Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-06 / 297. szám

4. oldal. BÄCSMEGYEi NAPLÓ l^S. november 6. Pusztító orkán tombolt a Keleti-tengeren és Észak-Németországban Berlinben több ház összedőlt Berlinből jelentik; Észak-Németor­­szág felett és a Keleti-tengeren pusz­tító erejű orkán vonult végig. A Ber­lin közelében fekvő Tegeler-tavon a szélvihar hat evezőscsónakot, ame­lyek a porosz testnevelési főiskola tulajdonát képezték, felborított. A csónakokban ülő 32 főiskolai hallga­tót csak nagy nehézségek árán tudta egy arra haladó gőzös kimenteni, egy hallgató azonban belefult a tóba. Magában Berlinben az orkán na' gyón sok házat megrongált, fákat té­pett ki a földből és több ház össze dőlt. A* Keleti-tengeren a hajóközle­kedési az erős vihar miatt beszün­tették. Hasonló pusztításokról érkéz nek hírek Skandináviából is, ahol a szélvész szintén sok kárt okozott. és a forgalom méreteinek nem megfele­lő hídon. A szombori tőzsde közös ak­ciót indít a gazdasági egyesületekkel és a szombori Ll'oyddal, hogy még idejé­ben gondoskodás történjék a jelenlegi állapot megszüntetésére, nehogy esetle­ges forgalmi akadályok újból hónapok­ra megbénítsák a közlekedést a vinkov ci—szuboticai fontos vonalon. Ugyancsak akciót indít a szombor tőzsde az összes gazdasági érdekeltsé­gek bevonásával, hogy a szombori vas­úti állomást, a megnövekedett forgalom­nak megfelelően bővítsék ki. Egymillió dináros hozomány a válópör biztosítására Esküvő a szakítás után — Budapesti nagykereskedő különös házassága egy vajdasági özvegyasszonnyal A szombori tőzsde a bogojevói töltés megerősítéséért Akció az uj szombori állomásért Szomborból jelentik: A szombori tőzs­de igazgatósági ülésén Pálics Emil dr. tőzsdeelnök legutóbbi beogradi tartóz -kodása alkalmával elért eredményekről referált. Bejelentette, hogy még novem­ber folyamán bekapcsolják Szombori a nemzetközi telefonforgalomba. Rövide­sen sor kerül a Bratiszlava—Prága­­bukarest—Gráccal való telefonkapcsola­tok megteremtésére, mig a Béccsel való összeköttetés csak akkor valósulhat meg, ha Magyarország egy vonalat biz­tosit erre a célra. A Beograddal és Za­­grebbal való közvetlen kapcsolat tech­nikai munkálatai ugyancsak még no­vember folyamán elkészülnek. A tőzsde Ígéretet kapott a szombori‘telefonköz­pont modern átalakítására is, ami ja nuárban fog megtörténni egy úgyneve­zett C. B. rendszerű központ beállításá­val. Mint a Bácsmegyei Napló már jelen­tette, a tőzsde sürgetésére több Szom­­bort érdeklő menetrendváltozást eszkö­zölt a szuboticai vasutigazgatéság, csu­pán a Szubotica—Szotnbor közötti vas­úti összeköttetés maradt a régi, mely­nek módosítása a leginkább szükséges lenne Szombor szempontjából. A szubo­ticai vasutigazgatóság január folyamán a közlekedésügyi minisztériumban foly­tatandó tárgyalások alkalmával azonban 'ezt is meg fogja oldani Szombor javára. A tőzsde igazgatósági ülése ezután .elhatározta, hogy az ömlesztett gabona­­memüek hidmérlegelésc ügyében hozott sérebnes rendelet visszavonása érdeké­ben csatlakozik a Bácsmegyei Gazda­gsági Egyesület és a szombori Lloyd kö­zös akciójához és az említett egyesüle­tekkel közösen fog eljárni Krajacs ke- Teskedelmi miniszternél, Radojevics közlekedésügyi miniszternél és Trifko­­vics Márkénál, a parlament elnökénél, hogy a rendeletet a forgalom és a kivi­tel biztosítása céljából módosítsák. A vasúti minisztérium tarifa-bizottsá­gába ezután a szombori tőzsde igazga­tósága Pálics Emil dr. elnököt, helyette­sül Prohászka Lajos dr.-t, a szövetke­zetek főszövetségének titkárát és Vul­­novics Vladimír szövetségi igazgatót delegálta. Rég elintézést váró és a forgalmat erősen veszélyeztető kérdést tárgyalt végül a szombori tőzsdeigazgatóság, Tudvalevő, hogy a tavalyi árviz a bo­gojevói hídnál a hidra vezető gátat is elpusztította. Azóta ideiglenes hidat épí­tettek, de uj töltést még nem emeltek, úgy, hogy a forgalom zavartalan liebo­­-nyolitása lehetetten a »em .éppjen szJJáTd Budapestről jelentik: A budapesti előkelő polgári társaságok néhány nap óta egyébről sem beszélnek, mint egy házasságról, amely bevezetője volt — egy váiópörnsk s amelynek a modern romantikája megszégyenít minden re­gényírói fantáziát. F. H. ismert budapesti nagykereskedő éveken át barátságot tartott fenn egy úrasszonnyal, özvegy D. E.-nével, akit a kereskedő menyasszonyának te­kintett mindenki, aki a fiatal urat és az özvegy asszonyt ismerte. Evekig tar­tott a nagy barátság, mig egyszerre csak véget ért minden indokolás nél­kül, a fiatal kereskedő megunta az asz­­szonyt és szabadulni akart tőle. Meg­történt hat a szakítás, de utóbb kompli­kációk állottak be. Az asszony, akár­csak Éva „Az ember tragédiája“ utolsó jelenetében, bizalmasan megsúgott va­lamit volt barátjának és most már kö­vetelni kezdte, hogy a kereskedő vegye el feleségül, hogy — a gyermeket ne­vén lehessen majd szólítani. A férfi hallani sem akart a házasságról; mire az asszony rokonságához fordult inter­vencióért. Gazdag és előkelő rokonai, akik a Vajdaságban laknak, eljöttek Budapestre és alkudozásba léptek a kereskedővel. A tárgyalások hetekig tartottak, a kereskedő hallani sem akart arról, hogy az elhagyott asszonyt feleségű! vegye; viszont az asszony rokonai ragaszkodtak ehhez. A család ügyvédjének, dr. Szőke Sándornak végül is sikerült a kereske­dőt kapacitálni és az végül kijelentette, hogy hajlandó feleségül venni az asz­­szonyt, ha az kötelezi magát arra, hogy az esküvő után a lehető legrövidebb időn belül elválik tőle. A tárgyalások most már ekörül a házasság és válópör körül folytak to­vább. A kereskedő biztosítékot kért arra is, hogy az asszony nem fog semmi­féle akadályt gördíteni a válás elé és biztosítékot kért arra is, hogy az esküvő és a válás után nem őt fogja terhelni az asszony és a gyermek eltartásának gondja. Mindkét biztosítékot meg is kapta. Az asszony rokonsága egymillió dinárt deponált; ez az összeg a bizto­sítéka annak, hogy a válópört simán és gyorsan le fogják folytatni. Ha akadá­lyok merülnének fel, ha az asszony, vagy családja megakadályozná a váló­pör lefolytatását, az egymillió dinár az ifjú férjé lesz. E megegyezés alapján re8S?el egész csöndben megtartották az esküvőt. Utána az ifjú pár nem ment nászutra; sőt: a férj balra, az asszony jobbra ment és mirfden valószínűség szerint csak a biró előtt találkoznak majd újra — az első békítési kisér­­letnéi. ÁH a nyomdászsztrájk Noviszadon A nyomdatulajdonosok csak a zagrebi központtól függetlenül akarnak tárgyalni a munkásokkal — Meghiúsultak a békéltető t árgyalások — Négy nyomda teljesítette a munkások követelését Sztanoje rendőrfőkapitány és az iparhatóság vezetője tárgyalásra hívták meg a nyomdatulajdonoso­­kat és a nyomdászszakszervezetet. A tárgyalások folyamán a munka­adók intranzigens álláspontot foglal­tak el és ragaszkodtak ahhoz, hogy Zagrebtől függetlenül külön tárgya­lásokat kezdjenek. A szakszervezet kiküldöttei ezt az ajánlatot elutasí­tották, a főkapitány kérésére azon­ban beleegyeztek abba, hogy az ajánlatot a szakszervezet elé ter­jesztik. A szakszervezet csütörtök esti ülésén jóváhagyta a kiküldöttek elutasító válaszát. Úgy a munka­adók, mint a munkások elismerik, hogy Mihajldzsics főkapitány a leg­korrektebb álláspontot foglalta el a tárgyalások folyamán. A nyomdászsztrájkból kifolyólag a noviszad? lapvállalatoknak az volt a tervük, hogy a kizárás ideje alatt közös lapot adnak ki. A terv azon ban a háromnyelvüség miatt meg­hiúsult és igy csütörtökön csak a Zasztava és a Délbácska jelentek meg — két, illetve négy oldalnyi terjedelemben. A Zasztava lojális hangon számol be arról, hogy mi idézte elő a lapterjedelem redukálá­sát és ezeket az okokat a Délbács­ka is bejelenti. A munkások, a lapok cikkeire röpcédulákon fognak vála­szolni. Pénteken erősen redukált terjedelemben meg fog jelenni a Zasztavän és Délbácskán kívül a Deutsches Volksblatt és a Vajdaság is. A lapokat a nyomdatulajdonosok fPSiák kiszedni. Noviszadról jelentik: A noviszadi nyomdatulajdonosok és nyomdá­szok között kitört harc tovább fo­lyik. A helyzet csupán annyiban változott, hogy a Merkúr-nyomda. elfogadta a zagrebi' megálapodáso­­kat, mig a Pilischer és Sztanisics­­nyomdaváilalat, valamint a Grafika R. T. és a Csamprag- nyomda haj­landóságot nyilvánított a zagrebi megállapodások elfogadására, úgy­hogy ezekben a nyomdákban mun­kába is léptek a munkások. A grafikai munkások szakszerve­zetének ultimátumára a nyomdatu­lajdonosoknak csütörtök este hat óráig kellett válaszolniok. A nyom­datulajdonosok elutasító választ ad­tak, csak a Farkas és Diirbeck­­nyomda közölte a szakszervezettel, hogy mielőtt végleges választ adna, tanulmányozni kívánja a zagrebi elvi megállapodásokat, addig azon ban a régi árszabályt tekinti érvé­nyesnek. A szakszervezet a Farkas és Dürbeck-nyomda nyilatkozatából arra következtetett, hogy a cég haj­landó a megegyezésre és ezért uta sitotta a nyomdaválialat szetnélyze tét, hogy haladéktalanul álljon mun kába, egyben háromtagú bizottságot rendelt ki azzal, hogy a céggel is mertesse a megállapodások részle­teit. A nyomda-vállalat azonban, a munkára jelentkező nyomdászokat nem fogadta el, mire a bizottság is elállt attól a tervtől, hogy tárgyalá­sokba bocsátkozzék a Farkás és Tliirhprb-C'pwfA Elítéllek Herkó Pátert Vlarkos Gyula plébánost nyolc napi fogházzal sújtotta a bíróság Győrből jelentik: A tábla csütörtö­kön tárgyalta Markos Gyuia plébános, volt országgyűlési képviselő pőrét, ame­lyet Szmrecsányi György volt nemzet­gyűlési képviselő indított ellene. Mar­kos plébános azzal tette ismertté nevét, hogy katholikus lelkész létére vicclapot szerkesztett, a valamikor népszerű Herkó Páter-1. Nem is hívták másképen kép­viselőtársai, mint Herkó Páternek. A vicclap a háború alatt megszűnt és csak egyszer támadt fel: 1922-ben, amikor Markos Gyula fellépett képviselőjelölt­nek Szmrecsányi György ellen a győr­­szentmártoni kerületben. Markos akkor kiadott egy számot a Herkó Páter-ból és abban azt állította ellenfeléről, hogy meggyalázta az aradi tizenhárom vér­tanú emlékét, ellopta Károly király borait s korteseit és választóit ezzel a borral itatta. Szmrecsányi György becsületsértés és rágalmazásért megindította a sajtópert Markos ellen, akit a törvényszék 300.000 korona pénzbüntetésre ítélt. Másodfo­kon a győri tábla — azzal az indoko­lással, hogy a Herkó Páter nem tekint­hető önálló sajtóterméknek — felmen­tette Markost. A kúria a másodfokú itélptet megsemmisítette és uj Ítélet hozatalára utasította a győri Ítélő­táblát. A tábla csütörtökön hirdette ki Íté­letét, amelyben Markos Gyulát pénz­­büntetésre át nem változtatható nyolc napi fogházzal és 300.000 korona pénz­­büntetéssel sújtotta. Bosszti a halottért Az áldozat testvérei megölték a gyilkos apját A belacrkvai járáshoz tartozó Pavlis község nyugalma 1923 januárban telje­sen fel volt dúlva. 1923 január 27-én egy részeg földmives összeveszett a szomszédjával. Ez a veszekedés gyilkos­sággal végződött és egy másik gyilkos­ságot is maga után vont. Stanics Mato földmives részegen ösz­­szeszóiaikozolt a szomszédjával, Cselics Zsivóval, akit megvert. Amikor Cselics Zsivó bátyja, Száva, erről értesült, ásó­val úgy vágta fejbe öccse támadóját, hogy ütőerét átvágta és belső eivérzést idézett elő, amelynek következtében Stanics Mato néhány nap múlva kiszen­vedett. A két Cselics, mint akik dolgukat jól végezték, kocsmába mentek és du­haj mulatságot rendeztek. Amikor azon­ban az elhalt két testvére: Stanics Szlavko és Milán, fivérük megöletésé­­ről értesültek, a gyilkosok keresésére indultak, de azok már akkor a kocsmá­ból eltávoztak. A Stanics-fivérek erre elmentek Cse­lics Száva lakására, aki azonban nem volt otthon, mire a dühöngő Stanics­­fivérek Cselics Száva apját támadták meg és késsel hat súlyos sebet ejtettek rajta, amelyek az öreg Cselics halálát okozták. A belacrkvai törvényszék 1925 január 14-én Cselics Szávát kilenc havi bör­tönre, Stanics Milánt és Szlávkót egy­­egy évi börtönre ítélte, mert megálla­pítást nyert, hogy mind a hárman ré­szegek voltak és mert a családjukat ért veszteséggel úgyis eléggé sújtva voltak. A novisadi feiebbviteli bíróság május 4-én tartott tárgyalásán helybenhagyta Cselics Száva Ítéletét, ellenben Stanics Milán és Szlávkó Ítéletét egy évről 3—3 évi börtönre emelte fel. A novisadi semmitőszék csütörtökön elvetette az ügyész és az elítéltek sem­miségi panaszait. HÁZHELYEK ELADÓK. — Érdeklődni lehet dr. Matijevié közjegyzőnél. 9599

Next

/
Oldalképek
Tartalom