Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-10 / 301. szám

1925 november 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ

7. oldal

és vele a legrészletesebben megbeszélte azt.

Ezután Márffyt szólította az elnök az emelvény elé. Márffy elmondotta, hogy Nesz mutatta be neki Kis Ferencet. Kis elmondotta neki, hogy Amerikába akar utazni és még gyilkolás árán is pénzt akar ehhez szerezni. Mérgezett tűket kért tőle, melyeket ő tintába mártott.

— Kis, hogy pénze legyen — folytatta vallomását Márffy — azt tervezte, hogy felrobbantja a pécsi gyorsvonatot. Le is utazott Pécsre, helyszíni szemlét tartani. Azt mondotta, hogy a vonaton úgyis csak gazdag zsidók utaznak, a robbantás után a megsebesült és meghalt gazdag zsidókat ki fogja fosztani. Én, amikor meghallottam, utasítást adtam Vargának arra, hogy rögtön vegye vissza Kisstől az ekrazitot, nehogy Kis a pécsi gyorsvonatot felrobbanthassa. Nem igaz. hogy Varga a csehszlovák követség felrobbantására adta volna az ekrazitot.

Varga Ferenc ugyancsak mindent tagadott Kis Ferenc állításaival szemben.

Halló !

Változás a telefon-előfizetés körül

Beogradból jelentik: A postaügyi minisztérium 34349. szám alatt rendeletét adott ki, amelyben módosítja a telefonszabályzat tizenkettedik paragrafusát. A szóbanforgó paragrafus előírta, hogy a telefonelöfizetők az előfizetési dijakat minden év január elsejétől tizenötödikéig és julius elsejétől tizenötödikéig hat-hat hónapra előre tartoznak kifize’ni. A most megjelent rendelet szerint, a jövőben december 15-ikétől január elsejéig, illetve junius 15-ikétől julius elsejéig kell befizetni a telefondíjakat.

A rendeletet azzal indokolja a minisztérium, hogy azok, akik le akarják szereltetni telefonjukat, nem jelentik be szándékukat idején és igy a még ki nem fizetett időre, azaz január elsejétől tizenötödikéig, illetve julius elsejétől tizenötödikéig terjedő időre járó telefondijakért többnyire pereskednie kell a postának. A rendelet előírja, hogy ezentúl amennyiben január, illetve julius elsejéig az előfizető nem fizeti ki a telefondíjat, a telefont a posta kikapcsolja, de további tizenöt napig még nem szereli le a telefont. Aki ezalatt a tizenöt nap alatt befizeti az előfizetést, az külön száz dinár késedelmi dijat is tartozik fizetni. Ha pedig valaki a tizenöt napi késedelmi határidő után akarná megfizetni a telefondíjat, az még az esetben is, ha a telefonját még nem szerelték le, kétezer dinár szerelési költséget fog fizetni.

A rendeletet valamennyi postafőnökségnek megküldték.

A sikkasztó kilenc gyereke

Kedd délelőtt hirdetik ki az Ítéletet

a pancsevói pénzligyigazgatősági sikkasztó bűnügyében

Noviszadról jelentik: A noviszadi tábla hétfőn folytatta a pancsevói pénzügyigazgatóság sikkasztói bűnügyének tárgyalását. A biróság átvizsgálta Zsan Száva pancsevói kereskedő kölcsönügyét és megállapította, hogy Zsan Dragicsevics által neki adott kölcsönre egy millió háromszázezer dináros váltófedezetet adott. A védők azt az előterjesztést tették, hogy a vizsgálat kiegészítése végett a tárgyalást napolják el, a biróság azonban az előtériesztést elvetette és a tárgyalás folytatását rendelte el.

Jaksics Mflorád dr. főügyész a vádlottak: Dragicsevics és Zsan büntetésének felemelését, valamint az elsőfokú bíróság által felmentettek elítélését kérte. Aradszki Mita dr., Dragicsevics védője azt igyekezett kimutatni, hogy védence ellenállhatatlan politikai kényszer hatása alatt állott és kérte, hogy a biróság vegye figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását és azt,

hogy kilenc gyermeke van. Sztanojevics Vláda dr., Zsan védője hangsúlyozta, hogy Zsan nem tudhatta, hogy a kölcsönvett pénz sikkasztásból ered, miután köztudomású volt, hogy Dragicsevicsaek nagy vagyona van. Bednaics dr. a pancsevói pénzügyigazgatóság vezetőjének, Risztics Vládának védője kifejtette, hogy Riszticsne k sejtelme sem volt arról, hogy a pénztáros a befolyt pénzeket elsikkasztja.

A védöbeszédek után Aranicki Sztankó tanácselnök az ítélet kihirdetését kedd délelőtt tiz órára tűzte ki.

HÍREK

• B •

Borzongás a kajnalhan

Piszkos, sötét rongyok lógnak le az égből, tintaszinü ködök és szilvaszürke árnyak fekszik a tengert, mint alvilági rémek s a távolból hivogatóan ragyog, hunyorgat ezernyi, remegős pislantással a lagúnák városa. A tenger nyugtalan: csapkodja, paskolja, pofozza a hajót, igazán nem lehet tudni, tréfa ez, avagy komoly, végzetes haragba tör-e ki nemsokára? Ugylátszik rossz éjszakája volt s most olyan, mint rosszkedvű, érelmcszesedett öreg ur: morog, zsémbeskedik s elégedetlenül hánykolódik, mert eddig semmit sem aludt s mindjárt itt a hajnal.

Milyen mogorva, nyirkos hűvösség didereg ebben a fanyar, foltos, félős szürkeségben! Feltűröm kabátom, de mégis borzOngok. Lázas vagyok, cserepes az ajkam, zug a fejem és sebesen ver a szivem. És állok a szélben, sötét sejtelmek, nyirkos árnyak, huhogós rémek között.

Hogy csillognak a lámpák ott messze a Piezettán, meg a vámház felé, meg a Campaniilekben. Hunyorgatnak, belesiklanak az éjszakába, vagy iromba árnyakat vetnek a vízre, amely fekete, mint a halál. És milyen kísértetiesek az elkent árnyvonalak; a Maria della Salute kupolája vigyorgó oroszlánfejhez hasonlatos a San OiOTgio tornya sziszegő sárkányhoz, a Giardini Publici fekete fái pedig összekuporodott, alattomos farkas falkára emlékeztetnek. Istenem, milyen furcsa rémek!

— Mikor megyünk már?

Leülök a padra, fáradt vagyok. Szemem le-lecsukódik s a tenger úgy ringat, mint beteg, nyöszörgős gyermeket. Megyünk is már. Gondolán visznek sebesen és titokzatosan.

— Hová megyünk?

Senkisem válaszol. Négyen ülnek még a gondolában, négy fekete, néma ember. Tudni szeretném, merre megyünk s megismétlem a kérdést. A titokzatos fekete emberek nem válaszolnak. Fázom. Borzongok.

Feltűnik a dogé palota fehér arca s mi befordulunk a Palazzo kis csatornájába. Balra a sóhajok hídja alatt megállunk. A rácsos kapu megnyílik, majd ismét becsapódik mögöttünk: bent vagyunk a palota börtönfolyosóján. Sugdolódzás. Fáklyafény. A fekete emberek rámsanditanak. Egy őr durván karon ragad és előre tói. Egy-két tiltakozó szót motyogok, de újabb lökés rá a válasz. Fel a lépcsőkön! Néha elbotlom, Jélekzetem elakad.

— Csak föl, még egy emeletet!

Ha jól tudom, ez a Scala del Censori. Riadt sejtések préselik össze a mellemet. A Sala della Bussola előtt megállunk. Rápillantok a tátott oroszlánszájra és már mindent tudok. Elárultak.

Az inkvízitorok ördögi mosollyal fogadnak, még hellyel is megkínálnak. Amíg a tizek tanácsa elé kerülök, még pihenhetek kissé. Ki tudja ml lesz azután?

—• Bocsánat, uraim — kezdem rekedtes hangon — itt valami tévedésről lehet szó. Én soha, semmiféle formában sem vétettem a köztársaság ellen. Én-.

A három, kecskeszakállas inkvizitor oly csúnyán mosolyog, mint az ördög.

—• Csak hagyja, szép uram, majd bent.

És már ott állok a tizek tanácsa előtt, Tizián csúnya, kegyetlen, iszákos, szakállas vénei előtt állok fehéren és fogvacogva. A nevemet kérdik, a koromat, a hitemet, a hazámat. Azután az egyik hosszú vádiratot olvas fel hadarva és mormogósan, alig értek valamit belőle.

— Beismeri a vádat? — rival! rám az elnök.

— Bocsánat, de itt tévedésről van szó .. .Én ártatlan vagyok.

— Az ólomkamrákba! —• ordit az elnök s mikor kifelé mutat, sovány karjáról visszahull a bibor palást.

Löknek, rúgnak, tolnak kifelé. Az előszobában megállók, térdeim reszketnek, mindjárt összerogyok. Az egyik ferdeszemöldökü inkvizitor oda jön, mintha vigasztalni akarna:

— Remélem, hozzám több bizalma lesz, szép uram. Ma éjjel még eljövök önhöz és megkezdem kihallgatását. Bizhatik jóakaratomban.

Nevetve mondta az utolsó szavakat és én ordítani szerettem volna kétségbeesésemben, azonban nem volt hangom és nem volt erőm. A kamra ajtaja rámcsapódott.

Milyen meleg van itt, lüktető, lázas lorróság. És nincs levegő! És nem tudok felállni! Pedig ki szeretnék egyenesedni, egész ember szeretnék lenni és bátran szembe nézni az árulóval.

— Segítség! Emberek, szentek, szellemek, angyalok segítsetek!

Az Adria felöl véres-vörös világosság kél s a tenger az azúr és az ibolya árnyalataiban hintázik. Itt-ott halászbárkák narancssárga vitorlával, mint a munka vidám lobogói, sietnek kifelé, szabad és ragyogó horizontok felé. A Giardini Publici fái oly frissek, mintha már meg is mosdatták voltak fejüket a hűvös tengervízben, a Campanile üde, rózsaszínű fejjel tekint széjjel, a Maria della Salute kupolája pedig tisztán, áhitatosan néz föl a mélyülő, kékülő égre.

Megdörzsölöm szememet. Venezia a karminos hajnalban mosolyogva nyújtózkodik, mint szende, szerelmes aszszony.

— Mennyi szépség és mennyi derül Csodállak téged, te véres korong az égnek keleti pereméjén!

Szenteleky Kornél

*

— Nikics erdffügyi miniszter Zagrebban. Zagrebből jelentik: Nikics erdőügyi miniszter hétfőn a zagrebi erdészeti igazgatóságot kereste föl, majd több parasztküldöttséget fogadott. Délután megbeszélést tartott Radios Istvánnal és este visszautazott Beogradba.

— Miletics Szvetozár emlékünnep Becskereken. Becskerekről jelentik: Sztáics Vásza, a novisadi Matica titkára vasárnap, a becskereki Szabad Egyetem meghívására, Miletics Szvetozár születésének századik évforuiója alkalmából előadást tartott a becskereki vármegyeháza nagytermében. Az érdekes előadást nagyszámú, előkelő közönség hallgatta végig.

— A noviszadi tőzsdetanács ülése az uj tőzsdepalota ügyében. Noviszadról jelentik: A noviszadi ^ermény- és értéktőzsde vezetősége a tőzsdetanácsot november hó 14-ikére rendkívüli ülésre hívta össze. Az ülés egyetlen tárgya az uj tőzsdepalota felépítése. Két terv alakult ki, az egyik a tőzsdepalotát régebb idő óta kijelölt helyére: a Limánon akarja felépíteni, míg újabban sok hive van az uj dunai hid mellett létesítendő tőzsdepalotának.

— Megkezdődött a moszkvai sakkverseny. Moszkvából jelentik: Hétfőn vette kezdetét a moszkvai nemzetközi sakkverseny, amely a legnagyobb arányú sakkverseny a világháború óta. A versenynek huszonkét résztvevője vap és azon majdnem minden bajnok indult.

— Macdonald a locarnói egyezményről. Londonból jelentik: Macdonald. vasárnap Hullban nagy beszédet mondott, amelyben a locarnói egyezménnyel foglalkozott. Kijelentette, hogy sok kivetni valót talál az egyezményben, elsősorban azt, hogy hátsó ajtókat hogy a háború részére. Locarnóban nem oldották meg a Duna-problémát, ami pedig mindennél sürgősebb lenne. Ezt a kérdést azonban nem is lehet olyan szellemben * rendezni, mint amilyen a locarnói egyezmény szelleme. Hangsúlyozta végül Macdonald, hogy európai körútja során nem talált egyetlen embert sem, aki azt hinné, hogy a Rajnavonal alkalmas egy uj háború felidézésére.

— A rokkantak tiltakozó nagygyűlése Zagrebban. Zagrebből jelentik : Vasárnap a zagrebi rokkantak a Metropol-mozi helyiségében tiltakozó nagygyűlést tartottak, amelynek főszónoka dr. Bizalti Albert képviselő volt. A gyűlés tiltakozó memorandumot intézett a kormányhoz, a parlamenthez és a szociálpolitikai miniszterhez, amelyben tiltakoznak az uj rokkanttörvényjavaslat ellen, egyenlő elbánást követelnek a szerb rokkantakkal és azt kívánják, hogy a különböző rangfokozatú rokkantak illetményei között kisebb eltérések legyenek.

— Magarasevics Milán bűnügyében november 26-án kerül Snboticán a tanúkihallgatásokra a sor.

Magarasevics Milán, volt szuboticai törvényszéki elnök ellen sikkasztás és csalás bűnügyében a vizsgálat folyik. A noviszadi vizsgálóbíró a szuboticai törvényszéken november 26-án reggel nyolc órakor ejti meg a tanúkihallgatásokat Magarasevics bűnügyében.

— A kereskedelmi kamara a temerini adókivetés helyesbitését kéri.

Novisadról jelentik: A novisadi kereskedelmi és iparkamara a hozzá Temerinből nagyszámban beérkezett panaszok megvizsgálására bizottságot küldött ki, amely a temerini adókivetés ellen tömegesen elhangzott panaszokat tüzetes átvizsgálás tárgyává fogja tenni. A kereskedelmi kamara megállapította, hogy amig a harmincezer lakosú Senta város harmadosztályú kereseti adó fejében

180.000 dinárt fizet, a 9900 lakosú Temerin község harmadosztályú kereseti adója 220.000 dinárt tesz ki, ami a pénzügyigazgatóságnak Temerinben működött előadójának túlzott szigorúságára vezethető vissza. A kamara a vizsgálat konkrét adatait, a kiválóbb sérelmek kiemelésével, memorandumban a pénzügyminiszter elé terjeszti és kéri a temerini adókivetés revízióját.

— A szuboticai granicsár-dalárda szlávája. Vasárnap délelőtl ünnepélyes keretek között tartotta meg szláviját a szuboticai Granicsár dalárda. Az ünnepélyen képviselve volt a szuboticai szerb intelligencia színejava. Jelen voltak; Gyorgyevics Dragoszláv főispán, Malagurszki Albe polgármester, Rajcsics Aleksandar helyettes polgármester, Damjanovics Miroszláv tábornok és Tomics ezredes. Az ünnepi misét Protics Marko lelkész celebrálta, a koma tisztségét Rafajlovics Milos dr. és Dodek Gojin dr. töltötték be.

— Elég egy nemzetközi vásár egy évben. Velikibecskerekről jelentik: A bánáti kereskedelmi és iparkamara a kereskedelmi minisztériumnak arra a kérdésére, hogy szükség van-e a gyakori mintavásárokra Jugoszláviában, azt a választ adta, hogy az országban elég minden évben egy nemzetközi mintavásár, amelyet a kormány erkölcsileg és anyagilag is támogatna. Ha ezen az egy vásáron kívül másutt is akarnak mintavásárt rendezni, az maradjon teljesen lokális jellegű és azt sem vasúti, sem más kedvezménnyel ne támogassák.

T