Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-09 / 329. szám

a Kunstädter Hirlao-előfizetési irodája 4 OLDltöá&ÁRA 1Y, DIKAb 2055—K Budapest Kertész-ucca 37 PoStarlna plaćena! NAPLÓ XXVI. évfolyama Szuboiica, 1925 SZERDA d seem bér 9. 329. szám Le;jelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn dé.bsa T lefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztő-ég 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre IS® dia. SítrkeMíéíég: Aleksaadrava ni, 4. (Xenria Foneíére-paista) Kiadóhivatalt Snhoticn, A'ekaandrova BLI.(Lslbash-Ml®í:*t A kormány rendezi az állam amerikai adósságait Pribicsevics nem rontoiie le a zagrebi beszéde ; hatását Pasiéi minisztereinek állapota ja u t élére állítja. Az átszervezett kivan- Dr. Krnjevics Juraj azoclálpoliti­­dorlási főhivatal feladata lesz az or- kai államtitkár lemondásának hírét szagba való visszavándorlás kérdé- szerdán beográdi jóléríesült körök sót megoldani. is megerősítették. Radios István ce&ztxrázni akarja a színházak műsorát A Dómban éles támadást intézett az államilag smbvenricxiált színházak eile» Beogradból jelentik: Bár a politi­kusok és a miniszterek nagyrésze újból Beogradban tartózkodik, sőt Radios István is visszatért Zagreb­­ból, a politikai élet még mmdig csen­des. A parlamentben csak az ipar­bankról szóló törvényjavaslatot tár­gyaló bizottság tagjai jelentek meg, mert ez a bizottság kedden is ülé­sezett. Nagyobb érdeklődés mutat­kozik a pénzügyi bizottság szerdai ülése iránt, de, hogy a szkupstina csütörtöki ülése milyen auspicumok­­kal indul, azt még nem lehet megál­lapítani. A kormány ragaszkodik Szmodlaka személyéhez Klerikális körökben azt a hirt ter­jesztik, hogy a kormány visszahívja Szmodlaka József vatikáni követet. A külügyminisztériumhoz közelálló körök cáfolják ezt a hirt, sőt azt ál­lítják, hogy Nincsicsnek még arra az esetre sem alakult ki az állás­pontja, ha Szmodlaka maga kérné visszahívását. Az ukázbizottság ülése A kormány ukázbizottsága teg­nap ülést tartott. Az ülésen a bizott­ság valamennyi tagja résztvett és a postaügyi, kereskedelmi és iparügyi reszortokban számos ukázt fogad­tak eh Nincsics és Sztojadinovics konferenciája Kedden délután Nincsics Mom­­csiló külügyminiszter és Sztojadi­novics Milán pénzügyminiszter hosz­­szu ideig tanácskoztak. A megbe­szélések az állam amerikai adóssá­gairól folytak tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter rövidesen Ame­rikába akar utazni. Pasics állapota kielégítő Pasics miniszlterelnök állapota a nála járt radikákspárti politikusok nyilatkozata szerint kielégítő és a miniszterelnök orvosai tanácsára csak a nagy hideg miatt nem hagy­ja el lakását. Pasics naponta fogad­ja a minisztereket és pártjának ve­zető politikusait, akikkel minden aktuális kérdést megbeszél. Az iparbank-törvény vitája Az ipanbankról szóló törvényja­vaslatot a keddi ülésen csaknem egészen letárgyalta a bizottság. Ki­sebb változtatással valamennyi sza­kaszt elfogadták. Az ötödik szakaszt, amely szerint egy részvényesnek csak tizenöt részvénye és ugyan­annyi szavazata lehet, úgy módosí­tották, hogy mindenki saját nevében csak huszonöt részvénye és ugyan­annyi szavazata lehet, úgy módosí­tották, hogy mindenki saját nevében huszonöt részvénnyel bírhat, de más részvényes megbízásából lehetnek további szavazatai. A harmadik sza­kaszban — stiláris módosítás után — kimondották, hogy az államnak a bankba delegált megbízottja csakis banktisztviselő lehet. Nem fogadta el a bizottság a váltók visszleszámi­­tolásáról szóló nyolcadik szakaszt, hanem megbízták a kereskedelmi minisztert, hogy a nemzeti bankkal hozzák létre ebben a kérdésben előzetes megegyezést. A bizottság a javaslat többségi előadójául Varja­­csics Zakanja radikális képviselőt választották meg. ■ Száznégy ösztöndíj A közoktatási minisztériumban bizottság dolgozik a tanulmányi ösztöndíjak kiutalásán. A bizottság tagjai között vannak Andrics dr. a miniszter helyettese és Paralics ál­lamtitkár. Eddig száznégy tbeogradi diáknak aditak havi ezerkoronás ösztöndíjakat. Negyven ösztöndíj feltételeinek egy pályázó sem felelt meg. Ezekre a minisztérium uj pályázatot ir ki. Markovics Lázár zagrebi beszéde Politikai körökben még mindig sok szó esik Markovics Lázár és Jovano­­vics Lyuba zagrebi szónoklatairól és Pribicsevics Szvetozár beszédéről Úgy látják, hogy a vitában a radiká­lisok kerekedtek felül és Pribicse­­vicsnek nem sikerült elrontani a ra­dikális beszédek hatását. Élénken tárgyalják Markovics Lázár beszé­dének azokat a részeit, amelyekben az orosz szovjetről és az olasz fas­­cizmusról emlékezett meg és álta­lában jó hatást tett, hogy Markovics Lázár utján a radikális párt a parla­mentarizmus mellett tett vallást. A zagrebi diákok előtt viszont Marko­vics Lázár azt fejtegette, hogy az alkotmányosság nem zárja ki, hogy az uralkodó olyan pártból nevezzen ki kormányt, amely kisebbségben van ugyan, de reménye lehet, hogy uj választással megszerzi a többsé­get. Ezt a kijelentést úgy kommen­tálják, hogy Markovics Lázár elő­akarja készíteni a közvéleményt egy esetleges fordulatra. Krnjevics államtitkár lemond Zagrebból jelentik: Feltétlenül megbízható forrásból eredő hirek szerint dr. Krnyevics Juraj szociál­politikai minisztériumi államtitkár lemond állásáról és helyét dr. Kezs­­man ugyancsak Radics-párti képvi­selő foglalja el. Dr. Krnyevicset a kormány a kivándorlási főhivatal Zagrebból jelentik : Radies István közoktatásügyi miniszter, a horvát parasztpárt elnöke teljes névaláirá­­irásával ellátott eikket irt a Dóm szerdai számába, amelyben éles ban­gón bírálja a mai szinháekuSturát. Radies István a feltűnést keltő cikkben megállapítja, hogy a három fővárosi, nye’e vidéki, és busz utazó és államilag szubvencionált színház olya* silány és értéktelen műsorral lép ki állandóan a közön­ség elé, amelyet jó érzésű ember nem nézhet vérig. A színházakban előadott daraboknál szó sem lehet művészi értékről, a színház nem tö­rekszik népnevelő hatásra, pedig tudnia kellene azt, hogy a földet túró, keménykezü paraszt munkájá-Beogradból jelentik : A közel jö­vőben, valószínűleg még karácsony emit megkezdődnek a uereskede'mi i rryalnsok Jugoszlávia és Cseh­szlovákia között. A tárgyalásokat Prágába fogják megkezdeni, ahol az elvi kérdése­ket tisztázzák, a részletkérdéseket pedig Beogradba fogják megvitatni, ahol a kereskedelmi szerződés vég­leges szövegét is kidolgozzák. Albániával szintén m g ebben a Genfből jelentik: A Népszövetség körében olyan hirek terjedtek el, hogy a léséért lés kérdésében clenUt van Anglia é^ Franciaország kflzöij. A hifekkel kapcsolatban Paul B í­­co ír és Robert C cii nyilatkoztak a sajtó képviselői előtt. Paul Boncom kifejtette, hogy csak akkor lehel le­szerelni, ha az állam ladja, hogy 1 őm< d s esetén megfete’ő -támogatás., k p. A leszerelésre vonatkozó tár­gyalásokba bele kell venni az ipari leszerelést is, mert hiszen sok béke­beli ipar máról-holnapra átalakítható háborús iparrá. Egyébként a lesze­relési program tiz pontja közű! nyolc t ngo ok franci k már teljesen rendeztek, a fennálló diffe­renciák csak két pontra vonatkoznak, bői tartja fenn magát. Ennek az ál­lapotnak egyszer már véget keli vetni és erkölcsi alapokon úgy kell átszervezni a színházakat, hogy azok elsősorban a földmunkások és pa­rasztok nevelöheiyci legyenek, nem pedig az wio?ztály szórakozóhelyei. Az lf26—27. évi költségvetések­ben — végzi eikkét Radies István — 60 millió dinárt irányoztak elő színházi segélyekre. Ezt az össeeget én 40 millióra redukáltam, meri az égésé vonalon takarékosságot tartok szükségesnek életbe léptetni. A szín­házakat fokozott figyelemmel fogjuk kisérni, cenzúrázni fogjuk a műso­raikat, hogy behnük állandóan a paraszt érdekek juthassanak foko­zottan érvényre. hónapban megkezdődnek a keres­kedelmi tárgyalások. A jugoszláv gazdasági körök azt kívánják a kor­mánytól, hogy Albániával való tár­gyalásokon igyekezzék minél széle­sebb határzónát kijelöltetni és arra törekedjen, hogy a vámtételek men­nél alacsonyabbak legyenek. A Prágába menő jugoszláv dele­gáció tagjainak kijelölése a napok­ban megtörténik és a delegátusok azonnal elutaznak. de ezek igen lényeges pontok. Róbert Cecil fejtegetéseiben hang­súlyozta, hogy teljesen egyetért Paul* Boncour előadásával, kiemelte, hogy egyáltalában nincs szó tárgyi ellen­tétekről, csupán az eljárásra vonat­koznak differenciák. Az angol kor­mánynak csak az a kívánsága, hogy. a leszerelési kérdést mielőbb dűlőre vigye, keriilni akar mindtn olyan vizsgáltad 1st és tanulmányozást} amely még komplikálná az afnugy is eléggé komp'ikált és veszedelmes biztonsági kérdési. A két nyilatkozat azt bizonyítja, hogy Franciaország és Anglia között a leszerelés kérdésében valóban nagy eltérés áll főn, amelyet nehezen lehet kompromisszumokkal áthidalni. December végén megkezdődnek a jugoszíáv-csehszlövák kereskedelmi tárgyalások Albániával is tárgyalásokat kezd Jugoszlávia Anglia és Franciaország nem tudnak megegyezni a. leszerelés kérdésében. Elleniét a francia éz angol álláspont kozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom