Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-14 / 13. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. iatiuár 14. KEPTELEN KRÓNIKA ® 2 • Az interjú apja százéves A Times hasábokat szentel egyik mun­katársának, Blowitz Istvánnak, aki az egykori újságírásba egészen uj formát hozott be: az interjút Érdekes Blo­witz karriérje. A legnagyobb ujsásiró­­zseni csak ötvenéves korában lett újság­író. Párisban élt ahol német nyelvlec­kéket adott a Timest sohasem látta és angolul egy szót setn tudott. Egy­szer meghallotta, hogy a Times párisi munkatársa szabadságra megy. Ajánl­kozott és próbacikkül Thiers akkori köztársasági elnökkel folytatott beszél­getését küldte be interjú formában. Az dső interjú nagy feltűnést kelteit és csakhamar általános divattá vált, hogy a politikusok iiyen módon szóltak a kö­zönséghez. Blowitz kitűnő szimattal rendelkezett és ennek köszönhette, hogy lapját állandóan szenzációs anyaggal tudta ellátni. 1864-ben ő iedezte fel az akkori kariista forradalmat, Európa összes nagyságait megszólaltatta. Bis­marck, aki hírhedt volt arról, hogy gyű­lölte az újságírókat, a berlini kongresz­­szus idején öt teljes órán át vitatkozott BíowitzzaL A legkorrektebb újságíró volt, de azért mindent megírt. És talán ebben rejlett nagy sikerének a titka, olyan utolérhetetlen eleganciával, mond­hatni bájjal követte el leghajmeresztőbb indiszkrécióit, hogy a kárvallott fél s,em tudott rá haragudui. „Pár, umpár?“ A cukorka kiskereskedelemnek meg­van a maga üde szenzációja, Jani bácsi, a kacséber, csődbe ment Három cukros­boltnak tartozik, kucséberi arányokban szinte fantasztikus összegekkel, viszont az üzlet nem megy, sőt rohamosan ha­nyatlik, a hitelezők persze megneszeltek valamit és most beköszöntött a szomo­rú vég, a csőd. Jani bácsi életuntán piszkálgatta az orrát. — Pecchem van, üldöz a balszerencsa már pedig fatális embernek nem szabad kucséberkedni, ahol a tiszta egziszten­cia a mázlin alapul. Mindig nyernek tő­lem, a múltkor is tizenkét szardíniát nyert el dupla vagy semmiben egy ni­­mand, még jó, hogy a kosaram meg­maradt. A soros ügyvédek, akikre a törvény­széken a csődtöineggóndnokságakat bízzák, most rettegve mennek be az igazságszolgáltatás épületébe, attól való félelmükben, hogy az ő nyakukba kerül tt csőd. Mert hogy is tudjon a csödtö­­aneggondnok értesíteni egy kucséberkq­­sarat? Ha csak nem veszi a hátára az egészet és házal vele korcsmáröl-korcs­­mára: — Pár, umpár? Hátha neki több szerencséje lesz, mint a Jani bácsinak. Álnevem: Moliére Holnap lesz háromszáznégy1 esztende­je, iiogy megszületett Párisban a francia vígjáték apja, Jean Baptiste Pokveiin, irói álnevén Moliére. Ta'áu nem is víg­játékok voltak a darabjai, inkább tor­zító tükrei minden emberi fogyatékos­ságnak: rosszaságnak, hiúságnak, kap­zsiságnak és együgyüságnek. A kora­beli színpad csak hősöket produkált és gonosztevőket. Nagy jellemeket, akikről csöpög az erény és a limonádé és ab­szolút jellemielen, sötétben bujkáló fele­lőtleneket, akik az ötödik felvonás vé­gén a pokolba, vagy az igazságszolgál­tatás kezére jutnak. A vígjátéknak - Shakespcaren kívül, alt] akkor már ré, befutott a halhatatlanság kikötőjébe a csatorna túlsó partján — nem akadt még igazi mestere. Az ügyvédjelöltből kóbor színésszé »züllött« Pokveiin te­remtette meg a szatirikus vígjátékot és pröKéleiü jellem-gardróbjával, amely­ben minden véglet képviselve volt, meg­nevettette Párist és az egész vita go ti Mikor már népszerű író vult, egyik este egy előkelő francia úrhoz látogatott el vendégségbe, ahol mint Jeau Baptiste Pokveiin jelentette he magát. A házi­gazda csodálkozva kérdezte vendégei­től: — Pokveiin? Ki ez? ösmerl őt valaki.?. Mindenki tagadó választ intett. Ekkor nyílt az ajtó és belépett rajta az Író. Mosolyogva megállt a terem közepén és bocsánatkérőleg igy szólt -az ámul­dozó társasághoz: — Álnevem Moliére. (-J Két és fél évi börtönre ítélték a volt pancsevói főkapitányt Szándékos emberölésben mondta ki bűnösnek a semsnitcs^.ék Hrsäcs Milánt, a Balkán munkatársát 1923-ban paucSevói főkapitánnyá nevez­ték ki. Hrsíics deíektivnek maga mellé vette Trhulja Abdul boszniai származású de­tektívet, akivel rövidesen súlyos nézet­­eltérései voltak, rr rt a detektív azzal gyanúsította hivaíad főnökét, hogy vi­szonyt ioSytat a feleségével. Trhuija 1924 október 11-ikén szóvál­tás közben bottal megtámadta Hrstics főkapitányt és súlyosan megverte. Hrs­tics a verekedés közben kést rántott és leszarta a detektívet, aki még aznap este meghalt. A pancsevói ügyészség szándékos emberölés miatt emelt vádat Hrstics MPán el'en ós a pancsevói kerületi tö'­­vényszék 1925 március 28-íkán két és fél évi börtönre Ítélte. Az ügyész és az elitéit felebbezése folytán augusztus 18-ikán tárgyalta- a bűnügyet a novi­­szadi felebbvitéli bíróság, amely főimen tette Hrsticset, azzal a megokol ássál, hogy a tettet logos védelemben követte cl és egyben elrendelte a vizsgálati fog­ságban levő vádlott azonnali szabadláb■ ra helyezését. A felmentő ítélet ellen dr. Joeics Milorád főálinmügyész semmiség} panaszt jelentett be. A noviszadi semmit őszék szerdán fog­lalkozott Hrstics ügyével. A semmitő­­szék dr. Bacslcs Dusán koronaügyész vád- és dr. Zakó Milán ügyvéd, nyugal­mazott pancsevói főispán védbeszéde után megsemmisítette a íe’ebbviteü bí­róság Ítéletét, szándékos emberölés bűn­tettében bűnösnek mondotta ki Hrstics Milánt és az erős felindulásra vonatko­zó szakasz aíka'mazásával két és fél évi börtönre és három évi hivatalvesz­tésre ítélte. Kié a „Zasztava“ ? A radikális-párt két frakciójának harca a lap tulajdonjogáért — Popovicki Favle képviselő és Viiics Márké főszerkesztő nyilatkozata Noviszadróí jelentik: Egész Novisza­­don nagy feltűnést keltett a Bdcsmegyci Naplóitok az a tudósítása, amely beszá­molt a radikális-párt hivatalos lapjának, a »Zasztavás-nak tulajdonjoga körül tá­madt harcról. A lapot egyelőre az nj ra­dikálisok vették birtokba és Popovicki Pavle nemzetgyűlési képviselő, a Zá­szlóvá nyomdai részvénytársaság elnö­ke Viiics Márkó kerületi tanfelügyelőt, aki az uiradikáiisokot állandóan támad­ta, elmozdította a főszerkesztői állásból. Popovicki Pavic képviselő az ügyről a következőket mondotta a Bdcsmegyci Napló nrunkatásának: — A Zasztava napilap tulajdonképpen a vajdasági radikális-párté, de ezt a tu­lajdonjogot a Zasztava nyomdai rész­vénytársaság gyakorolja. Meggyőződé­sem szerint -a Zasztava főszerkesztőjé­nek hivatásos újságírónak kell lenni, mig Viiics Márkó elsősorban is kerületi tanfelügyelő és mint ilyen, igen sokat van Noviszadróí távol, ami pedig a lap szerkesztésének rovására megy. Emiatt kellett Vdicset állásából elmozdítanom. Ez az intézkedésem csak átmeneti, mert a végső szót ezügyben a párt agitációs és akciós bizottsága fogja kimondani. — 1895-ben dr. Miletics Szlávkó mos­tani egészségügyi miniszter a Zasstavdt a radikális-pártnak adta át, amely azt valamivel később a noviszadi »Bratstvo« (Testvériség) egyesületre ruházta és et­től kapta meg a jóval később alakult rumai Drustvo Rád, amely egyúttal ki­adója lett a lapnak, — A Zasztava nyomdai részvénytár­saság csak a háború uíáh alakúit meg és akkor ez vette át a lap tulajdonjogát, de a párt szerepelt továbbra is laptulaj­donosként. A párt agitációs bizottsága legközelebb össze fog ü’tii ós dönteni fog a vitás tulajdonjoskérdésben. — A rumai Drustvo Rád már nem á!i fenn, évek óta nem működik és egyetlen ülést sem tartott. 1919-ben kimondta a likvidációt. megválasztotta a likvidációs bizottságot is, noha ténylegesen nem szűnt meg. A Zasztava nyomdai rész­vénytársaság a törvényszéken, mint lapítiíajdonos van cégjegyezve és ő szedte be az előfizetési dijakat. Hogy de jure ö volt a tulajdonos, abból is ki­tűnik, hogy 1923-ban elbocsájtotía' a Zasztava Banica és fifes nevű munkatár­sait, akik emiatt a lapot perelték és a bíróság a nyomdát kötelezte is a mun­katársak anyagi kielégítésére. Viiics Márkó kftrü'eti tanfelügyelő, a Zasztava eddigi főszerkesztője a- követ­kezőket mondotta: .’ ■■■:•■ — Popovicki Pavle nemzetgyűlési képviselő a Zasztavát hatalmába akarta keríteni, hogy a noviszadi helyi radiká­lis pártszervezet Orgánumává tegye. Popovicki Pavle képviselő jól tudja, hogy a Zasztava szerkesztőségj bizott­sága a lapot továbbra is a vajdasági radikális-párt számára akarja megtar­tani és ilyen irányú határozatát jegyző­könyvalakban közölte velem, azzal, hogy a jegyzőkönyvet szószeriut te­gyem közzé a Zasztavában. Én le is ad­tam a nyomdába, amely ki is szedte, de Popovicki képviselő intézkedésére a már kiszedett jegyzőkönyvet kivették a lapból, úgy, hogy az meg sem jelent. A közzétételt dr. Míladinovics Zsarkó, a Zasztava szerkesztő-bizottságának el­nöke rendelte el, — Popovicki Pa vie. mint a Zasztava nyomdai részvénytársaság igazgatósági elnöke a szerkesztő-bizottság tiltakozá­sa ellenére január 2-ikán a lapíejeri ktp- Madóként feltüntetett * Akcióm Qdbór vojvodski radikal!« (a vajdasági radi­kálisok akció-bizottsága) megjelölés he­lyett: »Zasztava deoráesarszko drustvo Noviszadi megjelölést alkalmaztatta, mintha a »Zasztava« lap az akció- és agitációs-bizDttság kezéből a Zasztava nyomává részvénytársaság tulajdonába ment volna át. Ez a laptulajdonoscsere­­íeltüntetés akkor történt, amikor én nem voltam a szerkesztőségben. Ez ellen az intézkedés eüen az egész szerkesztő-bi-! zottság tiltakozott, sőt az clfen a Za­sztava nyomdai részvénytársaság igaz­gatóságának több tagja is állást foglalt és elitélte. — Amikor kerületi tanfelügyelőnek ki- * neveztek, cl voltam tökéivé, hogy le­mondok a Zasztava főszerkesztői állá­sáról, mert folyton utón kei! lennem és távöüétcm miatt .nem vehetők oly inten­zív részt a lap szerkesztésében. De Po­povicki közbejött eljárása akadályozóit meg elhatározásom keresztülvitelében. hs egész ügyet bejelentettem a nekenj illetékes szerkesztő-bizottság és a laptu­­lajdonos akciós- és agitáciős-bizottság elnökének,, dr. Míladinovics Zsarkónak, aki erre elhatározta, hogy maga veszi át a lap főszerkesztését. ~~ Dr. Mitadhwvks Zsarkó egyúttal elnöke a rumai Urustyo . Ra 'ak,.. a melynek a múltban is tulajdona volt a Zasztava és ma is a lap egyediiü törvé­nyes tulajdonosa, amelynek nevében és megbízásából a vajdasági radikális-párt akciós- és agitációs-bizottsága gyako­rolja teljhatalommal a tulajdonjogot. — Dr. Míladinovics Zsarkó általam felhívta Stojadinovics Pétert, a Zaszta­va részvénytársaság adminisztrációs igazgatóját, hogy a Zasztava lapíejéro tegyék vissza az onnan önkényesen el­távolított laptulajdonos: a vajdasági ra­­dikáds-párt aiici ás -bizottsága megjelö­lést. továbbá helyezzék a lap fejére dr. Míladinovics Zsarkó nevét, mint a lap főszerkesztőjét, mert ha ezeket az uta­sításokat — amelyeket a lap szerkesztő­bizottsága és tulajdonosai nevében vele közöltek nein teljesiti, azért egyénileg felelős lesz. Dr. Míladinovics Zsarkó az agitációs bizottságot február első napjaira Növi­­szatíra ülésre hívja össze és ezen fog a Zasztava sorsa c'döinf. Csalás családi alapon Cukorrépa-csalók a szeasbori törvényszék előtt Somborból jelentik: Még a múlt év nvarán történt, hogy Feidner Adolfhoz, az őszijeid cukorgyár tneibböíliáboz be* állított Rados Istvn sombort fö dmivesfe* esége. Az asszony Parlecsics Anna néven raU'ßtközo’t be s kijelentette, hogy nyo'cvaB hold birtoka van, araelyeu cukorrépát termel. Erről teJefekonyvi kivonatot matatott be, majd negyven­ezer dinár clö’eget kért az ősszel szól­ítandó cukorrépára. Rados István, az asszony í rje és Rados Márton, a fia, akik Feidnernek már régebbi ismerősei, igazolták a személyazonosságot, úgy hogy az ügynök nyomban ki is fizette a negyvenezer dinárt. A csalásra csak novemberben jöttek r 5, amikor a répát szállítani kellett volna. Radosékat nyomban letarióztat­­t-k és beismerő vallomásuk után átad­­‘ák őket az ügyészségnek. A sembori törvényszék Miszfreu/cs-tanácsa szerdán •árnyalta ezt a bűnügyet, Radosné beismerte, hogy hamis ne­veti, hamis telekkönyvi kivonatokl-a? negyvenezer dinárt csalt ki Feidnertöl és kije’entette, hogy hajlandó a kért megtéríteni. Bevallotta még, hogy férje s fia csak az ő követelésére vállaltak részt a csalásban. A bíróság hosszas tanácskozás utáí az asszonyt másfél évi, Rados Istvánt é Mártont pedig öt-öt hónapi fogházzá sújtotta. Az ügyész megnyugodott az ítéletben a három elitéit közül csak az asszony felebbezett. ß Süéisél ä Ú Í2P59® M§S!t! A tut «tcot megszépíteni, a szépsége megtartani, ápoiai, legnagyobb művészete a kozmetikának. A modem kozmpt&ának remeke a OB. fÜliDLS M&K61H1ÍM amelytől ai arc üde, ruganyos, harmatos, illatos test. A táncok elsimulnak, szep­lők májioirok eltűnnek. Újból mindenütt kapható. |S dinár. Ve?erképvisölet! HELLES, VEUKA-KIKINDA t

Next

/
Oldalképek
Tartalom