Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-08 / 328. szám
december 8. BÁCSMEGYEI NAPLŐ pásztorra akadtam. Egyszerű zsidó gyerek volt és amig kecskéi körülötte ugráltak, Schopenhauert olvasta. A palesztinai zsidó nappal földet müvei és este komoly irodalmat olvas, vitatkozik. A társalgási nyelv természetesen a héber. A jeruzsálemi egyetemnek most még csak két fakultása van. Kémia és a héber zsidó tudományok fakultása. Az előbbinek ötven, az utóbbinak százhus. hal’gatója van. Upsischkint beogradi tartózkodása alatt fogadni fogja Nincsics külügyminiszter is. Csang-Cso-Lin feladta Miskdent A forradalmárok sorozatos győzelmeket aratnak Az ébredők egyenruhát kapnak Eckhardt Tibor bejelentése a miskolci fajvédő-gyűlésen Miskolcról jelentik: A fajvédők vasárnap népgyülést' tartottak Miskolcon, amelyen előzetes bejelentés szerint Eckhardt Tibornak ismertetnie kellett volna a Cuza-botrány hátterét. Eckhardt azonban várakozás ellenére kijelentette, hogy erről a kérdésről nem hajlandó nyilatkozni, mert a Cuza-ügy szerinte már le van tárgyalva. Ehelyett igyekezett megmagyarázni, hogy milyen okok késztették annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amelyben a zsidóságnak nemzeti kisebbséggé való minősítését kívánja kimondatni. Kijelentette Eckhardt, hogy nem hive az erőszaknak, hanem törvényes módon akarja rendezni a zsidókérdést. Ha erőszakkal rendeznök ezt a kérdést, — mondotta — akkor ennek a reakciója az volna, hogy a keresztény tömegek filoszemitákká válnának. A numerus clausus törvényt nem engedjük megváltoztatni, mi fajvédők garantáljuk, hogy ha ezt a törvényt akárhogyan is megváltoztatnák, a magyar főiskolákon azonnal megállna a tanítás. Amint Eckhardt beszédét befejezte, egy diósgyőri keresztény-szocialista vasmunkás rézfokost adott át Eckhardt Tibornak, aki azt a következő szavakkal vette át: — Ez a szép fokos nagyszerű ötletet ad nekem. A közeli napokban hivjuk össze Budapesten az ébredők országos nagygyűlését. Ezen beszéljük meg, hogy fasiszta mintára milyen legyen a magyar ébredők egyenruhája. Kénytelenek vagyunk a propaganda érdekében egyenruhába öltöztetni az ébredőket, mert újabban elgyöngült a mozgalmunk és azt hisszük, hogy az egyenruha nagy vonzóerővel van a tömegekre és ilyenformán több hívünk lesz, mint eddig volt. A fokos szimbóluma és fegyvere lesz a magyar ébredőknek. Palesztinában a kecskepásztor is Schopenhauert olvassa A jeruzsálsmi cionisták vezére Beogradban Beogradból jelentik: Mohamed Upsischkin, a palesztinai cionista mozgalom vezére, néhány napi tartózkodásra Beogradba érkezett. A cionista vezér a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt érdekes nyilatkozatot tett a palesztinai állapotokról. — Palesztinában ezelőtt öt évvel —■ mondotta Upsischkin — alig élt ötvenezer zsidó, ma már százötvenezerre emelkedett a számuk. A zsidó lakosság létszámának rohamos emelkedése főkép a törekvő fiatalságnak köszönhető, amely évek óta a legnehezebb testi munkát végzi és műveli a földet. Ma már olyan állapotok uralkodnak Palesztinában, hogy néhány év múlva a világ egyik legfontosabb gazdasági tényezőjévé válik. A termelő munka zavartalanul folyik és az a félmillió arab, aki Palesztinában él, ha nem is támogatja a bevándorolt zsidóságot, de nem is gördít akad fyokat munkája elé. A zsidók és az arabok közt különben nincsenek oly éles ellentétek, mint azt Európában hiszik. A bevándorlási kontingens évrőlévre emelkedik, mig néhány évve! ezelőtt a bevándorlók száma ötszáz volt havonta, ma már havonként négyezer ember keres uj otthont Pa eáztinában. — Ami a zsidó kultúrát illeti, annak jelemzéséte elmondom a következőket: Egy alka’omma', séta közben a hegyek között tizennyolc-húsz éves kecskeLondonból jelentik: A lapok értesülése szerint Cšang-Cso-Lin csapatai fölött a forradalmárok több helyen győzelmet arattak. A vereségek hatása alatt Csang- Cso-Lin elhatározta, hogy feladja Mukdent és észak felé visszavonul. A város átadása előtt tiszti értekezlet volt, melyen Csang-Cso-Lin ismertette a helyzetet és ■ felszólította a tiszteket, hogy nyilatkozzanak: követik-e a visszavonuló csa-Londonból jelentik: Beavatott körökben úgy tudják, hogy Chamberlain a genfi tárgyalások után Rapallóba utazik, ahol családjával a karácsonyi’ ünnepeket fogja eltölteni. Rapallóból Egyiptomba megy a külügyminiszter, ahol az angol főbiztos vendége lesz. A német delegátusokat megéljenezte az angol Foreign Office kapuja előtt tolongó néptömeg, Mussolini megbizottját, Scialoja szenátort pedig öklök fenyegették. »Gyilkosok, terroristák/« — ordítottak az angol munkások, akik talán . meglincselték volna Mussolinit, ha nem hallgat a londoni rendőrség vezetőinek tanácsára és ő maga jön Londonba. »Mi van Maíeotti gyilkosaival?* — kiáltoztak Scialoja megjelenésekor, a halálsápadt olasz diplomata felé. Vandervelde, a belgák szocialista külügyminisztere, aki gyalog sétált át a külügyminisztérium épületéből az ucca másik' oldalára, Chamberlain palotájába, ahová a paktum aláírása után ebédre volt hivatalos London diplomáciai kara, szemtanúja volt az olasz megbízott elleni tüntetésnek. Vandervelde ezt a megjegyzést tette: — A nép megunta már a gyilkolást. Mindenütt meg kell szűnnie az erőszak politikájának! — Igen, a népek megunták már a gyilkolást. A Iocarnói paktum, vagy amint az angolok szeretik nevezni, az »első londoni béke* a népek szivéből fakadt. Nem a biborszőnyegek, az orchideák, a • múzeumba kerülő aranytollszárak teszik emlékezetessé a november 11-iki flandriai fegyverszünet megkötésének órájában aláirott első igazi háború utáni európai békét, hanem a levél, amelyet Briand olvasott föl. A franciák legnagyobbszerii szónoka beszédét egy francia anyának hozzáír ottlevelével kezdte. A háborúban elesett férjét gyászoló, de újra férjhezment asszony azt kérdezi ebben a levélben, hogy szülhetnek-e már gyermekeket a francia anyák, nem kell még mindig félniük,' hogy szivük szerelrnetes virágai a lövészárkokban rohadnak majd és hogy féllábbal, vak szemmel lesznek j kényteleuek uccasarkokon koldulni. I pútokat. A tisztek nagyrésze hűséget fogadott a tábornoknak. A mukdeni győzelem a forradalmi csapatok bizalmát nagyon növeli. Kelet-Kinában, hol eddig aránylag nyugalom volt, az idegenellenes mozgalom újból megindult. Peking teljesen a forradalmi pártok birtokában van. A központi kormány tagjai egyáltalán nem urai a helyzetnek. Á forradalmi hangulat a fővárosban egyre terjed. Egyiptomban egy hetet tölt Chamberlain és ez idő alatt tárgyalásokat fog folytatni az egyiptomi pártok vezetőivel, hogy a jelenleg válságos parlamenti helyzetből kiutat keressenek. Angliában remélik, hogy a külügyminiszternek sikerülni fog az egyiptomi kérdést rendezni. Olyan csönd lett az aranyteremben, mint a templomban, csak a száznyolcvan újságíró ceruzájának sercegése s a filtngép berregése hallatszott a könynyes némaságban. A komoly diplomaták is elkomorult arccal hallgatták a francia anya panaszos levelét és mint egy fef, intett igent a nyolc aláíró diplomata, hogy szülhetnek gyermekeket a világ asszonyai, a jövő nemzedéket nem fenyegeti háború. A konferencia résztvevői közül a nép békevágya két embert ünnepelt: Herr Stresemannt, a német külügyminisztert és Sir Austen Chamberlaint, az angol külügyminisztert, »Locarnó apját*. Chamberlain nem fogadott el címet, rangot a Iocarnói paktumért. »Ha az apám — mondotta — mint egyszerű Chamberlain van eltemetve, az én síromra sem fognak más nevet fölvésni* — és tiltakozott az elfen, hogy lordnak nevezze ki a király, aki erre olyan kitüntetésben részesítette az angol külügyek népszerű miniszterét, ami egész Angliát meglepte. Az angol udvarnak hétszáz esztendő óta legnagyobb kitüntetését, a térdszalagrendet ajándékozta az uj világbéke megteremtőjének, akit Bemard Shaw a napokban vádolt meg plágiummal, azt állítva, hogy a Iocarnói paktum nem más, mint az ö tervezete, amelyet már évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott és mint a világbéke egyetlen lehetőségét ajánlott a háborúban ellenséges államoknak. Bernard Shawnak általában súlyos szavát ez alkalommal nem vette sokba az angol közvélemény. Stresemann és Luther, amikor a Vlctoria-pályaudv.afon kezet szorítottak Chamberlainnal, útban Németország j felé, őszintén mosolyoghattak a fényké- 1 pészek és filmoperatőrök kamarájába. Rövid angliai tartózkodásuk alatt meggyőződhettek. hogy Angliában nagyobb' Chamberlain Egyiptomba utazik Tárgyalásokat fog folyfalni az egyiptomi pártok vezetőivel „A francia anyák nyugodtan szülhetnek már gyermekeket“ Vázlatok a Iocarnói szerződés aláírásának londoni ünnepségeiről — A Bácsmegyei Napló londoni munkatársától — 5, oldal. a német szimpátia, mint volt a háború előtt. A Zeppelin-bombák pusztítását kitörölte Anglia emlékezetéből egy huszesztendős német fiatalember, Ottó Kraft, kiéli búvár hőstette, aki százhatvan méter mélységre ereszkedett le, minden eddigi buvárrekordot megdöntve, dacolva a halállal, hogy utat nyisson az M. tengeralattjáró hatvan acélkoporsóba zárt hősének. A német diplomaták évtizedek alatt nem tudták volna oly mélyrehatóan befolyásolni Anglia szimpátiáját, mint ez a cselekedet, hogy a német búvárok kutattak a tenger fenekén eltűnt angol tengerészek után. A lapok ujjongva írtak a németekről. Ma már nem divat szidni a németeket. Rokon nemzet — halljuk — a háborút el hell felejteni. A háborús gyűlölet végsőket vonaglik. Chamberlain pontot tett a német kérdés után és hozzáfog a még súlyosabb, még kényesebb kérdés megoldásához, ami nem más, mint hogy a kapitalista Angliát közelebb hozza, fokozott ipari és kereskedelmi együttműködésre bírja — a szovjetek köztársaságával. Korda Tibor A vallás nem válaszfal Paris érseke, elítéli az antiszemitizmust Parisból jcienlik: Louis Dubois, Paris érseke, hosszabb beszélgetést folytatott egy újságíróval és ez alkalommal nagyon érdekes nyilatkozatot tett az antiszemitizmusról. Az antiszemitizmus — mondotta az érsek — teljesen idegen a francia népnek. Talán nem puszta véletlen, hogy a mi nyelvünknek nincs megfelelő szava e fogalom kifejezésére, amely az utolsó évtizedek szülöttje. Persze, a háború után Franciaországban is kísérletet tettek, hogy a faji harc mellett hangulatot keltsenek, azonban sem Parisban, sem a vidéken nem találtak erre alkalmas talajt és a kisérlelek a nép józan ítélőképességén hajótörést szenvedtek. — Azt a törekvést, hogy az antiszemitizmusnak faji elméletekkel tudományos alapot adjanak és azt gazdasági színezetű problémának tüntessék föl, teljesen clhibázottnak kell tekinteni. A francia természettudótok egész sora ilyen értelemben nyilatkozott s igy föltehető, hogy a sokat vitatott faji elmélet igen kellemetlen problémája marad a tudománynak. Teljes világosságot ebben a kérdésben csak a jövő hozhat. De bármi legyen is a faji e!mé!et tanításaival, egy hivő katolikus álláspontja ebben a kérdésben nem lehet más, mint amit az evangéliumok hirdetnek: az egész emberiség egyetlen nagy család és mi valamennyien, bármilyen fajhoz vagy felekethez tartozunk, egy atyának vagyunk gyermekei, aki szereletet követel tő ünk és nem gyűlöletet. A vallás nem lehet választófal ember cs ember, nép és nép közölt. Ellenkezően annak a köteléknek keil lennie, amely az emberek millióit a béke jegyében egymáshoz fűzi. Aki a kereszténységet csatakiáltásnak tekinti, nem ismerte föl a hit lényegét, visszaél a vallással és nem müvei istennek tetsző cse ekedetet. A katolikus klérus föladataidnak tekinti az érsek, hogy részt vegyen a vi'ág pacifikálásában.
