Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-29 / 346. szám

1925 december 29. 6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ fDegy a gőzös Most, hogy beállott a kalendárium csikorgó, sőt íogcsikorgó téli évszaka, megenyhült az idő és elakadtak a vona­tok. Az ég rnennydörög és csöpürüg az eső, akár a Tegmájusíbb augnsztusban, gyönyörű konjunktúrája van ma a nát­hának és a vonatkisikrpnak. Hajdan a mozdonyvezetők ustorral a kezükben, fütyütöveJ a szájukban jártak és ha tör­ténetesen egy legelésző szamár tévedt a sínekre, egyáltalán nem rántották meg a vésztőket, hanem leszálltak sor­ban az utasok és viribus unit is eltávolí­tották a csökönyös forgalmi akadályt. Ma az utasok sokkal kényelmesebbek. Inkább kisiklanak, vagy felrobbannak, ha megpukkad a masiniszta, akkor is, de nem hagyják frocJizni magukat. Ka­rácsony napján én is vonatra ültem és közismert szerencsémre jellemző, hogy pont az előttünk robogó teher vonat fordult fel, majd a közvetlen utánunk csuszó-mászó személyvonat. Mert ezek a vonatok csúszkáltak és mászkáltak, akár a hűltök. Ki is voltak hűlve alapo­san, aminek révén viszont a bentüiők hűltek meg. A vonat nem azért csúszott, mintha tán a kerekei lettek volna túl­zásba vitten megkenyve. Nem. A vonat azért korcsolyázott, mert itt a tél, illet­ve itt lenne ha vóna, maid ha fagy. De nem fagy. Ám a vonat mégis íoxtroiío­­zik a nagy havas mezőben, akár a jó néger a parketten. A néger simmizik reggeítől-estig rogyásig, aztán ha már kítáncolía a lelkét is és megszedte ma­gát, hazamegy a falujába és fitaiharmó­­nikus zenekart alakit. Am a vonat nem önálló teremtés, nem nősülhet és nem szaporodhat a saját jóvoltából és a sa­ját felelősségére, tehát csuszkái. Jobbra csuszkái. Balra csuszkái. Félre csuszkái. Még csak a zene hiányzik, hogy taktus­ra menne az egész. Hogy ez ellen le­het-e védekezni? Saját szenzációs talál­mányom: kaJucsnit húzni a kerekekre. Plédet a torkára 'és szvettert a tüdőcs­­kéjére. Ó, vonat, vonatocska, milyen jó is veled játszani, síneket és váltókat rakni végig a glóbuszon és elrobogni a hátadon, a sörényedbe kapaszkodva,-fe­kete szárnyas paripa. Paripácska. Nyi­­liaha. Bent a gyorsvonatban emberek ülnek merengve az ablak előtt, vagy hor­kolva nyúlnak el a rozsdaszinü plüssön, csodálkoznak, örülnek és elmerülnek a csöndben nyakig. Csak nézünk előre az alkonyatba és futunk a zuhanó nap után; lassan minden fekete lesz, mint az árnyék, méríöldes léptekkel jön az éjszaka és hadsegédje, az álom. Szépen felkap bennünket, a hóna alá vesz és efczáguTd velünk, gyorsabban a hang­nál, fürgébben a gondolatnál. Jaj, de ki­csik vagyunk, de egyformák, de csú­nyák, de feketék, mait a füst, amely el­takarja a felhőt. _____________________ (t. i.) I I PATKÁNIN PATKÁNYIRTÓSZER doboza 15 dinár, kapható minden ! gyógyszertárban és drogériában to­­uvébbá a Torontáli Agrárhanknéi Ve­­t liki-Bečkereken. kb:g Őfelsége érdeklődik a Vajdaság iránt Radonics jován suboticai képviselő vacsorán volt hivatalos a királyi családnál Beogradból jelentik: A karácsony előtti estén őfelsége Alekszanáar ki­rály vacsorán vendégül látta az ud­varban a kormány két tagját, a beo­­gradi svájci és belga követet és dr. Radonics Jovan szuboticai radikális képviselőt, a pénzügyi bizottság el­nökét. A [király a vacsora alatt hosz­­szasan beszélgetett dr. Radonics képviselővel, a vajdasági állapotok­ról és ezalkalommal teljes tájéko­zottságról tett tanúságot a vajda­sági helyzetet illetőleg. A Bácsmegyei Napló ibeogradi munkatársának dr. Radonics Jován képviselő elmondotta, hogy a va­csora folyamán őfelsége körülbelül egy órás beszélgetést folytatott vele a vajdasági állapotokról, amelyek iránt behatóan érdeklődött. A ki­rálynak tudomása van azokról a súlyos adóterhekröl, amelyek a Vaj­daság népére súlyosodnak és az ural­kodó élénken érdeklődött aziránt, hogy az adók kiegyenlítéséről szóló törvény mennyiben fog változtatni a mai helyzeten. Ezenkívül részletesn érdeklődött a király dr. Radonics Jóváírnál az általános pénzügyi helyzetről és a takarékossági program végrehajtá­sáról. Őfelsége valamennyi aktuális kérdésben a legtejesebb tájékozott­ságról tett tanúságot.------------------------------------------------------------------------------------------­A jugoszláviai orosz menekültek a monarchists üzelmek ellen Az emigráns orosz írók és újságírók beogradi kouiereuciája Beogradból jelentik: Az emigráns orosz irók és újságírók egyesülete vasárnap Beogradban az egyetem nagytermében konferenciát tartott. A gyűlés előadói Csnhinszki Mihail egyetemi tanár, Bukonovski Evge­­nie, a kaukázusi ideiglenes kormány volt elnöke és Zsukov, a Morning Post tudósítója voltak, akik az orosz emigráció tervbevet t kongresszusá­val kapcsolatos kérdésekről beszél­tek. Csnhinszki egyetemi tanár beszé­dében élesen támadta az orosz szél­ső oignarcliistákat jugoszláviai iizel­­meikért. amelyekkel a küszöbön levő kongresszuson minden eszközzel meg akarják szerezni a többséget a maguk részére. Ez a törekvés azon­ban teljesen eredménytelen marad — mondotta Csuhinszki — mert az orosz emigráció nagy többsége, a demokraták és liberálisok szembe­íordulnak a szélsőséges tervekkel és ezért nem is vesznek részt a kon­­gesszuson. Mi ellenezzük a restau­rációt és nem akarjuk, hogy az orosz nép hamis képet alkosson az emigrációról. Az emigráció egészsé­gesen gondolkodó nagy többsége régen elállt az idegen intervenció tervétől, mert az csak árt az orosz népnek. Zsukoy a szovjetkormány törek­véséről beszélt, amellyel az emigrá­ció legjobb részét meg akarja nyer­ni és visszahívja hazájába. A szov­jet jól tudja, hogy legveszélyesebb ellenfelei azok az újságírók, akik a külfödi lapoknak dolgoznak. Ksjunijm Alexej szólalt fel végül és’ szintén élésért támadta a szélső monarchistákat, hangsúlyozva, hogy az orosz újjászületés müvét csak tiszta kezekkel lehet sikeresen vég­rehajtani. A francia kormány Budapesten nyomoztat a frankhamisitok után Ai uj francia követ és három váratlanul Budapestre érkezet Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség hétfőn újabb részletes je­lentést kapott az amszterdami rend­őrségtől a frankhamisitási ügy rész­leteiről. Eszerint Marsovszky és Mankovics román útlevéllel érkeztek Hollandiába George Metz és Geor­ge Melins néven. A szállodában föld­­birtokosnak jelentették be magukat és költekező életmódot folytattak. Mindketten december 12-én érkez- I lek Amszterdamba, ahol megfordul­tak a zsidó negyedben is és a gyé­mántköszöni sóiméi drága ékszerek­re alkudtak. Több bankházban sike­rült nekik hamis bankjegyeket be­váltani. Marsovszkyéknak az am­szterdami rendőrség feltevése sze­rint , még egy cinkostársuk van kül­földön. Erre vall legalább is, hogy egy nap­pal letartóztatásuk után valaki Há­gából táviratot küldött Berlinibe ar­ról, hogy baj történt. A holland rend­őrség most a negyedik frankhamisi­­tó után nyomoz. A budapesti nyomozás élsősorban egy titokzatos gróf szerepét akarja tisztázni. Jankovich Arisztid ezredes és társai ugyanis állandóan egy ismeretlen ur társaságában mutatkoztak aleg­magasraugu francia tisztviselő : — A titokzatos gróf szerepe előkelőbb budapesti éttermekben és kávéházakban, akit grófnak szólítot­tak. Ez a titokzatos gróf néha pénz­zavarban volt, ilyenkor hosszabb időre elutazott és visszaérkezése után Innét költekező életmódot foly­tatott. Marsovszkyék elutazása óta ez a titokzatos gróf is eltűnt Buda­pestről. A rendőrség azt hiszi, hogy ügynöke és bűntársa volt a pénzha­misító társaságnak és főképpen a Balkánon helyezte el a hamis ezer­frankosokat. A rendőri nyomozásba egyébként egyre több személy keveredik bele. A rendőrség megállapította, hogy Marsovszkyék kikkel érintkeztek Budapesten és ezeket állandó meg­figyelés alatt tartják. Megállapította a rendőrség, hogy a Hollandiában letartóztatott frankhamisitok társa­ságában a Belvárosi Kávéházban gvakran fordult meg Winkler Ist­ván, a Hangya volt tisztviselője, aki jelenleg orvostanira Ugató. Hétfőn délután az egyik budapesti bank valtrtakészletének átvizsgálá­sakor egy hamis ezerfrankos bank­jegyet találtak, amelyet azonnal be­szolgáltattak a rendőrségre, ahol megáil a oltották, hogy teljesen azo­nos az Amszterdamban lefoglalt ha­mis bankjegyekkel Azt azonban még nem sikerült megállapítani, hogy a hamis ezerfrankost ki vál­totta be. a budapesti bankban. Hétfőn délután jelentős fordulat állt be a nyomozásban, mert a rendőrségnek sikerült meg­szerezni a franklúmisitási ügy há­rom Budapesten tartózkodó szerep­lőjének fényképét. A detektívek azonnal az illetők keresésére indul­tak és remélik, hogy az éjszaka fo­lyamán még sikerül elfogni őket. A nyomozásban egyébként hétfőn már résztvettek holland detektívek is, akik azzal az utasítással érkeztek Budapestre, hogy a budapesti rend­őrséggel karöltve folytassák a nyo­mozást. Nagy jelentőséget tulajdonítanak anijak, hogy a francia kormány is bekapcso­lódott a nyomozásba, holott eddig nem mutatott nagy ér­deklődést az ügy iránt. Vasárnap este váratlanul Budapestre érkézért George Clinchen, az uj francia kö­vet — akinek érkezését csak újév utánra várták — a Francia Nemzett Bank három főtisztviselőjének kísé­retében, akikkel hétfőn reggel hosz­­szas megbeszélést folytatott, majd utána a nyomozást vezető budapesti rendőrtisztviselőkkel folytatott be­ható tanácskozást. A hágai államügyészség vezetője kijelentette egy magyar újságírónak, hogy azok a politikai motívumok, a melyeket a letartóztatásokkal kap­csolatban felhoztak, igazak. A letar­tóztatottak jobboldali magyar politi­kusokat neveznek meg megbízóik­ként. Utal az ügyész arra, hogy Hollandiában a pénzhamisítást tizenkét évi {egyházzal bünte­tik. A feljelentő bankár életét félti a ma­gyar fasiszták bosszújától. Könnyű Katói táncba vinni Főtárgyalás a becskereki törvényszéken Veliki-Becskerekröl jelentik: A becskereki törvényszék Bunics Ivó tanácselnök vezetésével hétfőn dél­előtt tárgyalta Jakovljev Milivoj, Marnicsev Milivoj és Marnicsev Zo­­ra kumáni lakosok bűnügyét, akik ellen Adctmov Bojana melancei leány tett feljelentést személyes szabad­ság megsértése miatt. Adamov Bojana tizennyolc éves melencei leány a múlt év őszén Ku­­mánban volt rokonainál látogatóban. Három napig tartózkodott a község­­. ben és azután haza akart utazni szű- I leihez Melencére. Estefelé egyedül ! ment az állomásra, amikor az árok- I ból Jakovljev Milivoj, Marnicsev Mi­­j livoj és Marnicsev Zora az árokból előugrottak, a leányt kocsira tették és elvitték Jakovljev Karlonak a la­kására. A községben másnap már I elterjedt a leányrabiás hire, mire a községi bíró két esküdttel megjelent Jakovljev Karlo lakásán és megkér­dezték a leánytól, hogy erőszakos szöktetés történt-e, vagy pedig sa­ját akaratából ment-e el Jakovljev Milivojjal bátyjának lakására. A leány először habozott, majd kije­lentette, hogy önszántából követte a legényt és nála is akar maradni. A hétfői tárgyaláson a vádlottak azzal védekeztek, hogy a szöktetés a leány tudtával és hozzájárulásá­val történt, a kihallgatott tanuk is igazolták, hogy a leány Kumánban kijelentette a községi elöljárók előtt, hogy Jakovljev Milivojnál akar ma­radni. A bijóság a tanúvallomások álapján nem látta beigazolva, hogy erőszakos leányrabiás történt és ez­ért v vádlottakat, fel mentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom