Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-03 / 265. szám

ft oßal BACSMEGYEI NAPLÓ 195. október 3. Sztrájk az adófelszólamlási bizottságban A kis napidij miatt a vidéki tagok nem jelennek meg az üléseken A sentai és topolai járásból beérke­zett adófeiebbezések tárgyalását csü­törtökön délelőtt kezdte meg Suboíicán az adófelszólamlási bizottság. A csü­törtöki nap folyamán néhány felebbe­­zést el is intéztek, azonban a péntekre kitűzött tárgyalásokra már nem került sor, mert a bizottság vidéki tagjai nem jelentek meg a pénteki tárgyaláson. A bizottságnak mintegy négy-ötszáz felebbezést kellene letárgyalni és a pénzügyigazgatóság állandóan sürgeti a felebbezések elintézését. Hir szerint az adófelszólamlási bizottság rövidesen nem is folytatja tovább munkáját, mert a bizottság vidéki tagjai és a pénzügy­igazgatóság között differenciák támad­tak, aminek valószínűleg az lesz a kö­vetkezménye, hogy uj bizottsági tago­kat kell majd kinevezni. Mint értesü­lünk, a tárgyalások félbeszakadásának az az oka, hogy a vidéki bizottsági tagok az állam részéről megállapított nyolcvan dinár napidijbó! nem tudják fedezni subcticai tartózkodásuk költsé­geit és igy ráfizetnek bizottsági tagsá­gukra. Atasevics Zsárkó a pénzügyigazgató­ság részéről kiküldött bizottsági tag, a történtekről még a délelőtt folyamán jelentést tett Pájics Mihajló pénzügy­igazgatónak, akitől sürgős intézkedést kért. A suboticai felebbezéseket tárgyaló bizottság zavartalanul folytatja munká­ját és rövidesen be is fejezi az adófel­szólamlások letargyalását. nál, diskurálni kezdtek. Dicsérték a megboldogultat. Mindenki csak jót tudott róla mondani. Mint az emberek. Az,tán uj vendégek érkeztek a szomszéd uc­­cából. Mert Pirinek kiterjedt szerelmi hálózata volt. Ilyeneket mondtak: — Kvalitásos fiú volt. — Jeilemes. — Páratlan a maga nemében. A lépcsőházban megjelent Piri gaz­dája, hóna alatt Piri hült tetemével. Az özvegyek odasiettek, félkörben körül­fogták, aztán sorba lebocsátották boly­hos farkukat, mint ahogy a zászlót meg­hajtják a becses halott előtt. Megadták 1 neki a végtisztességet. (—más) Árvíz és földcsuszamlás japánban Tokióban húszezer ember váií: hajléktal nni Harminc halott Tokióból jelentik: Az október 1-ére virradó éjszaka a borzalmak éjsza­kája volt egész Japánban. Harminc­hat órás erős esőzés volt kedden és szerdán, aminek következtében szá­mos iielyen hegyomlás és földcsu­szamlás támadt. A falvak lakossága a veszélyeztetett vidékeken az éj­szakát a szabadban töltötte. Tokió városát ebben a hónapban az esőzések folytán ezúttal harmad­szor öntötte el az árvíz. Az ár sok­helyütt elöntötte a házakat és eddig húszezer ember vált hajléktalanná. A Tokióba vezető vasutvonolakat az Piri uj uaöászterüielefcre uánőorolt „Halottakról uagy jót uagy semmit“ Pirit még én protezsáltam be annak idején első és utolsó szolgálati helyére. Potom háromszáz dinárba került sző­röstül-!) őröstül, amiből kitűnik, hogy Piri árucikk volt, akár a szalámi, vagy a mozijegy. Ám gazdája sohasem érez­tette vele alárendelt helyzetét, a család­hoz tartozóként kezelték és sohasem hozták olyan kellemetlen helyzetbe, hogy például ráuszították volna valakire, mint a többi házőrző alkalmazottakat. Mert Piri a H. A. rendjébe tartozott, vagyis kutya volt. Ezzel szemben senki se vá­dolhatta kötelességmulasztással. Telje­sen tudatában volt pozíciója óriási fon­tosságának. Egy palicsi villában teljesí­tett szolgálatot. Szabad óráiban pedig műkedvelő előadásokat rendezett a csa­lád részére. Ezer kunsztot tudott, kész csudakutya volt, nem akadt párja az egész határban és a produkciók után egész komoly puszikat kapott a nőktől a fülére és az orrára. Sok irigye is tá­madt emiatt nagyon. Beléptidijakat so­hasem szedett. Ma, aztán rémes dolog történt a Pirivel. Nekem, miut szintén ebtulajdonosnak, szinte meghasadt a szi­vem, mikor értesültem az esetről. Öt kutya jelent meg az udvaron, öt pincsi, a szomszédos villák burzsuj ku­­tyusai, a Piri elözvegyült háreme. — Mi lehet a Pirivel? — kérdezte ha! kan a Iegszemrevalóbb pincsi. Még nem tudták a szörnyű hirt. Ta nácstalanul néztek körül. Ekkor érkezett meg sebbel-lobbal Ali, a jólértesült ja­pán pincsi, ő mesélte: — Piri fejét leharapta egy farkasku­tya. Egy vérengző vadállat. Hogy mi történt köztük? Rejtély. Azt rebesgetik, hogy nő. Féltékenység. A dráma szem tanuk nélkül játszódott le. Piri áliitólag szemet vetett a Farkas babájára. Far­kas észrevette, hogy kutya van a kert­ben, megleste a csábítót és hamm! leharapta a fejét. Azt öt vad-özvegy busán vakkantott ós„-halkan, mint amikoz. halott-vau a héz­ár elmosta, úgyhogy a fővárossal való összeköttetés teljesen meg­szűnt. A halottak száma eddig har­mincra rúg, az anyagi kár is igen jelentékeny. A kritikus éjszakán számos ember eltűnt. Az egyik vas­útvonalon a földcsuszamlás követ­keztében egy gyorsvonat kisiklott és az utasok nagy része megsebe­sült. Az elemi csapások gyors egymás­utánban való megismétlődése nagy pánikot idézett elő egész Japánban. A kormány akciót indított a káro­sultak segélyezésére. A spanyolok elfoglalták khi el Krím székhelyét A franciák is előnyomulnak Marokkóban és Kiriában Mint Bejrutból h^fatalosan je­lentik, a francia csapáig a druzok területén újból megkezdték az elö-Párisbó! jelentik: A marokkói francia hedvezetőség hivatalos jelentése szerint a Rifane környé­kén megkezdődött offenziva már eddig is 12—16 kilométer terület hó­dításra vezetett. A rifkabilok ma­kacs ellenállást fejtenek ki és a hegyes-dombos terepen mindenütt beássák magukat. Pénteken a fraacia csapatok pihenőt tartot­tak, szombaton pedig folytatják az offenzivdl. nyomulást, amivel a hadművele­tek uj fázisba léptek. Madridból jelentik : A spanyol csapatok elfoglalták Aidirt, Ahd el Krim székhelyét. Madridban a hir óriási lelkesedést keltett. A házakat fellobogózták és nagy tömegek éltették az uccákon Al­fonz királyt és Primo de Riverát. A beogradi éjjeli élet. ha nívó tekin­tetében nem is éri el a nagy nyugati metropolisok hangos éjszakáit, mégis zajlik, s minden este megtalálja a maga palijait és áldozatait. A beogradi éjjeli életben nem a benn­szülöttek, hanem két omgráns náció, az oroszok és magyarok viszik a főszere­pet. Az oroszok a legtöbbször nemzeti szokásaikkal, táncaikkal szórakoztatják a közönséget, a magyarok teljesen in­­ternacionálisak. Angol néven szerepel­nek s a legtöbbször a pesti Csikágó an­gol nyelvén énekelnek. A beogradi éjjeli életnek is története van. Az 1920-ban még egy rozoga épü­letben volt az egyedien mulató, ébresztő­óra csengőjére jelezték az előadás meg­kezdését. Ma már mindenütt az előke­lőén búgó grug adja tudtul, hogy a pau­zának vége van és az előadás, megkez­dődik. Ma négy variíé működik Beo­­gradban. nem is szólva arról a hátszáz­nál több zenés lokálról, amelyek minden este magukhoz vonzzák Beograd mulat­ni vágyó közönségét. Az orosz fíalalajka bájolta el a leg­jobban a beogradi sziveket. Az orosz Balalaika, amely az első időben csak a Volgáról, a Donról énekelt, ma már egyforma tűzzel játsza a legújabb bécsi gassemhauereket, a leggroteszkebb an­gol shymmiket, a legmodernebb bluest. Mindenütt táncolnak, a nagyvárossá vált Beograd külföldiéi segítették a táncot profanizálni, amelyet azelőtt itt is csak a bárokon kultiváltak. A beogradi ember nem éjjeli bogár, legalább itthon nem, legfeiiebb a külföl­dön. Még benne élnek sokan a kisváros mentalitásában, féjjjek a megszólástol. előtancos, portás s5gyéb }|yen köz_ hasznú pályán is im egv müködik. Együtt nem látni- ö,t sohasem, nem akarnak konkurrenck csinálni. Aki mulatni akar„z találhat Beo­­gradban mindent, ami;zem_szainak in. gere. Sok pénz sem ki a mujatáshoz, különösen, ha valaki m^gszik azzal, hogy ne jazz-bandot aillgasscm s ne pezsgőtől kótyagosodjon eE hanem ki megy a külvárosba ahca mziicdsok szerb dalokat énekelnek, a^jjj^ cse. vopcsicát szolgálnak fel, zUtos szme­­derevói bort ihat s meglátija a rg„j száz év előtti Beogradot. tnejyet az élet már ide szorított ki * a fáivá, rosba. G. D. A klepíomániás ohos Egy zagrehi orvos meglopta betegeit kezelés höz,n Zagrebból jelentik: Kinos botn, foglalkoztatja Zagreb közönségét, botrány középpontjában dr. Sándor Ji kab jótékonyságáról ismert orvos áll akinek igen nagy prakszisa volt. Dr. Sándornak a Sztarcsevics-téren voit a rendelője és a legutóbb egy gazdag mészárosmester járt hozzá keze­lésre. A mészárosmester észrevette, hogy pénztárcájából, a rendelőből való távozása után kisebb-nagyóbb pénzosz­­szeg eltűnik. Az orvosra gyanakodott és ezért legutóbb, amikor ismét keze­lésre ment, megjelölt bankjegyeket tett a tárcájába. Távozás után észrevette, hogy ismét hiányzik a pénzéből, mire visszament és felelősségre vonta az or­vost. Dr. Sándor a mészárosmester kö­vetelésére vissza adta a pénzt, azonban az ügy igy is a rendőrség elé került. A rendörorvosi vizsgálat megállapította, hogy dr. Sándor kleptemániában szenved. Dr, Sándor a botrány után az orvosi kamarának bejelentette, hogy lemond orvosi prakszisáról és családjával együtt külföldre távozott. Látta-e már Beogradot éjjel? Guslica és jazz-band — Néger világ a fővárosbban — Sentai asszony és a szanitéc rendőrök — Beográdban két órakor záróra van Ha egy kereskedő, vagy jobbmódu em­ber hallgatott a bárfárayok csábitó sza­vára s pezsgőt fizet, akkor bizony bele­kerül a közvélemény fekete könyvébe és sokáig tart, amíg rehabilitálják. Beogradban is az idegen mulat. Külön a diplomaták, 'külön, a kereskedők, külön az utazók. A mulatósban is kasztrend­szer van, amelyet mindig a pénztárca és az élnivágyás bátorsága szab meg. Beogradban mulatnak, itt rúgnak ki a hámból a szuboticai, a becskereki, a no­­viszadi nyárspolgár családapák. A beogradi rendőrség nagyon vigyáz az erkölcsök tisztaságára. Most újból behozták a zárórát. Éjjel két órakor »fajramt«, be kell zárni. Az éjjeli élet szigorú inspektora Gyorgyevics orvos­tanár. Egészségügyi detektiviei vannak, akik vigyáznak a férfiakra és vigyáznak a férji hűségre. Az elmúlt napokban is egy szentai uriasszonynak volt kelle­metlensége, mert azt hitte, hogy Beo­gradban sokkal több szabad, mint oda­haza. Általában a mutatás most egy kissé alábbhagyott. Ma már ritkák az ezer­­dináros cechek, inkább olcsó zsilavkát isznak a vendégek, mint drága Pome­­ry-t. De azért a palik még nem vesztek ki s még mindig a Vajdaság adja a leg­jobb palikat. Aki innen Beogradba megy, mondjuk az agrárügyeit elintézni, az ha más eredményt nem is ér el. de feltétlen erősíti a szerb-magyar barátkozást, leg­alább is a bárok, mulatók személyzeté­ben kelt tagadhatatlan magyar szimpá­tiákat. Beograd most tele van négerrel Van néger soffőr, van néger tagja mindül jobb jazz-handnak, néger A puhakesztyüsy vasöklü miniszterelnök Baldulin éles szóharca Lloyd George-zsal Londonból jelentik: Lloyd George-ot Baldwin pénteken erősen megleckéz­tette. A miniszterelnök egy politikai banketten válaszolt Lloyd Georgenak, aki minap égy pártgyülésen arról be­szélt, hogy Angliának a mostani vál­ság közepette „rátermettebb minisz­terelnökre van szüksége, mint aminő Baldwin“. — Ha majd egyszer lemondok hiva­talomról, akkor nagy figyelemmel és gyönyörűséggel fogom tanulmányozni az újságokat — igy felelt Baldwin minisz­terelnök — én íeszek a legboldogabb, ha azt látom, hogy az a rátermettebb miniszterelnök, aki után Anglia sóvárog, megjelent a láthatáron. — Olyan miniszterelnök, akinek vas­ökle van finom, puha, bársonyosan sima keztyüben, aki soha sem tér el attól, amit egyszer kimondott, aki min­dig uralkodni tud önmagán, de hiszté­rikus kitörésekre is képes, ha a nép hisztériát kíván, aki megdöbbentően nyugodt tud maradni, ha nyugalmat várnak tőle, csapongó fantáziával, nagy intelligenciával és beretvaélü itélőképes­­séggel megáldott ember, aki előre látja a jövőt, olyan férfiú, aki éppen olyan eszes, mint amilyen szellemes. Baldwin bkszédét az angol lapok élénk kommentárokkal kisérik. HALCSONT nélküli csípő fűzők legolcsóbban, mell­tartó, gyomorszoritő, orvosi rendelésre, haskötő legjobb kivitelben. VIRÁG LEONTIN SUB0TIC4 KRALJA ALEKSANDR A UL. 11 SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom