Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-15 / 306. szám

6. oldal 1925 november 15. RÁCSMEGYEI NAPLÓ tamásainak felolvasását A rendőrségi vallomás felolvasása alkalmával a vád­lott megjegyezte, hogy vallomásában té­ves az, mintha ő Hámán Katót és vala­mennyi letartóztatottat ismerte volna. Az elnök: Hát akkor mért mondta? Weinberger: Többen a szembesítés al­kalmával azt mondták, hogy ismernek, noha én sohasem láttam őket. Azt gon­doltam, hogy kínozták őket, azért, hogy ismerjenek és én emiatt ráhagytam, hogy úgy van. Az elnök: A kongresszus célja nem a diktatúra kikiáltása volt? A vádlott: Adott esetben az is megtör­tént volna és én azt is válllatam volna. Az elnök: Forradalomra is gondoltak? A vádlott: Arra is. Az elnök: Miért akarták ezt földalatti mozgalommal elönti? A vádlott: Mert, mint a mellékelt áb­ra mutatja, fegyveres örök között állok és igy még az elnök ur is beláthatná, hogy legális utón lehetetlen volt a szer­vezkedés. A szabadságolt halottak Az elnök: Nem félt, hogy lefogják? A vádlott: Nem . . . »Aíi szabadságolt halottak vagyunk.« Az elnök: Van még valami, amit el akar mondani? A vádlott: Csak azt, hogy kommunis­ta vagyok. Az elnök: Most hamarjában akarták a forradalmat kirobbantani? .4 vádlott: Néni. Á bíróság ezután Őri Károly vádlottat hallgatta' ki, aki az elnök kérdésére ki­jelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek. Elmondta, hogy miként lett kom­munista’. Fizetését Gőgöstől kapta. A pénz Bécsből jött és összesen ezeröt­száz dollárt kaptak kézhez. Az elnök: Mi volt a céljuk? A vádlott: A kommunistapárt megala­kítása. Az elnök erre felfüggesztette a tár­gyalást, amelynek folytatását délután öt órára tűzte ki. A délutáni tárgyalás öt órakor kezdte meg az elnök Gőgös Ignác kihallgatását. A vádlott elmondta, hogy nem érzi magát bűnösnek, meg­­gyöződéses kommunista. Az elnök: Mért csináltak földalatti mozgalmat. Gőgös: Engedjék meg, hogy nyíltan szervezkedhessünk. Akkor ki fogok állni én is az uccasarokra. Az elnök: Mikor ismerkedett meg Rá­kosival? Gőgös: Decemberben. Elmondta, hogy a proletárdiktatúrában nem vett részt, csak az idén márciusban avatkozott bele a kommunista mozga­lomba. Az előadó bíró felolvasta Gőgös Ignác­­nak a rendőrségen tett vallomását, a melyben Gőgös elmondta, hogy mikép­pen ’került a szocialista mozgalomba, ho­gyan ismerkedett meg Rákosival, akitől pénzt kapott. A Vági-párt csak fedezetül szolgált. Külföldről ezerötszáz dollárt kaptak, amelyből ő és Őri havonta egy milliót kaptak, a Vági-párt is kapott a pénzből. Részt vett a bécsi kongresszu­son, amelyen Kun Béla elnökölt, Rákosi a szakszervezetek bolsevizálásáról be­széli. Gögös: Valótlanság. Rákosi a pártfe­gyelemről beszélt. Az előadó bíró (tovább olvas): »Cé­lunk volt, hogy a munkásságot kommu­nista érzületre neveljük és végül elérjük a proletárdiktatúrát«. Gőgös: Valótlanság, kicsikarták belő­lem a vallomást! Az elnök: Mért nem panaszkodott az ügyészségen, hogy a rendőrségen kér.y­­szeritették a vallomásra. Gőgös: Panaszkodtam, de nem vették jegyzőkönyvbe. Azt mondtam, hogy nem proletárdiktatúrát akartunk, hanem csak annyi szabadságot, amennyit külföldön élvez a kommunista mozgatom. Az elnök: Nálunk ezt a törvény tiltja. A vádlott: Kapitalista törvény! Az elnök: Magyarországon nem lehet törvénytisztelőén élni? A vádlott: Dehogynem, de élet és élet között nagy különbség van. Elmondta, hogy Rákosival csak infor­mativ megbeszéléseket folytatott, majd az elnök keresztkérdéseire beismerte, hogy a távolabbi cél mindenesetre a pro­letárdiktatúra kikiáltása lett volna. Hámán Kató kihallgatása A bíróság ezután Tóth Györgyné, szü­letett Hámán Katalint hallgatta ki. A vádlott az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A továb­biakban elmondta, hogy meggyőződéses kommunista és azért csatlakozott a szo­cialista-párt ellenzékéhez, mert látta, hogy a szociáldemokrata szervezet nem a munkásság érdekeit szolgálja... Az elnök félbeszakította: Ezt vala­mennyien egyformán fújják, ez csak ürügy, mi volt a tulajdonképpeni cél? A vádlott: Gyülekezeti, szervezkedési és sajtószabadság kivívása. Ezáltal akar­tuk elérni a kommunista-párt megalaku­lását, a munkásság jólétét. Az elnök: Hogyan szervezkedtek. A szakszervezetekben is? A vádlott: Ott nem. Elmondta, hogy a májusi kongresszus­tól sokat várt, azért is vett részt azon. Akkor választották meg a központi bi­zottságba és munkakörét is akkor jelöl­ték ki. Az elnök: Mit ért a tömegek íorradal­­mositása alatt? A vádlott: A tömegek felvilágosítását. Az elnök: Ennél jóval több. Akkor nem tudja, hogy mi a forradalom. A vádlott: De tudom. Mély csend következett, majd az elnök bejelentette, hogy a vádlottak kihallga­tása befejeződött és az orvosszakértőket vasárnap délelőtt fogják kihallgatni. Ez­zel a szombati tárgyalás véget ért. Hétfőn kezdődik Bukarestben a kšsantant katonai konferenciája A konferencia elsősorban az orosz veszedelemmel és Magyarországgal foglalkozik Bukarestből jelentik: A kisantant december első napjaiban Bukarest­ben tartandó konferenciájának elő­készületei serényen folynak. A kon­ferenciát megelőzően mintegy an­nak befejezéseképp azonban a kis­antant államainak vezérkarai gyűl­nek össze megbeszélésre, amelyen — hir szerint — különösen a kisan­tant katonai helyzetéről, elsősorban az orosz veszedelemről és a Magyar­­országgal szemben tamisitandó ma­gatartásáról lesz szó. Erre a katonai értekezletre pén­teken érkeztek meg a csehszlovák és a jugoszláv katonai küldöttségek, A küldöttségeket a pályaudvaron nagy ünnepségek között fogadták és a legelőkelőbb szállókba szállásolták el. A legközelebbi napokra várják a lengyel küldöttség érkezését. A meg­beszélések valószínűen hétfőn kez­dődnek meg és négy-öt napot fog­nak igénybe venni. A lapok a kato­nai missziók találkozásának rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdonítanak és azt írják, hogy a kisantant-álla­­mok katonai köreinek ez a közvet­len érintkezésbe lépése sok nagyon fontos, de mindeddig megoldatlan problémát fog dűlőre juttatni. Jóté­kony hatást remélnek ezenkívül a katonai értekezlettől a kisantant ka­tonai szellemének egységesítése te­kintetében is. A csehszlovák és jugoszláv dele­gációk tagjai pénteken délután meg­tekintették a várost, majd a had­ügyminisztérium épületében a ro­mán megbízottakkal előzetes meg­beszélésre jöttek össze, amelyen a napirendet állapították meg. Árvíz és hózivatarok pusztítanak egész Európában Zagrebban ötszáz ház pusztult el — Ezer család hajléktalan Tovább áradnak a jugoszláviai folyók Zagrebból jelentik: Az esőzés szom­baton reggel rövid időre szünetelt, dél­után azonban újra megeredt és a; késő éjjeli órákig változatlanul zuhog. A Szá­va felső szakaszairól a mellékfolyók ára­dása folytán újabb veszély fenyeget. A Hrvati nevű elővárosban a legnagyobb a veszély. Eddig ötszáz házat borított el az ár és ezer ember maradt hajlékta­lan. A Száva-ucca tenger képét mutat­ja. A Selska, Nova, Trabinszka, Tres­­nyeska, Miramarska-uccák teljesen meg­­közelithetetlenek. A város délnyugati ré­szén három méter mély a viz, amelyen a legkülönfélébb tárgyak úsznak. A városba egy ezred utaz érkezett, akik most már kizárólag a gátak meg­erősítésén dolgoznak. Súlyos károkat szenvedett tSbb za­­grebi cég, a szlavóniai fakitermelő tele­pek, igy többek közt a Deutsch Fülöp pozsegai fatelepe teljesen tönkrement. A A folyammérnöki hivatal jelentése szerint a Száva áradása még nem érte el kulminációs pontját. Ez legfeljebb keddre várható. Az árvíz Horvátországban izgalom­mal tölti cl a megriadt lakosságot. A vasúti forgalom változatlanul szünetel Zagrebtól nyugatra. Muraköz katasztrófája I Murszka-Szubotáról jelentik: A Murar I közben óriási károkat okozott az- áradás. Sok falu víz alatt áll. Murszka-Szubotá­­nak a legtöbb uccáját elborította az ár. Kilenc házat ledöntött az ár, negyvenöt ház veszélyben van. Különösen az állat­állományban vitt végbe a vizár nagy pusztítást. Ptujból katonai osztagok ér­keztek, hogy a mentési munkálatokban a lakosság segítségére legyenek. Mur­­szka-Szubotával megszakadt a vasuti- és telefonösszeköttetés. Két muraközi vasúti állomást annyira; elöntött a víz, hogy az áradatból a vagonok sem lát­szanak ki. Az áradás Boszniában Tuzlából jelentik: A boszniai Mekács, Balatun és Stranyás községek viz alatt vannak. A Száva és Drlna áradása to­vább tart és elöntötte az őszi vetéseket. Bosanska-Novi, Drakse-nic és Demiroyác falvak szintén víz alá kerültek. A lakos­ság rémülten menekül segítségért a ható­ságokhoz, amelyek mindent megtesznek, hogy a hajléktalanokat födél alá juttas­sák. Az összes folyók áradnak Noviszadról jelentik: A noviszadl hid­rotechnikai hivatal jelentése szerint az összes jugoszláv folyók erős áradása kö­ve íkezett be. A Duna Passaunál még 6 centiméterrel apadt, ellenben már Becs­nél 7, Bratislavánál 10, Budapesten 16, Mohácsnál 26 centiméterrel áradt ás ez az áradás Jugoszláviában még jelenté­kenyen fokozódott, úgy, hogy már Bez­­dánnál, a Duna jugoszláv belépöáliomá­­sán az áradás 44, Vukovárnál 26, Pcjlán­­kánál 24, Noviszadnál 30, Zemunnál azonban már 85, Pancsevónál 86, Szme­­derevónál 72 centimétert tett ki. A Drá­va Dőlni Miholjacnál 51, Zákánynál 68, Oszijeknél 36 centiméteres áradást ért el. A legrohamosabb emelkedést a Száva mutatja, amely Zagrebnál 130, Mitrovi­­cánál 124 centiméterre) emelkedett. A Tisza Szegednél 124, Szentánál 84, Titel­nél 64 centiméterrel áradt. A kis folyók közül a legnagyobb emelkedés a Daná­nál észlelhető, amely Zvorniknál 254 cen­timétert emelkedett. Pusztító viharok Európában A németországi Fekete-Erdőben nagy hóvihar dühöngött. A hegység felső ré­szein hét fok hideget mértek és tizen­két centiméter magas hó esett, a hegy lábánál pedig a hóvihar házakat döntött össze és hidakat pusztítót el. Berlinben és környékén nagy havazás kezdődött, amely a reggeli órákban is tart. A hő­mérő néhány fokkal a fagypont felett áll. Az egész rajna-westfáliad iparvidék­ről hasonló hóesést jelentenek jelenté­keny lehűléssel. Glatz vidékén, úgyszin­tén az Óriás-hegységben és az Eulen­­hegysógben oly heves hóvihar dühöng, hogy a vasúti forgalmat csak a legna­gyobb erőfeszítéssel tudják pontosan fenntartani. A beogradi fizietek fosztogatói Betörőbandát szervezett egy volt községi jegyző Beogradból jelentik : A legutóbbi idő­ben Beogradban számtalan betörést kö­vettek el. A Teraziján egy éjjel négy üzletet fosztottak ki, köztük fodorovics Zsivko rövidáruüzletét és Stojanovics Milán kézmüárukereskedését. Az utóbbi helyről a betörők magukkal vitték a Wertkeim-kasszát is, melyet feltörve másnap egyik külvárosi uccában talált meg a rendőrség. Az ismeretlen betörők kézrekerité­­sére nagy aparátussal napokig nyomoz­tak a detektívek, mig szombaton végre e fogták a betöröbanáa vezetőjét egy fél­­kezü ember személyében. Kihallgatása­kor azt vallotta, hogy Ramadonics Lju­­bának hívják s foglalkozására nézve —> politikus. Ramadonics a kihallgatás során be­vallotta, hogy az utóbbi időben huszon­két betöréses lopást követett el Beograd ban. A rendőrség azt hiszi, hogy Ra­­madonicsnak több társa bujkál még akiknek kézrekeritésére minden intéz­kedést megtettek. Maga a letartóztatott betörő egyelőre tagadja, hogy a betö­réseknél segédkeztek neki, a Weríheim­­szekrény elhurcolása azonban kétségte­lenül arra mutat, hogy Ramadonicsnak társai voltak és azokkal együtt fosztotta ki a belváros üzleteit. Ramadonics huszonnégy éves, intelli­gens fiatalember, aki két évvel ezelőtt jegyző volt egy szerbiai községben, állá sóból azonban különböző szabálytalan­ságok miatt elbocsájtották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom