Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-08 / 328. szám

E 12 OLDAL « ARA t’A DINAa Poitarím piacén«!-1 sfr' av-1-Szubotica, 1925 KEDD december un reggel, ünnep után és hétfőn délben Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ui. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Snbotira, Aleksandrova ui,t. (Lalbach-palola) 8. 328. szám Assisi a fekete ing Mindig dwí volt és mindig úgy :Jé«#: tó d^og jut ki annak, aki örömeit élvezi, két tótel esség: meghódítani a" élőket és legyőzni a halottakat. Az első rendszerint könnyen si­kerül — az élők gyorsan felejte­nek, gyorsan hisznek és keveset követelnek. A halottakkal már nehezebb a leszámolás: a múlt nagy ellenség, a temetőknek száz szemük van, a koporsókat az igazság védi. De ők sem győz­hetetlenek ; nem csak szép szóval lehet őket megkísérteni, hanem fegyverrel is meg lehet állitani a századok szivét, revolverrel is ki lehet kényszeríteni a kétezer esz­tendő igazolását. A péld3 itt vart előttünk : az olasz cár, Mussolini, aki géppuskák sorfa!a között sé­tált föl a római Capitoliumra, hogy diktáljon eleveneknek és holtaknak. Az élőket már elin­tézne, most a halottakon a sor, őket mtfzgósitja a fasizmus zászlaja alá, a múltat rendeli raportra, az olasz századokat vonultatja fő1, hogy tanúságot tegyenek a frázi­sok és akasztófák mellett. A múlt mindenkinek szabad préda, aki­nek fegyver van a kezében, e dúcénak pedig százezer fasisztája van állig fegyverben, százez r fanatikus legény, akinek csak in­teni kell és a vér patakokban folyik a szépséges Itáliában. Amit ő mond: parancs és igazság, a mit üzen, azt e! keli hinni a jó fasisztáknak, különben választhat a börtön és emigráció közt. A legfrisebb Mussolini-üzenetet is biztosan elhiszik a feketeingesek ; azt, hogy a duce Assisi Szent Ferenc boldog utóda, azt tanítja, amit a római egyház íegalázato­­sabb szentje tanított. A halottak némák, Krisztus virágos kertjének kékszewü szolgája nem tiltakoz­hat, hogy a diktátor brutálisan letépte róla a komor egyházi da­­róc-habitust és ráadta a fekete inget: besorozta a fasiszta légió ba. Szent Ferencnek megadás­sal el kell tűrni a meggya'ázást —- hiszen Krisztust, az isten fiá! is kényszeritették már, hogy tri­­umpfáljon kis satrafákat és dühös jakobinusokat. Az ellenforradalom sehol sem szemérmes, mindenütt a halottak ezreit vonultatja föl az élet jósága, ereje és keresztje el­len. Mussolini nem az első és nem ez utolsó, aki szenteket ül­tet a lóba elé, hogy zengjék az ő dicséretét és győzelmeit. A bolgár reakció mestere : Can­­kov is serényen hamisított és a hamisításban az egyház nagy haiottairól sem feledkezett meg. Az természetes: S’.ent Ferenc kereszténysége és a fasizmus hite közt ég és föld kü’önbség, dí ki az, aki szót mer emelni a revolver ellen, Mussolini ma nagy ur Olaszországban, hatalmasabb a halottaknál és a temetőknél. Ha akarja, az egész olasz ezér­­esztendöt beöltözteti a fekete ingbe: Dintetői kezdve Savona­­roláig. A történelem ábécéje ta­­nitjaíakit nem szeretnek az élők, az a halottakból csinál magának testőrséget. Az olasz diktátor is így cselekszik ; a múltat esketi löl a zászlóra. Az advent hangú­jában a madarak prédikálását idézte fö! — ne moso yogjunk. Aki győzött, annak mindent sza­bad, aki hatalmon van, az a ha­lottnak is parancsol. Hogy med dig ? Amíg Assisi meg nem szó­lal. Míg a szent kertész hite: aki fegyvert fog, fegyver által hel meg, be nem teljesedik. Ez pe dig biztosan bekövetkezik egy­szer. Akkor is, ha Mussolininak sikerül a leszámolás az olasz századokkal s az olasz történe­lemmel. A fekete ing szép vi­selet, de az életnek szűk, mint a rabnak a cella. Szűk és pisz­kos. Véres. A radikálisok zagrebi nagygyűlése megerősítette a kormánykoalíció helyzetét Az Orjuna uj pártot alakit Beogradból jelentik : A politikai helyzet a stagnáció jelenségeit mutatja. Pasics miniszterelnök még mindig gyengélkedik és ha álla­pota nem is ad okot aggodalomra, de orvosat tanácsára szobában kell maradnia. Politikai körökben már megszokták, hogy ha Pastes nem jár fel hivatalába, nem tör­ténik semmi döntő lépés a kor­mány részéről. A legnevezetesebb esemény a radikáüspárt vasárnapi zagrebi népgyülése, amely élénk cáfolata azoknak a híreknek, mintha a radikális—Radics-párti koalíció vál­ság előtt ailanu. Úgy fovanovxs Ljuba, mint Markovién Lázár dr. beszédét úgy fogják fel, mint de­monstrációt a kormányzó koalíció összhangja mellett és igy elesnek azok a kombinációk, ame!yek sze­rint a közel jövőben homogén radikális választási kormány ala­kulna. Az olasz követ egyórás tanácskozásaNincsiccsel Bodrero olasz követ hetDn dél­előtt meglátogatta Nncsics Mom­­csiiló dr. külügyminisztert és egy­órás tanácskozást folytatott vele. U éna Bodrero kihallgatáson jelent meg a királynál. Az állam negyven száza­lékos részesedést vállal az ipari hitelbankban Hétfőn déiel >tt folytatták az ipari hitelbankról szóló törvényjavaslat íizottsági tárgyalását. Krajacs dr. kereskedelmi miniszter bejelen­tette, hogy a pénzügyminiszter lozzájárult ahhoz a javaslatához, melynek értelmében a költség­vetésben évente 3'5 millió dinárt lógnak beállítani az ipari hitél­­lankba. Az állam 40 százalék részesedést fog vállalni a bank­nál és a főfelügyeleti jogot a ke­reskedelmi miniszter fogja gyn­­koro'ni. A bank által nyujtand hite eket az egyes országrészek között arányosan fogják felosztani. A bizottság a törvényjavaslat első négy szakaszát tárgyalta ie. A német párt elnöki ülése Novisadon Az országos német párt elnök­sége vasárnap délelőtt Novisadon a polgári lövöldebén dr. Kniff Niván pártelnök elnöklete alatt ülést tartott. Áz ülésen dr. Kraff ion kívül megjelentek dr. Onss G/örgy, dr. Moser János, Sch'u­­nviche/\ Samué/ és dr. Neuner Vilmos képviselők, továbbá vala­mennyi vidéki szervezet elnöke. A képviselők beszámoltak par'a­­menti működésükről, m >jd a ke­rületi kiküldöttek tolmácsolták a kerületi pártszervezetek kívánsá­gait. Különösen a magas adóter­heket sérelmezték és kevésnek mondották azokat a könnyítése­ket, amelyeket a pénzügyminisz­ter Ígért. A létminimum felemelé­sét követelték és sérelmezték, hogy a munkásadá újabb , súlyos terheket ró a népre. A felszólalók valamennyien sürgették a községi választások kiirását. Végül a gyű és jóváhagyta a képviselő­­k ub eddigi politikáját. Zagrebban jó hatást keltett a radikális part gyűlése A radikális párt zagrebi nép­­gyülése úgy radikális, mint Ra­dics-párti körökben a legjobb ha­tást keltette. Mint Za.gre.bbol je­lentik, Jovanovics Ljuba és Mar­­kavics Lázár hétfőn kijelentették a Bicsmegyei Napló zagrebi mun­katársa előtt, hogy a vasirnapi népgyülés után még szilárdabb leli a /öv szony a két koalíciós pór között, amely a megegyezés lét rejötte óta kü'önben is egyre mélyebbé lesz. Radics István ha­sonló értelmű nyilatkozatot tét munkatársunk élőit és írijelen­­tf'tté, hogy a radikális párt n p gyülésén elhangzóit beszédekét loyár inaknak tartja és nagyon meg van elégedve a gyűlésen elhang­zott nyilatkozatokkal. Az egyetlen ellenzéki kommen­tár a horvát.föderálisták iapjaban, a Hntai-b»,i\ hangzott el, amely­nek hé:tői száma azt írja, hogy a. horvátok, úgy latszik, csak ak­ton megbízhatók és ioyáiisak és csak abban az esetben érhetnek el eredményeket, ha belépnek a radiká is pártba. A lap egyéb-' ként ónnak a véleményének ad kifejezést, hogy a radikálisok íí vasárnapi nép gyűléssel megkezdték a komoly karcot a Rad.cs-párt el­ten. Az Obzcr általában helyeslő­iéig emlékezik meg, különösen jovanovics Ljuba beszédéről, csak az ellen kel ki hevesen, hogy a horváiokot az ilyen agiteciós gyűlésekkel » radikálisok tábora részére akarják meghódít: ni. A független demokrata-párt kon gress zu s a A független demokraíapárt orszá­gos kongresszusa hétfőn tovább üié-1 sezett A kongresszus elfogad!» Je­­nazics delegátus javaslatát a párt­­statusnak megváltoztatásáról, majd megválasztották a párt hatvanegy tagú főbizottságát Lee Péter iikai delegátus kérdést1 intézett Pribicsevicshvz, hogy mi­lyen összeköttetés van az Orjuna és a független demokratapárt között. Pribicsevies elmondotta, hogy ez a kérdés még teljesen tisztázatlan,! mert az Orjuna külön pártot akar alapítani. Kéri, hogy az Orjunávalj való tárgyalások lefolytatására ad­janak szabad kezet a pártvezetőség­nek. Ezután Pribicsevies Szvetozár Jovanovics Ljuba és Markovics Lá­zár zagrebi beszédeivel foglalkozott. — Sokat vártam a zagrebi beszé­dektől — mondotta — de csak frá­zisokat hallottunk a radikálispárt; történetéről, amelyet úgy akarnak1 feltüntetni, mintha azonos volna az .egyesülés történetével. — Ez-* azonban nein igaz, mert kizárólag a véletlenen múlott, hogy a háború alatt radikális kormány volt, vi­szont bizonyos, hogy ha jobb lett, volna az adminisztráció, kevesebb, véráldozatba került volna a hábo­rú. Az egyesülés nem a radikálisok, hanem az egész nemzet érdeme. Foglalkozott Pribicsevies a Na­­rodna Obranáva! Jovanovics Ljuba egy korábbi beszédével kapcsolat­ban. Megállapítja, hogy a radikális­párt nem ismeri el az integrális nem­zeti egységet. Markovics Lázár za­grebi beszédéről gúnyosait emléke­zik meg. Markovics azt állította, hogy a szerbek , és horvátok között teljes a megegyezés, a harc véget ért. Van-e olyan párt — kérdi Pri-, bicsévics amely együtt dolgozott a radikálispárttal és elhiszi, Im^v a radikálisok őszintén akarják a Ra­­diés-pártta! való megegyezést. Evi­­enne les Bainsben Rádics és Pasics összeeső kólód ztak. kár, hogy nem volt ott fényképész, nehogy később le lehessen tagadni. Beszédét azzal fejezi be Pribicsevies, bogy az or­szág. jelenlegi helyzete szégyenle­tes, mert a hatóságok üldözik a ha­zafias munkát. A kongresszus Pribicsevies Szve­tozár éltetésével ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom