Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-17 / 308. szám

12 oldal * Ara iy2 dinár Poštarina plaćena! XXVI. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep Telefon: KiaáóWyatal 8—58 Sic KEDD 1925 november 17. 308. szám A* ^ - délben -10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paloia) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-palota) \Ä Balkán-paktum Y-' Már la Iocarnói tárgyalások al­kalmával felmerült a Balkán-pak­tum terve. A Iocarnói konferencia delegátusai kivétel nélkül úgy nyilatkoztak erről a ballon d'essay­­ről, hogy a Balkán-paktumnak a nyugati hatalmak között megkö­tött garancia-paktum alapján kell létrejönnie. A kialakult hivatalos álláspont szerint azonban ezt nem a nagyhatalmaknak, hanem ma­guknak a Balkán-államoknak kell kezdeményezniük. A Iocarnói kon­ferencia óta ezzel a kérdéssel az egész kisantant-sajtó, de különö­sen a Balkán-államok lapjai na­gyon élénken foglalkoznak. Meg kell állapítanunk azt is, hogy — amennyit a sajtó hangulatából következtetni lehet — a Balkán egész közvéleménye a paktum tervét a legnagyobb örömmel üdvözölte. A külügyminiszterek már versenyeznek is érte, hogy kié a kezdeményezés dicsősége. A görög külügyminiszter az egész koncepció felvetését saját magá­nak vindikálja. A legfagyosabban talán Bulgá­ria vélekedik ebben a kérdésben. Cankoff legutóbbi római látoga­tása és egyéb események arra mutatnak, hogy Bulgáriában még él a revans-vágy s hogy a ma­cedón komité, amely félhivatalos szerve a revansra vágyó Bulgá­riának, valójában nagyobb hata­­lbm, mint a hivatalos Bulgária. A bolgár törekvések, a bulgáriai helyzet bizonytalansága oka a Balkán állandó nyugtalanságának. Igaz, Bulgária a balkán-paktum­ból nagyon sok előnyt húzhatna, ez azonban a mai bolgár közvé­lemény előtt nem olyan fontos, mint az, hogy komitéival és egyéb különleges alakulataival a határokat és szomszédaikat nyug­talanítsa. A román álláspontot az Ada­­verul minapi cikke tükröztette vissza. Az Adaverul abból indul ki, Jbogy Románia ma a legerő­sebb hatalom a Balkánon. Tény­leg a sokfelé megoszlott román közvélemény egységes abban a tekintetben, hogy Románia sze­retné magához kaparitani a he­gemóniát a Balkánon. Ismeretes Romániának Bulgáriához való in­tim kapcsolata is. Ennek segítsé­gével szeretné Románia a Balká­non azt a szerepet játszani, amit Anglia tölt be a nyugati hatal­mak viaskodásában. Románia természetesen érdekelve volna a Balkán-paktumban, még pedig olyan irányban, hogy az SHS. ki­rályságot konfliktus esetén feltétle­nül támogatnia kellene. Bizonyos, hogy Bulgária a Balkán-paktum létrejötte esetén, az erőviszonyok tekintetében, valahol a középen állana s nem lehetne az a diktá­tor, ami lenni szeretne. Az SHS. királyság a Balkán­paktum kérdésében arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy első sorban az egyes Balkán-államok között kell a viszonyt tisztázni. Az SHS. királyság elismeri egy ilyen paktum szükségességét, azonban a megegyezést szerinte is szolid alapokra kell felépíteni, mert csak az ilyen alapos előkészítés te­remti meg a tartós béke bázisát. A megegyezés alapja csak a har­mónia lehetne a Balkán-államok közt. Mindenesetre minden érde­kelt államnak ki kell jelentenie, hogy a reváns gondolatát elveti magétól, mert csak ez lehet a kölcsönös bizalom alapja. Nagy feltűnést keltettek Beo­­gradban is azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy esetleg Ma­gyarország is hajlandó volna hoz­zájárulni egy ilyen garanciapak­tumhoz. Az SHS. királyság és Magyar­­ország között nagy haladás történt a kölcsönös bizalom hely­reállítására. Popovics Tihomir bu­dapesti követ legutóbbi beogradi utazását politikai körökben úgy kommentálták, hogy ez összefüg­gésben van azzal a tervvel, hogy a két szomszédállam közt baráti kapcsolat jöjjön létre. Noha hi­vatalos részről megcáfolták azt, hogy a budapesti követ beogradi Beogradból jelentik: Vukicsevics Velja közoktatásügyi miniszter lemondásával beállott részleges kormányválság hétfőn végleges elintézést nyert. Alekszandar ki­rály aláirta azt az ukázt, amely­ben Trifunovics Misa vallásügyi minisztert megbízta a közoktatás­ügyi tárca teendőinek ellátásával. A közoktatásügyi tárca betölté­sével a rekonstrukció, illetőleg RadiCS István kormányba való be­lépésének ügye továbbra is nyitott kérdés maradt. A részleges válság sürgős megoldásában döntő sze­repe volt annak a telefonbeszél­getésnek, amely Beograd és Zag­reb közt lefolyt. Radics Pavle agrárreformminiszter, aki jelenleg a horvát fővárosban tartózkodik, hosszasan tárgyalt Radics István­nal, aki a leghatározottabban visz­­szautasitotta a Pastes által neki felajánlott közoktatásügyi tárcát. A helyzet ezekután egyáltalán nem tekinthető még tisztázottnak. Pa­stes miniszterelnök csupán annyit ért el, hogy a rekonstrukció ne­héz kérdését olyan időkre halasz­totta, amikor a kabinet újjáalakító­utazásának ilyen messzemenő politikai célja van, komoly poli­tikusok ma már sokkal kevésbé pesszimisztikusan Ítélik meg an­nak a lehetőségét, hogy az SHS. királyság és Magyarország között baráti közeledés jöjjön létre. A magyar lapok állásfoglalásából nyilvánvaló, hogy Magyarorszá­gon is teljes mértékben megvan erre a hajlandóság. Nincsics legutóbbi beszéde, amit az olasz kérdésben mondott, azt bizonyítja, hogy az SHS. ki­rályság komolyan akarja Itáliával a baráti viszonyt fentartani s en­nek érdekében még presztízs-ál­dozattól sem riad vissza. Az SHS. királyság ereje tuda­tában megengedheti azt, hogy békevágyának és békeszeretetének bizonyságát adja. Ha a Balkán­államok közt létrejön egy a lo­­carnói paktumhoz hasonló meg­állapodás, az elsősorban a békés hajlandóságú s erős SHS. király­ságnak köszönhető. Az európai békének igazi biztositéka : a bé­­kíís Oroszország, a Franciaor­szággal megbékélt Németország s a nyugodt, békés Balkán. Hogy ez utóbbi megteremtődjék, arra nézve szükséges, hogy az SHS. királyság kifelé és befelé meg­mutathassa, hogy a rendet és nyu­galmat meg tudja teremteni s fenn tudja tartani. sát sokkal zavartalanabb módon tudja elvégezni. Egyelőre a miniszterelnök nyu­godtan léphet a parlament elé : a kormány ismét teljes és egész. A Radics-kérdés rendezésére ké­sőbb kerül a sor, amikor a parla­ment karácsonyi szünetre megy. Ezt a szünetet, hir szerint, a par­lament a költségvetési tizenketted letárgyalása után azonnal megkezdi. A korményelnöknek a szünet alatt bőséges ideje lesz, hogy a kormányzó pártok parlamenti klubjainak változó hangulatától függetlenül végrehajtsa a kormány rekonstrukcióját a Radics-pérttal egyetértésben, melynek a szünet szintén alkalmat ad arra, hogy bizonyos fontos kérdéseket tisz­tázzon. A kormány hétfőn nem tartott minisztertanácsot. A miniszterek külön tanácskoztak Pasics mi­niszterelnökkel. Nyugdíjazták Petrovics Nasztázt A király hétfőn ukázzal nyug­díjazta Petrovics Nasztéz eddigi rendelkezési állományba levő mi­nisztert, a Davidovics-kormány volt belügyminiszterét. Politikai körökben különféle verziók vannak elterjedve arra nézve, hogy a nyugdíjazás éppen akkor történt, amikor a független radikálisok ismét ki akarnak lépni a porondra és már el is határoz­ták, hogy életrekeltik Protics Szto­­ján lapját, a Radikal-i. Interpelláció a külügyminiszterhez a konkordátumról Angyelinovics Giga demokrata képviselő hétfőn interpellációt in­tézett Nincsics külügyminiszterhez a Vatikánnal kötendő konkordá­tum ügyében. Az interpelláció rámutat arra, hogy Jugoszláviában öt és fél millió katholikus él és igy a katholikus egyház és az ál­lam közötti jóviszony úgy a Va­tikánnak, mint az országnak ér­deke. Látszólag a Vatikán nincs ezen az állásponton, mert a leg­utóbbi konkordátum-tárgyalások során is lehetetlen követeléseket támasztott. Kifejti az interpelláció, hogy a Szent Jeromos-intézet kér­désében se barátságos a Vatikán álláspontja. Az SHS. királyság a Szent Jeromos-intézetben jogutóda a volt osztrák-magyar monarchiá­nak és a Vatikán mégis Jugo­szlávia megkérdezése nélkül füg­gesztette fel az intézet rektorát és helyettesét. Végül rámutat az interpelláció arra, hogy a Vatikán a glagolica-kérdésben is türel­metlen. Ugyancsak ebben a kérdésben legközelebb meg fogja interpel­lálni a külügyminisztert Hohnyec szlovén néppárti képviselő is, aki hétfőn felkereste Markovics Jován külügyminiszter-helyettest és in­formálta a katholikus körök állás­pontjáról, amely szerint a Szent Jeromos-intézet a katholikus egy­ház tulajdona és az SHS. király­ságnak nincsen beleszólása az intézet ügyeibe. A politikai élet-teljesen esemény­telen volt, a parlament csöndes és a pártklubok néptelenek. Kedden azonban újból megélénkül a po­litikai élet, mert a parlament ülé­sei megkezdődnek. A keddi ülés napirendjén különböző bizottsá­gok választása szerepel. Válasz­tani fog a parlament egy bizott­ságot a postatakarékpénztár és a csekkrendszer megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kidolgozá­sára, egyet a nemzetközi postai konvenciók ratifikálásénak előké­szítésére, egy bizottságot a fegy­verviselési engedélyek kiadásáról szóló rendelet és egyet a dalmá­­ciai földreform törvényjavaslatá­nak kidolgozására. Miniszterek tanácskozása Úgy Pasics miniszterelnök, mint Nincsics külügyminiszter hétfőn A király kinevezte Trifunovicsot közoktatásügyi miniszterre Elintézést nyert a részleges kormányválság — Radics István kormánybalépése későbbre marad

Next

/
Oldalképek
Tartalom