Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-06 / 268. szám

6. oldal. is kísérelte a gyilkosságot, de csak szeptember 30-án volt olyan alkalom, hogy megölhette nagybátyját. Jelics Tósa felesége, Jelics Jocoval azonos vallomást tett. Azért akarta az urát megöletni, mert az az utóbbi idő­ben »erkölcstelen“ életet élt. Naponta megverte a feleségét, mert az tiltako­zott a mértéktelen költekezés ellen. A meggyilkolt legutóbb is két holdat adott el és birtokán már háromszázezer dinárra nőtt a teher. Október 1-én férje újból Szuboticára készült bemenni, hogy újabb kölcsönt szerezzen, de az éjjel megölték. A három letartóztatottat beszállítot­ták a novisadi ügyészség fogházába. SzázkilométerQS sebességgel beleszaladt a közönségbe egy óriás-motor Súlyos szerencsétlenség az ajpesti Stadionban Budapestről jelentik: Az újpesti Sta­dionban rendezett nemzetközi kerékpár- és motorversenyen súlyos szerencsétlen­ség történt. A versenyen Bánitzky Jó­zsef magyar bajnoknak a német Rom­mel Alfréd és a holland Vermeer voltak az ellenfelei. Már erősen sötétedett, ami­kor a fináléra került a sor. Bánitzky minden erejét megfeszítve küzdött a győzelemért és mikor elsőnek futott át a célon, az izgatott közönség óriási lel­kesedésbe tört ki és szinte önkívületben berontott a pályára, hogy a magyar baj­nokot a levegőbe emelje. Romme! még versenyben volt és őrült sebességgel dolgozott egy hatalmas motoros után, melyet Hörtrich Hans vezetett. A sötét­ség miatt nem látták, hogy mi történt a célnál és az expresszsebességtt motor és kerékpár a tömegbe rontott. A motoros és a kerékpáros felbukott és a közönség soraiban is 'többen elterültek a földön. A nagy' tumultusban igen sokan megse­besültek, akiket a közéiben levő gróf Károlyi-kórházba szállítottak, A német kerékpáros Rommel sidyos agyrázkó­dást szenvedett, vezetője azonban kisebb sérülés árán megszabadult. A sebesültek közül Heiksch Gusztáv fiatalember agyrázkódást és kulcscsont­törést szenvedett. Állapota igen súlyos. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a. felelős­ség. Subotica város megdrágítja az ucsai reklámot Városi bélyegeket hoznék forgalomba Subotica város pénzügyi egyensúlyá­nak helyreállítására már évek óta a for­galmat, a város kereskedő- és iparos­osztályának amugyis túlságosan igény­bevett teherviselési képességét adóztatja meg. Fizetünk adót a lakbér és a lakó­­helyiségünk után, adót szednek tőlünk, ha kávéházba, színházba, moziba me­részkedünk s most újabban a város kü­lön adót szed az után is, ha a keres­kedő vagy iparos az áruját reklami­­rozza. Subotica Zagreb példájára külön vá­rosi adót szed az uccai reklám után. Az erre vonatkozó szabályrendelet már szombaton életbelépett s ez érzékenyen megdrágítja a nyilvános hirdetés minden formáját. Az érvényben lévő állami illetéken kívül Subotica város a kővetkező ille­tékeket szedi: Minden darab röpcédula vagy falra­gasz után 10 para, azok után a hirde­tések után, amelyeket emberek horda­nak körül az uccán, darabonként 5 di­nár, amelyeket kocsin hoídanak körül 40 dinár, az állandó hirdetési táblák után nagyság szerint évenkint 40—500 dinár. Ezt az illetéket meg keli fizetni mindenkinek, aki nem a saját üzleti helyisége előtt, hanem másutt bárminő reklámtáblát alkalmaz. BÄCSMEGYEI NAPLÓ Kivételesen illetékmentességre enge­délyt adhat a városi tanács. Subotica város a hirdetési adó beho­zatalával kapcsolatban városi bélyegeket hoz forgalomba s a jövőben minden olyan illetéket, amely a városi pénztár­ba fizetendő, bélyegekben kelt leróni. Addig, amig a városi bélyegek el nem készülnek, a hirdetési adót is készpénz-I ben kell befizetni. A finn hadiflotta katasztrófája A vihar eisülyeszteti egy őrnaszádot — Két hajó eltűnt Kopenhágából jelentik: Súlyos ka­tasztrófa érte szombaton éjszaka a finn hadiflottát, amely hadgyakorla­tokat tartott a Balti tengeren. A gyakorlat idején vihar tört ki és pillanatok alatt házmagasságu hul­lámok támadtak, amelyek miatt a hadihajók súlyos veszedelembe ke­rültek. A parancsnoki hajóról a fiel­­singforsi tengerészeti minisztérium­tól szikratávíró utján sürgős segít­séget kértek és közölték, hogy a vi­harban egy cirkáló, egy dgyuna­­szdd és két torpedónaszád súlyosan megsérült. A minisztérium intézkedésére azonnal segélyhajók siettek segitsé­­gül, ezenkívül a svéd kormány is két hadihajót küldött a veszély szín­helyére. Egy finn naszád huszonkét főnyi legénységével együtt elsü­­lyedt. Két cirkáló eltűnt, valószínű­leg szintén elsülyedtek. A finn par­tokon vasárnap éjszaka fémjeleket láttak, amelyek valószínűleg elsü­llyedt hajók mentőcsónakon mene­kült legénységétől származnak. A tengeren hajók rajokban cirkálnak az elsülyedt hajóról megmenekültek felkutatására. „Ha a szerbek, magyarok, románok békében megférnek egymásmelleit az idegenben,miért ne élhetnének békében otthon is ?“ — kérdezi a Bácsmeggei Napló munkatársától H, G. Wells — Látogatás a nagy angol iró otthonában — London, október 1. Látogatást tettem II. G. Welis-aé\, a világhírű angol írónál, akinek legutóbbi tudományos munkája, a »The out line of the History«, az utóbbi évtized legna­gyobb könyvsikerét érte el és akinek uj regényét, a »Christina’s Albert father«-t, most ünnepli az egész angol sajtó. Wells, az egykori kereskedőtanonc. akinek most évi 60.000 iont jövedelme van, a White-hallal szemben, a minisztériu­mok környékén lakik, egy óriási palota ötödik emeletén, a 120-as számú ötszo­bás lakásban, feleségével és két fiával. Csöngetésemre az iró felesége. Catarine Wells, nyit ajtót. A világkirii nagy iró felesége olyan egyszerű nő. mint egy vidéki poéiamesierné. — Bocsánatot kérek — mondja men­­tegefődzve — pár percig várni kell, fér­jemnek vendége van — és bevezet egy roppant érdekes butorzatu kis terembe. Japán szoba, berakott szekrény, pár szék és Wells Íróasztala: zöld posztóval födött, kopott bútordarab. Kis »portable« írógépet, nagy tintásüveget látunk az asztalon. Wells írógépen kopogtatja mü­veit, magánleveleit pedig töltőtollal írja. A szekrényen whisky, gin és gyümölcs. Pár kinai disztányér és egy orosz szov­­jet-porcellán. A kommunisták ötágú csil­laga és a bolsevista orosz állam címere: a sarló, díszíti a művészi Dorcellánt. Mrs. Wells, elmondja, hogy férje nem foglalkozik üzleti ügyekkel, ö csak meg írja müveit, a copyrightét már én adom cl — magyarázza az iró felesége. Éti vagyok a »bussinesman«, Mr. Wells az artist, a művész. Nyílik az ajtó és belép Wells. Nem gondolná az ember, hogy már hatvan esztendős. Haja szökés, szeme barna. Minden mozdulata nyugodt. Nagyon halkan beszél. — Na lássuk — mondja és helyet fog­lal, hogy kérdéseimre válaszoljon. — Mi volt legkedvencebb ifjúkori ol­vasmánya? — Nehezen emlékszem vissza, azt hi­szem Humbold »Cosmos«-át szerettem a legjobban. — Sportolt-e sokat? — Soha. Otthonülő legényke voltam. — Jó tanuló volt? — Csak nem akar egy hatvan éves embert újra vizsgáztatni? — mondja ne­vetve és igy- folytatja: — Tizenhárom éves koromban abba kellett hagynom tanulmányaimat, ki kellett maradnom az Iskolából, mert apám tönkrement. Pár évig boltossegéd voltam, maid beirat­koztam a kensingtoni Royal college of scionce-be, a bölcsészeti egyetemre. Ked­ivenc tantárgyam az álattan volt. — írói hajlama mikor jelentkezett elő­ször? — Gyerekkoromban kis újságot szer­kesztettem. A College-ben szerkesztője voltam a »Scool Magasine«-nek. Husz­­huszencgy éves koromban kezdtem el komolyabb cikkeket írni. Esztendőkön keresztül hirlaplróskodtam. Írtam kriti­kákat és rövid elbeszéléseket. Huszonki­lenc éves voltam, apnikor első könyvem megjelent: a »Time Machine« (Az idő­gép). Ez a könyv az újságokban megje­lent cikkeim gyűjteménye volt. — Miképpen vélekedik a mai angol irodalomról és művészetről? — Nem tudom különválasztani Anglia és Amerika irodalmát. Mind a kettő egy­nyelvű és egyazon őseröből táplálkozik, ügy látom, hogy nagyon sok fiatal te­hetség döngeti a kapukat és meglepően izmosak, erősek és eredetiek női Íróink. A modern iró egyre nehezebben talál té­mát, a házasságtörő nő már nem re­gény figura. a »házasságtörés már nem bonyodalom, hanem a mai élet minden­napos, unalmas bohózata és tragédiája. Festészethez, szobrászathoz nem sokat értek. Arról tehát nem beszélhetek. — Kit tart a legnagyobb angol írónak? — Bernard. Shaw a legtisztább elme. — Külföldi írók közül kit kedvel a leg­jobban? — Knut Hamsunt nagyon szeretem, de nem tudok pontos választ adni, mert az angolon kívül nehezemre esik más müveket eredetiben olvasni. Fordítás után kritikát mondani pedig bűn. — Foglalkozik-e politikával? — Aktive nem, de természetes, hogy sokat gondolkodom a politikai problémá­kon. A munkáspárthoz átlók közel, nem­rég bele is kóstoltam az eleven politiká­ba, csak azért, hogy közelebb jussak rej­telmeihez. A munkáspárt az egyetem képviselőjeként jelölt. Elfogadtam, mert biztos voltam, hogy nem választanak meg, de érdekeit, hogy hogyan fogadja az ellenpárt jelöltetésemet és tetszett a játék. — Mi a véleménye a kommunizmus­ról? — Rosszul tette föl a kérdést. En kom­munizmus alatt csak a krisztusi kommu­nizmust értem, ön bizonyára a Marxiz­musra, az oroszországi bolsevizmusra gondol. A marxizmus Oroszországi meg­valósításánál az okozta a hibákat, hogy előbb következett be, mint azt a vezetők gondolták. Sietve rombolni kezdett és nem voltak készen még az építés tervei. Látjuk, hogy most már sok kérdésben engedtek. Megint behozták a pénzrend­szert és sok egyéb enyhítést Az bizo­nyos. hogy a mostani rendszer, a kuni-1925. október 6. talista rendszerre gondolok, nem helyes és azon váltoitatni kell — Mi a legbensőbb vágya az emberi­ségre vonatkozóan? — Az, hogy a nemzeti öntudat helyett a világlelidismeret kerekedlek felül. Hogy uj világtudat fejlődjék ki, amely csak békét, testvériességet ismer. — Jövő irodalmi tervei? — Fordról és Citroenről szeretnék re­gényt irni, a nagy pónzcsindlókról. Azt hiszem, ez ma a legérdekesebb téma. Sokan megkísérelték már. de mindaz még nem az igazi. — Mi a véleményé a moziról? — Charlie Chaplin a legnagyobb mű­vész. Szeretem. Legújabb fütnie, a »Gold Rush« nagyon tetszett. — Mi a véleménye a középeurópai kérdésről? — Szükségesnek tartom a keléteurópai államok konferenciáiét. Nem tudom el­képzelni, hogy miért vélik sokan utópiá­nak a keleteurópai Egyesült-Államokat. Ha a szerbek, magyarok, tótok, romá­nok és osztrákok Amerikába vándorol­nak, ott nyugodtan megférnek egymás mellett. Bostonban vagy Philadelphiában a legnagyobb barátságban élnek. Egy óra tíz percig tartott ez a beszél­getés, mialatt H. G. Wells válaszolt kér­déseimre. Korda' Tibor A prágai kékszakáll bűne Kifogták a Vágból a tBmeggyilkos egyik áldozatának holttestét Poprádról jelentik: A hatóságok már napokon át keresték a tömeggyílkos Bazant egyik áldozatának, Pavelka Jozefinnek holttestét, amelyet most partravetettek a Vág-folyó hullámai. A holttestben felismerték a prágai kék­szakáll áldozatát, amely — mint meg­állapították — előrehaladott másálla­potban volt. Érdekes, hogy a gyilkos semmi kö­rülmények között sem akarta elárulni, hogy hol tüntette el Pavelka Jozefin holttestét. Vallomás helyett sírni kez­dett és azt hangoztatta, hogy öngyil­kosságot fog elkövetni. Bazantot va­sárnap szállították el Poprádról Rózsa­hegyre, hogy ott is lefolytassák a nyomozást a borzalmas bűnügyben. Véres vásár Verekedések és szorkálások a topolai vásáron Topóiéról jelenük: Szombaton, az országos vásár napján több véres vere­kedés és szurkálás történt Bacska-Topo­­lán. Estefelé a Barna-féle vendéglőben Baranyai József vendéglős összeveszett Baka József és Baka Péter vásári áru­sokkal. A verekedésbe hamarosan mások is beleavatkoztak és a két Baka-testvért véresre verték. Az ütközetnek rendőrök vetettek véget. Baranyi és a többi tá­madók ellen megindult az eljárás. Rövid idővel ezután, hat óra tájban, a vásártéren felállított Horváth-féle kocsmasátorban volt véres verekedés, Mánics Károly topolai gazdálkodó itta­san több ismeretlen emberrel összeve­szett és veszekedés közben Mánicsot báibaszurták úgy, hogy eszméletlenül esett össze. Súlyos sebéve’ a rendőr­­laktanyára szállították, ahol orvosi se­gélyben részesült. Állapota életveszélyes. Az éjszaka folyamán letartóztatták Sin­­drics János cipészt, akit azzal gyanúsí­tanak, hogy ő szúrta le Manicäot. Éjfélkor Hajnal Jenő főuccai vendég­lőjében Győri Pál, Győri Lajos és Ko­vács Béla legények belekötöttek Zakár Peter s. abósegédbe és Rsjcsán Ferenc cipészsegédbe. Ezek emiatt eltávoztak a vendég öböl, mire a két Győri és Kovács Béla utánuk siettek és az uccán botokkal megtámadták őket, majd egyi­kük kést döfött Zakár bal felsőkaijába és átvágta az ütőeret.

Next

/
Oldalképek
Tartalom