Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-29 / 346. szám

1925. december 29. BÄCSMEGYETWAPLÖ Négymillió dináros csőd A sdboiicai törvényszék elrendelte a csődöt Kovács Antal téglagyáros ellen A sok bajjal és viszontagsággal súj­tott szuboticai piacon is meglepetést keltett, amikor december elején kipat­tant a hire annak, hogy Kovács Antal szuboticai téglagyáros cége beszüntette fizetéseit. A Kovács téglagyár egyike Szubotica legrégibb s legjobban beren­dezett hasonló vállalatainak, azonban valami íátum nehezedik rá. Első tulaj­donosa Raichl I. Ferenc műépítész csődbe jutott s a gyárat egyik hitele­zője, a Takarékpénztár és Népbank r.-t. vette át. A bank, noha a többi tégla­gyárakkal eladási kartellt létesített, szintén nem tudott a gyárral boldogulni, amelyet azután Kovács Antal vett át, aki a Takarékpénztár és Népbank r.-t. pénztárosa volt. Kovács Antal nemcsak gazdag, hanem igen szorgalmas és takarékos ember volt. Szuboticán háza, Ludas-pusztán i kitűnő karban tartott szőlője volt. Ezé- ' két eladta s az értük kapott összegből1 részben a téglagyár vételárát fizette i ki, részben pedig uj birtokát invesz-! tálta. A téglagyár eleinte jól is prosperált, j A gazdasági válságot azonban meg- , érezte. Az építkezések abbamaradtak s az adósok nem tudtak fizetni, a Kovács téglagyár tehát kölcsönöket kezdett igénybe venni. A drága bankkölcsönön kívül magán kölcsönöket is vett föl s ezekért havi három százalékot fizetett. Ezt a súlyos kamatot nem birta a gyár, amely bejelentette fizetésképtelenségét s ma a hitelezők egyikének kérésére a szuboticai törvényszék elrendelte ellene a csődöt. A passzívák összege közéi négymillió dinár, az aktivák is mégha-, ladják a hárommilliót. A törvényszék tömeggondnokul Pisku­­lits Zvojnimir dr. szuboticai ügyvédet, helyetteséül dr. György Imre szuboticai ügyvédet rendelte ki. December 30-ikán lesz Szubotica évzáró közgyűlése Megválasztják a bizottságokat Szubotica város kiszélesített tanácsa december 30-íkán tartja ebben az évben | utolsó közgyűlését, amelynek tárgyso- j rozatán csak folyó ügyek és nyugdíj- ' kérvények elintézése szerepel. A városi j tanácsnak az a törekvése, hogy az: J926. évi költségvetéstervezetet is még i ebben az évben a közgyűlés elé terjesz- j szc, technikai okok miatt meghiúsult és j igy a költségvetés le tárgyalására már j csak a jövő év elején kerül sor. A szerdai közgyűlés napirendjén a következő fontosabb ügyek szerepelnék: 1. A városi tanács javaslata a ké­ményseprők létszámának a felemelé­sére. 2. A közigazgatási bizottságba öt tag, j az árvaszéki bizottságba tizenhat tag, j a gazdasági bizottságba tizennyolc tag,1 az építészeti bizottságba öt tag, a szilt-: ügyi bizottságba nyolc tag, a statiszti- j kai bizottságba tizenkét tag, az egész­ségügyi bizottságba kilenc tag, a nyug- \ dijbizottságba nyolc tag és a felügyelő­­bizottságba két tag választása. 3. A városi tisztviselők egészségi álla­potának és alkalmasságuk megállapítá­sára két orvos választása. 4. Könyvtári bizottság választása. 5. Nedeljkovics Miladin pénzügyi ta­nácsnok nyugdíjaztatása iránti kér­vénye. 6. Piakovics István árvaszéki ülnök nyugdíjaztatása iránti kérvénye. 7. A városi takarékpénztár évi jelen­tése. . A közgyűlésre eddig három indít­vány érkezett be a polgármesteri hiva­talba. Két indítványt Majláth István, a szuboticai magyar-radikális klub alelnö­­ke, egyet pedig dr. Rafailovics Milos ügyvéd nyújtott be. Majláth István az egyik indítványában kéri a közgyűlést, hogy a megtelelő kvctfitikáaóval nem rendelkező tanácstagok névsorát küldje be a belügyminisztériumba azzal, hogy ezeket a tanácsnokokat bocsássák d és helyettük megfelelő kvctMikációval ren­delkező tisztviselőket nevezzenek ki. Úgyszintén kéri, hogy a közgyűlés uta­sítsa a város vezetőségét nagyobb mér­vű tiszMselö-redukció végrehajtására. Majláth második indítványában kéri a kiszélesített tanács tagjait, hassanak oda, hogy a belügyminisztérium dr. Pleszkovics Lukácsot, dr. Lipozencsics Istvánt, dr. Biró Károlyt és dr. Fischer Jákót nevezze ki a kiszélesített tanács tagjain}. Rafailovics Mäas dr. iiidítváayában kéri a közgyűlést, hogy a kormánynál sürgesse meg a községi választások ki­írását. A városi tisztviselők tizenharmadik havi fizetésére vonatkozólag mindeddig nem nyújtottak be indítványt és való­színű, hogy ez az ügy nem is kerül a közgyűlés napirendjére. Halálos foghúzás Egy szuboticai szabólegény hemofiliás beteg volt és nem lehetett elállitani a vérzését A szuboticai közkórliáz sebészeti osztályán hétfőn hajnalban meghalt Pavlakovics István huszonnyolc éves szuboticai szabósegéd, aki foghúzás következtében elvérzett, annak elle­nére, hogy az orvosok minden lehe­tőt megkíséreltek a megmentésére. Pavlakovics esetében az orvosok oly ritka betegséggel álltak szém­­tben. amelynek eredményes gyógyí­tási módját mindeddig nem ismeri az orvosi tudomány. Pavlakovics István vasárnap dél­ben megjelent Szegő Endre mun­káspénztári fogorvos, rendelőjében és fogat huzatott. A foghúzást szo­katlanul erős vérzés követte, úgy­hogy délután négy óra tájban Pav­­lákovics ismét visszatért a rendelő­be, hogy a vérzést - elállíttassa. Az orvos, miután megvizsgálta, nyom­ban beutalta a közkórházba, amely­nek sebészeti osztályán még a dél­után folyamán kezelés alá vették. A vérzés azonban több injekció után sem szűnt meg és ekkor már meg­állapították, hogy a beteg menthe­tetlen. A vérzés egyre erősbödött és hajnalban már annyira súlyossá vált Pavlakovics állapota, hogy minden percben várták a halál bekövetkezé­sét. öt óra tájban a beteg á nagy vérveszteség következtében meg­halt. Az a különös eset, hogy valaki foghúzásba (belehal, a szuboticai or­vosok figyelmét a legnagyobb mér­tékben felkeltette, tekintettel arra, hogy valaki foghúzás miatt vérzik el. Az orvosok véleménye szerint vannak olyan egyének, akiknek vé­réből hiányzik a vér alvadását elő­idéző anyag, az úgynevezett fibroli­­zin. Ezeket hemofiloknak nevezi az i orvostudomány s ezek a legkisebb I sebesülés esetén is könnyen elvérez-1 nek és csak különösen szerencsés 1 esetben lehet megmenteni őket. A • hemofilia betegség csakis férfiaknál fordul elő és a legérdekesebb az, hogy familiárisán, a család női tag­ja utján örökölhető. A hemofilia oly ritkán fordul elő, hogy átlag huszon­ötezer ember közül egy akad, akire j nézve a legkisebb sérülés is halálos kimenetelű. Pavlakovics esetét érdekessé te­szi az a körülmény is, hogy a nyár folyamán már huzatott fogat, de ak­kor két heti kezelés után sikerült el­állitani a vérzést, ami szintén a rit- i kaság,ok közé tartozik. Dienzl Oszkár A zongoraművész szerelmes volt az első' feleségébe Budapestről jelentik: A legismertebb budapesti zongoraművész, Dienzl Osz­kár karácsony előestéjén veronállal meg­­mérgezle magát és háromnapos szen­vedés után, anélkül, hogy . időközben magához tért volna, szombaton hajnal­ban meghalt. Dienzl egészen kivételes népszerűségét nemannyira önálló hang­versenyeivel szerezte, mint azzal, hogy minden jobb hegedű-, gordonka- és ének­hangversenyen, mint kísérő szerepelt és olyan kivételes virtuozitással, ízléssel és művészi önmegtagadással látta el ezt a szerepét, hogy a' külföldi világnagysá­gok nagy része nem volt hajlandó fel­lépni Budapesten, ha nem Dienzl Osz­kár kisérte. A pesti művészvilág egyik legkedve­sebb, legszereíettebb tagjának tragédiája mögött különös romantikus szerelmi tör­ténet rejlik. Dienzl Oszkár 1912-ben, amikor már ismert volt, mint zene­szerző és mint a legelső előadók leg­­miivészibb kisérője, megismerkedett Rácz Ena hangverseny-énekesnővel, akit meg­szeretett és a következő évben felesé­gül is vett. Evekig a legboldogabb, leg­zavartalanabb házaséletet élték, amely­nek harmóniáját azonban a házasság hetedik évében megbontotta egy uj sze­relem. Az uj asszony Marton Gyula Váci-uccai diszmüárukereskedő, kor­mányfőtanácsos felesége volt, aki Dienzl­­ékkel egy házban, a Váci-ucca 52-ben lakott és énekórákra járt föl Rácz Ená­­hoz. Néhány hónapi ismeretség után, amikor mindketten úgy vélték, hogy az uj érzés erősebb a réginél, Dienzl Osz­kár és Marton Gytíláné elhatározták, hogy elhárítanak az útból minden aka­dályt, amely közöttük van: Dienzl elvá­lik feleségétől, Mártonná pedig — aki­nek három tizenöt-tizennyolc éves gyer­meke volt — elválik férjétől és össze­házasodnak. A két válópör sokáig hú­zódott, Dienzl és Rácz Ena között a válást csak ez év elején mondotta ki a bíróság. Ekkor már Martonné férjétől hónapok óta elváltán ólt. Ez év február­jában Dienzl feleségül vette Martonnét és volt feleségétől, az ötödik emeletről leköltözött uj feleségéhez a negyedik emeletre. Az esküvő után alig két hó­nappal, amikor a művész bizalmas ba­rátai már tudták, hogy ez a második házasság nem sikerült, Dienzl egy alka­lommal a lépcsökázban találkozott elvált feleségével, akihez azzal a meglepő ké­réssel fordult: engedje meg, hogy oly­kor-olykor meglátogathassa. Az asszony ezt a kérést, könnyen fölfogható okok­ból, elutasította. Dienzl ekkor közös ismerőseikhez, elvált felesége barátnői­hez fordult és közbenjárásultat kérte. Nem titkolta előttük szándékát, hogy második feleségétől elválik és ismét fele­ségül veszi Rácz Enát. Amikor egyiz­­ben véletlenül találkozott az uccán el­vált feleségével, formálisan megkérte a kezét. Rácz Ena, amint előzőleg a köz­benjáró barátnőknek, most Dienzlnek is azt felelte, hogy nem tudja elfelejteni volt férjének a megalázást, hogy a másik nőért elhagyta és a szenvedést, amit ez okozott neki. Szerdán Dienzl ismét fölkereste elvált feleségének egy barátnőjét, akiről tudta, hogy a másnapi karácsony estén vendégül látja Rácz Enát és arra kérte, hívja meg őt is, mert a karácsony estét együtt szeretné tölteni volt feleségével. — Mi ezen az estén csak egyedül­álló embereket: agglegényeket, elvált asszonyokat látunk vendégül, — ezt a tréfálkozó, elutasító választ kapta kéré­sére a művész. Dienzl erre keserüu felelte: — Nincs a földön egyedülállóbb em­ber, mint én. Ezen a napon Rácz Ena az ötödik­­emeleti lakásban még este 10 órakor hallotta, hogy lenn a negyedik emeleten Dienzl zongorázik. Egyik legkedvesebb szerzeményét, a „LLliomszál“ cimü dalt játszotta. Talán ez volt búcsúja az élet­től : reggelre eszméletlen állapotban találták ágyában. Rövidesen megállapít­ható lett, hogy Dienzl tizenkét gramm veronait vett be. Noha ez a hatalma* mennyiség kétségtelenné teszi, hogy ön­­gyilkosság történt, a rendőrség nem rendelte el a holttest felboncolását, azon a cimen, hogy a család előadásából be­­bizonyitottnak látható, hogy véletlen baleset történt. Dienzl elvált felesége egy újságírónak a következőket mondotta az ötven esz­tendős művész öngyilkosságáról: — Nem hiszem, nem akarom elhinni, hogy miattam tette volna. Az én eluta­sításaimból mindig éreznie kellett, hogy ezek nem véglegesek, tudhatta, hogy mindig csak öt szerettem. De ilyen rövid idő alatt nem tudtam elfelejteni azt, amit veiem tett. Várnia kellett volna., A Gyáriparosok Szövetsége a fa kiviteli vámja ellen A GyOSz. közgyűlése Zagrebban Zagrebból jelentik: A Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyűlést tartott Zagrebban. A közgyűlésen Alek&zandet Sámuel elnökölt, aki rövid megnyitó­beszédében megemlékezett a szövetség elhunyt disz elnökéről, vitéz Pongrácz Gusztávról, majd Bauer Márkó főtitkár terjesztette elő jelentését a szövetség ezévi működéséről. A jelentés szerint a Gyáriparosok Országos Szövetsége igen sokoldalú munkát fejlett ki: akciót indított a ta­rifa leszállítása, a vasúti forgalom meg­javítása és az adók egységesítése és rendezése érdekében. A szövetségnek a vámtarifa leszállítása ügyében indított mozgalma egyrészt eredménnyel járt, mert a fa kiviteli vámját, mely különö­­; sen súlyosan nehezedik az ország faíer­­! meiőire és faüzeroeire, a kormány előre­­j láthatólag le fogja szállítani, esetleg i végleg meg fogja szüntetni. A szövet­­j ség képviselői resztvettek a Csehszlo­­: vákiával felvett kereskedelmi tárgyalá­­! sok előkészítésében, továbbá azon a j konferencián, amelyet a szociálpolitikai minisztérium hivott össze a külföldi ! munkaerők foglalkoztatása ügyében. Az ! e kérdésben kiadott miniszteri rendelet a szövetséget teljesen kielégíti. A faki­termelési szekció kívánságára a szövet­ség lépéseket tett azirányban, hogy a fakitermelőket mentesítsék a munkásbiz­­tositó terhektől. A főtitkári jelentés fölött hosszabb vita indult meg. Schlak József felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a fakivitelt a különféle vámilletékekkel igen meg­nehezítik és felkérte a szövetséget, hogy ebben az ügyben ismételten járjon el a kormánynál. Hrabovszki vezérigazgató a súlyos fekbéreket tette szóvá és javasolta, hogy a szövetség kísérelje meg a fekbér le­szállítását. Dr. Hanamann Ferenc részletesen foglalkozott a zagrebi műegyetem át­helyezéséről, illetőleg megszüntetéséről elterjedt hírekkel és azt indítványozta, hogy a szövetség foglaljon erélyesen állást minden ilyen terv ellen. Arco Vladimír indítványozta, hogy a szövetség tegyen lépéseket a közigaz. gatási törvény napirendre tűzése alkal­mából arra, hogy a kerületi főispánok illetékességét közgazdasági természetű ügyekben bővitsék ki és ezzel szűntes­sék meg a jelenlegi tarthatatlan helyze­­tét, hogy minden apróság miatt Beoi gradba kell utazni. Az ülés ezzel véget ért, U»V*)Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom