Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-17 / 277. szám

1925. október 17. RACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Franciaország enyhíti | a Rajnavidék megszállását Az angol és francia delegációit szombaton utaznak el Locarnőből Locarnóból jelentik: A külügyminisz­terek konferenciája pénteken délben teljes ülést tartott, amely fél óra múlva végétért. Az ülésen meghallgatták a jogi szakértők jelentését a nyugati paktum egyes pontjaira nézve, majd Benes a keleti biztonsági szerződések megkötésére vonatkozó tárgyalásokról számolt be a plénumnak. A német­csehszlovák és német-lengyel döntő­­birósági szerződések fölötti tárgyalások ezzel lezárultaknak tekinthetők. Briand Ígéretet tett a német dele­gációnak, hogy a nyugati paktum rati­fikálását követő hónapban Franciaország lényeges könnyítéseket tesz a Rajna­vidék megszállása tekintetében. Az angol és francia delegációk szom­baton délután öt órakor utaznak el Locarnóbó'. A svájci lapok értesülése szerint a lengyel politikai körök hangulata a lo­­carnói konferencia eredménye miatt rendkívül nyomott. Varsóban általában az a felfogás, hogy a biztonsági szer­ződések következtében a versaillesi békeszerződés rendelkezései meginogtak és meglazult a francia-lengyel viszony is. Németországnak szabad keze lesz Kelet felé, ami lengyel szempontból igen aggasztó. Nem tartj k lehetetlennek, hogy az október hó 20-ikán összeülő lengyel országgyűlésen bizalmatlanságot szavaznak a kormánynak. négy millió magyar testvérünk napról­­napra jobban veszélyeztetett gazdasági és kulturális érdekeinek megvédése cél­jából lépjen érintkezésbe Anglia, Fran­ciaország, Olaszország, az Amerikai Egy esült-Államok és Japán kormányai­val, mert ez az öt nagyhatalom garan­tálta — sajnos eredmény nélkül —- a békeszerződésben a magyar kisebbsé­gek emberi jogait. Beogradba jön Benes Locarnóból Olaszországon keresztül Jugoszláviába utazik A paktumkonferencia eredményeiről fog tárgyalni N'n"3ic3 külügyminiszteriéi A kisebbségek védelme a magyar nemzetgyűlésen A magyar kormány a nagyhatalmaktól akarja kérni a kisebbségek jogainak hathatósabb biztosítását Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés pénteki ülését tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A formalitások után rögtön áttértek a mentelmi ügyek tárgyalásának folytatá­sára, Dénes István mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló vitát az elnök berekesztette, amikor még Kis Meny­hért szólásra jelentkezett. Az elnök nem adta meg Kis Menyhértnek a szót. Eb­ből hosszú és szenvedélyes házszabály­vita keletkezett, amelynek során az el­lenzéki felszólalók azt bizonyították, hogy Kis Menyhért idejében feliratko­zott felszólalásra. Az elnök először Györki indítványát tette fel szavazásra, amit két szótöbb­séggel elvetettek és Dénes István men­telmi jogát a bizottság határozata ér­telmében felfüggesztették. Kis Menyhért a tanácskozásképesség megállapítását kérte. Minthogy az ülés­teremben csak huszonhatan voltak jelen, az elnök az ülést tíz percre felfüggesz­tette. Az ülés felfüggesztése után, amit a jobboldalon a képviselők nagy zajongás­sal fogadtak, gróf Hoyos Miksa izga­tottan átsietett a baloldalra, megállt Kis Menyhért padja előtt és a következőket mondta: — Tiszta komédia, amit itt az ország pénzén csinálnak. Ez pojácaság! Menjen el pojácának! Kis Menyhért szintén izgatottan vála­szolt: Olyan képviselők vannak ebben a nemzetgyűlésben, akiknek az arcát soha senki nem látta, de a tiszteletdijat mégis pontosan felveszik. így nem lehet tanácskozni. A szünet után folytatták a mentelmi ügyek tárgyalását. Vanczák János men­telmi jogát több esetben felfüggesztet­ték. Garai Manó, gz ismert zsaroló ál­­hirlapiró is kérte Vanczák mentelmi jo­gának felfüggesztését de ezt a kérel­met a nemzetgyűlés elutasította. , A nemzetgyűlés inditványkönyvébe egyébként pénteken Baros János a de­mokratikus blokk nevében a következő indítványt jegyezte be: — Indítványozom, hogy a magyar nemzetgyűlés az utódálamokban élő Locarnóból jelentik : A cseh szlovák delegáció kóréból kiszi­várgott hirek szerint Benes kül­ügyminiszter Locarnóból nem uta­zik vissza közvetlen Prágába, ha­nem Olaszországon kérésziül Beo­gradba megy, hogy Nincsics jugo­szláv külügyminiszterrel megbeszélje a paktumkonferencia eredményeit. A csehszlovák külügyminiszter egyébként szakadatlan távirati össze­köttetésben áll Nincsics és Daca külügyminiszterekkel, folyamatosan tájékoztatja őket a konferencia állásáról és epyuttai kikéri véle­ményüket a kisantantot érintő min­den kérdésben, hogy Csehszlová­kia az S- H. S. királysággal és Romániával teljes egyetértésben járhasson el. Benes előreláthatólag vasárnap utazik el Locarnóbó', amikor a konferenciát hivatalosan is bere­­kesztik. Nyolc hónapra Ítélték rágalmazásért Fényes Lászlót Hamis tamizással vádolta Bethlen miniszterelnököt Bethlen fia is benn? volt a kiviteli panamában? Budapestről jelentik: A törvényszék Töre'ky-tanáesa pénteken két sajtópört tárgyait, amelyeket az ügyészség gróf Bethten István felhatalmazásával indí­tott a Népszava cikkei miatt Fényes László és Strém László hírlapíró ellen. Telt-e hamis tanú­vallomást Bethlen ? Fényes László hirlapiró a Népszava 1924 december 2-iki számában cikket irt »Ri mondott igazat és ki hamisat?« címmel. A cikk szerint 1924 november 17-én az Eskütt-tárgyaláson gróf Beth­len István miniszterelnök kijelentette, hogy nem tud arról, hogy kiviteli enge­délyekért pénzt gyűjtöttek volna párt­­célokra, vagy egyéb közcélokra. Ezzel szemben Friedrich István a parlament másnapi ülésén felolvasta a miniszterel­nöknek Nagyatádihoz régebben intézett levelét, amelyből kiderül, hogy Bethlen — tanúvallomásával ellentétben — tu­dott közcélra való gyűjtésről. Ehhez a tényálláshoz Fényes, aki leközölte és szembeállította Bethlen tanúvallomását és levelét, a következő kommentárt fűz­te hozzá: Ezekután ítéljen mindenki a saját szeme és esze után, hogy hol és ki állí­tott igazat, hol és ki hamisat? A pénteki főtárgyaláson Fényes László elismerte, hogy ö irta a cikket és kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Az elnök, mielőtt az érdem­leges tárgyalást megkezdte volna, rá­támadt Fényesre. — Mirevaló volt ezt a sajtópert igy elhúzni? — Perrendbeli jogaimmal éltem, — válaszolta Fényes éles hangon — külön­ben amikor vannak bűnügyek, nem kis sajtóperek, hanem gyilkossági pörök, a melyek négy-öt éve folynak... Az elnök: Ez nem tartozik ide! ön cikkében azt állította, hogy a miniszterelnök ur hamis tanúvallomást tett a bíró­ság előtt. Fényes: Nem. Az elnök: De. Fényes: Én nem azzal - a célzattal * ír­tam a cikket. Én szembeállítottam a két tényt, ebből mindenki azt vonhatja le, amit akar. A miniszterelnök urrói, mini magánemberről, természetesen ezt so­hasem tételezném fel. De mint politikus­­ról, gyakran voltam kénytelen róla ezt a következtetést levonni. Az elnök: ön folyton , és szünet nélkül azt iparkodik kimutatni, hogy a rrvr.ísz­­terehiök ur hamis vallomást tett. Ott volt ön a fő tárgyaláson? Fényes: Nem. Az elnök: Akár ott volt. akár nem, az történt, hogy én a miniszterelnök úrtól megkérdeztem, tud-e arról, hogy párt­­célokra gyűjtöttek. Erre a miniszterel­nök ur azt válaszolta: erről nem tudok. ön kaptva-kapott a Friedrich István ál­tal felolvasott levélen, szembe állította ezt a levelet a miniszterelnök ur bíró­sági vallomásával, ön ezt a levelet ki­vágta a Nép-bői! E levél tanúsága sze­rint a kiviteli engedélyeknél pénzado­mányokat gyűjtöttek. Van itt szó párt­­célokról? Fényes: A propagandacél. az is párt­cél! Az elnök: Honnan meríti ezt? Fényes: Ebben az esetben egészen vi­lágos. Heteken keresztül arról beszéltek a tárgyalás folyamán, hogy a kisgaz­dák választási kasszáját szolgálják ezek a pénzek. Az elnök: A propaganda célok ön sze­rint szükségképpen pártcélokat jelente­nek? 1924-ben nem tud elképzelni vala­milyen propagandacélt? Ennek pártcél­nak kell lennie? Fényes: Jelen esetben nem. A politi­kában sok minden megvan engedve, amit a magánéletben nem engedhet meg magának még a miniszterelnök ur sem. Én az ellen harcoltam és harcolok. Azt akarom, hogy a politika is éppen olyan őszinte legyen és ugyanolyan erkölcsi korlátok között mozogjon, mint a ma­gánélet. Az elnök: Azért a szép célért, amit most itt elmondott, nem ilyen eszközök­kel kell küzdeni. Ez nem egyenes esz­köz. Fényes: Ha egyenesebben küzdöttem volna, akkor az lenne a vád. hogy bru­tálisan, gorombán támadtam a minisz­terelnök urra. Fényes László védője, dr. Vámbéry Rusztem ezután a bizonyítás kiegészí­tését kérte, amit az ügyész ellenzett. A bíróság részleges bizonyításnak adott helyet, elrendelte Bethlen tanúvallomá­sának, továbbá a fáskosárból elhalá­szott levélnek a felolvasását. Töreky tanácselnök nyomban felolvasta Bethlen vallomását, hozzátéve, hogy a tninisz­­l er elnök nem kérdésre válaszolt. Beth­len vallomásának ez a részlete igy hangzik: »Nincs róla tudomásom és panasz nem is merült föl előttem arra vonat­kozóan. hogy a pártcélokra vagy közcélokra való hivatkozással pénzeket gyűjtöt­tek volna:. Felolvasta ezután a tanácselnök a ' hiiriisztcrshvöknek levelét is. amely igy szól: »F. évi május S-án kelt átiratom*» való hivatkozással értesítem nagy­­méltóságodat, hogv a közélelmezési ■ miniszter úrtól nyert értesülésem sze­rint tisztán propaganda célokra történnek kivi­­feli engecít lyadcmányozások. Fényes László: Na ugy-e mégis? Az ügyész vádbeszédében azt fejte­gette, hogy a miniszterelnök vallomása és a levél nem állnak ellentétben egy­mással, míg a védő és Fényes László ennek ellenkezőjét bizonyítgatták. A biróság ezután kihirdette az Ítéletet. Fényes Lászlót bűnösnek mondták ki rágalmazás vétségében és ezért nyolc hónapi fogházra, valamint húsz millió korona pénzbüntetésre Ítélték. Az Ítélet indokolása szerint a vádlott újságírónak nem sikerült cikke állításai­nak valódiságát bizonyítani. A bíróság enyhítő körülményt nein talált, ellenben súlyosbító körülménynek vette, hogy Fényes háromszor volt már büntetve, rágalmazásért, továbbá, hogy Magyar­­ország miniszterelnöke volt az, akivel szemben a rágalmazást elkövette. Panamázoü-e Bithlen fia ? A Fényes-tárgyalás után a biróság nyomban áttért a másik Népszava-saj­­tópör tárgyalására, amelyben Strém László hirlapiró volt a vádlott. Strém László hirlapiró, amikor Esküit Lajöst, a panamista miniszteri titkári letartóztatták, megírta, iiogy Eskütt letartóztatásának hírére Bethlen miniszterelnök személye­sen megjelent a rendőrségen ■ és hosszabb tanácskozást folytatott a panamista Esküitek Strém cikke szerint Bethlen gróf formá­lisan alkudozni kezdett Esküttel, hogy hallgassa el vallomásában azt a körük ményt, hogy Bethlen András gróf, a miniszterel­nök fia szintén résztvett a kiviteli panamában és ló- valamint repceszállltásra kapott kiviteli engedélyt nagyatádi Szabó Ist­ván akkori földmivelésügyi minisztertől.’ Strém László védője a valódiság bi­zonyításának elrendelését kérte arra nézve, hogy Bethlen a rendőrségen tár­gyalásokat folytatott az őrizetbevett: Esküttel. A biróság az ügyész ellenzése ellenére elrendelte a bizonyítást és — Strém kérésére — Vass József közok­tatásügyi miniszter, Nádassy Imre dr. országos főkapitány, Mariitovich Jenő főkapitány, továbbá Tomcsányi, Hegyi és Munkácsi detektivfelügyelök tanu­­kénti kihallgatását. A tárgyalás folyta­tását a biróság elnapolta. Trookij lesz újból a vörös hadsereg főparancsnoka A légi-flotta fejlesztését irányítja Moszkvából jelentik: A szovjet politikai irodája néhány nappal ez­előtt nagyfontosságu értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy. Trockijnak, aki a politikai próbaidő alatt teljesen kielégítő magatartást tanúsított, újból átadják a vörös hadsereg feletti főparancsnokságot. Trockij rehabilitációja főparancs­nokká való kinevezésével csak rész­ben történt meg, mert a jelenlegi főparancsnok — Frunse továbbra is megmarad eddigi állásában, ő fogja intézni a jövőben is a vörös hadse­reg ügyeit, Trockij csupán a légi flotta fejlesztését irányítja teljha­talommal. A szovjet köreiben az a hír terjedt el, hogy amennyiben Trockij a kom­munista párt legújabb irányvonalát fentartás nélkül eismeri és elfogadja, hatáskörét ki fogják terjeszteni és mégkapja a tényleges főparancsnok­ságot azok fölött a csapatok fölött, melyek a szovjet központi területén vannak elhelyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom