Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-17 / 277. szám
10. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. október 17. PRÍMA M.INÖSÉ6Ü SZÁLLÍT MÉRSÉKELT ÁRBAfii OLAJGYÁR VELIKI-BEČKEREK KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT és MINTÁT VADÁSZFEGYVEREK ás LŐSZEREK a leghíresebb német, belga, spanyol és olasz gyárakból állandóan és nagy választékban raktáron. A fegyverekért teljes jótállást vállalunk. Kereskedőknek és vadásztársulatoknak nagy engedmény. ÁRJEGYZÉKET BÉRMENTVE KÜLDÜNK ELSŐ JUGOSZLÁV FEGYVER és LŐSZER KERESKEDÉS S. KOČANĐA ZAGREB ^RA_Df£j A versenyautó halottja Kappus Regény. Irta : F. X. Bíró Mihály rajza. 54. folytaié: Senk/ se láthatta, sir-e? A bárónő rögtön felismerte. Rossz sejtelmei támadtak. Ez volt az a nő, aki elájult az innsbrucki szálló szobájában. Hogy került ez ide? A fötárgyalási elnök első kérdéseiből kitetszett már, hogy Mirjam kihallgatása nem volt egyéb formalitásnál. A védő mindamellett felhasználta ezt az alkalmat egy kis hangulatcsinálásra: — Tiltakozom a tanú kihallgatása elln. A bíróság nem spiritiszta-klub. Az elnök leintette : — A , tanú juttatott bennünket a - legfontosabb bizonyítékokhoz. Felmutatta Horváth és Flóra Írásbeli szerződését. '• —: A bíróságnak — tette hozzá — égészen közömbös, hogy milyen módon szerzett a tanú tudomást ennek létezéséről, okkultizmussal, vagy anélkül ... . Mirjam kihallgatását hamarosan beíejezték. Amikor távozott. Flóra gúnyosan mérte végig. A főtárgyalás ötödik napjának legizgalmasabb eseménye Kleemann Berta kihallgatása volt. Az elnök kérdésére, tett-e Flóra előtte olyan kijelentést, hogy szeretne megszabadulni férjétől, a szeplős leány így válaszolt: — Hogy tett-e? Egész nap egyebet se hallottam. Hogy bár halna meg... 'hogy a puszta kezével megfojtaná ... A védő, mintha rugóra járt volna, felpattant: — A tanú elfogult. Tiltakozom a kihallgatása ellen. Flóra váratlanul közbeszólt: — Én ragaszkodom a tanú kihallgatásához. Ö az én mentőtanum. Ez a vallomás megmutatja, honnan ered a ■vád. A kitaszítottak eszeveszett gyűlölete a szerencsésebb, a nyomorultak harca a gazdagság ellen. Nézzék meg ezt a rondaságot, én szép vagyok, hát Az eddigi részek tartalma: Hcrvá Elemér báró montekarlói veszteségei mii, tervezett öngyilkossága elölt nőül vés Suboticán Renđulics Flóra novisadi gépin kisasszonyt, aki azért kéri őt meg eri hogy előkelő hangzású nevét viselhesse, báró beleszeret feleségébe, aki Bécsben sz retője lesz egy gazdag gyárosnak. Egyezség köt feleségével, hogy ha újból nagy vágyó, szerez, akkor visszatér hozzá. Lepkows lovag, aki Montekarlóban ezer frank kapott Horváthtót, milliárdokat nyer sz< mára ezzel a pénzzel. Horváth mint ga deg ember megjelenik Flóránál és jogi követeli. Az asszony, aki Risch Guidól szerelmes, hogy megszabaduljon tőle, a uh versenyre induló férje teájába mérget kever . . . nem természetes, hogy tönkre akr tenni... A tárgyalóterem közönsége némi hallgatta ezt a kitörést — Tőlem akár reggelig locsoghat ■ tette hozzá Fióra megvetéssel. Kleemann Berta nenj locsogott re gélig. Az elnök rendreutasitotta a vá lottat, a szeplős lányt pedig elbocsátc ta. — Az utolsó tanú következik, Rist Guido. Mozgás a padsorokban, főleg a n< érdeklődtek. A sportsmann megjele a barriére előtt. Az elnök kérdésé nyomban kijelentette, hogy nem tr az ügyről semmit, — A vádlott nem közölt utólag ö ne! egy és mást?... — Nem... nem emlékszem. — Intim összeköttetésük folytán mégis csak... — Kikérem magamnak. — csattant föl Risch — ehhez senkinek semmi köze. Az elnök összeráncolta homlokát és belenézett az iratokba: — Emlékezzen csak vissza! Amikor Innsbruckban találkoztak... És* letartóztatása előtt, az éjszakai sétán Hamburgban ... Risch meghökkent. — Nem emlékszem, — mondotta azután mégis csökönyösen. — Bizonyítani ezt csakugyan nem lehet, — szólt az elnök. — Elmehet... A fiú távozás közben félhangosan odaszólt Flórának: — Szeretlek... most is szeretlek! Az ügyész vádbeszéde következett. A közvádló kitett magáért. Négy óra hosszat beszélt, feltárta Flóra egész életét és morális megvilágításba helyezte. Kiemelte a gyilkosság elkövetésének fondorlatos módját és kijelentette, hogy Flóra tettével két legyet akart agyonütni egy csapásra: gyűlölt férjétől megszabadulni és vagyonát örökölni. —- A fegyver azonban visszafelé sült el, — jelentette ki páthosszai. A zegyik' esküdt, aki ennél' a mondatnál riadt fel gondolataiból. zavartan odasugta szomszédjának: — Fegyver? Hát nem méreggel tette el láb alól? — Pszt, hallgasson maga marha, —■. szólt rá a niásik, egy gorombaságáról hires háztulajdonos. A védőügyvéd beszéde nem keltett különösebb feltűnést. Azon lovagolt., hogy a vád tárgyi bizonyítékok helyett médiumok fecsegésén alapszik és erős szatirikus érzékkel gúnyolta ki a bíróság hiszékenységét és elmaradottságát. Azonban senki sem figyelt szavaira — és amikor védence felmentését kérte, a hallgatóság padsoraiból megszólalt egy mély hang: — Na ja! Az illetőt rögtön kivezették. Az elnök végre elrendelte a terem kiürítését és az esküdtek visszavonultak. A tanácskozás rövid ideig tartott. A verdikt kimondta Fióra bűnösségét és a törvényszék ezen az alapon hét évi fegyházra Ítélte a vádlottat. Flóra az ítélet kihirdetésekor két kezébe rejtette arcát. Úgy is ment ki a teremből. Senki se láthatta, sir-e? A közönség percekig helyén maradt. Aztán tolongva tódultak kifelé. Az ismerősök üdvözölték egymást, üzletről kezdtek beszélni, a mindennapi élet dolgairól; csak itt-ott hallatszott: — Na, mit szól hozzá? Ennyi érdeklődést keltett a bárónő sorsa. Risch Guido könnyezve hagyta el az épületet. A törvényszéki palota kapujában egy síró emberbe botlott bele. Uímvaller Raul, a rongyos szinész, a falnak támaszkodva hangosan zokogott ... — Vége. — Székely ü. ezideig még nem hallott olcsó áron legjobb minőségű angol szivetekből a legelegánsabb férfi ruhákat készíti. 8670 Ügr* Suboti.ca? Halpiac.
