Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-11 / 331. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLŐ 1Q25. december 11. ügymirtísztérium költségvetésének tárgyalásakor kerülnek ela, a sziriai hadjárat pedig a bejelentett inter­pellációk kapcsán. A szenátusban is fontos külpoli­tikai vita készül. Bourgeois tábornok akarta megin­­rerpellálni Briand miniszterelnököt a sziriai események miatt s barátai hírét terjesztették, hogy élesen fog­ja támadni Sarrail tábornokot Bri­and miniszterelnök azonban tudatta, hogy »diplomáciai összejövetel« miatt nem jelenhetik meg a szená­tus ülésén és ezért kérte az inter­pelláció elhalasztását Szubjektív Krónika ® as» Ä mesélő küszöb A' küszöb rr.a délután váratlanul megszólalt. Beszélnem keli — mondta — nézd fogatlan, öreg arcom, a vicsorgó vasrácsot rajtam, a porkolábot az !?jto előtt és a sáros havat, amely elolvad és végigcsurog a gerince* men. Költő szájába való az en múltam, aki fölött a világkomé* día legérdekesebb szereplői lép­nek át csendesen, megtörtén, seb­bel, könnyel rakottam Sokszor, zsongó éjszaka összehuzódva alszom és azt álmodom, hogy űveges.ajtóju, meleg kispolgár-lakás előtt fekszem, önző, érthetetlen megelégedéssel, mint a ház gazdája s semmi közösségem azzal a tomboló, éhes, buta fenevad­dal, amit szegénységnek hívnak. Ilyen­kor egyszercsak kinyílik a kapu s fá­radt, cammogó rendőrök között megint jönnek ők, a végtelen sor örökös kiszakitoitjai. Átlépnek fölöttem, döng az ajtó, csattan a zár s pár pillanat alatt kezdődik a tánc, az álornlidér­­cek és a kin fekete bálja: nehéz, fáradt álomképek. Fölöttem surran egy-egy szellő; gyöngyvfrádtajtékos pa­tak-szélen Seg/ezgetíe a gazdája arcát. Megremegsk egy-egy menekülő emlék­től : parkettes gyermekszobában fakadt eitern eteti forrásnak egy kisfiú száján. Aztán mond hatatlan bűnök si kongnak ossze-vissza, mik fehér paloták fölött teremtek csillagos kalászként s sej­telmes asszonyképek növelték nagyra, remegő férfikezek aratták s keresztes kévéket, szomorú máglyákat raktak vörösfényü lebujpincében, szédítő dervistánc után görnyedjen menekül­tek e házfalak tévelygő árnyában. Hátuk mögött fegyver villant s doboló agyuk csak itt hull fáradtan s 6 na­gyon sokszor* megkönnyebbülten a cella csengő földjére. Néha nehéz bun­dák melege cirógat. Nem tudom : sikkasztó-e a gazdája,, vagy féltékeny­ségből ölt? . . . A gondolatai más mezőn hánykolódnak, mig félrevonul a sarokba, itt is messze a rongyos, bűnös, büntelen, hajótörött sorsú em­berektől. A gyermekkorára gondol majdnem mindenki, a nagyszerű, ó egészen más elindulásra. Istenem, ha ez is játék volna s azt lehetne kiál­tani : „nem jár, nem giídt, vissza az egész!“ és újra tiszta kacaj peregne az ajkáról, mint a méz. Vagy a sze 'etőjs venné az ölébe; az első és a mikor lehajtja fejét a kemény, szur­­tos priccsre, az édesanyja csókolná homlokon. P a ná1 1 s°{ Lsr RUHASZÜKSÉ6LETÉT legolcsóbban s EejS^fcaeBebbei» ifecffesfeetf be NÁVAY ISTVÁN DIVATSZABÖNÄL Snboltoa, Somborok! put 2* Garantált angoléi eioh •eöveteltkSS dns válawlék! RiRMNii «ft II *• A numerus clausus a Népszövetség előtt A magyar kultuszminiszter tiltakozott a kérdés tárgyalása ellen Genfböi jelentik: A népszövetségi tanács csütörtökön tárgyalta az angol zsidó egyesületeknek a ma­gyarországi numerus claasus ellen benyújtott mnaszdt. Niello - Franco braziljai delegá­tus, a kérdés, előadója ismertette a numerus clausus elleni panaszt és a magyar kormány intézkedéseit Klcbelsberg Kuno gróf felszólalá­sában hivatkozott arra, hogy a ma­­gyarországi zsidók tiltakoztak a pa­nasz benyújtása ellen és bejelentet­te, hogy a magyar kormány meg­marad a kisebbségi petíciók benyúj­tása tekintetében a régi álláspontja mellett, mely szerint a Népszövet­ség a zsidó szervezetek panaszával nem foglalkozhat, miután a nta­­gyarországi zsidók ezt egyáltalán nem kívánják. Kifejtette, hogy a nu­merus clausus nem állandó intézke­dés, hanem átmeneti jellegű, melyet a trianoni békeszerződés következ­tében előállott nj helyzet tett szük­ségessé. Népszövetségi körökben az a vé­lemény, hogy a népszövetségi ta­nács vagy jóváhagyja a magyar ál­láspontot, vagy pedig az egész kér­dést nemzetközi döntőbíróság elé viszi. Klebelsberg ezután kijelentette, hogv Magyarországon a szellemi proletár iátus olyan nagy. hogy ilyen módon, a numerus clausus beveze­tésével kellett gondoskodni csök­kentéséről. A numerus clausus át­meneti jellege miatt — mondotta — nem kell tartani attól, hogy más or­szágokra is átterjed. Mello-Franco előadó lie jelen tette ezután, hogy nem tud azonnal ja­vaslatot beterjeszteni, mire a nép­­szövetség! tanács a numerus clau­sus tárgyalását néhány napra elna­polta. Elutazott a török külügy­miniszter Parisból jelentik: A Petit Parisian genfi jelentése szerint Ruhái bég tö­rök külügyminiszter elutazott Géni­ből. A török külügyminiszter eluta­zásának taktikai oka van. ezzel akarja ugyanis késleltetni a Nép­­szövetség döntését a mosszuii kér­désben. A népszövetségi tanács ez­zel szemben el van határozva arra, hogy a végleges döntést most már nem halasztja cl, mert attól tart, hogy .ezt a halogatást a törökök biztatásnak vennék. Tewik bej a tanács csütörtöki ülésen bejelentette, hogy a török delegáció a Mossul-kérdés további tárgyalásán nem vesz részt. A ta- \ nács mindazonáltal foglalkozott a I kérdéssel, de csak a bizottság jelen- ( tését hallgatta meg, anélkül, hogyj döntést hozott vólnL A kisebbség védelme a Népszövetség tanácsában | (jeniből jelentik: A Nemzetek) “Szövetségének tanácsa általános- - ságban a kisebbségek védelmének kérdésével foglalkozott. Mello- Franco blaziliai. nagykövet áttekin­tést nyújtott a kisebbségek védel­mének történelmi fejlődéséről ós je­lenlegi állásáról. Kifejtette, hogy ez idő szerint semmiféle különös aján­latot nem, akár tenni. A tanács elé­gedjék meg azzal, hogy az eddigi népszövetségi közgyűlések tárgya­lásairól tudomást vesz. Chamberlain annak az óhajának adott kifejezést, hogy a tanács e kérdés iránt a jö­vőben is a legnagyobb érdeklődés­sel legyen. György itt hangosan belekacagott Fé­nyes beszédébe. — Többizben megtörtént már — foly­tatta Fényes — hogy a sértett ilyen esetben ellenzi a bizonyítást. Ellenük ebben az esetben is. En ide akarom hoz­ni Séf esik György elé Hamburger Sán­­dómét, akit ártatlanul, anélkül, hogy a komjnünben neki vagy férjének valami szerepű lett volna, tisztára azért, mert nevét összetévesztették a népbiztos Hamburger nevével, ez a Sefcsik György mint ázSán provokátor törvé­nyes logok, indokok és lehetőségek nél­kül letartóztatott, a kelenföldi lakta­nyába vitetett, ott mezítelenre vetkőzte­­tett, megkorbácsoliatoit, meggyalázott emberi és asszonyt mivoltában, azután Neumann Béla foglyot, aki úgy visel­kedett.. mint ember, mert nem volt hallandó Hamburger - nét meggyalánd, emiatt az engedet­lensége miatt meggyilkoltatta. Én széniébe" mondom ezeket Sefcsüs Györgynek, felajánlom a bizonyítást « megsértett erkölcsi jogrend és a meg. kínzóit szegény emberek védetnie névé. ben. Ezután dr. Vámbéry Rusztem, Fényes védője terjesztette elő a bizonyításra vonatkozó adatait Elsősorban kérte be. szerezni a eseadőrügyészség vizsgál*, tát arravönatkozófag, hogy Sefcsik Györgynek része volt Neumann Béta meggySkoíáöában. A meggyilkolt Nemnaun Béla bo* röndjét Sefcsik Britannia-szállóbefi lakásán találták meg. Kérte beszerezni a szolnoki ügyész.' ség több iratát, amelyek szerint Sefcsik résztvett Koncsek Béla meggydíkoítatá. sában. Utalt arra, hogy a szolnoki rendőrségi iratok között fekszik a fövezérségnek egy irata, amely a Sei esik ellen folyamatba tett ügyek félretételét rendelte el, noha a fövezérségnek erre hatás­köre akkor már nem volt. A Hamhurgerné-ügg a bíróság elolt A budapesti törvényszék nem engedte meg Fényes László­nak, hogy föltárja a kelenföldi laktanya rejtelmeit Prohászka püspök a szolnoki tömeggyilkos autóján Fényes Lászlót megint elítélték hat hónapra Budapestről jelentik: A iörvényszék Schadl- tanácsa csütörtökön tárgyalta Fényes László hírlapíró legújabb sajtó­­pőrét, amelyet Sefcsik György volt bri­­tanmás-tiszt indított a köztiszteletben álló újságíró ellen. Fényes László ugyanis a Népszava május 14-iki szá­mában cikket irt arról, hogy Prohászka Ottokár püspök szolnoki látogatása al­kalmával a tömeggylfkos Sefcsik autó­­ián és kíséretében vonult be a vasúti állomásról a városba és ezzel kapcso­latban megemlékezett Sefcsik György 1919—1920-as véres szerepléséről. A pör iránt nagy érdeklődés mutatkozott főként azért, mert Fényes Lászíó mó­dot akart adni a magyar bíróságnak arra, hogy ennek a pornak a keretén beiül foglalkozzék a kelenföldi lakta­nyában félholtra kiűzött és megbecste­­leuiteft Hamburger Sándorné esetével, amely az emigráns-sajtó közleményei révén nagy port vert fel annak idején, úgyhogy' Hajnal Jenő hírlapíró »Ham­burgernél cimmeí könyvet is irt róla* amelyet minden európai nyelvre lefor­dítottak. A főtárgyalás megkezdése után Fé­nyes Lászíó, akire a legutóbbi hónapok­ban különböző cikkei miatt több rész­letben másfél évi fogházat szabtak ki a budapesti bíróságok, belekezdett véde­kezésébe: — Az a szomorú kötelességem volt az utóbbi években — mondotta —• hogy egyrészt a későbbi kor részére, más­részt pedig az erkölcsi érzésükben megalázott emberek vigasztalására ösz­­szegyüjtsem azokat a tényeket, ame­lyeket egyes emberek 1919 után követ­tek eí. Ebből a munkámból ismerem jól Sefcsik György működését, nem h aro­másból, nem pletykákból, nem szálló­igékből, hanem pozitív hatósági jegyző­könyvekből igazolom cikkem minden áHitását. Az agyonütött emberek hozzátarto­zói egyrészt, másrészt pedig az élet­ben maradt megkinzotiak mondot­tak jegyzőkönyvbe sok mindent Sef­csik György működéséről. Prohászka Ottokár a legtekintélyesebb főpap Magyarországon, Sefcsik György autóján megy Szolnokra azokhoz a munkásokhoz, akiknek feleségeit Sef­csik György megkinoztatta, akik közül húszat meggyilkoltatott a fegyverneki kastélyban. Annak a Sefcsik Györgynek az utóján, akinek nem jutott eszébe, hogyha már a földi igazságszolgáltatás sújtó keze nem éri" el, akkor legalább visszavonuljon a közéletből, sőt az ju­tott -eszébe, hogy' egy püspök palástjába belefogózva a közélet terén maradion. Ennek az embernek különös sze­rencséje, hogy nem iií f egy házban, vagy stem lóg rég az akasztófán. A vádlói pulpituson ülő Sefcsik A szolnoki rendőrségi iratok és a be­szerzendő fövezérségi ügyiratok tanús­kodnak arra vonatkozólag, hogy. Séf• csiknek része volt Koncsek megölésé­ben. Ezután sorra felsorolta azokat az atrocitásokat, amelyekben Sefcsik ré­szes volt: letartóztatta Posz Jenőt, Neumann Bélánét és Neumann Bélát, akit meggyilkoltatott Kérte Hambur­gernél tanaként kihallgatni arra vonat­kozólag, hogy Sefcsik Héjjas Iván és Bibó Dénes társaságában miket köve­tett el, Kérte kihallgatni özvegy Posz Jenö­nét arra vonatkozólag, hogy férjét Sefcsik gyilkolta meg, özvegy Kou­­esek Bélánét, hogy az ö férjét is Sefcsik tette el láb alól. Az utóbbi tanú tud arrói, hogy Sefcsik részes a Szolnok—fegyvernek! gyilkos­ságokban. Végű) kérte Vary Albert fő­­államügyész kihallgatását a Duna—Tf­­sza-közi atrocitások tárgyiban lefoly­tatott vizsgálatról. Sefcsik György' hosszú ideig Horthy Miklós kormányzó udvartartásában tel­jesített szolgálatot, nevetve hallgatta végig Fényes védőjének előterjesztését. Jogi képviselője gúnyos hangon vála­szolt Vámbéry Rusztem felszólalására és kérte a bíróságot, hogy ne engedje meg Fényes Lászlónak, hogy Sefcsik György bünlajstromát kiteregethesse A bíróság — a Schadl-tanács — el­utasította a valódiság bizonyítására vo­­natokzó kérelmet, majd sajtó utján el­követett rágalmazás vétségében mon­dotta ki bűnösnek Fényes Lászlót és ez­ért hat hónapi fogházra és húsz millió pénzbüntetésre ítélte. PíVIKANYT, POLOSK T, SV/'BBOGARAT irt Steno), Gamaéis OPtO KÁTÓL ZAGRÍ8, Bi S.ČKA SÍ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom