Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-28 / 319. szám

XXVL évfolyam Szuhotica, SZOMBAT 1925 november 28. 319. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben . , , Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rcssin Fonciire-paíoU) Telefon: Kiadihivatal 8-58 Szerkesztőség 5-tO, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova nU.(Lelbaoh-paioía) Tisztviselősors Qu era dii oderunt, precepto­­rem fecerunt — mondja a ré«i példaszó s ezt némi általánosítás­sal úgy lehetne magyarra fordítani, hogy akire az istenek haragusz­­nak, tisztviselői pályára kénysze­rítik. A tisztviselő sorsa mindig a tisztes szegénység volt, a háború óta azonban nyomorúság lett. Minthogy a nyomorúság szó nem tűri meg a tisztes jelzőt, érthető, ha a megbecsülés és a tisztelet sem kíséri a tisztviselőt s még érthetőbb, ha az, akinek hatalma van, de akit arra kényszerítenek, hogy ezerdináros havi fizetésből éljen meg családjával együtt — visszaél a hatalmával, vagy meg­szédül s idegen pénzhez nyúl, esetleg megvesztegetést fogad el. Az uj költségvetési törvény, a mely az állami kiadásokat majd­nem tizenhárom milliárdra irá­nyozza elő, ismét aktuálissá teszi a tisztviselő-kérdést. A pénzügy­miniszter az állami háztartás egyensúlyát úgy akarja biztosítani, hogy redukálni kívánja a tisztvi­selő létszámot. Azok, akik a kicsi, de biztos kenyér megnyugtató ér­zésével tengődtek a tisztviselő pályán, már megint nem érzik sorsukat biztosnak. Senki nem tudja közülük, hogy melyiküket fosztja meg ettől a kis darab ke­nyértől a redukció. Egy szóval sem mondjuk, hogy nem nagy a tisztviselő létszám. Látjuk, hogy olyan hivatalban, a hol békében két tisztviselő dolgo­zott, most tizenöt hivatalnok van. A redukciók azonban megmutat­ták, hogy nem azokat a tisztvise­lőket bocsátják el, akik dologtala­nul töltik a hivatalban a napot, nem azokat teszik az uccára, a kiket bizonyos szolgálatok hono­­rálásakép ü tettek az Íróasztal melle, hanem azokat, akik dől goznak, de akik nemzetiségük, nyelvük, vagy politikai pártállá­suk miatt nem rendelkeznek a kellő összeköttetésekkel. Minthogy edig valakinek mégis csak ei ell végezni azt a munkát, amit az állami adminisztráció jelent, ez elbocsátottak helyére rendsze­rint uj tisztviselőket vesznek föl. Érdemes volna megállapítani, hogy a külömbözö redukciók al­kalmával huny tisztviselőt bocsátot­tak el s a redukció óta hány tiszt­viselőt vettek föl. Azt hisszük, nem csalódunk, ha megállapítjuk, hogy ma több tisztviselője van az ál­lamnak s a municipialis közigaz­gatásnak, mint amennyi a reduk­ciók előtt volt. A dolgozó tisztviselőket az el­bocsátáson kívül még egy ve­szedelem fenyegeti. Az a törek­vés nyilatkozik meg, hogy minél jobban megnehezítsék a tisztvi­selő nyugdíjazását. Radics István közoktatásügyi miniszter csü­törtökön a pénzügyi bizottságban azzal adott kifejezést ennek a törekvésnek, hogy tűrhetetlen, hogy a tisztviselő azzal a számi 'ássál lépjen állami szolgálatba, hogy minél előbb nyugdíjba menjen. Elméletileg ezt a felfogást sem lehet hibáztatni. Aki vállalta, hogy mint tisztviselő szolga ja az álla­mot, az adja egész munkaerejét, egész életét az államnak. Tiz­­esztendei immei-ámmal ellátott szolgálat után ne mehessen nyug­díjba. A gyakorlat azonban azt Beogradbói jelentik: A parla ­ment hosszabb szünet után pén­teken újból összeült és a pénteki ülésnek legfőbb érdekessége az volt, hooy ezúttal vett részt először Radics István a parlament illésén, ahol már az első napon gyakori közbeszólásokkal szerepelt. Az ülésen dr. Sibenik másodelnök elnökölt. A napirend előtt dr. Superina nostaügyi miniszter válaszolt dr. B zala horvát föderalista hozzá­intézett interpellációjára, amely szerint a levéltitkot a posta állan­dóan megsérti. A minis'tér kije­lentette, hogy rendeletet bocsá­tott ki, amelyben -Zigcru n meg­tiltotta, hogy ''ármilyen Levelet is kibontsanak. B zala dr. válaszá­ban kijelentette, hogy a minisz tér válaszát nem veszi tudomásul s hivatkozott arra, hogy Ljubljanában még ma is f nnáll a teleföncenzúra, valamint felmutatott néhány le­velet, amelyeket amerikai híveitől kapott és amelyeket kibontva kéz­besítettek neki. A parlament több­sége a miniszter válaszát tudo­másul vette. Zsivojnovics Dusán radikális ez­után felhívta a postaügyi minisz­ter figyelmét a délszerbiai rossz postaviszonyokra. Superina mi niszter válaszában Ígéretet tett, bogy sürgősen intézkedni fog a viszonyok megjavítása érdekében. Áttértek ezután a napirendre, amelyen a költségvetési tizenkette­­dek vitája szerepelt. Az első fel­szólaló Vüder f iggetlen demokrata volt, aki kifogásolta, hogy a ti­­zenketted javaslat vitáját a par­lament megkezdi anélkül, hogy a mutatja, hogy sokkal kevesebb fiatal tisztviselő ' kéri a nyugdí­jaztatását, mint amennyit me­­nesztenak. Sajnos, az ipar és a kereskedelem egyik ágában sincs olyan ker.-slet lateiner munkás iránt, hogy a tisztviselők azért kérjék nyugdíjazásukat, mert más pályákon a boidogu ásnak na­gyobb lehetősége nyiük számukra. Ellenben ahányszor kormány vál­tozik, ahányszor egy hivatal élére uj vezető kerül, a tisztvise­lők egész légióját küldik eb Ha a nyugdíjra jogosító szolgálati évek számát most felemelik, ez den képviselő elolvashatta volna. S benik elnök válaszában hivatko­zott arra, hogy a pénzügyi bi­zottság csak későn éjszaka fejezte be vitáját és igv nem volt idő a jelentés kinyomatáséra. ■ Gnvrilovics Ottó többségi előadó terjesztene be ezután a költség­­vetési tizenketted-javaslatot, vala­mint függelékül beterjesztette dr. Zsanics horvát föderálisra, dr. Setyerov demokrata, dr. Dzmetro­­vies Juraj független demokrata módosító javaslatait. Stojadinovics pénzügyminiszter adott ezután rövid pénzügyi ex­pozét, amelyben ugyanazokatmon­­dotta, mint a pénzügyi bizottság­ban és a radikális klubban tartott expozéjában. J igaiics Radics-párti disszidens tartotta meg ezután beszédét, a melynek során szenvedélyes po­lémiába bocsátkozott R d cs Ist­vánnal. Jagatics élesen támad « a horvát parasztpárt pénzügyi po­litikáját. K jelentette, hogy a pa­rasztpárt nem azt jelenti, hogy a vépviselni is parasztok legyenek, hanem a képvise őknek intelligens embereknek kei! Jenniök, hogy a parasztságot méltó módon kép­viseljék. Radics István : Ne kiabáljon any­­nyit, hanem inkább mondjon le a mond dumáról! Jagatics: Az uj kormánykoalíció az országot és 'a népet katasz­trófa felé viszi. Radics István: Nem az országot és a népet, hanem magát fenyegeti katasztrófa! Jagatics: Menjen csak a népközé és meg fogja látni, hogy önt és pártját fenyeaeli katasztrófa. Maid annyit jelent, hogy ezeknek a tisztviselőknek még nagyobb szá­zalékát lökik a nincsetlenségbe s a nyomorba. Ha el lehetne érni azt az ideá­lis állapotot, hogy sem a tiszt­viselő alkalmazásánál, sem elbo­csátásánál nem érvényesülne a politika és az intrika, akkor az ország minden adófizetője öröm­mel üdvözölné a kormányt, amely annyira vigyáz az adózók pénzére, hogy elbocsátja a felesleges és hosszabb szolgálatra kényszeríti a kitünően használható tisztvise­lőket. a népgyüléselcen meglátja, hogy miképen vélekednek önről a hor­­vótok. Trumbics dr.: A horvát nép nem alkuszik! Jagatics beszéde végén kijelen­tette, hogy Horvátország ezer éve független volt és a horvát nép most se fogadja el a vidovdáni alkotmányt. Az elnök • ezután berekesztette ez ülést és folytatását délutánra tűzte ki. A délutáni ülés Délután öt órakor nyitotta meg az elnök újból az ülést. Úgy a képviselői padsorok, mint a kar­zatok zsuffolva voltak, mert ek­­or már hire terjedt, hogy a dél­utáni ülésen felszólal Pribicsevics Szvetozár is, aki éles támadásra készül Radics István ellen. A mi­niszteri padokban is megjelent a kormány Valamennyi tagja és ál­talában izgalommal várták a Ra­dics és Pribicsevics közötti ősz-, szecsapást. Az első felszólaló Vtlics Demeter fő dmüvespárti volt, aki egy órás beszédben bírálta a kormány adópolitikáját, különös; tekintettel' a• vajdasági adóviszonyokra. Rá­mutatott arra az igazságtalanságra és egyenetlenségre, amely az adóztatás terén a Vajdaságot sújtja. •— Amíg a teherviselésben a Vaj­daság népe jár elöl — mondotta — ami természetes is, mert a Vajdaság az ország leggazdagabb tartománya, addig a Vajdaságban >ddg semmiféle beruházásra nem áldozott a kormány. Beszélt a vajdasági parasztság sulvos helyzetéről és kijelentette pénzügyi bizottság jelentését min-Pribicsevics Szvetozár támadása Radics ellen a szkupstinában Követelte, hogy a kormány kérjen elégtételt Olaszországiéi a jugoszláv trikolór elégetése miatt — A kormány figyelmébe ajánlotta a magyarországi puccs-késziilödéseket —- Radics István első szereplése a parlamentben — Áíhndó közbeszólásokkal zavarta Priblcsevicseí Pribicsevics a vajdasági községi választások kiírását sürgeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom