Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-03 / 265. szám
ÍCJT25. október 3. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. olđaL Kisebbségi Élei • s« A pótérettségi vizsgák eredményei- | nek kihirdetésekor, mint a kolozsvári lapcl; írják, izgalmas jelenetek játszódtak le a kolozsvári Bratianu-liceumban. Az elkeseredett diákok nekiestek a hirdető tábláknak, leszaggatták róla az eredményt .közlő listákat és összetaposták őket. fz iskola kapujában időközben egy másik incidens ' folyt le: a távozó tanárokat a diákok lefúj ózták és kifütyülték, ,sőt néhány an követ hajítottak utánuk, melyek azonban szerencsére nem találtak. A tanári kar elhatározta, hogy az esetről jelentést tesz a tanfelügyelőségn.ek. * HlinkaÁszlovák néppárt losonci gyűlésén nagy beszédet mondott, melyben kifejtette m néppárt autonomista programmját: szlovák hivatalnok, szlovák csendőr és vallásszabadság. A szlovák politikus később magyarul is felszólalt és a jelenlévő nagyszámú magyarságnak a következőket mondotta: »Én azt akarom, hogy a magyar falunak magyar bírája és magyar jegyzője legyen. A magyarságnak a szlovákok oldalán kell állni koalíció elleni harcban. A szlovák és magyar testvéreknek meg kell tehát érteniök egymást«. # Az erdélyi szászok két vezetőlapja :a Deutsche Tagesspost és Siebenbürgisch Deutsche Tageblatt valószínűség szerint még ebben a hónapban, de legkésőbb november elsején fuzionál: a Deutsche Tagespost megszűnik és egész szerkesztősége beolvad a Siebcnbürgisch Deutsche Tagesblattba. Az érdekes fúzióról a szász nép egyik vezére Brandsch Rudolf egy magyar újságírónak a következőket mondotta: »örvendetes esemény a két szász lap fúziója és jelentékenyen megerősödik vele a szász nép politikai pozíciója. A magyarság is igen okosan teszi, ha egy köponti orgánum megteremtésére törekszik, mert a központi orgánum egyrészt 'elősegíti a romániai magyarság megszervezését, másrészt a kívülállóknak igazi képet nyújt a magyarság valódi vezetőinek nemzeti törekvéseire«. A szász vezér nyilatkozott a szász és magyar nép közös együttműködéséről is: »Nemcsak nemzeti érdek — mondotta — de államérdek is, hogy németek és magyarok, az állampolgársági hűség alapján, amennyire csak lehet, közösen lépjenek fel közös követeléseknél. Hogy mf lenne ez esetben gyakorlatilag a teendő, általánosságban nem lehet meghatározni. Jelenleg a kisebbségi kérdések között a legfontosabbnak tartom a harcot a kulturális autonómia kivívásáért. Már ezen a téren is számos alkalom adódik a közös munkára«. A német veszedelemről vezércikkezik egy prágai kormánylap. Nem a nagy Németországtól fél, hanem a csehszlovák köztársaság területén élő német kisebbségektől. »Létünket — írja nemes pátosszal — a németlakta határ továbbá a köztársaság egyes vidékein, ahol német szigetek vannak, veszedelem fenyegeti. Erre a körülményre felhívtuk már a figyelmet, de most újra kell hangoztatnunk, mert a veszedelem nemcsak el nem múlott, hanem fokozott mértékben áll fenn. A németek egy frontba tömörülnek ellenünk és nekünk erre az összes csehek tömörülésével kell felelnünk, ha létünket meg akarjuk menteni«. Szlovenszkó a szlovákoké, — hirdeti a Národne Noviny és erősen támadja a csehek centralista politikáját. »A szlovákok »segítségére« siető csehek — írja — mindenütt a maguk nyelvét használják és teljes igyekezettel azon vannak, hogy elcsehesitsék a szlovákságot. A közgazdasági helyzet is szomorú képet mutat: az idegen, »segítő« kéz kenyérhez jut, — a szlovák kénytelen kivándorolni«. A cikk erősen kirohan a »hamis próféták« ellen is: »Ennek az áldatlan állapotnak — folytatja a kesergést a lap — mely a fordulat óta állandóan kisér, nemcsak a csehek, hanem azok szlovákok is okai, akik minden meggondolás nélkül a centralista politika karjaiba vetették magukat. Azok, akik mandátumért, zsupáni állásért és Newyorkból jelentik : A francia és amerikai sdósságrendező bizottságok ideiglenes megállapodásra jutottak olyan alapon, hogyFrancioország az első öt évben évente negyven millió dollárt fizet és ebben a törlesztésben a kamatok is benne foglaltatnak, az öt év eltelte után pedig a következő öt évre idejekorán uj fundálási egyezményt fognak kidolgozni. C üllanx .kijelentette, hogy csak az egész adósság rendezésére kapott fel^kalmazást és így ennek az idifflenes egyezménynek létesítésére kormányától hozzájárulást kell kérni, de kétségtelen, hogy a franciák két kézzel fognak e megoldás után nyúlni, mert az jóval kedvezőbb, mint saját javaslatuk. A washingtoni ideiglenes egyezményről szóló tudósítások Parisban nagy csalódást keltettek. A francia lapok szerint az egész francia közvélemény erősen elkedvetlenedett. A Journal azt irja, hogy az egyéb jó állásért hallgatagon tűrték azt, amiért ma Szlovenszkó feljajdul! Mert ha ezek az urak sarkukra állanak, nem történhetett volna annyi gonoszság, Vezéreink ahelyett, hogy javítottak volna siralmas helyzetünkön, ellenünk fordultak; Ha becsületesen megmaradnak a szlovák nép mellett,, soha nem fordulhatott volna elő, hogy minket nyelv nélküli nemzetnek deklaráljanak és basztardoknak nevezzenek«. egyezmény tárgyalásokra rövid id t • szabtak, ami megbosszulta magát, mert nyugodt tárgyalás esetén sikert lehetett volna e érni. A többi lapok azt állapítják meg, hogv a washingtoni tárgyalás eredménye sokkal kedvezőtlenebb, mint a londonié. Az amerikai tárgyalások eredménye nagy elégedetlenséget keltett Angiidban is, ahol a kormányhoz közelálló politikai körökben nyíltan beszélnek arról, hogy Anglia ilyen köriilniénvek között nem tarthatja magát a Churchill—Cailiaux megállapodásokhoz, Iranern ragaszkodik az Angliának szánt évi térítések felemeléséhez. Az Ewening Standard összehasonlítja az angol és amerikai adósságok rendezésére irányuló törekvéseket és megállapítja, hogy Anglia az Uniónak három és fél százalék kamatot fizet,migFranciaország csak két és felet, Franciaország évi fizetése Amerika számára pedig aránytalanul nagyobb, mint az Angliának szánt részlet. szintén felkérte, hogy Beogradban részletes jelentést terjesszen elő Z greb város ügyeiről. Az uralkodó egyúttal megígérte, hogy Mariora királynéval együ't megtel inti ti jövő vasárnap megnyitandó za rebi kultúrtörténeti kiállítást. Az udvari vonat tizenhat percnyi tartózkodás utón közvetlen tizenkettő előtt futott ki a zagrebi p jiyaudvarr 1. Sikerült a Stmues-koucern szanálása A Sllnnes-c-iaíád tiz miiHo aranymárkái kapott végkielégítésül Berlinből jelentik: A Stinnes-vállalatok szanálásának nagy müve be van fejezve, s nemcsak a vállalatokat sikerült megmenteni, hanem a család jövőjéről is gondoskodtak. Az összes vállalatokat egv uj részvénytársaság veszi át huszonöt millió aranymárka tőkével. Ezt a pénzt a Krupp-cég és a Hibernia társaság adja össze: az utóbbi tudvalevőleg azonos a porosz kormánnyal. A vállalat fentartja az összes bánya- és hajózási üzemeket és a gyárakat is, amelyek egészségeseknek bizonyultak. Ha nem lett volna oly óriási a rendetlenség a vállalatok legfőbb vezetésében, a válságot el lehetett volna kerülni. A Stinnes-csalríd tiz millió aranymárkát kapott végkielégítésül, a család tagjainak azonban ki kell lépni a vállalatok vezetőségéből. Újabb antiszemita zavargások Romániában Évente negyvenmillió dollárt fizet Franciaország Amerikának Franciaország nincs megelégedve a washingtoni ideiglenes egyezménnyel A király Zagrebbaa az ndvari vonaton fogadta Radicsot A királyi pár meglátogatja a zagrebi kultúrtörténeti kiállítást Zagrebból jelentik: A királyi pár dalmáciai útjáról hazatérőben péntek délben Zagrebba érkezett. Az udvari vonat tizenegyóra negyven perckor futott be a zagrebi főpályaudvarra. ahol megjelentek dr. Trescsec főispán, Mátics tábornok hadseregparancsnok, HeinzI Alajos polgármester feleségével és Radios István, a horvát parasztpárt elnöke. Alekszandar király, amikor az udvari vonat megérkezett, magához kérette a megjelent előkelőségeket. Először HeinzI polgármestert fogadta, akivel szívélyesen elbeszélgetett Zagreb város fejlődéséről, aztán Trescsec főispán jelent meg az uralkodó előtt, utána Mátj^s tábornok, végül pedig Radics Istvánt fogadta Alekszandar király. Radics István, akit a király igen szívélyesen fogadott — mint az audiencia után kijelentette — a genfi delegáció munkájáról számolt be az uralkodónak. , Elmondotta, hogy a kisantant helyzete jelentékenyen megerősödött, különösen azóta, hogy a radikálisok és a Radics-párt között a megegyezés létrejött. Megemlítette a királynak, hogy Genfben a külföldi delegátusok, elsősorban azonban a franciák, azt kérdezték tőle, igaz-e, hogy Alekszandar király oly mélyen átérzi a szoci ális kérdéseket, a megegyezés szükségességét és amikor igennel válaszolt, kijelentették, hogy ha nem volnának barátságos viszonyban, irigyelnék a jugoszláv népet, hogy ilyen uralkodót vallhat magáénak. Radics ezután melegen gratulált a királynak a dubrovniki és spliti beszédéhez. A király láthatóan örült a gratulációnak, de aztán elkomolyodott és a következőket mondotta: — Pompás nép él Dalmáciában, de borzasztó szegény. Ennek nem szabad igy maradnia. Korcsula szigetéről magéról ezerkétszáz ember vándorolt ki Braziliéba. Ennek véget kell vetni. Radics megjegyezte, hogy jó volna, ha ismét felállítanák a zagrebi kivándorlási hivatalt és ha a szociálpolitikai minisztériumban kivándorlási osztályt létesítenének azzal a feladattal, hogy a már kivándorolt embereket, akik szívesen visszatérnének az országba, valahogy hazatérésre bírja. A király helyeselte Radics tervét és felszólította, hogy jöjjön Beogradba és mindenről, főként azonban a genfi népszövetségi delegáció működéséről részletesen számoljon be neki. A király HeinzI polgármestert Cuza izgató prok'.amációja az egyetemi ifjúsághoz Bukaresztből jelentik: Az elmúlt napokban az ókirályság több városában nagyobbszabásu antiszemita zavargások voltak. A Piatra Neamtzban történt zavargásokról a következő részleteket jelentik: Este, amikor a hosszunap előestéjén a zsidók a zsinagógában gyülekeztek, az egyik zsinagógát diákok és felnőttek vették körül és adott jelre valamennyi ablakot beverték. A templomban nagy pánik támadt, a jajveszékelő asszonyok közül többen elájultak. A merénylők azután egy másik uccában lévő zsinagógát támadtak meg hasonló módon. Amikor a harmadik zsinagógához vonultak, a rendőrség közbelépett. A rendőrség beavatkozásakor számos sebesülés történt. Cuza egyetemi tanár, az antiszemiták ismert vezére, manifesztumot bocsátott ki a diáksághoz, amelyben azt mondja, hogy a zsidókérdés ma már olyan fázisba jutott, hogy véleményét megváltoztatta s az 1914 előtt az országban élt zsidókat egyenjogú polgároknak tekinti. Ezzel szemben kötelességévé teszi a diákságnak, hogy a később bevándorolt zsidóság ellen olyan módon lépjen tel, hogy az mielőbb elhagyja az országot. Dornavatra mellett Cuza profeszszor jelenlétében szintén nagy népgyülést tartottak. Az egybegyült tömeg az elhangzott beszédek hatása alatt antiszemita jelszavakat hangoztatva be akart törni a városba, hogy a zsidókat kikergesse. A tüntetők elé csendőröknek kellett kivonulmok, akik kénytelenek voltak fegyverüket használni. Számos sebesülés történt.
