Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-01 / 292. szám

1925. november 1. oldalán állott, testével fedezve a trón­örököst arra az esetre, ha újabb me­rényletet követnének el. A trónörökös autójában Potiorek táborszernagy is helyet foglalt. Amikor az autók a Fe­renc József-ucca (möst Petar király - ucca) elejéig értek, az úttest teljesen szabad volt és az első autó vezetője ed­dig kiderítetlen okból, ahelyett, hogy tovább haladt volna az Appel tábornok­rakparton, a Ferenc Józse-uccába ka­nyarodott be. Természetesen a 2-ik és 3-ik autó követte. Amikor Potiorek tá­borszernagy észrevette, hogy a trónörö­kös kocsija a Ferenc JÖzsef-iic'cába ka­nyarodott be, rákiáltott a kocsivezető­re: — Mi téves útirányt vettünk, hajt­son végig a rakparton. A kocsivezető megállította a kocsit, kezdte az autót hátrafelé irányítani, hogy azt vissza­fordíthassa. Amikor az autó egészen a jobboldali járda közelébe került, a Ferenc Józscf­­ncca legelején, Princip Gavrilo egymás­után kétszer sütötte el revolverét az autó Irányában. Az első lövés a trónörököst a nyakán sebesitette\ meg, a második lövés a her­cegnő hasába fúródott, abban a pillanat­ban, amikor testével a fejét megakarta védeni. Gróf Harrach odahajolt a trónörökös fölé és megkérdezte, vájjon eltaiálíák-e? — Semmi baj, nem történt semmi, — Ismételte meg a trónörökös és továbbra is egyenesen ült az autóban. Potiorek táborszernagy megparan­csolta az autóvezetőnek, hogy a latin hídon át legsebesebben hajtson a kor­mányzópalotához. Ebben a pillanatban a hercegnő ájultan dűlt férje mellé. Ele­inte azt hitték, hogy csak az izgalom­tól ájult el. De már ekkorára a trónörö­kös szájából erős sugárban szökött ki a vér és csak nagy megerőltetéssel tud­­tudta utolsó szavait mondani: — »Sopherl, du musst für unsere Kin­der leben!« (Zsófikám, Neked gyerme­keinkért élned kell1! Potiorek közben a trónörökös blúzát kinyitátta, mire a sebből a vér kiszök­kent. A trónörökös elájult. Amikor az autó a kormányzósági pa­lotához ért, a halálosan sebesült trón­örökös párt a tartományi főnök laká­sában helyezték el. Fiat katonaorvost hívtak segitségiil. de fáradozásuk eredménytelen maradt, sőt nem is sikerült a trónörököspárt esz­méletre téríteni.. Egy Mihacsevics nevű ferencrendi ba­rát és dr. Stadler, Szarajevó érsek- i püspöke végezték az utolsó egyházi ce­remóniákat. , Amikor a vizsgálóbíró és ügyész, a polgári és katonai hatóságok képviselői a kormányzósági palotába jöttek, már csak a beállóit halálról és annak körül­ményeiről vehettek fel jegyzőkönyvet. Princip Gavrilo a második lövés után öngyilkos akart lenni, de a tömeg rög­tön rávetette magát, ütöfte-vertc és kü­lönösen a tisztek. kaszabolták véresre éles kardjukkal. A rendőrségnek nagy .fáradságába került a tömeg lincselése elől megmenteni. Princip Gavrilo Prahovoban (Livno kerületben) született és tizenkilenc éves volt. Most már nyugodtan halhatok meg Ferenc József császár és király a me­rénylet idején Ischlben időzött. A ki­rály főhadsegéde: gróf Paar déli íél 12 órakor kapta az első értesítést, hogy a trónörökös párt megölték. Gróf Paar, aki tizenhat évvel ezelőtt a királyné megöletésének hírét közölte a királlyal, mélyen meg volt rendülve és jelentést tett az uralkodónak arról, ami Szara­jevóban történt. Amikor gróf Paar a király Szobájából kijött,, elmesélte, hogy a király a követ­kezőket mondta: — Most már nyugodtan halhatok sajiaJ BÁCSMEGYE! mtJ 17. olclal. A bécsi sajtóban a Korrespondenz Bureau hozta elsőnek a hírt, mig a má­sodik híradást a Neue Freie Presse és a harmadikat a Die Zeit kapta. A bécsi szerb követség a hír halla­tára nyomban telefonon felhívta a kö­zös pénzügyminisztériumot, de amikor ott megtudták, hogy a szerb követség telefonál, senki sem akart a telefonhoz menni. A bécsi lapok minden igyekezettel azon voltak, hogy a merényletet Beo­­graddal hozzák összefüggésbe. A bécsi szerb követ nyomban táviratilag közöl­te Beográddal, hogy Bécsben az a szán­dék, hogy Európában azt a közhitet keltse, hogy a merénylet- eszméje Szer­biában született meg. Hiába adott le a szerb kormány és a bécsi szerb követ­ség nyilatkozatokat, hogy a merényle­tet őszintén sajnálják és a leghátáro­zottababn elitélik és hogy Szerbia kész minden eszközt igénybe venni, hogy a merénylők felbujtóit kinyomozza. Bár Ausztria—Magyarország tudo­másul vette ezt a nyilatkozatot, a kam­pányt énnek ellenére folytatta és állan­dóan büntctőexpedicióról beszélt. Az osztrák-magyar és a német diplomáciai megbízottak jelentései ilyen értelemben voltak megszövegezve. Gróf Tschirschky, bécsi német nagy­követ jelentése igy kezdődött: — Úgy hallom, hogy itt Bécsben ko­moly emberek arra gondolnak és kí­vánják, hogy Szerbiával a számadások egyszer és mindenkorra rendbekozassa­­nak. Erre a jelentésre Vilmos császár ál­lítólag sajátkeziileg ezt a megjegyzést irta rá: — Most vagy soha! lekbe látó író. aki előtt Ady kivételes élete és csodálatosan összetett lelke százszoros fényben, fölíokozott intenzi­tással mutatkozott meg. Révész Béla Ady életéről Írott könyve most máso­dik kiadásban jelent meg az Athenaeum­­nál, jelentékenyen bővített, sok érde­kes részlettel kiegészített s végleges formában. Ez a könyv Ady rendkívüli életének első. lírikusán szeszélyes, de tökéletesen hiteles története. * ff. G. Wells: Tono-Bungay. A nagy angol regényírónak ez a legelső és leg­kiválóbb társadalmi regénye Rényi Ar­tur kitűnő fordításában most jelent meg a magyar könyvpiacon. Ponderevo Ed­várd, a regény hőse, eléri a legmaga­sabb polcok egyikét a mai társadalom­ban, gyárvállaiatok, részvénytársaságok és trösztök egész sora felett uralkodik, szédületes vagyoni értékek felett ren­delkezik korlátlanul, szavától függ em­berek ezreinek sorsa, fejedelmi palotát építtet magának — se szédületes hatal­mi piramis alapja az a hazugság, hogy a Tono-Bungay nevű értéktelen koty­­vaiék erőt és egészséget önt az embe­rekbe és az a merészség, amellyel ezt a hazugságot; jól számítva az emberek KÖNYVSZEMLE Krisztus története Giovanni Papiul könyve Papini monumentális alkotása nem olyan munka, amelyet az élet süni idő­közökben szokott kapni. Hatalmas, ösz­­szefoglaló elme, mély hit, meglepő teo­lógiai tájékozódottság s nagyszerű mű­vészi alkotóerő van könyvében össze­halmozva. S van még benne valami, ami a középkor óta mindig ritkább lesz a nagynak értékelt munkák jegyei kö­zött: szintetikusán válik ki a korból. Kevés könyv van napjainkban, ame­lyen keresztül annyira éreznék és lát­nok a XX. századnak az evangélium-' hoz, a katholic izmushoz való viszonyát, mint Papini munkájában. Mindezzel azonban nem azt akarjuk kifejezni, hogy viszont Papini könyvé­vé! szemben a kritika kénytelen letenni minden fegyvert. Nem gondolva most a legszakszerübb területekre, kifogásol­hatjuk, hogy Papini könyve hiányos és részleteiben néha önkényesen alakított. Nem szolgál a vallásos áhítat emelésé­re stilisztikai készletének merészsége, vaskos realizmusa. A finomabb elemzés észre fogja venni, hogy a kötet első ré­sze sokkal kidolgozottabb, részletezőbb és eimélyitettebb, mint a második. Általában a Krisztus szenvedését elő­adó rész biblikusán egyszerű s ez mű­vészileg érthető is, de a szenvedés je­lentőségének kiemelése halavány, a megváltás hangsúlya bágyadt. Krisztus alakja tanítása távlatában emelkedik ki, de megváltói működése alig van érintve. Ezek a kifogások mélyen a könyv lé­nyegéig hatolnak, de bizonyos, hogy nem érintik annak művészi gazdagsá­gát. Friss szempontjai, páratlanu leíró­­ereje, kor-rekonstruáló képessége, asz­­szociációinak elevensége, aktuális ér­­dekkörü tartalma felejthetetlenné teszik a könyv hatását. Mind a két előszót, a fordítóét s magáét' az íróét is elenged­tük volna. Az előbbit azért, mert Papini könyvében csak irodaimat lát. az utób­bit pedig azért, mert kissé ’kacér s hi­­perkritikus a hangja. Egyik sem alkal­mas és illő bevezető ut az evangélium világába. Külön ki kell venni a könyv elemeiből a befejezés imádságát Krisz­tusról. Ez nem Papini alkotása, hanem a századé. Megrenditőbb könyörgés még nem sikoltott fel a földről az ég fe­lé, mint ez. Úgy hangzik, mint a XX. század De profundi.s-a. Babits Mihály: Sziget és Tenger. Babits Mihály legújabb kötetében férfi­­kora érett költészetének nemes termé­sét gyűjtötte egybe. E teljes kiérett­ségben azonban még mindig benne rej­tőzik az ifjúság örök újjászületésre ké­pes lendülete s azokhoz az értékekhez, amelyeket Babits Mihály költészete re­­velált, még mindig járulnak uj értekek, melyek uj izükkel lepnek és örvendez­tetnek meg. Az uj kötetnek külön érde­kessége az a lelki önarckép, amelyet a költő önmagáról fest és amely a kötet előszavát alkotja. A Sziget és Tenger — Babits Mihály egyik legreprezenta­­tivebb kötete — az Athenaeum kiadásá­ban jelent meg. ★ Ady Endre novellái. Ady novellái a köz­­tudatban mindmáig nem foglalták el azt a helyet, mely őket nemcsak szerző­jük, hanem belső értékük révén is meg­illetné. Pedig a költő Ady legigazibb vonásai rejtenek e prózai írásokban is, a költő Ady mágikus önlátomásai ezek az egyéni hangú, ragyogó novellák is, csupán mások alakjába vetíti önmagát. A lírai élmény elevensége és hevessége üt ki a prózai mondátok csendes rend­jéből, legyen bár az élmény valóságos, vagy a képzeleté és a léteké. Az Athe­naeum kitűnő szolgálatot tett a magyar olvasóközönségnek, amely ma már egészen Ady közönsége, amikor kiadta rég elfogyott novellás-köteteit. az »így is történhetik«-et és a »Sápadt embe­rek és történetek«-et, amely szétszórtan megjelent novelláp-füzeteit foglalja most első Ízben egybe. A rendkívül ízléses külső kiállítás méltó köntöst ad ezek­nek a komoly, mély és merész írások­nak. * J. J. Brousson: Anatole France pa­pucsban. A francia könyvpiac egyik legnagyobb szenzációja volt Anatole France egykori titkárának és bizalma­sának, J. J. Broussorm.sk könyve, amely a világhíres és nyilvános szereplés fá­­tyola s a nagy ember tógája mögött a hálósapkás, házipapucsos, alvó, evő. ivó, csevegő, elmélkedő, adomázó, pajzánko­­dó öreg gyermeket mutatja meg. A most megjelent magyar fordítás az ere­deti minden ötietességét. könnyed szel­lemességét. csípős humorát megőrzi. A könyv a magyar közönség körében is kétségkívül igen nagy érdeklődést fog kelteni, amire egyformán számot tart­hat Anatole France rendkívüli emberi egyénisége és az az arckép, amelyet J. J. Brousson kitünően, mulatságosan és nagy jellemző erővel festett mesteréről. A könyv az Athenaeum kiadásában je­lent meg. * Révész Béla: Ady Endre életéről, ver­seiről, jelleméről Abban a ma már nem csekély irodalomban, mely Ady Endre élete és költészete körül kialakult, Ré­vész Béla könyvei kétségkívül első he­lyen állanak. Nemcsak annál az emberi közelségnél fogva, ameltyel Révész Bé­la végigkísérte Ady napjait és Ady éj­szakáit, hanem azért is. mert a benső barát egyúttal finom érzékenységű, lé­hiszékenységére, szédületes arányú re­klám alapjává teszi, — mig végül egy napon a szappanbuborék szétpattan és a hatalmas üzleti piramis összeomlik,, mint a kártyavár. A Tono-Bungay a há­ború előtti angol társadalomnak való­ságos keresztmetszetét s vele együtt egész kommerciális civilizációnk rajzát adja. A könyvet a Pantheon rt. adta ki, igen szép kiállításban. * Rabindranath Tagore: Gora. A világ­hírű indus költőt, Tagorét, régóta, ös­­meri már a magyar olvasó közönség. Magyarul prózában írott versei és más lírai írásai jelentek rheg, amelyeket nagy szeretettel fogadott a magyar kö­zönség. A Gora cimü regény Rabin­dranath Tagorénak első hosszabb mun­kája magyarul. India forró földjén ját­szódik le ez a történet, csupa lüktető élet, izgalom, átszőve ezer bájos mesé­vel, amelyeknek oly nagy mestere Ra­bindranath Tagore. Előttünk forr, izzik egy káprázatos világ, minden örömé­vel és sok bánatával, aztán a nagy, szabadlevegöjii mezők, városok és mindezek mögött a ragyogó háttér, amelynél szebbet festő sem festhet, a pompás, a tündöklő India. A könyv, amelyet Kelen Ferenc fordított'magyar­ra, a budapesti Pantheon kiadásában je­lent meg Ízléses köntösben. # Wassermann: Faber vagy az elpusztult évek. Csupa szerelem és élet ez a könyv, egy férfilélek fájdalmas vergődése, amely tenger hányattatáson át végre megnyugvást talál. És ekkor jön a leg­iszonyúbb fájdalom, a magáraeszméiő férfi tragikuma, aki rájön, hogy elpo­csékolta, elpazarolta legszebb esztendő­it Az elegáns kiállitásu könyvet a Pantheon adta ki Budapesten. SdrótköteleketJ I szigetelt és csupasz rézhuzalokat, * * 0 izzólámpazsmörokaí, antenadrótokat, őlomká- é $ beleket elsőrendű minő-égben, jutányos drop é é szállít a Noviaadl Kábelgyár (Radnidjca ul. ZÍ) $ * Te’efon: 121. 4433* JUGOSLAVIA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG Bácsmegyei főtelepei: NOViSAD Petra Zrinjskojj ul. 36. Telefon 55. SUBOTIC SOMBOR Kr. Aleksandra u. 7. Telefon 216. Telefon 330. 6? 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom