Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-06 / 268. szám

1925 október 6. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Kétnejiiséggel vádolják a suboticai mimkáskamarai kirendeltség vezetőjét Nesícs István — Pejin Jován — Zsirka János — Évek óta több néven szerepel a munkásmozgalomban és az anyakönyv­vezetők előtt — Nagy botrány a novisadi szocialistapártban Különös botrány középpontjába került Nesics János, a noviszadi munkáskamara irodaigazgatója, akit a noviszadi munkáskamara múlt va­sárnap tartott ülésén az újonnan szervezett szuboticai munkáskamarai kirendeitség vezetőjévé választottak meg. Nesics nevével nem most találko­zunk először. Az utolsóelőtti nem­zetgyűlési választásokon mint a füg­getlen munkáspárt jelöltje szerepelt és bukott meg. Utóbb belépett a szo­cialistapártba és annak a kis cso­portnak volt hangos szószólója, a melv a párt legértékesebb tagjának, tír. Szekulics Milán, volt nemzetgyű­lési képviselőnek alkotott ellenzéket. A noviszadi munkásság Ne,sí esnek Tatics Pavlenak, a munkáskamara titkárának rójja fel bünéül, hogy dr. Szekulics Milán megunva az el­lene folytatott harc eszközeit, kilé­pett a noviszadi szervezetből. Nesics Jovanról, aki időnként Pe­tin Jovannak, sőt Zsirka Jánosnak nevezte magát, most különös dolgok derültek ki. A noviszadi munkáskamara leg­utóbb tartott közgyűlésén elhatároz­ta, hogy Szuboticán kirendeltséget létesít és annak vezetőjét pályázat kiírása utján fovía megválasztani. A kamara kimondotta, hogy a jól do­tált állás betöltésénél elsőbbséget ad azoknak, akiket a szuboticai szervezett munkásság fog ajánlani. A munkáskamara szeptember 20- ára egybehívott ülésén ejtette meg a választást. A szuboticai szerveze­tek egyértelműig egy Kender nevű munkástársukat jelölték erre az ál­lásra. A kamara igazgatósága azon­ban dezavuálta előző határozatát és Tatics Pavle titkár ajánlatára Ne­sics Jovánt, a kamara irodaigazga­tóját választotta meg. Nesics már Szuboticára ment és elfoglalta uj ál­lását. Másnap maga Tatics is Szu­boticára utazott, hogy Nesics Jovánt bemutassa a szuboticai hatóságok­nak és a szuboticai elvtársainak. Ez ellen a Nesics Jován ellen fe­lesége büntető feljelentést tett a no­viszadi ügyészségen, azt állítva, hogy vele megeskiidött, holott más név alatt már van hites felesége. Férjének igazi neve nem Nesics Jo­­van — hanem Pejin Jován. Ez a Pejin Jován Kispesten 1913 november 2-án a magyar királyi ál­lami' anyakönyvvezető előtt 368— 1913 anyakönyvi szám alatt, Zsirka (Nesics) János név alatt házasságot 1913. anyakönyvi szám alatt, Zsirka kötött egy kispesti magyar leánnyal:. Tugyi Máriával: a Zsirka nevet ép­­ugy jogtalanul használta, mint a. Ne­sics nevet mert igazi neve Pejin, an­nak anyakönyvelték és nevét soha­sem magyarosította Zsirkára és azt és a Nesics nevet csak önhatalmú­lag vette fel. Nesics-Pejin-Zsirka 1920. tavaszán Kispestről Noviszadra költözött és Noviszadon 1920 március 24-én sa­­játkezüleg töltötte ki bejelentő lap­ját: »Nesics Jován kőműves«. Az 1920. évi nemzetgyűlési képviselő­választások alkalmával negyedik nevén kommunista jelöltnek lépett fel. A (bukás után belépett a szocia­listapártba és ott röviddel utóbb a Szloboda cimü pártlap kiadóhivatali főnöke és a munkáskamara iroda­­igazgatója lett. Volt kommunista elvtársaival állandóan harcban ál­lott és amikor az egyik gyűlésen megtámadta az ezévi január óta kommunista üzelmek vádja miatt vizsgálati fogságban levő Czrven­­csics Nikola, biztosítási hivatalno­kot, akit a délbácskai kommunista mozgalom szervezésével vádolnak, ez beverte a lejét és a soknevü em­bert véresen vitték el a gyűlés szín­helyéről. Nesics-Pejin-Zsirkai 1922 január 10-én a noviszadi anyakönyvvezető előtt házasságot kötött Pálinkás Borbála, noviszadi magyar munkás­lánnyal. Házasságánál tanukként Ta­tics Pavle es Potner Márk, a kama­ra két főtisztviselője szerepelt. A három nevű ember még eskü­vője napján levetette »Nesics« né­ven szerepelt inkognitóját és a novi­szadi rendőrbejelentési hivatalban, A szociálpolitikai minisztérium szep­tember elsején 33701. számú rendeletével uj rendszert honosít meg a földigénylők jogosultságának megállapítása terén. A minisztérium a rendelethez fűzött kísérő sorokban közli, hogy a felmerült tömeges panaszok és feljelentések miatt bocsá­tották ki az uj intézkedést, amelynek az a lényege, hogy a jövőben az érdekeltek által megválasztott bizottságok döntenek az agrárreform-kérdésekben. A minisztérium mindenekelőtt hatá­lyon kívül helyezi az agrár-reform-mi­nisztérium múlt év december 5-iki 54560. számú rendeletét, amelynek értelmében az agrárreform-minisztérium nevez ki minden agrárhivatalnál két bizalmi fér­fit. Az uj rendelet második szakaszában elrendeli, hogy minden város, illetve község hatósága, amelynek területén földigénylők vannak, a legrövidebb időn belül tartozik az érdekelteket értesíteni, hogy ötvenezernél nagyobb lakosságú városban tiz, ennél kisebb városban pe-Bécsből jelentik: Az esküdtszék hétfőn délelőtt kezdte tárgyalni Bettauer Hugó iró gyilkosának, Rothstock Ottó fogtech­nikusnak bünpörét. A tárgyaláson nagy­számú női hallgatóság jelent meg, a meggyilkolt iró lelkes olvasóközönsége. A vádlott magas, tagbaszakadt szőke fiatalember, a megbánásnak nyoma sem látszott rajta. A vádirat felolvasása után az elme­­szakértők vallomását olvasták fel, amely szerint Rothstock nem elmebaios ugyan, de olyan tévtanok hálása alatt áll, ame­lyek már az őrület határán vannak. — Bűnösnek érzi magát? — kérdezte az elnök. — Kétezer évvel ezelőtt... — kezdte a vádlott. Az elnök: Igen, vagy nem? A vádlott: Bettauer Hugó Írót erről a világról a túlvilágra küldtem, közönsége­sen úgy mondják: megöltem, de bűnös nem vagyok. Az elnök: Tehát üem bűnös? A vádlott: Magas törvényszék! Két­ezer évvel ezelőtt... isteni időszámítás szerint csak néhány perc... az Isten fia leszállóit erre a földre, hogy hadjáratot 1922 junius 10-én állította ki telje­sen azonos Írással, — kitöltött egy újabb bejelentőlapot és arra már azt itta: »Pejin (Nesics) Jován irodave­zető.« Első hites felesége Tugyi Mária megtudta az irodaigazgató novisza­di tartózkodási helyét és beadvány­ban kérte a noviszadi bíróságot, hogy hívja fel az urát a házassági életközösség helyreállítására. Mint­hogy ennek a férj nem tett eleget, 1924 március S-án (két évvel máso­dik házasságkötése után) G. 5821— 923. szám alatt hozott ítéletével Ne­sics lován és Tugyi Mária házassá­gát felbontotta. A bíróság nem Zsír­­kát, hanem Nesicset választotta el. A válóperben 1923 december 20-án a Nesics névre küldött bírósági idé­zést Pejin vette át, de a bíróságnál a jegyzőkönyvet már mint Nesics irta alá. Pejin-Nesies-Zsirka, akit a bíróság csak első feleségétől válasz­tott el most elkergette második fe­leségét is és összeállt euo harmadik nővel. Az elhagyott feleség most föl­jelentette férjét. Mayor József dig hat bizalmi férfit válasszanak, ezek mellé pedig a városok elöljáróságai hat illetve négy bizalmi tagot jelöl ki. Ha a városi hatóságok a választás jogát nem gyakorolnák, akkor helyettük is a föld­igénylők választanak bizalmi személye­ket, akik azonban nem kerülhetnek ki a földigénylök köréből. A megválasztott bizalmi személyeket a városi hatóságok a legközelebbi ünnepnapon, vagy vasár­napon ülésre hívják össze, hogy tiszti­kart válasszanak. A rendelet végül úgy intézkedik, hogy azt a hatóságok a helyi lapokban három­szor egymásután haladéktalanul közhír­ré tegyék, hogy az érdekeltek arról mi­előbb tudomást szerezzenek és a válasz­tásokat késedelem nélkül megejthessék. A rendelet a hivatalos lapban való meg­jelenéskor azonnal életbe lép. A hivatalos lap október elsejei számá­ban közölte a rendeletet, a hatóságok azonban annak szövegét mindeddig nem publikálták. kezdjen ezek ellen a zsidó irók és tudó­sok ellen, mert a hazugságnak, a sátán­nak fiai ők. Én is azért születtem erre a világra, hogy tovább folytassam ezt a hadjáratot. Amit cselekedtem, az nem orgyilkosság, az riasztó lövés, hogy a német nemzetet fölrázzam és figyelmez­tessem, hogy folytassák minél brutáli­­sabban és mentői irgalmatlanabbul a harcot a saját védelmükre, amig nem késő. Bettauer Hugó kigunyolt mindent, ami német volt. Az elnök: Mikor tanult meg maga né­metül? A vádlott (zavartan): Tizenkét éves koromban. Elmondotta, hogy tagja volt a német nemzeti pártnak, de abból a gyilkosság elkövetése előtt kilépett, hogy a pártot tettével ne kompromittálja. Tiltakozott az orgyilkosság vádja ellen. Elmondotta, hogy amikor Bettauer az átadott leve­let olvasta, ő rákiáltott és előrántot­ta a revolvert, mire Bettauer ijedten kér­dezte, hogy mit akar. Ö ebben a pilla­natban két lépésről elsütötte a fegyvert. Csak a két kezét akarta keresztüüöni Bettauernek, hogy többet ne írhasson. Bettauer hozzá akarta vágni a lámpát, de ereje elhagyta, majd kitámolygott a folyosóra, ő pedig bent maradt a szobi­ban, összeszedte a kéziratokat és mert unatkozott, átnézte azokat. Azt hitte, hogy nem találta el Bettauert. tehát leg­alább Írásait akarta megsemmisíteni. A tárgyalást kedden folytatják. ............. ...■■TI... ............... Szombor amerikai kölcsöne Másfélmillió dollár a város fejlesztésére Szomborból jelentik: Szombor vá­ros vezetősége már régebb idő óta egy nagyobb kölcsön megszerzésén fáradozik, hogy városfejlesztési ter­veit megvalósíthassa. A város a bel­földi pénzpacon mindezideig sikerte­lenül próbálkozott a kölcsönnel. Most, hogy a vajdasági városok külföldi kölcsön iránt érdeklődnek, különösen pedig amerikai pénzcso­portokkal igyekeznek érintkezésbe lépni, ebbe az akcióba legutóbb Szombor városa is bekapcsolódott. Egy amerikai pénzcsoport bécsi megbízottja szombaton Szomborban járt, ahol tárgyalásokat folytatott a város polgármesterével, dr. Tomics Györggyel. Szombor város másfél millió dol­lár köcsönt kivan felvenni és mint értesülünk a tárgyalások során máris biztató Ígéretek hangzottak el a köl­csön folyósításáról. Szombor város vezetőségétől kapott információk szerint legközelebb már a részlet­­kérdések megvitatására kerül a sor. Rövidesen megérkezik Amerikából a pénzcsoport egyik vezető tagja és ez alkalommal Szombor város vezető­ségét is felkeresi, úgyhogy kilátás van arra, hogy Szombor hamarosan kölcsönhöz jut, mellyel megkezdheti a régóta tervezett építkezéseket. Megölette az urát egy starasóvéi asszony A gyilkosságot a férj unokaöccse követte el ötvenezer dinárért Szeptember 30-án éjjel Jelics Tősó starasóvéi jómódú gazda házának udva­rán lövés dördült el, amely az udvaron, a pitvar előtt szalmazsákján alvó Jelics Tósó gazda fejét fúrta át és azonnali halálát okozta. A házban Jelics Tósó felesége és leánya aludt és amikor a gyilkos lövés eldördült, Darinka, a meggyilkolt gazda leánya félve kérdezte anyját, hogy mi történt. Az anyja megnyugtatta az aggódó leányt: — Semmi. Megölték az apádat. — Ki? — kírdezte a leány. — Tudja Isten — volt a válasz és az anya ki sem ment, hogy meggyő­ződjék, mi történt az udvarban. A másnap megindult csendőri vizsgá­lat alkalmával, annyi adat állott a csendőrök rendelkezésére, a szomszédok annyi terhelő bizonyítékot sorakoztattak fel, hogy a csendőrök már október 1-én reggel letartóztatták a meggyilkolt fe­leségét, az ötven éves Jelics Évát, an­nak tizenhat éves Darinka leányát és a meggyilkolt Jelics Tósó unokaöccsét: Jelics Joco sztarisóvéi harminc éves fö’dmivest. A keresztkérdések alatt a gyanúsítot­tak beismerő vallomást tettek. Jelics Joco beismerte, hogy nagybátyját annak felesége unszolására és utasítására azzal a vadászpuskával lőtte le, amelyet 1 nagybátyjától egy héttel ezelőtt köl­csön kért. Jelics Joco töredelmesen elmondta, hogy nénje már hat hónap előtt rábe­szélte, hogy ölje meg az urát és azért vérdijként ötvenezer dinárt és egy kö­vér sertést ad az orgyilkosnak. Jelics Tósó sokáig vonakodott, többször meg ismét sajátkezűiig, — a két bejelen­tőlapot az 1920 március 24-én és az Választott bizottságok Intézik a jövőben, az agrárreform-ügyeket Az agrárrefo m-miímzíérium uj rendelete-----------— " IMI n ■■m I Megkezdték a Bettauer-gyilkosság pőrének tárgyalását A vádlott azzal védekezik, hogy a meggyilkolt írónak csak a kezét akarta átlőni

Next

/
Oldalképek
Tartalom