Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-30 / 290. szám

12 OLDAL * ÁRA 1% DINÁR Poštarina piáiénál XXVI. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és héi.^ Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, & 1925 október M. 290, szám Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciire-palota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova uí.l.(Lelhach-paiota) Caiilaux száműzetése A múlt évben, amikor vissza« tért, a kamara odavolt, tapsolt és hurrázott. Még a jobboldal, az öreg tigris csapata is titkos re­ménnyel gondolt a száműzött:e, akiről az a legenda járta, hogy arany keze van, amihez hozzá­nyúl, rögtön Iábraáü, meggyógyul. A francia frank éppen vitustáncot járt Zürichben, a büdzsé terhei szaporodtak, a pénz deiiriuma elkapta a könnyelmű Parist, mely tétován, ijedten várta, hogy mi­kor szakad a tető a fejére. A francia nép, mely egyszer, régen halált követelt rá, úgy üdvözölte, mint a messiást, megbocsájtott neki, elhívta a remeteségből, de megkövetelte tőle, hogy Francia­­ország pénzügyeit rendbehozza. A száműzött hozzá is látott a heroikus munkához, hetekig dol­gozott, míg valahogy alátámasz­totta a frank kurzusát, megfojtotta a pánikot é3 legyőzte a francia kétségbeesést. Mikor mindezzel készen volt, zseniálisan megcsi­nálta azokat a javaslatokat, amik a francia frank és francia büdzsé jövőjét biztosították volna, ha időt és alkalmat adnak neki, hogy életreváltsa őket. De a párisi börze és bankárpolitika lelkese­dése lelohadt, ahogy betekintett a bűvész boszorkánykonyhájába : adók, adók és megint adók. Éle­tünket és vérünket, de adót nem adunk, a pénz a miénk és nem a hazáé — szavalt a francia pat­riotizmus, az, amelyik, ha kell, nem fukarkodik a gesztusokkal és jelszavakkal. Caiilaux azonban még mindig nem vesztette ked­vét, hanem megpróbálta menteni a tehertől a francia pénzarisztok­ráciát: elment Londonba, aztán Washingtonba, hogy moratóriumot és kölcsönt kapjon a hitelezőktől. A brit fővárosban győzött is a szerencse fia, a francia nép újból agyondédelgelte a számüzöttet, de Washingtonban lehullott a csillag, Caiilaux üres kézzel tért vissza a tengerentúlról. A sorsa beteljesedett: újra száműzték, ki­buktatok a kormányból éppen akkor, amikor leginkább szük­sége volt rá Franciaországnak. Az uj kormányban, amelyet Pain­­levé fog megalakítani, ha ugyan megalakíthatja, már másra bízzák a francia kincstár gondját, Caii­laux kimarad a játékból. Hiába : a francia nép igen háládatlan és könnyen, sőt könnyelműen vált ideálokat : ma a száműzött, hol­nap ? — talán Briand, a locarnói győző, vagy Poincaré. Most még paradoxonnak hat az állitás, hogy ez a válság, amibe becsöppent Franciaország, nem lehetetlen, hogy ismét Poincarénak csinál szállási a hatalom tűzhelyénél, de két-három hét és a baloldal ijed­ten kaphat a fejéhez. Mert, rend­ben van : Caillauxnak nincs se pártja, se tábora, ám azok a ja­vaslatok, amiket sehogysem akar elfogadni a párisi börze, egyetlen orvosságai a francia életnek. A számüzöttet megbuktathatták, a pilulát azonban előbb vagy utóbb le kell nyelni Franciaországnak, ha ki akar keveredni a bajból és rendbe akarja hozni pénzügyeit. Egyelőre Painlevé találhat szö­vetségest, összeverbuválhat kor­mánytöbbséget is, bár nehéz el­gondolni, hogyan állítja a maga oldalára a szocialistákat, akik az adók dolgában rádupláztak Cail­­iauxra. A megoldás majdnem egyszerű : a jobboldalt becsalni a kormány árnyékába, Poincarét le­­szeliditeni — Locarnóig. De ki Beogradból jelentik: A királyi pár szerdán éjjel váratlanul Vá­rasd környékére utazott vadá­szatra és néhány napig távol lesz a fővárostól. A királyi pár eluta­zása következtében Radics István beogredi utazása is elmaradt és a horvát parasztpárt vezére, akit csütörtök reggelre vártak Beo­­gradba, valószínűleg csak vasár­nap reggel fog oda megérkezni. Ez alkalommal Radics tárgyalá­sokat fog folytatni Pasics minisz­terelnökkel és sor kerül úgy a kormányrekonstrukció, mint a többi aktuális politikai kérdés tisz­tázására. A parlament ülése I; A szkupslina csütörtöki ülését 1 tiz órakor nyitotta meg Szubotics Nikola alelnök. A napirenden lévő rokkanttörvény-javaslathoz Popo­­vics Milán Pribicsevics-párti kép­viselő szólt hozzá elsőnek. — A törvényjavaslat teljesen elhibázott — mondotta — ha a kormány akármilyen más javas­latot terjesztett volna a nemzet­gyűlés elé, az nem lehetett volna rosszabb a jelenleginél. Hét esz­tendeje foglalkozik a kormány en­nek a törvényjavaslatnak az előké­szítésével, de most sem tudott ki­elégítőt nyújtani. A javaslat sú­lyos hibái miatt nem vagyok és pártom sincs abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatot megsza­vazhassa., Grol Milán demokrata képviselő vette ezután bonckés alá a ja­vaslatot. — A kormány — jelentette ki — eddig körülbelül harminc tör­vényjavaslat-tervezetet készíttetett a rokkantkérdés megoldására. /I harminc közül ez a legrosszabb. A Balkán-háború után kötelessége volt az államnak a rokkantügy teszi tüzbe a kezét, hogy Pain­levé pár hónap után nem jut-e Caiilaux sorséra és aztán vájjon ki jöhet ? — Poincaré, a harci zászlóval és kérlellietetlenséggel. Paris, ez a nyugtalan lelkű jakc­­binus-hadostyán sohasem szokott törődni a holnappal : ha valami fáj neki, fenyegetődzik, ha kevés a kenyere, jóllakik oz Ígérettel is. A karte! jobbszárnya azt ígéri, hogy Caiilaux javaslatai nélkül is rendet teremt, adók nélkül is megépíti a frank bázisát. És Franciaország — adóról van szó — egyelőre készpénznek veszi a programmot, hisz, mert hit nél­kül nem tud megélni. A többi a holnap titka — és ki törődik a francia holnappal, mikor a ma is elég keserves. rendezése, ma ez tisztesség kér­dése. Ezt a javaslatot, amely előt­tünk fekszik, bürokratikus at­moszférában készítették és csak nagyon kevés köze van a való élethez, minden szociális tartalom hiányzik belőle. Különböző osztá­lyokba sorozzák a rokkantakat, ami, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, nagy elégedetlenséget fog kelteni. Egy példa: a terve­zet szerint egy tábornok tizenkét­szer akkora rokkanidijat fog kapni, mint egy közlegény. Ilyen körül­mények között nem lehet cso­dálni, ha a rokkantkérdés rende­zése rendkívüli terheket ró az államra. Ez a mostani javaslat csak elégedetlenség szitására és az állam tekintélyének lejáratá­sára alkalmas. Beszéde végén bejelentette Grol, hogy ő és pártja nem fogadják el a javaslatot. Az elnök ezután bezárta az ülést. Hétfőn a parlament elé kerül az ipari hitelekről szóló tői vényjavaslat A radikális- és Radics-párt kö­rében mozgalom indult meg, hogy az ipari hitelekről szóló törvény­­javaslat minél előbb a parlament elé kerüljön. A sürgősséget kérő ivet eddig mér körülbelül százöt­ven képviselő irta alá. A radiká­lis képviselők egy küldöttsége Zsivojnovics képviselő vezetésével csütörtökön felkereste Pasics mi­niszterelnököt, aki megígérte, hogy a kormány a javaslatot sür­gősen be fogja terjeszteni a par­lamentnek, úgy, hogy a hétfői ülésen már meg is választhatják a javaslatot tárgyaló bizottságot. Ugyanebben az ügyben az ipar­kamarák egy küldöttsége is meg­jelent a miniszterelnöknél és azt kérte, hogy Kojics volt kereske­Radics vasárnap érkezik Beográdha Tárgyalni fog Pasiccsal a kormányrekonstrukcióról delmi miniszternek az ipari hite­lekről kidolgozott törvényjavasla­tát tegye a kormány megáévá. Az elkobzott ezerkoronások Zsánics dr. és UroicS horvát föderálist« képviselők kérvényt nyújtottak be a pénzügyminisz­terhez, amelyben felvilágosítást kérnek arra vonatkozóan, hogy mi fog történni a korona-bank­jegyeknek dinár-bankjegyekre való becserélése alkalmával elkobzott ezerkoronás bankjegyekkel, ame­lyeknek bélyegzését annakidején a beváitó hatóságok gyanúsnak találták és ezért a bankjegyeket elkobozták. Aláírták a jugoszláv-török egyezményt Angorában a jugoszláv kor­mány delegátusa, Zsifkovics Tra­­ján aláírta azt a barátságos egyez­ményt, amely az SHS királyság és a török köztársaság közötti viszonyt szabályozza. Török rész­ről Sefik Ruszdi bej külügymi­niszter irta alá oz egyezményt. Az egyezmény kölcsönös aláírása folytán a két kormány felállítja diplomáciai képviseletét és ezzel helyreáll a diplomáciai viszony a két állam között. Miért nem vett részt Hincsics a locarnói konferencián ? Nincsics Mon.csilló dr. külügy­miniszter a parlamenti elnökség utján Írásbeli választ adott Hoh­­nyec képviselőnek arra a kérdé­sére, hogy az SHS. királyság miért nem vett részt a locarnói konferencián. A külügyminiszter kijelenti válaszában, hogy az SHS királyság azért nem képviseltette magát a locarnói konferencián, mert nem nagyhatalom és nem közvet:en szomszédja Németor­szágnak. Az albániai jugoszláv kővel Beogradban Az SHS királyság tiranai követe, Lazarevics Branko Beogradba ér­kezett és felkereste Nincsics kül­ügyminisztert, akivel hosszasan tanácskozott. A követ béogradi útját politikai körökben az ochridi kerületben történt eseményekkel hozzák összefüggésbe. Pasics miniszterelnök tanácskozásai Pasics miniszterelnök csütörtö­kön tanácskozást folytatott Radics Pavle agrárreform miniszterrel, Srskics Milán törvényegységesitö és Miletics Krszta földművelés­ügyi miniszterrel. Elnapolják a parlamentet Pénteken, a katholikus ünne­pekre való tekintettel, öt napra elnapolják a parlamentet. A leg­közelebbi ülést csütörtökre hívják össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom