Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-01 / 322. szám
12 oldal » Ara n dinAr i“*««"*1 • .C,A . ' Megjelenik minden r óei, ű atáa és hétfőn délben > Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonclére-palota) Telefon: Kiad '.hivatal 8—S? serkesztő ég 5—10, 8-52 Előfizetési ár hegyedévre 150 dia. Kiadóhivatal: Sabotica. Aleksandrova nl.l.(Lelbacíi-palota) Az egyesülés ünnepe A szerbek, horvátok és szlovének egyesülésének évfordulójüt ünnepli az ország. Hét éve, hogy a dé szláv faj kohéziójának törvénye teljesedésne ment. Un lepelnek a felszabad tóttal-, akiknek nemzeti törekvéseit évszázadokon át elszoritotta a divide et impera habsburgi elve és ünnepelnek a felszabadítók, akik egy hősi eposz vért')! gőzölgő viszontagságain keresztül jutottak e! kitűzött hadicéljuk megvalósulásához. lifandum dolorem reuovare — az a'-neászi mondhatatlan fájdalom felújítása — a nemzetek életében a múltat alkotóvá nemesíti, a jo lent tanulságokkal termékenyíti meg és a jövőt az építésre feszülő energiák acéiozásávai szol gálja. A honalapitás évfordulóünnepe: refrén, amely az ország eseményeinek’ strófáit egységbe fűzi, a néplélek gondolatritmusa, aiiely a csüggedést bizalommá lekkesiti és a jószáncték elé gördítő akadályok szikláit, a kezdés nehézségeinek óriási dimenzióihoz mérve, kavicsokká törpiti. Az egyesülés történelmi tényét nem követte nyomban az uj államba tömörült népek együttműködésének harmóniája. A horvátok passzív rezisztenciába sáncolták el magukat, nem vettek részt az alkotmányozó nemzet gyűlés munkájában és az ország belpolitikáját merev negációjukkal hosszú meddőségre kárhoztatták. A horvót kérdés az állan - egység csorbítása nélkül annyira megoldhatatlannak látszott, hogy már az amputációs kibontakozás terve is felszínre vetődön. És ime, a megegyezés szelleme, amely az 1918 december 1-én egyesült népek fölött úrrá lelt, ezt a tragikusan felmagasodoti akadályt könnyű kavics módjára fújta el a fejlődés utjából. Az egyesülés ünnepének jelentőségét ezidén a szerb-horvát megegyezés nyomán támadt meg nyugvás méyiti el. Az állam kereteit hét évvel ezelőtt éllitot ták fel, de a valódi egyesülés ez év nyarán történt meg, amikor Radics kivonult a börtönből, hogy néhány hónappal rá mint a horvát népakarat végrehajtója e foglalja helyét Pasics kormányában. Radics ljubljanai beszédének plasztikus hasonlata világit rá a legélénkebben arra a jótékony változásra, amit a szerb-horvát megegyezés előidézett. S'erbek, horvátok és szlovének külön-kü lön ujjai ugyanegy kéznek, azonban egy ököl lesz belőlük, ha a kéz az ujjakat összemarkolja. A délszláv nemzet három komponensének vérmérsékletét, kultúráját, hagyományait a geográfiai és néprajzi meghatározottság, továbbá 1 históriai élmények alakitó hatása külöml özőképen formálta ki. Eek az eltérések kiegyen itöd >ek a fajközösseg szolidaritásában. Á n a kéz összjátéka csak akkor tó kéietes, ha az egyes u jak speciális mozgató idegei sértetlenek. A szerb-horvát megegyezés viszszaadta a kéz ujjaina< ruganyosságát, amiáltal most már minden erejüket a közös célra koncentrálják, ha önölbe kell görbülniük. Az ujjakró! szóló frappáns hasonlatot mi, nemzeti kisebbség, tovább szöjjük az egyesülés, év fordulóján, amely az állam minden polgárának ünnepe. A kisujj is szerves része a kéznek és enged Imesen belesimul az ökö együttesébe. Teljesítőképessége nem akkora ugyan, mint a többi ujjé, de ha mozgásában nincs korlátozva, hasznos kiegészítője a kéznek,amely nélküle csak csonka. Akár ütésre lendül, akár a munka szerszáma után nyúl a kéz, a kisujjnak megvan a maga tevékeny szerepe. A nemzeti kisebbség az állam kezének kisujja és nem gyöngiti-e a kezet, ha legkisebbik uj izmai bénultak? A szerb-horvát megegyezés kormányának közoktatásügyi minisztere, az ujjakról szóló hasonlat szerzője, igen liberális és a nemzetiségekre nézve biztató nyilatkozatot tett a kisebbségi kérdésben. Azt mondta a miniszter, hogy tízmillió délszlávnalc nem kell tartania kétmiliiónyi, nem is egy fajhoz tartozó nemzet ségeitő1 és semmi oka sincs a békeszerződésekben is garantál kisebb" ségi jogok megrövidítésére. O, a kisujj, a kéz klaviatúráján az utolsó, nem lázad >at föl a nagyujjak ellen. A kisebbségek már azt is e ismeréssel nyugtázzák, hogy hivatalos és felelős helyen ezt a kézenfekvő igazságot kinyilvánították. Az ország megyar népe uj hazájához ragaszkodó hűséggel osztozik az egyesülés évfordulójának megünneplésében, amelyet ezúttal a szerbek és horvátok évek óla érlelődött megbékülése és ennek ha.ása’alatt a nemzetiségekre ne hezedő bizalmatlanság enyhülésének reménye tesz bensősége-ÉJSZAKAI ÜLÉS A PARLAMENTBEN A KÖLTSÉGVETÉSI TIZENKETTEĐ-JAVASLAT RÉSZLETES VITAJA Beogradból jelentik : A parlament hétfőn megkezdte a költségvetési tizenkettedek részletes vitáját. Az első felszólaló Urosics Stepón íiorvát föderálista bejelentette, hogy pártja a javaslat ellen fog szavazni, mert bizalmatlan a kormány iránt. Kifogásolta, hogy a kormány költségvetési tizenkettedekkel dolgozik, holott a tizenkettedek bőr az országnak mérhetetlen kára van, mert a rendes budgetben rendszeresebben lehetne felhasználni az állami bevételeket. Szóvátette ezután, hogy a Vajdaságban, valamint Boszniában és Daimácáhan is az igazságtalan és egyenlőtlen adózás rettenetes állapotokat idéz elő. Csodálkozásának adott kifejezést, hogy a horvát parasztpórt, amely pedig jól ismeri ezeket az állapotokat, mégis saját népe el* en foglal állást. Élesen támadta ezután Radics Istvánt és foglalkozott R dicsnak a Habsburgokhoz való viszonyával. Felolvasta Rádiósnak néhány „himnuszát", a melyeket a háború kitörésekor irt és amelyek szerinte a Habsburgok mellett szólnak. A Radicsvart óriási zajjal és ellentmondásokkal fogadta ezeknek a cikkeknek I felolvasását. Végül kifejtette Uroics, hogy ha a Rád cs-párt a Davidovics-kormány alatt okosabban viselkedett volna, akkor nem kellett volna annyi koncessziót tenniök. Hangsúlyozta, hogy pártja élesen fog harcolni a jelenlegi kormány elien. Drljevics Szekula montenegrói föderaüsta szerint egészségtelen az a megegyezés, amely a radikálisok és a Ridics-párt között létrejött. Ismertette a montenegrói fidóviszonvokat és a közigazgatási állapotokat. A montenegrói nép szerinte el van nyomva és még az árvíz alkalmával sem kapott támogatást. Minden montenegrói falu —- mondotta — nem egyéb csendőrállomásnál. Nem fogadja el a javaslatot. B djamics szlovén néppárti rövid felszólalása után Szalics-B liftes muzulmán különösen a boszniai és dalmáciai agrárkérdéssel foglalkozott és élesen, támadta Andrics Vlada agrárreform-áilam titkárt. Az elnök ezután berekesztette az ülést és folytatását délutánra halasztotta. A délutáni ülés A parlament délutáni ülésén Grol Milán szuboticai demokrata képviselő nagyobb beszédben kritizálta a költségvetési tizenkettedjavaslatot. Kijelentette, hogy egészséges pénzügyi politika lehetetlen a költségvetési iizenkeftedekkel való kormányzás mellett. A költségvetés a n a ;a tizenhárom milliárdos végössz ;'vei olyan motívum. hogy maga a pénzügyminiszter is kénytelen volt elismerni, hogy ti nép megterhelése már elérte a maximumot. Ezt már egy hónapos! ezelőtt is kijelentette a pénzügyminiszter, akit a napokban a vajdasági képviselők kényszeritettek, hogy a vagyonadó eltörlésével és más kisebb kérdésekben néhány engedményt tegyen. A pénzügyminiszter ez alkalommal is kijelentette, hogy a Vajdaság okosságának teherbírók épességét mér a maximumon tűi is igény bevették. Ezzel szemben — mondotta — amikor néhány nappal előbb én figyelmeztettem a pénzügyminiszter urat, hogy nemcsak az ellenzéki, hanem a radikális képviselők is tiltakoznak a súlyos vajdasági megadóztatások ellen és hogy a kereskedelmi és iparkamarák a gazdasági egyesületekéi együtt tiltakozó gyűléseket rendeztek a mai adórendszer élén, akkor a pénzügyminiszter ur azt válaszolta nekem, hogy ezeket a gyű észtet a nacionátis magyar, német és zsidó kereskedők rendezik. A költségvetést tulmágasnak tartja, miért is feltétlenül szükséges a kiadások redukálása. A legjellemzőbb — mondotta — hogy maguk a radikális képviselők is kénytelenek voltak fellépni a pénzügyminiszter ellen és ugyanannyira jellemző az is, hogy ezt a köllségvetési a Vájd 'Ságban megválasztott pénzügyminiszter és ugyancsak a vajdisági mand itummal bíró pénzügyi előadó képviselik a parlament előtt. Felemlítette ezután, hogy Bács- Topolán felelőtlen elemek megzavartak egy a magas adók ellen tiltakozó gyűlést. A költségvetés szerinte teljesen rossz, amiért a kormány felelős. Nem emlékszik arra, hogy Szerbiának valaha rossz lett volna a költségvetése. Megemlitete még, bogy a moli községi képviselőtestület lemondott, mert radikálispárti tagjai se vállalták a felelősséget az adó behajtásáért és ezt a példát követte Ad« község képviselőtestülete is. Ahol a nép ilyen eszközökhöz nyílt — mondotta — azt már idölázadásnak kelt tekinteni. Ennek a hangulatnak a nyomása alatt tett a pénzügyminiszter némi engedményeket. Követelte az adónemek számának leszállítását, majd a telepítési kérdésre tért át és kifogásolta, hogy a telepítési költségek fizetését a községekre hárítják. Ha az államnak ilyen nacíonáüs kiadásokra van szüksége, fizesse maga az állam. Mindaddig, amig a népnek nincs önkormányzati joga — fejezte be Grot beszédét — addig a kormány nem ismerheti fel az ország igazi belső szükségleteit és csak a polgárok Önkormányzata fogja az igazi adószanálást végrehajtani.