Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-04 / 266. szám
1925 október 4. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal TINTA © g® Gyermekágy — Te — mondta barátom — ezt még nem meséltem neked. Múlt hónapban feleségem nagytakaritást csinált a padláson. Ilyenkor mindenféle limlomokat találnak: eltört töltőtollakat a teknők fenekén, gumikabát, mécspoharat, egy mamuszban pedig több orrtölcsért. Ekkor födözték fel a tető alatt kislányom hálóságyát is, melyben kilencéves koráig aludt. Márta azóta felnőtt, régóta olyan nagyágya van, mint nekünk. Hát lehozattuk a gyermekágyat az udvarra. Alig ismertük fel. Nem volt már fehér, piszkos volt, majdnem fekete volt a portól. Vasrudjai közé a pókok szürke hálókat szőttek, melyekkel, mint valami vi orlákkal, lebegett ez a kis gálya, az idő tengerén, hat hosszú évig, télen és nyáron, mig mi hütlenül elfeledtük, hogy ott hányódik felettünk, a padláson. Nézte a lakatos. Azt mondta, maholnap megeszi a rozsda, ócska, vasnak sem kei el, de ha olcsón ad yosan megsebesült soffőrt beszállították Kumánra. Su yos autószerencsétlenségről érkezett jelentés Versecről is. Kohn Hugó versed kereskedő állandó autóbuszjáratot tart Versec és Temesvár között. Az egyik autóbusz amint Zsombolyát elhagyta, a síkos országúton megcsúszott és felborult. Az autóbusz utasai kisebb sérülések árán megmenekültek, a soífőrnek azonban két oldalbordája betört. Súlyos állapotban szállították be a temesvári kórházba. A rendőrség megindította a nyomozást. Caillanx állása megrendüli A sikertelei? washingtoni tárgyalások miatt ellene fordult a francia közvélemény Parisból jelentik : Az egész francia közvélemény helyesli, hogy Caillaux nem fogadta el az amerikai tervezetet. A politikai körök hangulato mindjobban kiéleződik a pénzügyminiszter ellen, akinek azt vetik szemére, hogy túlságosan nagy optimizmust tanúsított és ezzel félrevezette a francia közvéleményt. Az a vélemény, hogy Cüíiaux pozíciója a washingtoni kudarc miatt erősen megrendüli, sőt attól tartanak, hogy az amerikai tárgyalások sikertelensége súlyos helyzetbe hozta az egész Painlevé-kormányt. A Temps azt irja, hogy Caillaux nagy hibát követett el, amikor nem készítette elő jobban az adósságtárgyalásokat és nem számolt Amerika hangulatával. ............................. A hrailai gabona-pokol Tizenöt-húsz millió dináros kárt okozott a jugoszláv gabonapiacnak négy nagy romániai cég fizetésképtelensége — Repülőgépen szökött Párisba a legnagyobb román gabonakereskedő— Az ügyészség három brailai nagykereskedőt köröz Az októberi nedves-tengeri titka nánk, ő megvenné. Alkudoztunk, megállapodtunk, kétszázezer koronában. Délután két legénye vitte el tőlünk. Némán bámultunk utána. Ebben állt fel először a kislányunk, ebben hancurozott, ebben feküdt, hónapokig, — tudod — mikor torokgyíkja volt. Sok minden elmegy ilyen bútorral. Az a kor nem tér vissza többé, sem neki, sem nekünk. Akár koporsót cepeltek volna ki a kapun. Másnap látom, hogy a lakatos a műhelye elé állítja. Mossa, keféli, festi a kis ágyat, a mi kis ágyunkat. Takaros holmi lett belőle. Vashálói úgy fehérlettek, mint régen, sárgaréz-gombjai tündököltek. Egyikre a mester táblát akasztott, ezzel a szigorú felírással : „ezen gyermekágy eladó". Körülbelül egy hét múlva délben, mikor hazajövök, feleségem titokzatosan fogad, félrevon, közli velem, hogy vett valamit. Megvette az ágyat. Sokáig alkudott rá. de végre megkapta, háromszázezer koronáért. Csak a festést kellett megfizetnie. Roppant örült az alkalmi vételnek. Én is. És most nyugodtabban alszunk, mert tudjuk, hogy az ágy ismét felettünk van a padláson, tovább imbolyog az évek hullámain, velünk együtt, abba a kikötőbe, ahová mi is tartunk. Mondd kérlek, nem szamár az ember ? Kosztolányi Dezső. Halálos autószerencsétlenség a kumáni országúton Egyik utas szörnyethalt, a soffőr súlyosan megsebesült Novlbecséről jelentik: Halálos kimenetelű autószerencsétlenség történt szombaton délután a novibecsej—kumáni országúton. Novibecséről egy kirándulótársaság autón a szomszédos Kumán községbe igyekezett. Az autó meglehetős gyorsasággal haladt, amikor félúton a kormány egyik csavarja letört, a kormány meglapuit és mielőtt a soffőr fékezhetett volna, a kocsi az árokba fordult. Az autó utasai közül Rákics Mita huszonnyolc éves pincér oly szerencsétlenül esett ki, hogy szörnyet halt. A soffőr, aki a kocsi alá kerüit koponya csonttörést szenvedett. Az autó másik két utasa, akik csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, gyalog bementek Kumánra, aho' a rendőrségen bejelentették a szerencsétlenséget. A rendőrség intézkedésére nyomban autó ment ki a színhelyre és a holttestet, valamint a su-A jugoszláviai és főleg a vajdasági gabonakereskedelmet eddig még át nem látható és pillanatnyilag fel nem becsülhető súlyos csapás érte, amelynek következményeit egyelőre még nem lehet áttekinteni. A vajdasági és a beogradi gabonakereskedelemben valóságos pánikhangulat támadt, amelyet egy nagy romániai gabona-cég fizetésképtelensége okoz. Néhány hónap óta a jugoszláv gabonakereskedelemben, de a termelők között is uj varázsszó lett divatossá: — Braila! Braila volt az álom, az a mesebeli kincses város, ahova a jugoszláv búzával és tengerivel megrakott uszályok elindultak, hogy értük román lei-ek és angol fontok vándoroljanak a jugoszláv gabonakereskedők kasszáiba. Braila volt minden exportőr reménysége és úgy látszott, hogy a hét sovány esztendő után felvirrad a jugoszláv gabonaexportnak. Az uszályok elindultak lefelé a Dunán: Brailába, hogy drága tartalmuk onnan tovább menjen titokzatos mesebeli országokba, amelyek jóval a világpiaci árakon felül fizetik meg a kövér jugoszláv föld termését: a búzát és a tengerit. Nemcsak a jugoszláv gabonakereskedelem nézte a jövő perspektíváit rózsaszínű üvegen át, a külkereskedelmi statisztikában is első helyre ugrott elő Braila. Máról-holnapra főkiviteli helye lett „a jugoszláv tengerinek. Augusztusban a jugoszláv kivitel legnagyobb-hányadát a tengeri tette és 81.965 tonna 163.1 millió dinár értékű tengeriből 119 millió dinár értékű tengeri Brailába úszott le a Danán. Senkise tudta, hova ds miért megy ez a hatalmas tengeritömeg a román gabonapiac föcemrumába, amikor Beszarábia dús humusza is megmérhetetlen tömeg gabonát termelt, a mely a román szükségletet sokszorosan meghaladta. De Braila, a mesebeli város öntötte a rendeléseket és az uszályok beláthatlan hosszúságban siklottak lefelé a Dunán. Az a hír terjedt el, hogy Brailából Braziliába került a jugoszláv tengeri. Braila később újabb és még nagyobb szenzácóval lepte meg a jugoszláv gabonapiacot, amire a gabonakereskedelem sok vihart átélt történetében nincs példa: a brailaiak októberi tengerit vettek azonnali szállításra, frissen morzsolt, nedves, szállításra teljesen alkalmatlan tengerit és egymásután jöttek az újabb és újabb távirati rendelések: tovább számtani tengerit! A jugoszláv kereskedők előtt aranyhegyek képe lebegett, ugylátszott, hogy testet ölt a rózsaszínű álom! Az emberek az örömtől, a boldogságtól nem is kérdezték, hova megy ez a tengernyi gabona és csak szállították és kötötték az üzleteket. A termelők étvágya is megjött és ment felfelé a tengeri ára. Azok a kereskedők, akik koratavaszi szállításra mesterségesen szárított tengerit adtak el, nem tudták magukat októberi friss tengeriben lefedezni, mert a brailai árak hatalmasan feiszöktették a tengeri árakat. Az exportőrök pedig fizettek, mindent, fantasztikus, mesebeli árakat. Amikor a világpiacon 206 shilling a búza ára, Braila 235—245 shillingért kötött és amikor a tengeri világpiaci ára 118 shilling volt, Braila kötött minden mennyiséget 135 shillinges átlagos árért. A baj csupán ép az volt, hogy csak kötött. Ezen fordult meg az egész mesebeli üzlet, ezen borult fel a brailai piac, a melyet hatalmas földrengés rázkódtatott meg, amelynek rengése súlyosan érintette a jugoszláv piacot is . . . Negyvennyolc óra óta riasztó hírek jönnek Brailából. őriiletes méretű gabonakrachról szólnak ezek a híradások, amelyek súlyos csapást jelentenek a jugoszláv, de főleg a vajdasági gabonakereskedelemre. Noviszad, Szombor, Velikibecskerek, Kikinda, Pancsevó, Staribecse, Szrbobrán gabonakereskedői kétségbeesetten néznek a hirtelen letűnt mesebeli város: Braila felé. Repülőgépeken, autókon, szimplon-expresszen hanyat-homlok rohannak az emberek Brailába. Motorcsónakok száguldanak lefelé a Dunán, hogy megállítsák és visszaparancsolják a lassan lefelé vontatott tengeri- és buzauszályokat. Három brailai nagy gabonacég: a brailai Podina Topolu, a ffadzsikoff és az Elima Rumuca Banca, — amely Braila egyik legnagyobb gabonakereskedelmi bankja, — továbbá a krajovai Orovianugabonacég, a jugoszláv piac legnagyobb. vásárlói péntek reggel óta zárva tartják üzleteiket és beszüntették a fizetéseket. Hogy mekkora és mennyire katasztrófaszerü a brailai krach, azt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a négy nagy román gabonacég közül háromnak a főnőkéi megszöktek Brailából és a román rendőrségek és ügyészség a szélrózsa minden irányában keresi őket. A Podina Topolu, a Hadzsikoíf és az Orovianu cégek főnökei vannak sző-, késben és úgy tudják, hogy Hadzsikoff már Párisba érkezett repülőgépen, mig a másik kettő menekülésének irányát még nem ismerik. A négy román cég és ezek közt elsőhelyen a brailai Podina Topolu cég Jugoszlávia legnagyobb uj tengeri vásárlója volt és ma is tizenöt-husz uszály búzája és ugyanannyi tengerije van utón a Dunán. A brailai gabonaárak hetek óta lemorzsolódtak, a világpiac tulprodukciója és tartózkodása leszorította a világpiaci árakat s ez megrázkódtatta a brailai piacot is, amelyen a legutóbbi napokban már veszedelmesen zuhantak az árak. Pedig egész Braila haussera vök angazsálva és az árak csak mentek vissza... A kötelezettségek fantasztikus méretei elkerülhetetlenné tették a krachot. Úgyszólván valamennyi nagy jugoszláv, de igen sok bécsi, budapesti és nemkülönben sok temesvári, aradi és nagyváradi gabonacég sínyli meg ezt a krachot. A brailai vásárlók 230—245 shillinget fizettek a búzáért, amelynek ma 206 shilling az ára, 130—140 shillinget tengeriért, amelynek 115—118 shilling a mai ára. A differenciák hatalmas összegekre rúgnak. A legutóbbi napokban Brailába érkezett árut a brailai piac. mely nem tudja átvenni, »stósszo-l«-ja, 'különféle hamis ürügyek alatt kifogásolja és viszszautasitja, amiálital a szállító kereskedők hallatlan károkat szenvednek. A »brailai pokol«-ról az első hir Temesvárról jött, hol talán a pánik a legnagyobb méreteket öltött és nagyobb fizetésképtelenségek elkerülhetetlenné' váltak. Beogradban Is nagy cégeket ért a brailai krach és a beogradi piacot ért kár is óriási, hozzávetőleges bcslés szerint 15—20 millió dinárra becsülik a jugoszláv piac kárát. Gold Béla igazgató, a noviszadi terménytőzsde gabonakereskedő szekciójának elnöke a brailai kracbról a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — A brailai egészségtelen üzleteket nem tudtuk magunknak megmagyarázni. Rejtély marad, hogy uj. októberi tengerit, amely nem bírja ki a szállítást, hogy lehetett hajóba tenni és elszállítani? Közismert, hogy a tengeri csak áprilisban éri el olyanfoku természetes száradását, amely mellett hosszabb utakra is veszély nélkül kibírja a szállítást. Egészen uj dolog előtt állunk és ez a rejtély még ma sincs megoldva, nem is sejtjük: mire keltett a friss, nedves tengeri? Úgy átszik ezek a brailai és krajovai kereskedők spekulációs célokra vásárolták a tengerit és már a vételnél arra gondoltak, hogy amennyiben spekulációjuk nem válik be, az eladókat faképnél hagyják, ami meg is történt, minthogy Brailából olyan hírek érkeznek, hogy a vevők nem képesek a leszállított és még leszállítandó árut átvenni. Amilyen súlyos csapás ez a krach azokra, akiket közvetlenül érint, viszont remélhető, hogy ilyen esetek előbb-utóbb az üzletet normális mederbe fogják terelni és a gabonaüzlet megint olyanok kezébe kerül, akik nem spekulációs bázison bonyolítják le üzleteiket, hanem szolid kereskedői alapon. Anti a brailai krachot illeti, már napok óta szállingóznak hírek, hogy odavaló cégek súlyos veszteségeket szenvednek és ennélfogva átvételi kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Ezek a hírek valóknak bizonyultak és a hiszékeny eladókat su-
