Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-01 / 263. szám

1925. október 1. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei © a* A községi választásokra serényen készülődik az erdélyi magyar párt. A választási előkészületek érdekes for­dulata, hogy a liberális párt egyes veze­tőemberei a vidéki magyar tagozatok­nál puhatolódzott olyan irányban, hogy milyen módon juthatna elvi megegye­zésre a liberális párt a magyarsággal a községi választások idejére és milyen feltételei volnának egy esetleges koope­rációnak. A vidéki tagozatok az ajánla­tokat ezzel a központi vezetőséghez utalták, mely eddig még nem döntött, hegy elfogadja-e Bratianuék szövetsé­gét. A liberálisok ajánlatáról a magyar párt egyik vezetője igy nyiatkozott: »Kényes kérdés ez és nehéz erről be­szélni, minthogy általában a községi választások előkészítő munkáiról nehe­zen esik, nyilatkoznunk akkor, amikor az országban még mindig kivételes ál­lapotok vannak és ezeket a kivételes állapotokat a választások ideje alatt is fenn akarja a kormány tartani. A liberá­lisok igy már eleve lehetetlenné, teszik, hogy például a határment vidékén, ahol szigorú ostromállapot van, szervezked­jünk és a saját embereinkkel érintkez­hessünk«. 3H. *T' Halálba kergetett ismét egy ma- j gyárt a kisebbségi fátum. Pernyés Im­re, hadirokkant, aki mint ismeretes, vé­­gigküzdötte a világháborút, Párkányban, ahol született, kérvényt adott be, hogy illetőségét ismerjék el. A kérvény meg­járta az összes fórumokat, aztán egy szigorú hivatalos Írás, kíséretében, vis­szakerült Pernyéshez. A hivatalos Írás­ban tudatták a szegény hadirokkanttal, hogy nem fogadják opcióját és mint ma­gyar állampolgárnak el kell hagyni a csehszlovák köztársaság területét. Per­nyés annyira elkeseredett, hogy egy szép őszi este lefeküdt a vasúti sínre, bevárta a vonatot, mely valósággal ket­tészelte a szerencsétlen magyar hadirok­kantot Ugrón István az erdélyi magyar párt elnöke genfi tartózkodása alatt fel­kereste Dúca külügyminisztert, akivel hosszasan tanácskozott. A külügymi­niszterrel való találkozásáról a pártelnök a következőket mondotta: sQenfben természetesen felkerestem az ott tartóz­kodó Dúca külügyminisztert. Ezt az al­kalmat felhasználtam arra, hogy a dele­gációnk tagjait dr. Balázs András pre­laws és dr. Balogh Arthur egyetemi ta­nár urakat a külügyminiszternek bemu­tassam. A külügyminiszternél igen ér­dekes eszmecsere fejlődött ki, melynek a során a miniszter ur többször is hang­súlyozta, hogy érdekközösséget lát fenferogni a kormány és a kisebbségek között és a kormánynak a saját érdeké­ben is kl keil a kisebbségeket elégíteni. Épen ezért ő azt tartja, hogy a kisebb­ségek sokkal többet tudnak elérni Bu­karestben, mint Gcnfben. Hogy mi lesz a sorsa az egyházak panaszának, ter­mészetesen nem tudhatom. Egyelőre közölték a beadvány szövegét a kor­mánnyal. A válasz beérkezte után dől cl, hogy mikor kerül tárgyalás alá. Alapos reményem van arra. hogy még ez időpont előtt lényeges változások fognak eszközöltetni Anghelescu ur ja­vaslatán és csak az a kérdés, hogy ezek alkalmasak lesznek-e a kisebbségeket teljesen megnyugtatni és jogos kíván­ságaikat kielégíteni?« * Az aradi magyar színház körül fur­csa bonyodalmak támadtak. Arad város vezetősége hosszú tárgyalások után sem hajlandó megkötni az aradi színház bérle­tére a szerződést Fekete Mihály színház­igazgatóval, aki a minisztériumtól Aradra és Temesvárra kapott koncessziót. A város vezetősége körében több vádat emeltek Fekete ellen, többek között azt, hoigy hetvenötezer lejtiyi jegyilletéket, még most sem fizetett meg a városnak. De legfőbb vád az, hogy Feketét állam­ellenes cselekedet miatt egy ízben a Berliniből jelentik: A német dele­gáció szombaton este fog különvo­­nattal Locarnoba utazni a külügy­miniszterek konferenciájára. A de­legáció tagjai Luther kancellár, Stre­­semann külügyminiszter, Schubert külügyi álamtitkár, Kemnner, a bi­­rolmi kancellári államtitkár és Kiep birodalmi sajtófőnök, továbbá szá­mos szakértő és tisztviselő, össze­sen mintegy harminc személy. A berlini sajtó a diplomáciai irat­váltás közzététele alkalmával meg­állapítja, hogy most már semmi aka­dálya sincs a locarnoi értekezlet megtartásának. A Tägliche Rund­schau, a Kreuzzeitung és a Deut­sche T ageszeitung hangsúlyozzák, hogy Németország számára lehetet-Athénből jelentik: A Pangalos­­kormány kedden rendelettel felosz­latta a parlamentet. Néhány nap óta ugyanis- a jobboldali pártok között erős mozgalom indult mamely­nek az volt a célja, hogy erőszakkal buktassák meg és távolítsák el a mostam tormán'•* A proklamáció­­ban. amelyet az egész kabinet bo­csátott ki, a kormány ismerteti az okokat, amelyek a parlament felosz­latására vezettek és kijelenti, hoTM vállalja az alkotmányos felelősséget. Az uj köztársasági alkotmányt kedden irta alá Kondouriotis köztár-Bécsből jelentik: A bécsi esküdt­­bíróság előtt szerdán kezdődött meg Carniciu Mencia asszony bünpöré­­nek tárgyalása, aki május 8-án a Burgszinházban a Peer Gvnt előadá­sa közben lelőtte Panica Tódor bol­gár politikust. A törvényszéki palota épületét a tárgyalás előtt rendőrök és detektívek szállták meg és a be­járatnál mindenki zsebeit átkutatták, hogy nincs-e nála fegyver, vagy bomba. A törvényszék elnöke ugyan­is figyelmeztető levelet kaoott, hogy Panica Tódor barátai merényletre készülnek a vádlott asszony ellen és menten lelövik, ha Bulgária politikai mozgalmairól leleplezésekkel áll elő. Carniciu Menciát szuronvos bör­tönőrök vezették be a terembe. Az elnök gyöngesésére való tekintettel megengedte neki. hogy ülve mondja el vallomását. A vádirat felolvasása után Carniciu Mencia kihallgatására került a sor. A vádlott arra kérte a törvényszék elnökét, hogy mellőzze a kirendelt tolmácsot, ő maga né­metül fog válaszolni a kérdésekre. Elmondta, hogy román alattvaló. Az elnök közbevetette azt a kérdést, hogy van-e vagyona, mire a vádlott asszony azt válaszolta, hogy va­gyontalan, a családjától kan támo­gatást. Az ügyésznek közben volt beje­lenteni valója. Megidézték ugyanis tanúnak Panica Katalint, a meggyil­kolt bolgár politikus Ip'-it. de nem bíróság elitélte. A furcsa ügyben a leg­közelebb fog dönteni kolozsvári szülé­szeti főfelügyelő, aki valószínűleg uj koncessziót fog kiadni Fekete magyar színigazgató részére. len biztonsági szerződést kötni mind­addig. mig a felső Rajnavidéket ki nem ürítik. Londonból jelentik: A Daily Te­legraph feltűnő helyen, nyilvánvaló­an sugalmazott cikkben hangsúlyoz­za, hogy Anglia rendkívül kívána­tosnak és fontosnak tartja Németor­szág csatlakozását a Népszövetség­hez, egyben azonban határozottan megcáfolja azokat a híreket, mintha Anglia népszövetségi mandátum tor­májában vissza akarná Németor­szágnak Togot, Kamerunt és a Ka­­rolin-szigeteket adni. A lap meg­jegyzi, hogy a gyarmatok vissza­adásának gondolata még csak fel sem merült eddig a szövetségesek között. .sasági elnök. A minisztertanács dél­után hat órakor a köztársasági el­nök elnöklésével tartott ülésén szankcionálta az uj hotmányt.. Utána hálaadó istentisztelet volt az athéni templomokban, majd nagy népünnepélyt rendeztek. Az uj választásokat a legrövidebb időn belül megtartják, mert ezt a törvényhozás által julius 1-én meg­szavazott és most szíankcionált al­kotmány előírja. A parlament várat­lan feloszlatása nem kelt nagyobb izgalmat, mert a kamara már hosz­­szabb idő óta amugysem ülésezett. jelent meg. Az ügyész tudatta, hogy Panicáné csütörtökön fog eljönni, mert beteg, szanatóriumban fekszik, a sebesülés következtében, amelyet a merénylet alkalmával szenvedett, orvosi műtétet kellett raita végre­hajtani és ezt még nem heverte ki egészen. Bumbarov bolgár állampolgár, aki mint tanú jelent meg. azt kérte az elnöktől, hogy rendeljen ki a vádlott vallomásának mentői pontosabb le­fordítása céljából még három olyan bolgárt, aki tökéletesen ért németül, amire az elnök azt jegyezte meg. hogy tanúnak nincs inditványozási joga. Az elnök most a vádlotthoz fordul ezzel a kérdéssel1: — Bűnösnek érzi magát? Mencia Carniciu: Igen. Az elnök kérdésére belekezd ifjú­korának ismertetésébe, de olyan iz­gatottság vesz rajta erőt. hogy ke­resi a német kifejezéseket. Az elnök int a tolmácsnak, hogy vegye át sze­repét és figyeljen a vádlott minden szavára. Carniciu asszony bolgárul adja elő és a tolmács mondatonként ismétli a vallomást. Carniciu Mencia vallomásában elmodotta. hogy Kru­­sevóban született. Mikor egy éves volt, atyja politikai okokból menekülni volt kénytelen és Bulgá­riába szökött, ő pedig nagyanyjánál maradt. 1903-ban egy lázadás után. amelyet a törökök véresen elnyom­tak. Krusevó városát török csapatok szállották meg és rolgyaitottüc, ;Ai Carniciu-ház is a lángok martaléka lett. így került ő atyjához Caribrod.» ba és beíratták a gimnáziumba, đe az ötödik osztályból ki kellett man rađnia. mert megbetegedett. Atyjá­nak a caribrodi vasúti állomáson! pénzváltóüzlete volt. segített atyjá­nak a boltban. 1918-ban Münchenbe utazott. A törvényszék előtt fekvő iratok­ból megállapították, hogv Carniciu Mencia a müncheni utazás alkalmá­val találkozott az Asov-csaIáddal és az ő révén ismerkedett meg Bumba­rov Magdolnával. A nyomozás so­rán azt vallotta Carniciu Mencia, hogy ő volt az. aki őt a macedón politikai viszonyokkal megismertet­te. Most is megmarad emellett. Az elnök: Bumbarov asszony ezt határozottan tagadta. A vádlott: Akkor hazudott. A tárgyalás folyik. ~ ~~ .........^ Halálos ugrás ejtőernyővel ezerkétszáz méter magasból Aradi magyar pilóta tragédiája Varsóban A beogradi rendőrség nem engedélyezte az ugrást Aradról jelentik: Julius hónapban nemcsak Romániában, hanem a külföl­dön is nagy feltűnést keltett Sziklay Jenő aradi mechanikusnak a bukaresti repülőtéren ejtőernyővel végzett 'kísér­lete, amely nagyszerűen . sikerült. Szik­lay kétszázezer ember jelenlétében, kétszáz méter magasságból ugrott le egy repülőgépről, hogy az ejtőernyőt kipróbálja. A sikerült kísérlet után Sziklay Jenő­ből egyszerre nagy ember lett. a Román Aero t.lub meglepetést keltő szerződést kötött at aradi szerény iparossal tíz re­pülésre, amely Sziklaynak egy-egy ug­rásért 200.000, azaz tiz ugrásért tehát kétmillió lejt jelentett volna. A szerző­dés szerint a klub kívánsága az volt, hogy Sziklay először Beogradban ugor­­jék le s már minden előkészületet meg­tettek az ejtőernyőnek Beogradban való kipróbálására, de az utolsó pilla­natban a beogradi rendőrhatóság betil­totta a hajmeresztő produkciót, azzal az indokolással, hogy éppen a közel­múltban végződött egy ugrás halálosan. Sziklay igy az Aero Clubbal kötött szer­ződéssel a legközelebbi ugrását Varsó­ban valósította meg. A lengyel főváros közfendészeti ha­tóságai szintén vonakodtak Sziklay Je­nő veszedelmes produkciójának engedé­lyezésétől, mert ott is az volt a hely­zet, hogy éppen a közelmúltban zuhant le és pusztult el egy csehszlovák repülő hasonló találmányu ejtőernyővel. Végül is úgy simították el az akadályokat, hogy Sziklayval előzetes sulypróbát rendeztettek, amidőn is a hullóernyőt homokkal megtöltött zsákokkal bocsá­tották le a mélységbe. A súlypróba al­kalmával az ernyő jól működött, úgy, hogy hétfőre megadták az engedélyt Sziklaynak ernyője kipróbálására. A véletlen azonban úgy hozta magával, hogy Sziklay kísérlete halálosan végző­dött. Sziklay 1200 méter magasságból ugrott ki a repülőgépből, azonban repü­­löernyöje — valószinüleg a zsineg el­­í szakadása következtében — nem nyílt ki, a szerencsétlen ember huszezer néző szemeldttára halálra zúzta magát. Mire a tragédia színhelyére értek a halálos látványosság résztvevői, a 33 éves fia­talember már felismerhé teilen roncs volt. A bukaresti rendőrség táviratilag értesítette az aradi rendőrséget, hogy közöljék Sziklay Jenő feleségével a ka­tasztrófát, valamint azt, hogy a ször­nyethalt pilótát csütörtökön temetik Varsóban. Szlklayné elutazott Varsóba, hogy ott résztvehessen férje temetésén. Időközben Sziklayné fel lógja venni Bu­karestben azt a kétszázezer lejt, amely tragikus sorsú férjének volt kitűzve egy­­egy repüléséért, tekintet nélkül arra. hogy sikerül-e a produkció vagy sem. A német delegáció szombaton indul Locarnoba Anglia nem adja vissza a német gyarmatokat A görög kormány feloszlatta a parlamentet A jobboldali pártok puccsra készültek A burgszinházi merénylő a bécsi eskfidtbiróság előtt Megkezdődött Bécsben Carniciu Mencia bünpörének tárgyalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom