Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-18 / 309. szám
1925 november 18. 4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ CIRK USZ e es • Két levél 1. Alulírott levele Juszticiához: Tisztelt istennő, ne haragudjon, hogy magát, úgyis mint az igazságszolgáltatás fővédnöknöjét alábbi soraimmal zavarom, pláne olyan kérdésben, ami szorosan vett szakmájához tartozik. (Senki sem szeret — ezt a magam tapasztalataiból tudom — a saját reszortjával foglalkozni.) Mégis elő kell terjesztenem az igazságszolgáltatás megreformálására vonatkozó gondolataimat keg5'ednck, mert, szerény véleményem szerint, rendkívül nagyjeientőségiiek és magamnak is tetszenek. Bizonyára olvasott, nagyméltóságu istennő, a Bácsmegyci Napló tegnapi számában a párisi »bubifrizura-pör«-ről. Egy francia kislány szülői engedély nélkül elment a borbélyhoz — ilyenek ezek a francia kislányok — s mikor onnan visszatért, ősz atyája már megdöbbenéssel elegy felháborodással konstatálhatta csak, hogy gyermekiének göndör haja rövidre — sej! — de göndör haja rövidre — haj! — van levágva. Az ősz atty erre, sej-haj, bepörölte a borbélyt, azonban a főtárgyaláson, amelyet sejhaj, tegnapelőtt tartottak meg, már nem kívánta a vádlott megbüntetését, mert leánya haja időközben, sej-haj, kinőtt. Ebből az egyébként jelentéktelen esetből jelentékeny tanulság szűrhető le, nevezetesen az, hogy nem szabad soha a pörök tárgyalását elsietni. Ha a párisi bíróság három hónappal hamarabb veszi dő ezt az ügyet, akkor nyilvánvaló, hogy nem intéződik el ilyen simán és egyszerűen: érdemleges tárgyalást kellett volna tartani, féltucat dolgos embernek egész délelőttié kárbaveszett volna, hogy a perköltségekről ne is beszéljünk. A bírónak pedig, amíg kiizzad egy salamoni ítéletet, az a néhány szál haja is kihullott volna a kínos erőlködéstől, ami odáig megvolt. Csak helyesebb egy port úgy elintézni, hogy a vádlott haja kinőljön, mint úgy, hogy ä bíró belekopaszodjék? Éppen ezért az igazságszolgáltatás teljes és gyökeres megreformálását ajánlom, olyanformán, hogy a bírák létszámának csökkentésével és a bírói eljárás intézményes lassításával az a helyzet álljon elő, hogy az egyes pörök letárgyalására csak a vádinditvány megtételétől, illetőleg a polgári kereset benyújtásától számított busz-százötven esztendő múlva kerülhessen sor. Ha például valakit feljelentenek, hogy ellopott két csikót,, a bíróság ezt a port csak hatvanöt év múlva tárgyalja le. A tettes akkor — ha a ló-párt időközben megfelelően gyümölcsözteti — egész ménest adhat vissza a csikók helyett s így ö is jóí jár, a károsult is, sőt az állam is, minthogy ez a reform az igazságügyi tárca költségeinek tetemes csökkentését teszi lehetővé. Vegyünk egy másik esetet: a tizennyolcéves Mariska bepörli becsületsértésért a kikosarazott kérőjét, mert bosszúból azt állította róla, hogy nem ártatlan. Ha az ügyet rögtön letárgyalják, a sértő kap három hónapot és a közönség számára kárbavész egy értékes munkaerő százhúsz munkanapja. Viszont ha a port negyven év múlva veszik csak elő, akkor megvan az eshetőség még arra is, hogy meg lehet spórolni a főtárgyalást: Mariska ugyanis unokái kívánságára bizonyára visszavonja majd följelentését, mert a vádlottnak addigra már úgyis sikerülne állítása valódiságát bebizonyítani. Vagy itt van egy másik példa. Egy újságíró alaptala- 1 nul megvádol egy politikust azzal, hogy panamázott. Ebben az esetben harminckét évvel későbbre kell a »(Tárgyalást kitűzni. Mert ugyebár melyik politikusról nem derül ki harminckét év alatt, hőgjj tényleg panamázott? Mindjárt könnyebb lesz a biróság dolga. De n: feledkezzünk meg a halálos ítéletekre 1 sem. Mennyi bajt okoztak már ezek, hány delikvensről állapították meg később, hogy ártatlanul végezték ki? Tervezetem értelmében azokat a porokét, amelyekben halálos Ítélet várható, csak százhúsz év múlva tárgyalhatja a bíróság. Akkor már nyugodtan halálra lehet ítélni a vádlottat, még akkor is, ha ártatlan. És igy tovább. Remélem, nagyrabecsüit istennő, fel fogja ismerni fentebb ismertetett reformtervezetem jelentőségét és az, hogy forradalmi újítást jelent, nem fogja visszariasztani mielőbbi életbeléptetésétől. Kiváló tisztelettel Skiz 2. Juszticia levele alulírotthoz: Kedves szerkesztő ur, reformtervezetét teljes mértékben méltányolom, éppencsak nem uj: több helyen, így például a Vajdaságban is, már rég életbe van léptetve. Üdvözli Juszticia Áz árvíz A Dráva elöntéssel fenyegeti Osijeket Zágrábból jelentik: Az árvízkatasztrófától sújtott vidékekről a beérkezett jelentések óriási károkról számolnak be. Zagrebben kárbecslő bizottság alakult, amely a megtartott helyszíni szemlén megállapította, hogy hétszáz ház esett az árviz áldozatául Zagrebben. A városban hatszáz hajléktalan személyről gondoskodik a hatóság. Az áradás napjaiban Zagrebben kalózbandák alakultak, amelyek sorra járták a veszélybe került uccákat és mindenütt kifosztották a károsult lakosságot. A rendőrség szigorú nyomozást indított a fosztogatók dien, akik közül eddig tizet sikerült letartóztatni. Sziszak városban is nagy károk vannak. A Száva, amely a város északi részét öntötte el, apad, a város déli részén levő Kupa folyó azonban még mindig emelkedik. A védgátak gyengéknek bizonyultak és ezért a hadsereg részéről uj töltések emelésén dolgodnak. Az összes iskolákban megszüntették az előadásokat, hogy a helyiségeket a hajléktalanok elhelyezésére használhassák föl. Az Odra folyó is érzékeny károkat okozott. A gazdák állatállományát teljesen elpusztította az ár. Hercegovinában a Neretva az egész vetést elpusztította és sok milliós károkat okozott. A „Narata“ erdőkiterme'ővál'alatnak mintegy húszezer vagon tűzifáját sodorta e! az ár. Ezen a vidéken a legújabb jelentések szerint sok emberáldozat is van. Osijeki jelentés szerint a Dráva 350 centimétert áradt és komoly veszély fenyegeti Osijek városit. A hatóságok minden preventív intézkedést megtettek és utászok éjjel-nappal a töltések megerősítésén dolgoznak. A szdhoíicai parlament Száztizeimégy,f pontból álló tárgysorozatot tárgyait le a városi közgyűlés — Ötvenezer dinárt utalt ki a város a Milkó-konyvtárért — Háztelkeket kapnak a szuboticai szegények Felépítik a szuboticai színházai: Szubotica város kiszélesített tanácsa kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán száztizeainégy ügy szerepelt. A közgyűlésen már resztvettek a kiszélesített tanács újonnan kinevezett tagjai is. A belügyminisztérium ugytanis a kiszélesített tanács tagjai közül Milivojevics Sztanojet, Horváth Józsefet, dr. Petrovics Márkot, Peics Istvánt, Mitrovics Milivojt és dr. Magarásevics Sándort felmentette, helyükbe pedig Begeczki Józsefet, Ognyanov Miklóst, Barnát Istvánt, Radasin Szávót, Garcsics Malagurszki Józsefet, dr. Ni kies Fedont, dr. Ev*tovics Mátyást, Filoy Jenőt és dr. Szávics Jovánt nevezte ki. A közgyűlést délelőtt tiz órakor nyitotta meg Gyorgyevics Dragoszláv főispáa Bejelentette, hogy a kiszélesített tanács tagjai közül Bulks Iván, Veliczky Sándor, Szegedincsev Tosó és Krsztics Steván időközben elhaltak, majd a polgármesteri jelentés felolvasása után áttértek az interpellációk tárgyalására. A közgyűlésre Sztipics Lázár, Jovics Gyúró és Pertdzsics György nyújtottak be interpellációkat. Sztipics Lázár elsősorban kérdőre vonta a város vezetőségét, hogy a magas adók leszállítása érdekében miért nem tett lépéseket dr. Radomcs Jován képviselőnél, aki a pénzügyi bizottság elnöke és igy módjában van, hogy választói érdekeit az adózások térén megvédje. — Nem értem a város politikáját — mondotta Sztipics Lázár. -- Akkor, amikor Radonics képviselő ' utján mindent elérhetne Szubotica lakossága érdekében, egy lépést sem tesz. A Vajdaság az ország adójának hétszázalékát tartozna üzemi és ehelyett a vajdasági1 képviselők nemtörődömsége folytán huszonöt százalékát fizeti. A városnak nem volna szabad ilyen politikát folytatnia, mert ezáltal elidegeníti magától a bunyevácságot. Hasonló értelemben interpellált Jovics Gyúró is. Az interpellációkra Rajcsics Sándor alpolgármester válaszolt, aki kijelentette, hogy Radonics képviselő az adózások tekintetében mindenkor szem előtt tartotta választói érdekeit. A harmadik interpellációt szintén Sztipics Lázár nyújtotta be. Kérdést intéz a tanácshoz, van-e tudomása arról, hogy Rajcsics Sándor alpolgármester a Bácska temetkezési egyesület elnöke és honoráriumot élvez, holott az 1921-ben kiadott belügyminiszteri rendelet tiltja, hogy köztisztviselő idegen vállalatoknál fizetéses állást fogadjon el. Azonkívül kérdést intéz a tanácshoz, hogy miért nem hív össze kéthavonként közgyűlést, holott ezt megköveteli a városi szabályrendelet. Az interpelláció első részére dr. Sztipics Károly városi főügyész válaszolt, aki kijelentette, hogy Rajcsics Sándor alpolgármester lehet elnöke a Bácska temetkezési egyesületnek és honoráriumot is élvezhet, mert a belügyminisztérium rendelete értelmében csak pénzintézetnél, vagy gyárvállalatoknál nem vállalhat állást közhivatalnok. Az interpelláció második részére Rajcsics alpolgármester válaszolt. Kijelentette, hogy-a közgyűlés összehívását Malagurszki Albe polgármester betegsége akadályozta meg. Sztipics Lázár negyedik interpellációja: Van-e tudomása a városi tanácsnak arról, hogy ismeretlen tettesek éjszakánként bekátrányozzák a latinbetiis cégtáblákat. Az interpellációra Horvát Cvetkó rendőrfőkapitány válaszolt. Kijelentette, hogy a rendőrségen mindezídeig nem tettek cégtáblarombolások miatt feljelentést.-- Ha az interpelláló — mondotta a főkapitány — tud olyan esetről, hogy nem államny.elvü cégtáblákat bekátrányoztak, hozza tudomásomra és én mindent megteszek a cégtáblaromboló'k kézrekeritésére. Sztipics Lázár egytik választ sem vette tudomásul, hanem bejelentette, hogy a belügyminisztériumhoz fog fordulni. Mi van a Ferrum-palotával? • Pendzsics György a volt koplaló-tér eladása ügyében interpellált. — A város — mondotta Pendzsics — 1922-ben eladta a volt koplaló-teret, részben a Ferrum-gyárnak, részben dr. Plctikoszics Andrija topolai közjegyzőnek, azzal a kikötéssel, hogy két éven belül egy-egy palotát tartoznak építtetni a, telken. A két év elmúlt és még egyik palota sem készült el. Dr. Sztipics Károly főügyész válaszolt az interpellációra és bejelentette, hogy a Ferrum-gyár ugyan kellő időben megkezdte az építkezéseket, de nem fejezte be. Emiatt a város törvényes utón visszaköveteli a telket és a lépések eziránt már meg is történtek. A másik parcellára vonatkozóan Sztipics főügyész elmondta, hogy a Pletikaszicspaiota tervrajzát csak most hagyta jóvá a városi mérnöki hivatal és emiatt nem kezdődhetett előbb az építkezés. Panaszok a villanygyár ellen A városi tanács az indítványok során előterjesztette, hogy a szuboticai villanygyár igazgatóságával kötendő szerződés felülvizsgálására bizottságot küldjenek ki. Páncsics Mihály felszólalt és követelte. a város vezetőségétől, tegyen erélyes lépéseket a . villanygyárral szemben. mert az utóbbi idö.bem nem tartja be pontosan a várossal kötött szerződését. azonkívül panaszt tett amiatt is, hogy az áramszolgáltatás körül állandó zavarok vannak. Ezután megválasztották a bizottságot a szerződés felülvizsgálására. A bizottság tagjai lettek: Brankován Jován; Crnkovics Iván. Gasics , Jován, Csovics Gyúró, dr. Malagurszki Babián, dr. Milks Ivó, dr. Nikics Fcdor, Pendzsics György, Ratailovics Milos, dr. Szavics Jován, Szavics Milán és Vidákovics Antal. A cukorpanama Ezután Sztipics Lázár szólalt fel. Elmondta, hogy Szubotica város 1918-ban a novivrbászi cukorgyártól nagyobb mennyiségű cukrot rendelt, a lakosság ellátására. A cnkorszál’.iitmány meg is érkezett, de csak cgybarmadrésze jutott el a közönséghez, a többit az akkori közélelmezési hivatal tisztviselői elpanamázták. Arra hivatkozva, hogy a város közigazgatási bizottsága most ítélte el Vidákovics Antalt, a sikkasztásért börtönbe került Papp István volt hivatali főnökét, indítványozta, hogy a város indítson- hasonló eljárást Rajcsics Sándor alpolgármester ellen, aki annak idején a közélelmezési hivatal főnöke volt. Egyben kérte, hogy a közélelmezési hivatal likvidálására a közgyűlés küldjön ki bizottságot. Sztipics felszólalására dr. Sztipics Károly főügyész válaszolt. — A belügyminisztérium — mondotta Sztipics főügyész — a cukorpanama ügyében, lefolytatta a vizsgálatot. A bűnösöket a biróság el is Ítélte, Rajcsics alpolgármestert pedig, akiről kiderült, hogy ártatlan, felmentette a vád alól. Rajcsics alpolgármester közbeszólt: — Sztipics Lázár máraBeogradskiNovosfí-ban is több Ízben megrágalmazott. Felhivom, hogy vádjait sajtó utján hozza nyilvánosságra. A közgyűlés elhatározta, hogy amíg a cükorpanama ügyében a íelebbviteli
