Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-06 / 268. szám
6. oldal. is kísérelte a gyilkosságot, de csak szeptember 30-án volt olyan alkalom, hogy megölhette nagybátyját. Jelics Tósa felesége, Jelics Jocoval azonos vallomást tett. Azért akarta az urát megöletni, mert az az utóbbi időben »erkölcstelen“ életet élt. Naponta megverte a feleségét, mert az tiltakozott a mértéktelen költekezés ellen. A meggyilkolt legutóbb is két holdat adott el és birtokán már háromszázezer dinárra nőtt a teher. Október 1-én férje újból Szuboticára készült bemenni, hogy újabb kölcsönt szerezzen, de az éjjel megölték. A három letartóztatottat beszállították a novisadi ügyészség fogházába. SzázkilométerQS sebességgel beleszaladt a közönségbe egy óriás-motor Súlyos szerencsétlenség az ajpesti Stadionban Budapestről jelentik: Az újpesti Stadionban rendezett nemzetközi kerékpár- és motorversenyen súlyos szerencsétlenség történt. A versenyen Bánitzky József magyar bajnoknak a német Rommel Alfréd és a holland Vermeer voltak az ellenfelei. Már erősen sötétedett, amikor a fináléra került a sor. Bánitzky minden erejét megfeszítve küzdött a győzelemért és mikor elsőnek futott át a célon, az izgatott közönség óriási lelkesedésbe tört ki és szinte önkívületben berontott a pályára, hogy a magyar bajnokot a levegőbe emelje. Romme! még versenyben volt és őrült sebességgel dolgozott egy hatalmas motoros után, melyet Hörtrich Hans vezetett. A sötétség miatt nem látták, hogy mi történt a célnál és az expresszsebességtt motor és kerékpár a tömegbe rontott. A motoros és a kerékpáros felbukott és a közönség soraiban is 'többen elterültek a földön. A nagy' tumultusban igen sokan megsebesültek, akiket a közéiben levő gróf Károlyi-kórházba szállítottak, A német kerékpáros Rommel sidyos agyrázkódást szenvedett, vezetője azonban kisebb sérülés árán megszabadult. A sebesültek közül Heiksch Gusztáv fiatalember agyrázkódást és kulcscsonttörést szenvedett. Állapota igen súlyos. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a. felelősség. Subotica város megdrágítja az ucsai reklámot Városi bélyegeket hoznék forgalomba Subotica város pénzügyi egyensúlyának helyreállítására már évek óta a forgalmat, a város kereskedő- és iparososztályának amugyis túlságosan igénybevett teherviselési képességét adóztatja meg. Fizetünk adót a lakbér és a lakóhelyiségünk után, adót szednek tőlünk, ha kávéházba, színházba, moziba merészkedünk s most újabban a város külön adót szed az után is, ha a kereskedő vagy iparos az áruját reklamirozza. Subotica Zagreb példájára külön városi adót szed az uccai reklám után. Az erre vonatkozó szabályrendelet már szombaton életbelépett s ez érzékenyen megdrágítja a nyilvános hirdetés minden formáját. Az érvényben lévő állami illetéken kívül Subotica város a kővetkező illetékeket szedi: Minden darab röpcédula vagy falragasz után 10 para, azok után a hirdetések után, amelyeket emberek hordanak körül az uccán, darabonként 5 dinár, amelyeket kocsin hoídanak körül 40 dinár, az állandó hirdetési táblák után nagyság szerint évenkint 40—500 dinár. Ezt az illetéket meg keli fizetni mindenkinek, aki nem a saját üzleti helyisége előtt, hanem másutt bárminő reklámtáblát alkalmaz. BÄCSMEGYEI NAPLÓ Kivételesen illetékmentességre engedélyt adhat a városi tanács. Subotica város a hirdetési adó behozatalával kapcsolatban városi bélyegeket hoz forgalomba s a jövőben minden olyan illetéket, amely a városi pénztárba fizetendő, bélyegekben kelt leróni. Addig, amig a városi bélyegek el nem készülnek, a hirdetési adót is készpénz-I ben kell befizetni. A finn hadiflotta katasztrófája A vihar eisülyeszteti egy őrnaszádot — Két hajó eltűnt Kopenhágából jelentik: Súlyos katasztrófa érte szombaton éjszaka a finn hadiflottát, amely hadgyakorlatokat tartott a Balti tengeren. A gyakorlat idején vihar tört ki és pillanatok alatt házmagasságu hullámok támadtak, amelyek miatt a hadihajók súlyos veszedelembe kerültek. A parancsnoki hajóról a fielsingforsi tengerészeti minisztériumtól szikratávíró utján sürgős segítséget kértek és közölték, hogy a viharban egy cirkáló, egy dgyunaszdd és két torpedónaszád súlyosan megsérült. A minisztérium intézkedésére azonnal segélyhajók siettek segitségül, ezenkívül a svéd kormány is két hadihajót küldött a veszély színhelyére. Egy finn naszád huszonkét főnyi legénységével együtt elsülyedt. Két cirkáló eltűnt, valószínűleg szintén elsülyedtek. A finn partokon vasárnap éjszaka fémjeleket láttak, amelyek valószínűleg elsüllyedt hajók mentőcsónakon menekült legénységétől származnak. A tengeren hajók rajokban cirkálnak az elsülyedt hajóról megmenekültek felkutatására. „Ha a szerbek, magyarok, románok békében megférnek egymásmelleit az idegenben,miért ne élhetnének békében otthon is ?“ — kérdezi a Bácsmeggei Napló munkatársától H, G. Wells — Látogatás a nagy angol iró otthonában — London, október 1. Látogatást tettem II. G. Welis-aé\, a világhírű angol írónál, akinek legutóbbi tudományos munkája, a »The out line of the History«, az utóbbi évtized legnagyobb könyvsikerét érte el és akinek uj regényét, a »Christina’s Albert father«-t, most ünnepli az egész angol sajtó. Wells, az egykori kereskedőtanonc. akinek most évi 60.000 iont jövedelme van, a White-hallal szemben, a minisztériumok környékén lakik, egy óriási palota ötödik emeletén, a 120-as számú ötszobás lakásban, feleségével és két fiával. Csöngetésemre az iró felesége. Catarine Wells, nyit ajtót. A világkirii nagy iró felesége olyan egyszerű nő. mint egy vidéki poéiamesierné. — Bocsánatot kérek — mondja mentegefődzve — pár percig várni kell, férjemnek vendége van — és bevezet egy roppant érdekes butorzatu kis terembe. Japán szoba, berakott szekrény, pár szék és Wells Íróasztala: zöld posztóval födött, kopott bútordarab. Kis »portable« írógépet, nagy tintásüveget látunk az asztalon. Wells írógépen kopogtatja müveit, magánleveleit pedig töltőtollal írja. A szekrényen whisky, gin és gyümölcs. Pár kinai disztányér és egy orosz szovjet-porcellán. A kommunisták ötágú csillaga és a bolsevista orosz állam címere: a sarló, díszíti a művészi Dorcellánt. Mrs. Wells, elmondja, hogy férje nem foglalkozik üzleti ügyekkel, ö csak meg írja müveit, a copyrightét már én adom cl — magyarázza az iró felesége. Éti vagyok a »bussinesman«, Mr. Wells az artist, a művész. Nyílik az ajtó és belép Wells. Nem gondolná az ember, hogy már hatvan esztendős. Haja szökés, szeme barna. Minden mozdulata nyugodt. Nagyon halkan beszél. — Na lássuk — mondja és helyet foglal, hogy kérdéseimre válaszoljon. — Mi volt legkedvencebb ifjúkori olvasmánya? — Nehezen emlékszem vissza, azt hiszem Humbold »Cosmos«-át szerettem a legjobban. — Sportolt-e sokat? — Soha. Otthonülő legényke voltam. — Jó tanuló volt? — Csak nem akar egy hatvan éves embert újra vizsgáztatni? — mondja nevetve és igy- folytatja: — Tizenhárom éves koromban abba kellett hagynom tanulmányaimat, ki kellett maradnom az Iskolából, mert apám tönkrement. Pár évig boltossegéd voltam, maid beiratkoztam a kensingtoni Royal college of scionce-be, a bölcsészeti egyetemre. Kedivenc tantárgyam az álattan volt. — írói hajlama mikor jelentkezett először? — Gyerekkoromban kis újságot szerkesztettem. A College-ben szerkesztője voltam a »Scool Magasine«-nek. Huszhuszencgy éves koromban kezdtem el komolyabb cikkeket írni. Esztendőkön keresztül hirlaplróskodtam. Írtam kritikákat és rövid elbeszéléseket. Huszonkilenc éves voltam, apnikor első könyvem megjelent: a »Time Machine« (Az időgép). Ez a könyv az újságokban megjelent cikkeim gyűjteménye volt. — Miképpen vélekedik a mai angol irodalomról és művészetről? — Nem tudom különválasztani Anglia és Amerika irodalmát. Mind a kettő egynyelvű és egyazon őseröből táplálkozik, ügy látom, hogy nagyon sok fiatal tehetség döngeti a kapukat és meglepően izmosak, erősek és eredetiek női Íróink. A modern iró egyre nehezebben talál témát, a házasságtörő nő már nem regény figura. a »házasságtörés már nem bonyodalom, hanem a mai élet mindennapos, unalmas bohózata és tragédiája. Festészethez, szobrászathoz nem sokat értek. Arról tehát nem beszélhetek. — Kit tart a legnagyobb angol írónak? — Bernard. Shaw a legtisztább elme. — Külföldi írók közül kit kedvel a legjobban? — Knut Hamsunt nagyon szeretem, de nem tudok pontos választ adni, mert az angolon kívül nehezemre esik más müveket eredetiben olvasni. Fordítás után kritikát mondani pedig bűn. — Foglalkozik-e politikával? — Aktive nem, de természetes, hogy sokat gondolkodom a politikai problémákon. A munkáspárthoz átlók közel, nemrég bele is kóstoltam az eleven politikába, csak azért, hogy közelebb jussak rejtelmeihez. A munkáspárt az egyetem képviselőjeként jelölt. Elfogadtam, mert biztos voltam, hogy nem választanak meg, de érdekeit, hogy hogyan fogadja az ellenpárt jelöltetésemet és tetszett a játék. — Mi a véleménye a kommunizmusról? — Rosszul tette föl a kérdést. En kommunizmus alatt csak a krisztusi kommunizmust értem, ön bizonyára a Marxizmusra, az oroszországi bolsevizmusra gondol. A marxizmus Oroszországi megvalósításánál az okozta a hibákat, hogy előbb következett be, mint azt a vezetők gondolták. Sietve rombolni kezdett és nem voltak készen még az építés tervei. Látjuk, hogy most már sok kérdésben engedtek. Megint behozták a pénzrendszert és sok egyéb enyhítést Az bizonyos. hogy a mostani rendszer, a kuni-1925. október 6. talista rendszerre gondolok, nem helyes és azon váltoitatni kell — Mi a legbensőbb vágya az emberiségre vonatkozóan? — Az, hogy a nemzeti öntudat helyett a világlelidismeret kerekedlek felül. Hogy uj világtudat fejlődjék ki, amely csak békét, testvériességet ismer. — Jövő irodalmi tervei? — Fordról és Citroenről szeretnék regényt irni, a nagy pónzcsindlókról. Azt hiszem, ez ma a legérdekesebb téma. Sokan megkísérelték már. de mindaz még nem az igazi. — Mi a véleményé a moziról? — Charlie Chaplin a legnagyobb művész. Szeretem. Legújabb fütnie, a »Gold Rush« nagyon tetszett. — Mi a véleménye a középeurópai kérdésről? — Szükségesnek tartom a keléteurópai államok konferenciáiét. Nem tudom elképzelni, hogy miért vélik sokan utópiának a keleteurópai Egyesült-Államokat. Ha a szerbek, magyarok, tótok, románok és osztrákok Amerikába vándorolnak, ott nyugodtan megférnek egymás mellett. Bostonban vagy Philadelphiában a legnagyobb barátságban élnek. Egy óra tíz percig tartott ez a beszélgetés, mialatt H. G. Wells válaszolt kérdéseimre. Korda' Tibor A prágai kékszakáll bűne Kifogták a Vágból a tBmeggyilkos egyik áldozatának holttestét Poprádról jelentik: A hatóságok már napokon át keresték a tömeggyílkos Bazant egyik áldozatának, Pavelka Jozefinnek holttestét, amelyet most partravetettek a Vág-folyó hullámai. A holttestben felismerték a prágai kékszakáll áldozatát, amely — mint megállapították — előrehaladott másállapotban volt. Érdekes, hogy a gyilkos semmi körülmények között sem akarta elárulni, hogy hol tüntette el Pavelka Jozefin holttestét. Vallomás helyett sírni kezdett és azt hangoztatta, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Bazantot vasárnap szállították el Poprádról Rózsahegyre, hogy ott is lefolytassák a nyomozást a borzalmas bűnügyben. Véres vásár Verekedések és szorkálások a topolai vásáron Topóiéról jelenük: Szombaton, az országos vásár napján több véres verekedés és szurkálás történt Bacska-Topolán. Estefelé a Barna-féle vendéglőben Baranyai József vendéglős összeveszett Baka József és Baka Péter vásári árusokkal. A verekedésbe hamarosan mások is beleavatkoztak és a két Baka-testvért véresre verték. Az ütközetnek rendőrök vetettek véget. Baranyi és a többi támadók ellen megindult az eljárás. Rövid idővel ezután, hat óra tájban, a vásártéren felállított Horváth-féle kocsmasátorban volt véres verekedés, Mánics Károly topolai gazdálkodó ittasan több ismeretlen emberrel összeveszett és veszekedés közben Mánicsot báibaszurták úgy, hogy eszméletlenül esett össze. Súlyos sebéve’ a rendőrlaktanyára szállították, ahol orvosi segélyben részesült. Állapota életveszélyes. Az éjszaka folyamán letartóztatták Sindrics János cipészt, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő szúrta le Manicäot. Éjfélkor Hajnal Jenő főuccai vendéglőjében Győri Pál, Győri Lajos és Kovács Béla legények belekötöttek Zakár Peter s. abósegédbe és Rsjcsán Ferenc cipészsegédbe. Ezek emiatt eltávoztak a vendég öböl, mire a két Győri és Kovács Béla utánuk siettek és az uccán botokkal megtámadták őket, majd egyikük kést döfött Zakár bal felsőkaijába és átvágta az ütőeret.
