ultramikro­­fónnal rovarok mászásának repülésé­nek neszét alákitlmtjuk át erős hangok­ká. Brain tanár nyüek jelenlétét a gyü­mölcsben is mikrofonnal állapította meg, mely a férgek rágása okozta el­képzel he tel! eh gyengeségéi neszt ele­­ktrocsövck utján teszi hallhatóvá. Az állati és emberi test hangjait is köny­­uyen meg lehet, -figyelni rádió-erősítő berendezésekkel, A mai orvos számára a bailócső nem nélkülözhetetlen többé, a" test-megfelelő helyeire , illesztett és erősiíő-Iámpákkal , összekapcsolt mikro­fon utján sokkal erősebben s amellett kényelmesebben hallgatja a szív-. " tü­dő- és egyéb zörejeket és azok esetle­ges -kóros elváltozásait könnyen föl­ismerheti. Külföldön nem egy «ízben használták fel a rádiót orvosi -Táv diagnózisra-«-TM. A beteg szive fölé he- Evezett mikrofon a szivzörcjcket fel­vette. átadta az adóállomásnak,' ineb azokat antennáján szertesugározta s : vcvőgépéitél ülő orvos pontosan figye lemmel kisérhette páciense szívműködé­sét s a hallottak alapján telefonon azon­nal megadhatta a szükséges tanácsot. A szivzörejek megfigyelésére dr. L. Jacobsohn berlini orvos érdekes kisé leteket végzett az áiiaia feltalált »e'c­­ktrokordiophOn«-nal. Az erősítés oxid­­katódcsövekkpi történt s a készülék hangszóróval volt kapcsolatos, úgy hogy a beteg szivhangjait nemcsak az orvos, hanem egyidejűleg az asszisz­tensek is figyelemmel kisérhették. Ez­zel a módszerrel egy orvosi előadáson az egész hallgatóság egyszerre tanul­mányozhatja a betegét. A múlt hónap­ban dr. Wenckebach tanár Becsben nagyarányú előadás keretében mutatta be a rádió-hangerösitő ebbéli nagy előnyét. Készüléke, a »nmUiplc-Stcto­­phon.e, egy, a beteg testére helyezett clekíromagnctikus mikrofonból és há­rom alacsonyváltakozásu erősítőből ál­lott. A felvett és megerősített testzü­­rejckeí a készülékkel összekötött 160 pár fejkagyló segítségével az egész hallgatóság figyelhette. A szülészetben is jelentős hivatás vár erre az uj diagnosztikai eszközre. Rendkívül fontos a szülés egész tar­tama alatt állandóan figyelemmel kí­sérni a magzati szivhangokat. Neu­bauer .hamburgi szülész az anya testére erősített mikrofon-apparátussal akarja ezt a feladatot végeztetni. Az crősitö­­készülékhe itt is haugszürűt kel! sze­relni. hogy a magzat testhangiai "az: anyáétól függetlenül legyenek észlelhe­tők. A terápiában a rádiónak ma még csupán közvetett szerepe van, a bete­geket mulattató, szórakoztató Broád­­casiitig-programmok leadásával. A; kórtermekben felszerelt vevőgépek ré­vén a beteg állandóan összeköttetésben állhat a nagyvilággal, hallgathat érdek* feszitő előadást, éi-vezhet zenét, figyel­me elterelődik önmagáról, nem foglal* kozik állandóan betegségével, ami je­lentékenyen megkönnyíti a gyógyulás folyamatát. Kórházakban, szanatóriu­mokban tehát valóságod áldás a rádió, külföldön ma már alig van nagyobb gyógyintézet, mely nélkülözné. Bruce Pürier londoni főorvos szerint, a londo­ni kórházakban a rádiót nagy sikerre! alkalmazzák a betegek -ideges álmat­lanságának leküzdésére. Lakhovsky és Gossel francia kutatók újabban meglepő kísérleteket folytat­nak annak kipuhatolására, miiyen ha­tással vannak u rövid rádóhuiiámok az élő szervezetre. Ezek a kísérlet.-k ama reményre jogosítanak fel bennünket, hogy a rádió belátható időn belül mint közvetlen gyógyító eszköz is fog sze­repelhetni az orvostudományban. Isme­retes a rádium-, Röntgen- és ibolyán­túli sugarak gyógyító hatása s a jelen­tékenyen nagyobb hullámhosszúságú, ultravörös (hő) sugarak is rcnda'kcznek ezzel a tulajdonsággal. Közelfekvő volt a gondolat, vájjon az ennél még na­gyobb lrullámliosszuságu elektromág­neses sugarak (a közönséges értelem­ben vett elektromos hullámok) nem ta­­nusitanak-e hasonló viselkedést. Az em­lített két tudós c célból különleges hül-' lámkclíőt konstruált, a »ce'luo-oszcillá­­tort«-, mely mintegy 150.000 mp.-kénti rezgésszám» váltóárammal kb. 2 tn.-cs hullámokat keltett. Növényeken rákos daganatokat idéztek elő s azokat né­hányszor besugározták ezekkel a hul­lámokkal. A daganatok egy ideig las­san tovább növekedtek, majd visszafej­lődtek, összezsugorodtak, beszáradtak, régül pedig egyszerű érintésre levál­tak a növény testéről. Az egész eljárás kb. három hétig tartott. A kísérleteket különféle növényekkel többször, meg­ismételték, de mindig ugyanazon ered­ménnyé;. Feltűnő, hogy a hullámok ki­zárólag a kimos szövődményekéi tá­madják meg, az egészséges szervekre semmi befolyást nem gyakorolnák. M.t már tudjuk, mily nagy szerepe van a szervezetben az elektromos folyama­toknak. Önként adódott a kérdés: váj­jon két szervezet nem léphet-e egy­mássá! ' érintkezésbe elektromágneses .hullámok utján? Egy amerikai proícsz­­szor igen valószínűnek tartja ezt s en­nek alapján akarja magyarázni bizo­nyos rovarfajták bámulatso orientáló­dó képességét. A him éjjeli lepkék pél­dául a sötétben gyakran nagy távol­ságból is ráakadnak nőstényeikre. Ez Úgy történik — mondja az amerikai tu­dós, — hogy a nőstény testében levő különleges akciós áramok révén a nőstény idegrendszerének egy része elektromágneses hullámokat bocsát ki. A Ilim ezeket csápjaival, vagy ugyan­csak idegrendszerének egy részével fel­veszi s ez a láthatatlan Ariadne-fona! vezeti ‘azután párjához. Más kutatók még merészebb követ­keztetésekkel állnak elő. Szerintük bi­zonyos személyek közt fellépő tele­patikus tünemények, gondolat- és aka­­ratátvitcü jelenségek a mesterséges dróttalun érintkezés formáival szoros analógiát mutatnak s ezért nem lehe­tetlen, hogy itt az emberi testből itta még ismeretien, törvények szerint ki­sugárzott, illetőleg felvett elektromág­neses hullámok játszanak szerepet, melyekkel távollevő személyek egymást befolyásolhatják úgy. mint ahogy a ve­vőgép beszélni kényszerül a tőle talán többszáz km.-re • fekvő adóállomás hul­lámainak hatására. Ezek a hipotézisek valóban meglepő­ek és gondolkodásra késztetnek, mind­azonáltal fenntartással kell őket fo­gadnunk mindaddig, inig a tudomány­nak sikerülni fog kétségbevonhátatlauul igazolnia létjogosultságukat. ASSZONYOM ! Toiletfjéf. kiegészíti : POUDIÍE „ M O N PARFÜM* ,BQURJOJS-f>ARIS*

Next

/
Oldalképek
Tartalom