Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

BÄCSMEGYETWAPLÖ

királyfi kezét hirtelen a fejéhez kapja és szalutálva viszonozza a köszöntést, hangosan kiáltja, hogy »Dobar dán!«

Az idősebbek üdvözlését »esiesc« szóval toldja meg és beszéd közben nagyon szereti az a bome kifejezést.

Ezt a változatos eletet nagyon megszerette a kis trónörökös és nagyon durcás akkor, ha Miss Bell

Viharos Mő esetén nem engedi meg, hogy a kertben folytassa gyermeki játékait. Szép fehér, kis selyem párnákkal tetí szobái nem tudják annyira lekötni, mint a természet teremtései a fák, a madarak, jövőmenők és a katonák.

Nagy az öröme akkor, ha a kertben egy gárdista keresi fel a kis Petár trónörököst, hol az édesapja, hol az édesanyja üzenetét hozza, hogy látni akarják, ilyenkor be sem várja nevelőnője intézkedését, rohan, szalad tata, tata, vagy mama, mama kiáltással szülői felé.

Mária királynő őfelsége napiáiban többször érdeklődik egyetlen kis fia iránt, megtekinti lakosztályát

'A Shakespeare-korabell Globeszínháznak így hangzott a föiirás»Totos mandvts ágit histrionem. (A* egész világ komédiát játszik.) Sb# kespeare-nek legmélyebb müvében Hamletban fs mindenki komédiát játszik, csak Horatio nem, az egyetlen igaz ember, ez a Dániába átplántált ' római aki tisztán áll ama sok szemét közt, amelynek együttes neve: Claudius király udvara, s akinek szeplőtelen lelkét nem homályosiíhatta el a képmutatásnak, ármánykodásnak és hazudozásnak kártékony lehellete.

Az ő igazsága végre Is győzelmet arat A komédiások • mind elhullanak. Hamlet is elesik, ez a talentumos színész, aki nehezebb szerepre vállalkozott, mint amennyit az ereje megtört mig Horaílo túléli a szörnyű vérengzést hogy Fortinbrasszal; együtt helyreállítsa a megbomlott rendet

Abban az egész demoralizált társaságban Horatio a legférfiasabb jellem, mintaképe a becsületes, hü férfinak s nem kevébbé érdekes, mint maga Hamlet, akihez -r Tur.gettjeff szerint — oly nagyon szeret hasonlítani a modern ember.

Horatio állása a tragédiában nincsen fikszirozva, de kétségkívül jelentékeny volt. Mikor Bernardo és Marcellus találkoznak a megölt király (Hamlet apjának) szellemével, e fátományt először is Hóra (Jóval közük, mint akinek Hamlet után legtöbb köze lehet az esethez. Súlyt és tekintélyt adott neki bizonyosan Hamlethez való bizalmas viszonya ís, mert bár a Shakespeare Dániájában fennállott sajátságos alkotmány szerint Hamlet csak királyfi volt és nem egyszermlnd trónutód is. a barátai mégis tiszteletnek örvendhettek.. S itt jó lesz megjegyezni, hogy Hamletnek csak egy barátja volt: Horatio. A királyné tévedett, midőn

sét és örömmel hallja, hogy fiának soha nincsen semmi baja. Őfelsége, a király bizony csak munka után ér

rá még a fiával is foglalkozni és olyankor mikor hivatja, akkor nagyon jól esik fiánál, mindig mulattató, eleven érdeklődése. A király is apai örömöket érez, amikor rövid időre leteszi a kormányzat nehéz terhét és órákat eljátszik a kis Petár királyfival. Őfelsége dolgozó

szobájában játszódnak le ezek a jelenetek és ilyenkor bizony Alcksandar királynak azokról a képekről, könyvekről kell felvilágosítást adnia, amelyek szobájának falait bontják.

Az apa és fiú szórakozását rendesen, Miss Bell szokta megszakítani, aki vacsorára hívja, a játékban elfáradt trónörököst Az udvarban percre megy minden, a vacsora időt a kis trónörökösnek is be kell tartania. A vacsora idő nagyon korán van, ilyenkor tejet és tejes ételeket kap a trónörökös, amely után visszavonul fehér hálószobájába, amikor játékhajóján újra beutazza azokat az Idegen vidékeket, ahol már volt és ahol őt nagyon megszerették.

(II. 1.) így szólt Roscnkrantzhos és! Gmldensternhez:

Jó ifjak, ő gyakorta emleget;

Nincs ember, élve, kettő, akihez

Jobban tapadna.

Hamlet bizony jobban tapad Horatiohoz. Rendkívüli emberismeretével és páratlan szimatoló érzékével hamar keresztüllát o két léha stréber közönséges lelkén, s velük Is úgy mulat, mint a királlyal és Polonius-szal: leáícázza őket s csak annál jobban ragaszkodik egyetemi éveinek a tanártársához: a nemesszabású Horatióhoz. Hihető, hogy már tanulmányaik idejében szorosabb baráti kötelék fűzte össze őket másképp nem jelenhetne meg a színen már az első felvonásban Horatio úgy, mint a királyfi bizalmasa.

Már ekkor elárulja Hamlet barátja, hogy oly dolgokat tud. amikről másoknak csak sejtésük lehet Közli a két katonával, hogy mért s ki ellen folynak a hadi készülődések. Dánia hadserege részt vesz e műveletekben anélkül, hogy tudná, miképp Portinbras támadni készül az országot Ez a nyugtalanító hír rémitgeti a különben se nyugodt lelkű királyt. Horatio, aki távol áll e környezettől. mégis tisztában van vele, ami egyrészt politikai éleslátásáról tesz tanúságot, másrészt pedig tekintélyes — bár nem közügyi — pozíciójáról, amelynek révén az álladalomra fontos hírek nem maradhattak előtte titkok.

Horatio minden kétségen kivül szegény ember és nincsen hivatalban, de teljesen független, nagy tudású és nem kis tekintélyű férfiú, akinek fontos szeren jutott volna az ország kormányzatában, ha az ifjú Hamlet kerül trónra, nem pedig a testvérgyükos Claudius. Ez esetben bizonnyal ő vette volna át az öreg. hivatalából kibárgyult Polonms díszes állását

Horatio alakja, mintha csak nemes kőből volna, egy régi szobor klasszikus vonalait tünteti föl a költő kevésszavu. de határozott jellemzésében. Antik tógát reá és előttünk az igazi római! Szavai, miket a Szellem másodszori megjelenése előtt mond, egészen Shakespeare rónm nyelvén hangzanak. Római nyelv alatt itt a shakespeare-5 styl ama fenséges páthoszát és klasszikus versformációit értem, amelyekkel aptik tárgyú tragédiáit ékesítette föl. Bárhogyan vegyük, ez a nyelv művészibb, lendületesebb ős erőteljesebb, mint az angol históriából merített drámáknak a nyelvezete. S Horatio ezen a kivégzett tökélyü márványnyelven beszél, amely ! éppen úgy illik az ő alapjában régiszabású egyéniségéhez, mint a mo' doni Hamlethez az egyenesen neki konstruált külön Hamíet-nyclv. a shakespeare-i gondolkodás és költészet e legértékesebb megnyilvánulása.

A most említett jelenetben a hasonlatot fs Julius Caesarból veszi a költő s oly nyelven szólaltatja meg Horatiót. amelyen Cassius és Casca beszélnek a római tragédia első felvonásának vihar jelenetében. Horatio is, mint Casca. nagy események, pusztulás és világégés előjelének profetízálja a természet rendkivüliségeit:

... Róma főút-virágzó napjain,

A leghatalmasb Julius bukása Előtt kevéssel, gazdátlan maradt Sok sir, s belőle a lepies halott Makogva, nytva járt mind uccaszerte; Tüzfarkn csillag, vérhannat, homály A napban; és a nyirkos égitest,

Mely Neptun országán uralkodik, Kórrá fogyott, majd mint a végnapon. S int, zord jövők hasonló gyászjelét, Mintegy a balsors száguldó futárit,

S élőbeszédét ránk törő gonosznak Tiintet föl együtt a menny s föld,

[hazánk

Éghajlatin és honosink előtti

Horatióbaa itt a költő Cascát szólaltatja meg, aki oly rémesen festi Cicero előtt (»Julius Caesar«, I. 3.) a szörnyű vihart, mely a nagy Caesar bukását előre hirdeti. Hiába, nem lehet a tragédiának jelentéktelen alakja, akinek ajkaira adja Shakespeare a kimenetel megjósoíását. Horatio itt megjövendöli egyszersmind Claudius bukását s megállapítja, hogy az elemek uj rendnek a világraszületésén vajúdnak.

A hazafinak, a hona sorsáért és jövőjéért rettegő patriótának aggodalma nyugtalankodik a lelkében, a midőn rákiált a Szellemre:

Ha tán belátsz honod sorsába, mely

Előre tudva elkerülhető; öh hát, felelj!

Horatio, aki felvilágosult, babonáktól mentes szellemmel, széleskörű tudással és tiszta ítélettel jött haza a német egyetemi! városból, kezdetben kételkedik a Szellem megjelenésében. Marcellus panaszolva szól Bernardo-hoz:

Horatio azt mondja, képzelődünk,

Es nem fos rajta hit, az általunk Két ízbe’ látott rémlátváuy felöl —,

de, amint szemben áll a »rémlátvány«-nyal, nemcsak hisz benne, de a megjelenését kapcsolatba is hozza a legfőbb állam ügyekkel. így csak az tesz és beszól, akinek van beleszólása a bözdolgokba. Bár Hamletié] együtt el van keseredve a közviszonyok miatt, mégis érzi. hogy »a tehetség kötelez«, s aggódva tekint megfenyegetett ho«a sorsának elébe, amelynek szanálására törekedni ránézve; szent kötelesség. Nem áll tehát félre, amidőn tudójára jut a veszélynek — nem vonul "biztos menedékhelyre a vihar elől, amelyet

Az aj királyi palota

£5 többször várja Miss Bell jelente-Hamlet barátja

Irtai Baedeker

1925. december 25.

előre megsejt, de odaáll Hamlet mellé segítségül abban az egyenlőtlen küzdelemben, amelynek végső kimenetele olyan kevéssé biztató.

A Horatio gyöngédsége és kedélyének finomsága különösen melegen hat abban a fagyos északi világban, ahol olyan ridegek és merevek az emberek. Shakespeare szereti az ellentéteket; ahogy legszomorubb jeleneteit bohókás intermezzókkal tarkítja, azonképpen helyezi oda a sok kim életeti és önző ember közé Hamletnek barátját, ezt a melegkedélyü, finomgondolkozásu, jóságos férfiút, aki leereszkedés nélkül egyenlősiti masát a két egyszerű katonatiszttel;

Rdlesziek, ugy-e,

Hogy értesítsük, mint a szeretet

Kívánja, s illik hü tisztünk szerint?

Arról van szó. hogy Hamlet értesüljön az őrjáratos éjnek borzalmáról. Erre kérvén őket fölemeli őket magához, midőn a királyfihoz való szereié tűket emlegeti — mintha ők is barátai volnának Hamletnek. »Hü tisztünk szerint« — folytatja aztán, s e szóval magát állítja egy sorba a más kettővel, mintha ö is hivatalnoka. tisztje lenne a hadseregnek és semmi totó. Pedig Horatio »pines hivatalban«, nem szolgál sem a hadseregben. sem a hivatalnoki karban- Az ő egyedüli címe és rangja ez idő szerint semmi más, csak ez: Hamlet barátja,

Egyedüli bizalmasa Hamletnek, aki tudta, hogy a küzdelemben, a melyet végig kell vívnia, szüksége lesz egy hü szövetségesre, egy odaadó fegyverhordozóra, egy áldozatkész barátra — s kiérezte, hogy e föladatra Dániában a legalkalmasabb s az egyedül alkalmas ember: Horatio. S Horatio ilyennek bizonyult Látta és tudta, hogy a gyengébbnek pártjára áll. ahol győzelemre vajmi kevés a kilátás — mégis minden habozás nélkül Hamletnek hive lesz. Az egész nagy személyzetből, amellyé! Shakespeare a dán udvart benépesíti. Horatio az egyetlen. aki az Igazság zászlóját követi, ö egészen Hamleté és az Igazságé; nem törődik semmivel, éppen csak Hamletiéi s a Hamlet nagy feladatával. amely megint csak: igazság. A különbség kettőjük között az, hogy a királyfi a nagy célért (»helyrehozni az Időt) álkodással és fondorlatokkal küzd, Horatio pedig hűséggel és egyenes férfiassággal. Azért ő győztesen kerül ki a véres küzdelemből, jnig Hamlet maga is elbukik, szaporítja az általa fölidézett katasztrófa áldozatainak számát s meg kei! elégednie azzal, hogy megtört szemével győzni látja a nagy igazságot, amelyet Horatio és Fortinbras képviselnek.

Lehet hogy Horatio karakterének a kidoinborodásához hozzájárul kortársainak a hitványsága is. akik közül feltűnően kimagaslik. A dráma szereplői csupa hibákká! teit emberek. Maga Hamlet is. aki pedig Goethe szerint »morális lény« é« messze elüt a csúf hadtól, amely neki, az éleseiméjű kritikusnak ét analitikusnak oly gyűlöletes volt — maga Hamlet is tele van erkölcsi folytouossághtányokkal. Oféiia előtt mi. I.) igv jellemzi magát: »Igen, büszke vagyok, bosszúálló, nagyravágyó: egy intésemre több vétek ál] készen, mint amennyi gondolatom van. hogy beleférjen«, stb. A világirodalom ez egyik legérdekesebb jelensége nem oly gonosz, aminőnek festi magát de nem Is olyan nemes, amitiőnek egynémely Shakespeare-kommentátor beállítja. És semmiesetre se olyan minta ember, mint Horatio.

Bátorság dolgában fs az elsők egyike Horatio. Bölcselmi tanulmá-