Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-17 / 277. szám
1925. október 17. BÄCSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet • a* A román nőkongresszusi október 25-én nyitják meg Bukarestben. A kongresszuson résztvdsznek a? erdélyi kisebbségi asszonyszervezetek is, akiknek nevében gróf Bethlen Györgyné, Vásárhelyi Jánosné, Neumann Stefanné bárónő, Schwarcz Antalné és Binder Lotta asszony mondanak beszámoló beszédeket. A román asszenyszövetség elnöknője Cantacuaino hercegnő a kongresszus után bankettet ad a résztvevő' magyar és »szász asszonyok tiszteletére. # I A bukott erdélyi diákok kiáltvánnyal fordulnak Románia közvéleményéhez, ] melyben feltárják az érettségi vizsga | pusztításait. »Hiszen — írják többek j közt a 'kiáltványban— ha igaz volna az érettségi vizsgálatot vezető, idegen emberekből ad hoc összeállított bizottságok statáriális ítélkezése, akkor azokat a tanárokat kellene a legsúlyosabban megbüntetni, akik nyolc esztendeig lelkiismeretlenül megtévesztettek bennünket azzal, hogy felsőbb osztályba való belépésünket javasolták és elősegítették..- . Miután azonban nem valószínű, hogy a mi derék tanárainkat ilyen súlyos és lelkiisme retbevágó kötelességmulasztás terhelné. valószínű, hogy téves az érettségiztető bizottságok statáriális Ítélete.« * Bankettet adtak a marosvásárhelyi hatóságok Constantinescu Tankréd kereskedelemügyi miniszter tiszteletére. A banketten felszólalt Jaross Béla apátplébános, aki a kisebbségek nevében üdvözölte a minisztert. »Átérzem a pillanat fontosságát, — mondotta — azét a pillanatét, amikor a magyar kisebbségi egyházak nevében szólok a kormány egyik tagjához. Ünnepélyes és egyúttal, meghitt alkalom ez. A monda _ szerint egy régi királynak az volt a kívánsága, bár csak olyan gaztia»- lenne a népe, hogy minden vasárnap tyuk főjjön országa minden polgárának tűzhelyén. Azóta a népek igényei megnövekedtek. Jog, igazságosság és egyenlőség az, amiután a ma államának polgára kívánkozik. Különösen igénye ez a kisebbségeknek, akiknek a homlokán szégyenfoltként ég kisebbségi mivoltuk, mint ahogy régen szégyenfoltot sütöttek a rabszolgák homlokára. Ez a folt az, amelyért egykor a mi pénzünkön emelt iskoláink és intézményeink kapuja bezárul előttünk. Kérem a miniszter urat, a maga hatáskörében is hasson oda, hogy ez a folt. ez a megkülönböztetés eltűnjön a kisebbségek homlokáról és beteljesüljön az ő igényük is a jog, az igazság és az egyenlő elbánás után.« Constantinescu válaszában udvariasan megígérte, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartására utasítani fogja az alantas hatóságait. * Az erdélyi magyar párt vezetősége — miután néhány vidéki tagozat a kiadott utasítás ellenére paktumtárgyalásokat kezdett a román pártokkal, — sürgősen összeült és elhatározta, hogy újból figyelmeztetni fogja a vidéki szervezeteket az utasítás betartására. A párt álláspontjáról a vezetőség egyik tagja a következőket mondotta: »A magyar párt vezetősége az összes körülményeket a legnagyobb gondossággal mérlegeli és legjobb igyekezettel azon van, hogy a magyar választókat.a leghelyesebb útra terelje. Nem partikuláris érdekekről, nem egyéni szempontokról van most szó, hanem közel kétmillió embernek, az egész magyar kisebbségnek sorsáról, ezért el kell törpülniök a kicsinyes helyi szempontoknak a közös nagy érdekekkel szemben. A pártirodában tegnap egész napos megbeszélések voltak a közigazgatási választásokkal kapcsolatosan; nyolc vármegye küldöttei keresték föl az elnökséget. hogy irányítást vegyenek a végső elhatározás előtt. A vezetőség tagjai vázolták a helyzetet, ismertették az esélyeket,- viszont tudomásul vették, a vidéken uralkodó hangulatot és a leglegnyomatékosabban ; kérték a delegátusokat, ne engedjék a magyarság szavazatait felaprózni. Okuljunk a.' románságnak a múltban tanúsított egyöntetű fellépésén, okuljunk a szászoknak Tejfelé mindig megnyilatkozó politikai fegyelmezettségén és lássuk be. hogy a Locarnóból jelentik: A külügyminiszterek konferenciáján beláthatatlan következményű diplomáciai affér játszódott le. A francia és. angol delegációk vezetői felkérték Vandervelde belga külügyminisztert, hogy a konferencia pénteki ülésén köszöntse a Locarnóba megérkező Mussolinit. Vandervelde a kérést nyíltan megtagadta és kijelentette, hogy az ő számára, aki egyik vezetője a nemzetközi szociáldemokráciának, erkölcsi lehetetlenség felköszönteni a szociáldemokratából fasisztává vedlett Mussolinit, aki nemcsak, hogy minden méltányolható ok nélkül cserbenhagyta a szociáldemokrata mozgalmat, hanem a legkíméletlenebb terrorral üldöz! az olasz szociáldemokratapárt tagjait és vezetőit. Csütörtökön ültek össze Genfben első nagygyűlésükre Európa különböző szervezett nemzetiségi csoportjai. A nagygyűlésen tizennégy államból tizenkét nép képviseletében több mint harminc nemzetiségű csoport vesz részt. A tárgyalást két napra tervezik. Az ülések nyilvánosak. Ez az összejövetel különbözik azoktól az ülésektől, amelyeket az utóbbi években a »kis népek« tartottak. Képviseltetik magukat valamennyien a megfelelően szervezett európai nemzetiségű csoportok, tehát nemcsak azok, amelyek a kisebbségi »védelem« alatt állanak, hanem azok is, amelyek békés barátságban élnek országuk többségével és nemzetiségük, valamint kultúrájuk fejlesztésében sokkal jobb helyzetben vannak, mint aminőt a kisebbségi védelemről szóló szerződések nyújtanak. Az összejövetel célja az, hogy összehozzák valamennyi nemzetiségi csoport vezetőit és ilymódon alkalmat nyújtsanak számukra, hogy kölcsönös eszmecserében egyetértéssel keressék a nemzetiségek problémájának megoldásút. Arról van szó, hogy bizonyos közös alap elveket áll apítsanak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy ezt a problémát egyezmények utján rendezzék. A nagygyűlés egyben foglalkozni fog a kultúra autonómiájával is és ezen a téren az Észtországban, valamint Lettországban uralkodó állapotokat veszi mintául. A nagygyűlésre szóié meghívó világosan megállapítja, hogy a tárgyalások folyamán elvben csupán olyan kérdések kerülnek szóba, a melyek arra a lehetőségre vonatkoznak, miképp élhetnének a kits kardinális érdekeinkre halálos csapást' ménre. A magyar' párt elnöksége sürgős jelentéstételre hívta föl az öszszes tagokat, hogy milyen a magyar és nem'magyar választók számaránya és milyen a nem magyaroknak a hangulata. Csak a beérkező jelentések alapján leszünk képesek tiszta képet alkotni a helyzetről és csak így dönthetünk a végleges állásfoglalásunk felől«. Vandervelde kijelentése nagy feltűnést keltett és biztosra veszik, hogy az esetből diplomáciai bonyodalom támad. Az olasz delegáció körében különösen nagy a felháborodás, mert Vandervelde fellépését összefüggésbe hozzák Baldwin angol miniszterelnök nemrégiben tett kijelentésével, amelyben Baldwin a diplomáciai szokásoktól eltérően igen sértően nyilatkozott Mussoliniról és a fasiszta kormányról. Mussolini, — akit a konferencia vezetői közül ezekután senki sem köszöntött lel — egyelőre nem vett tudomást a belga külügyminiszter kijelentéséről és mintha mi sem történt volna, résztveti a konferencia pénteki ülésén, de valószínűnek tartják, hogy ezek után az olasz delegációt nehéz lesz megnyerni a biztonsági szerződéseknek. sebbségek és a többségek az állam törvényei alapján békés összhangban egymás oldalán. A vitából tehát kirekesztik mindazokat a kérdéseket, amelyek ezen a körön kivül esnek. El akarták kerülni, hogy az értekezletet egyes érdekelt csoportok egyik vagy másik többség elleni tiltakozás emelésére használják fel, éppen ezért, mint a meghívó hangsúlyozza, elhatározták, hogy a nagygyűlés folyamán nem engedik meg az egyes csoportok egyéni helyzetére vonatkozó kérdések felvetését. A nagygyűlésen csupán a szervezett nemzetiségi csoportok vehetnek részt, vagyis csupán azok a csoportok, amelyek a maguk egészében nemzetiségi alapon alakultak meg, tehát jogosultak arra, hogy az egész csoport képviseletében jelenjenek meg a gyűlésen. Gondosan kerülték, hogy olyan csoportok csatlakozhassanak a mozgalomhoz, amelyek sem nemzetiséget, sem kisebbséget nem képviselnek. A nagygyűlés bizonyságot fog nyújtani arról, hogy az európai államok szervezett nemzetiségi csoportjainak együttműködése alkalmas a népek békés fejlődésének és nemzeti összhangjának előmozdítására. A szláv és magyar kisebbségek A kisebbségi konferencián a magyar nemzetiségek is képviseltetik magukat. A jugoszláviai magyarság képviseletében Deák Leó ár. szombori ügyvéd utazott Genf be, a csehszlovákiai magyarságot pedig Szüllö Géza, a szlovákiai magyar kereszfényszociálista párt elnöke képviseli. A' jugoszláviai németek reprezentánsa a konferencián Krafft István dr. képviselő, a német parlamenti klub elnöke. Az olaszországi jugoszláv kisebbségek részéről Wilfan Josip, a trieszti kerület szlovén képviselője vesz részt a genfi konferencián, aki a múlt évben a Bácsmegyei, Napló hasábjain tette szóvá hosszabb cikkben az olaszországi szláv kisebbségek sérelmeit. Wilíant és Szüllö Gézát egyébként a csütörtöki ülésen' a konferencia elnökségébe is beválasztották. A csütörtöki értekezlet A konferencia csütörtöki, első ülésén a kisebbségi értekezlet elnökségét a következőkép alakítottak meg: Josip Wilfan szlovén képviselő az olasz parlamentben, Sziülő Géza, a szlovákiai magyar keresztényszocialista párt elnöke. Scheiinann német képviselő a lett parlamentben, Grünbaum zsidó képviselő a lengyel parlamentben és Sierakovski gróf, a németországi lengyelek delegátusa. Az elnökség a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A nemzetiségi kultúra szabadsága ép olyan szellemi java a kulturvilágnak, mint a hitvallás szabadsága. Ezt a nemzetközi etikai alaptételt pozitív jogi formákban kell hatályos kifejezéshez és tényleges érvényesüléshez juttatni, Ehhez képest minden állam, amelynek határain belül a többség nemzetiségen kivül más nemzetiségű népcsoportok is élnek, kötelezendő, hogy a nemzeti közűiét ek számára a szabad kulturális és gazdasági fejlődést, hozzátartozóik számára pedig minden állampolgári jog csorbítatlan élvezetét biztosítsa. Ezeknek az alapelveknek elismerése és gyakorlati keresztülvitele előfeltétele a nemzeti megértésnek, egyben tehát Európa békéjének. Az ülés elején Szüllö Géza hoszszabb beszédet mondott. Beszédében az egybegyűltek üdvözlése után a következőket fejtette ki: ' — Jelenleg a világon csupán elnyomók és elnyomottak vannak. Mf szakítani akarunk evvel a rendszerrel. Igazságot és kölcsönös lojalitást akarunk. Nem kívánom felsorolni azokat az igazságokat, amelyeknek áldozatai vagyunk, de szeretném felhívni a világ figyelmét a nemzetiségek impozáns számára. ,4 nemzetiségek száma Európában ma 50 millió. Szervezetlenül ez a szám gyönge, megszervezve hatalmat jelent. Idáig nélkülöztük a szervezettséget. Itt most meg akarjuk keresni a módozatait annak, mikép valósítsuk meg — a lojalitás szem előtt tartásával — ezt a szervezkedést. Ebből a célból irodát óhajtunk létesíteni védelmül, ahol a nagy egységből menthetünk erőt ahhoz, hogy kivédjük a kisebbségi jogok megsértését. Abban az esetben, ha a kisebbségek problémáját nem sikerül megoldani, attól tartok, hogy katasztrófa éri az európai kultúrát. Az első napon Krafft István dr., a jugoszláviai német képviselői klub elnöke is nagyobb beszédet mondott a konferencia feladatairól. Szerinte a kisebbségeknek meg kell szerezni az állampolgári jogoknak a teljességét, hogy hasznos polgárai lehessenek uj hazájuknak. A kisebbségi konferencia pénteki ülésén Kostka csehszlovákiai német delegált Wilfan csütörtöki határozati javaslatával kapcsolatban megállapította, hogy a kisebbségeknek a békeszerződésekben biztosított jogai csak papiroson vannak meg. Balog Artur dr. a kolozsvári egyetem tanára, az erdélyi magyarságkiküldötte alapos jogászi fejtegetéssel kimutatta, hogy a kisebbségek egyenjogúsítása nem politikai, hanem jogi kérdés és a demokratikus modern állam jogegyenlősége csak I akkor teljes, ha a kisebbségek teljesen egyenjogúak, netán! széthúzás aláásná tekintélyünket Mussolini vesszőfutása a locamoi konferencián Vandervelde belga külügyminiszter kijelentette, bogy nem hajlandó az olasz fasiszták vezérét felkoszönteni „A világon csak elnyomók és elnyomottak vannak" Megkezdődött a kisebbségek genfi konferenciája
