Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-01 / 322. szám

192S decemher 1. BÄCSMEGYEI NAPÚ Kisebbségi Élet »B# Az osztrák köztársaság túlzó patrió­táinak a nagynénié tűknek nagyon fáj, hogy a Koroske Slovcnec cimti Bécsben megjelenő szlovén kisebbségi hetilap karinthiai szlovének részére több iskolát követel. A nagynémetek lapja a Wiener Neureste Nachrichten legutóbbi számá­ban azt követeli, hogy a szlovén hetilap ellen az ügyészség indítson eljárást, mert — izgat az osztrák állam ellen az­zal, hogy a kisebbségi jogokért harcol. »A hajuknál fogva előrántott és teljesen alaptalan kisebbségi sérelmek hangozta­tása — írja a szemforgató nagynémet lap — csak arra való, hogy az SliS ki­rályságot Ausztria ellen hangolja. A karintiai szlovének még ma sem mond­tak le arról, hogy Karintia a népszava­zás döntése ellenére is az SHS király­sághoz csatoltassók és a Koroske Slo­­venec is irredenta célok érdekében rá­galmazza állandóan Ausztriát« A nagynémetek legutóbbi klagenfurti nép­­gyülésén egyébként szintén szóba ke­rült ai Koreáké Slovenec magatartása és a népgyülés egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, melyben a kor­mánytól a lap megrendszabályozását követeli. A határozatot már tudomására adták a kormánynak, mely az osztrák demokrácia hagyományaira hivatkozva, a kérdést elutasította. * Módosította a román kormány An­­ghelescunak a felekezeti iskolákról szó­ló törvényjavaslatát. A változtatásokról a kormány egyik tagja igy nyilatkozott: — A minisztertanács elfogadta azo­kat a változásokat, melyek biztosítják az anyanyelv használatát aj saint-ger­­main-i kisebbségi szerződés rendelkezé­sei szerint. Egyidejűleg a kormány in­tézkedett olyan irányban, hogy az isko­lákból mindenféle politikai propaganda száműzve legyen, Az erdélyi magyarság nagyon kiván­csi, hogy a törvényen milyen módosítá­sokat vittek keresztül. * Barbusse, aki a napokban Romániá­ban járt, cikket irt a kolozsvári Ellen­zék számára. A cikkben a magyar paci­fista regényíró testvéri üdvözletét küldi Erdélynek, majd ezeket írja: »Az erdé­lyi magyarság nem akar elszakadni Ro­mániától és nincs szándékában semmi­képpen elölről kezdeni a szerződés­­kötéseket. Csupán azért küzd, hogy népi jellemének egyéni voltát elismer­tesse s mint ilyen úgy jelenik meg az egész világ előtt, mint egy nagy, szent elvnek, a kisebbségi jogok elvének előharcosa. Küzdelmében az erdélyi ma­gyarság magával szemben találja a túl­zó nacionalisták hatalmaskodásait és mindenféle pártszempontok elfogultsá­gait. A probléma, amelyet meg kell ol­dania, az akadályok, amelyek elébe tor­nyosodnak, a küzdelem, amelyet viv, röviden kifejezve ugyanaz a küzdelem, amely manapság az egész világom ezer arculatban és ezer változatban minden­hol föltalálható. Mindenütt küzdenek akár amyagilag, akár szellemileg a szo­rongatott kisebbségek. Európa közepén a kis erdélyi magyarság olyan eszmé­nek védője, amelyhez meleg rokon­­szenvvel kapcsolódik az egész világon sok szellem, sok szív és sok lélek«. * A temesvári magyarok memoran­dumot nyújtottak be a román kormány­hoz, melyben az iskolasérelmeiket so­rolják fel. A memorandumban felszólít­ják, hogy rövid idő alatt Temesvárott és Bánságban megszüntették az állami magyár főgimnáziumok közül a temes­várit, a karánsebesit és lugosit. Az ál­lami főreáliskolák közül bezárták a te­mesvárit, a leányoskolák közül az álla­mi leánygimnáziumot és a zárdaiskolát. Az állami poigári fiúiskolák közül meg­szűnt a detai 120, a lippai 1S2, zz orsó­val 196, a perjámosi 130 és a nagy-3. oldal szentmiklósi 275 tanulóval; az állatni polgári leányiskolák közül a karánsebesi és az orsóval. A tanitó és tanitónőképzők közül megszűntek: a temesvári állami tanítóképző, továbbá a temesvári róm. kath. zárdában: a polgári iskolai tanító­képző és óvónőképző iskolák, amelyek 1881 illetve 1894 év óta müködek. A felsőkereskedelmi iskolák közül: a te­mesvári államilag segélyezett községi, melynek legutóbb három tagozata volt, a temesvári római katolikus női felső­kereskedelmi iskola, valamint a leányis­kola. A temesvári magyarság memoran­dumban arra kéri a kormányt, hogy a sérelmeket orvosolja. Megkezdődött az ellenségeskedés Írország és Ulster között Bonyodalmak a határmefállapitás miatt Londonból jelentik: Írország és Ulster között tudvalevőleg a napok­ban állapították meg a határokat. A hatánneííállapítás Ulster javára tör­tént, ami nagy elkeseredést keltett és az ir szabadállam már meg is kezdte határainak fokozott védel­mét. A feszült helyzetben súlyos bo­nyodalmakra vezethet az a komoly összeütközés, amely vasárnap az ir határon történt. Az ulsteriek meg­támadták az egyik határmenti őr­házban az ir szabadállam legénysé­gét, miután előbb az őrház telefon­drótjait elvágták. Formális harc fej­lődött ki. amely az ulsteriek vissza­­vonulásável végződött. Az összeütközés nagy izgalmat kelt angol politikai körökben, mert komoly következményektől tarta­nak. Csökkentik a Vajdaság adóját! A vajdasági radikális képviselők akciója eredményesen ért véget Beogradból jelentik: A vajdasági radikális képviselőknek az az ak dója, amelyet Sztankovics Szvetisz­­láv és Lalosevics Jócó kezdeménye­zésére a vajdasági adóterhek köny­­nyitése céljából indítottak, jelentős sikerrel végződött. A tizenketted­­törvénybe felvett könnyítések kiví­vása a vajdasági radikális képvise­lők kétségtelen érdeme, akik vá­lasztókerületeikből szerzett adatok­kal pontosan megszerkesztett me­morandumban tárták fel azokat a súlyos sérelmeket, amelyek az adózás tekintetében a Vajdaság területén már hét éve fennállanak. A sérel­mek orvoslására eddig is történtek kísérletek, az elhangzott panaszok azonban illetékes helyieken nem ta­láltak méltánylásra. Ez az első eset, hogy a kormány belátta, hogy a Vajdaság adóterheit csökkenteni kell, mert Miönben az országnak ez a gazdag tartománya katasztrofális helyzetbe jut. A vajdasági' képvise­lők nagyjelentőségű akcióját élénk figyelemmel kisérte nemcsak a kor­mány, hanem a dalmáciai és szlo­véniai képviselők kara is, miután Szlovéniában és Dalmáciában a helyzet hasonlóan súlyos. Az adó­akcióban résztvevő vajdasági radi­kális képviselők szombaton levelet intéztek Zsivkovics Ljubához, a ra­dikális-klub elnökéhez. A levél igy hangzik: — Elnök Ur! A vajdasági radi­kális képviselők követelésére a pénzügyminiszter ur kijelentette, hogy a Vajdaság, a Őzerémség, Horvátország és Szlovénia részé­re a következő könnyítéseket haj­landó megadni: 1. megszünteti a vagyonadót, valamint a tizenötszázalékos be­te gadó-pótlékot; 2. elfogadja azt a követelésün­ket, hogy a rokkantadót, valamint az előfogat adópótlékot visszame­nőleg az összes esztendőkre szün­tessék meg, ha azt nem az 1920— 21. évi pénzügyi törvény 84. sza­kasza alapján vetették ki1: 3. megengedi, hogy az 1919—24. esztendőkre kivetett adókat kamat­mentesen részletekben fizethessék az 1927. év végéig. A pénzügyminiszter ur ezzel szemben nem fogadta el a követ­kező követeléseinket: 1. hogy az összes rendes és rendkívüli jövedelmi adókat, va­lamint a hatvan százalékos és az általános jövedelmi pótadót szün­tessék meg; 2. hogy a jövedelmi adóalapot korona helyett dinárban állapít­sák meg és a tízezer dináros évi jövedelem adómentességet élvez­zen. Mint a fentebbiekből látható, számos követelésünket elfogad­ták. Vannak olyan követeléseink, amelyeket a pénzügyminiszter ur nem teljesített, kijelentette azon­ban, hogy hajlandó adminisztrá­ciós utón még bizonyos könnyíté­seket tenni. Ugyanígy nyilatko­zott Pasics Nikola miniszterelnök ur is és a radikális-klub is ilyen értelemben foglalt állást. ígéretet tett azonkívül a pénzügyminiszter ur arra is, hogy még a december hónap folyamán a parlament elé terjeszti az adók egységesítéséről szóló törvényjavaslatot. Az alul­írott képviselők ennek következ­tében tudomására hozzák a klub elnökségének, hogy ezúttal eláll­nak a kilátásbahelyezett végső eszközök akalmazásától, azonban fenntartják maguknak azt a jogot, hogy amennyiben a kérdés nem nyer megfelelő elintézést, az egész ügyet újból napirendre tűz­zék és azesetben, ha az alulírott vajdasági radikális képviselők kí­vánságait nem veszik tekintetbe, ugyanazt az álláspontot foglalják el. mint aminőnek elfoglalására a költségvetési tizenketted-javaslat vitájának során elhatározták ma­gukat. A levelet a következő vajdasági ra­dikális képviselők Írták alá: Sztan­­kovics Szvetiszláv. dr. Lallosevics Jócó. Popovicki Pavle. Juries Már­ké. dr. Dinics, Hadzsics, dr. Siasics Jankó, Popovics Ljuba. Sztrilics Béla. Miliusevics, Bncarszki Nenád, Katies, Markusev M;!án. Markovics, Radivoljevics, Ifkovics Momcsillo, Csudics. Leovac, Bingulac és Ba­­nac. A parlament tagjai körében nagy feltűnést keltett a levél és általában pártkülönbség nélkül elismerték a politikusok, hogy a vajdasági radi­kális képviselők a legvégső határig mentek el akciójuk során, hogy engedményeket biztosítsanak a Vaj­daság részére. A szkupstina folyo­sóján ellenzéki politikusok is el­ismerték magánbeszélgetéseikben, hogy a vajdasági radikális képvise­lők erélyes fellépésükkel nagy ered­ményt értek el. — Ha más eredménye nem lett volna ennek az akciónak — mon­dotta egy vajdasági ellenzéki képvi­selő — csak az. hogy a jövő évi költségvetésben fokozottabb mér­tékben érvényesül a takarékosság elve. már ez is szép eredmény lett volna. Tagadhatatlan azonban, hogy az adókedvezmények kivívására in­dított akció konkrét eredményeket is elért, amelyekért minden vajda­sági, tekintet nélkül arra. hogy me­lyik párthoz tartozik, csak hálás le­het. A vajdasági képviselők Zsivko­vics Ljubához intézett levelének aláírói közül hiányzik dr. Rudonics Jován neve. Radonics ugyanis, mint a parlament pénzügyi bizottságának elnöke, e tisztségére való tekintet­tel nem vehetett részt az akcióban, csupán a kulisszák mögül támogat­ta, még pedig igen hathatósan a vajdasági radikális képviselők moz­galmát. Blokkba tömörülnek a magyar fajvédők és a román antiszemiták Betiltották Cuza, Gömbös és Eckhardt közös nagyváradi gyűlését Bukarestből jelentik : Cuza professzor, a román antiszemiták vezére, aki leg­utóbb Budapesten folytatott tárgyaláso­kat a magyar faivédővezérekkel, kérvényt nyújtott be a nagyváradi szigurancához, 0U)ü yben engedélyt I:ért arra, hogy Nagyváradon gyűlést tarthasson és ezen a gyűlésen Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor is résztvehessenek. A gyűlés célja Cuza beadványa szerint, hogy a buda­pesti fajvédővezérek bevonásával meg­alakítsák az egységes középeurópai anti­szemita blokkot. A sziguranca távirati­lag jelentést tett az ügyről a belügy­minisztériumnak, amely a gyűlést nem engedé yezte. Budapesti jelentés szerint magyar po­litikai körökben óriási feltűnést kelt a romániai lapok h:re. Az újságírók héK főn az ügyben kérdést intéztek Gömbös Gyulához, aki kijelentette, hogy az er­délyi lapok hire nem egyéb rossz vicc­nél, mert neki eszeágában sincs román politikusokkal tárgyalni, még kevésbbé közös gyűlést rendezni velük. Ezzel szemben Eckhardt Tibor edd'g nem nyilatkozott az ügyről, amit bizonyos körök beismerésnek tekintenek. A magyarországi liberális ellenzéki pártok, nir szerint, ebben az ügyben ismét parlamenti interpellációra ké­szülnek. Egységesitik a kisvntant-állau csk hadseregeit Londonból jelentik: Az Evening Standard szerint a kisantaní-pa­­niok vezérkarai elhatározták, hogy hadseregeiket egységes tervezet szerint szervezik át. A terv megva­lósulásának az a jelentősége, hogy háború esetén Csehszlovákia, 'Jugo­szlávia, Románia és Lengyelország az egységesítés révén sokkal na­gyobb erőt tud majd kifejteni a kö­zös ellenség ellen. Az esetben, ha az erre vonatkozó megállapodás létrejön, a műszaki találmányok egyeséges bevezetése és a hadvezetőségek taktikai egysé­gesítése is megtörténik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom