Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-29 / 289. szám
2. oldal. BÁCSME6YE! NAPLÓ 1925. október 29. állnak fenn, amelyeknek egyetlen céljuk, hogy bandákat küldjenek a mi területünkre, amelyek minden alkalmat megragadnak arra, hogy a mi békés és munkaszeretö népünket legyilkoljak. Ez már évek óta igy történik a szomszédos állam hatóságainak tudtával. Mindeddig azonban nem reagáltunk erre, bár igen sokszor a legnagyobb követelésekkel léptek iel idegeinkkel szemben. Eiőrebocsátva, hogy a mi békeszeretetünk nem a gyengeség jele és nem biztatás arra, hogy újabb gazságokat kövessenek el polgáraink ellen, azt hiszem, nagyon helyesen cselekedtünk akkor, amikor a békét megóvtuk. Ezért joggal követelhetjük szomszédainktól, hogy ők is hasonló barátságos érzelmekkel viselkedjenek velünk szemben. Jó volna, ha eltűnnének azok az emlékek, í\ melyek arra mutatnak, hogy a Balkán félsziget az összeütközések és háborús indulatok tűzfészke. Jobb jövőt csak akkor remélhetünk, ha viszonyunkat a kölcsönös ■ béke és kölcsönös tisztelet alapjára helyezzük, amire azok a nagyhatalmak, amelyek a locarnói egyezményt létrehozták, a legszebb példát mutatták. Ángyé inovics válasza A külügyminiszter beszéde után, melyet minden oldalon lelkesen megtapsoltak, Angyelinovics demokrata képviselő szólalt fel. Véleménye szerint a S. H. S. királyságnak nem szabad csak arra szorítkoznia, hogy a nagyhatalmak mellé álljon. Jugoszlávia a legerősebb balkáni állam és ezért hivatva van arra, hogy kezdeményező lépéseket tegyen a balkáni politika tekintetében. Eddig valahányszor a világon béke-manifesztáció történt, a Balkánon olyankor mindig történt olyasmi, ami a békét veszélyezteti. Úgy látszik, hogy még vannak olyanok, akiknek érdekében áll, hogy a balkáni tüzet szítsák. A szónok ezután a macedón szervezetek kérdésével foglalkozik. Nem lehetne csodálkozni, — mondotta, ha Délszerbia népe megunná a macedón bandák támadásait és saját elhatározásából, a kormány akarata ellenére is átlépne a határon, hogy a bolgár komitácsik fészkét kiirtsa. A bolgár-görög konfliktus okát abban látja, hogy a bolgár telepesek és a macedón komité között ál landó súrlódások vannak. Ezeket a telepeseket Kisázsiából hozták a •görög Macedóniába és Tráciába. Jugoszlávia rokonszenve ebben a kérdésben a bolgárok mellett van, nekünk Bulgáriához kell csatiakoznunk, azonban nem Cankov Bulgáriájához, amelyet a macedón komité támogat. Görögországhoz való vi szonyunkat pedig úgy kell szabályoznunk, hogy abból Jugoszláviára ne csak hátrányokat, hanem előnyöket is szerezzen. A rokkantjavaslat vitája A parlam'ent ezután rátért a rok kanttörvény-javaslat vitájára. Bazala horvát föderalfeta kritizálta a rakkanttörvónyt és kifejtette, hogy a rokkantak segélyezését szociális szellemben kell kezelni. Erkölcsi tekintetben lehetetlennek tartja, hogy különbséget tegyenek a szerbiai és más tartományokba tartozó rokkantak között. Maries Krsta radikális, a javaslat előadója válaszában hangsúlyozta, hogy' föltétlenül különbséget kell fenni a szerbiai és egyéb rokkantak között, miért a többi tartománybeli rokkantak öntudatosan harcoltak Szerbia ellen, ha nem szöktek át az osztrák-magyar hadseregből a.szerb csapatokhoz. Kérte Bazalát, hogy az álláspontot tegye magáévá. emelt hangon tiltakozott az ellen, hogy ezt a véleményt magáévá tegye. Háromnegyed egy órakor az elnök berekesztette az ülést. A vámtarifa-bizottság ülése A pénzügyi bizottságnak a vámtarifákkal foglalkozó albizottsága szerdán folytatta tanácskozásait és letárgyalta a vámtarifa 98—111. szakaszait. Elhatározták, hogy a liszt, olaj, zsir és kakaó behozatali vámját csökkenteni fogják. A cukor vámja körül nagyobb vita fejlődött ki. Több képviselő támadta a cukorgyárakat, végül elfogadták Setyerov Szlavkó javaslatát, amely szerint azt indítványozzák a kormánynak, hogy a cukor behozatali vámját is szállítsa le. A vatikáni követ a királynál Smodlaka vatikáni követet szerdán Alekszanáar király egyórás kihallgatáson fogadta és meghallgatta a követ jelentését a Vatikánnal folyó konkordátum-tárgyalások állásáról. Csütörtökön egyébként a konkordátum ügyében Nincsics külügyminiszter elnökletével konferencia lesz a külügyminisztériumban, amelyen Smodlaka is részt fog venni. Interpelláció olasz hivatalos személyek jugoszláv-ellenes nyilatkozatairól A független demokratapárt névé ben dr. Grizogono volt igazságügyminiszter szerdán Írásbeli interpellációt intézett Nincsics külügyminiszterhez, akinek felhívja a figyelmét arra, hogy Zárában egy fasisz ta-vezér jugoszláv-ellenes beszédet mondott ugyanabban az időben, a mikor a királyi pár Dalmáciában tartózkodott. Kifogásolja az inter pelláció azt a beszédet is, amelyet az olasz királyi ház egy magasrangu tagja mondott az Olaszországhoz tartozó Bogoniesevo dalmáciai köz ségben. Mindkét beszéd fenyegetést foglalt magában arra nézve, hogy Dalmáciába nemsokára be fognak vonulni a fasiszta-légiók és Dalmá ciát olasz igazgatás alá fogják helyezni, mert a lakosság többsége olasz. Grizogono interpellációjában kérdi a külügyminisztert, milyen intézkedést tett, hogy ehhez hasonló esetek ne ismétlődjenek és hogy hivatalos olasz személyek ne vegyenek részt olyan hivatalos manifesztációkon, amelyek ellenkeznek a jugoszláv-olasz barátságos szerződésekkel. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják Nincsics külügyminiszter válaszát. A rokkantak küldöttsége a királynál A rokkantegyesület küldöttsége szerdán délelőtt megjelent Alekszandar király őfelségénél kihallgatáson és kérte őfelségét, hogy a most tárgyalás alatt álló rokkanttörvényben érvényesítse legfelsőbb akaratát olyan irányban, hogy rokkantak megkapják jogos illetményeiket. A király megígérte a küldöttségnek, hogy kívánságaikat teljesíteni fogja. Korosét dalmáciai agiíációs útja Splitböl jelenük: Dalmáciai agitációs utján dr' Korosec Antal, a szlovén néppárt elnöke, dr. Bartes Istvánnak. a horvát néppárt elnökének kíséretében kedden Sibenikbe érkezett és ott szerdán népgyülést tartott, amelyen körülbelül ötszáz ember vett részt. A népgyülésen tartott beszédében Korosec hangsúlyozta. hogy a honátok és szlovének szabadságot és önállóságot követeinek és visszautasítanak minden hegemóniába irányuló törekvést. súgót, gazuasági védelmet‘és teljes egyenjogúságot követel a horvát és szlovén nép számára- A gyűlésen egyhangúlag elfogadott határozati javaslatban bizalmat szavaztak a horvát és szlovén néppártnak és erélyesen elitélik a kormány centralista politikáját. Radios Beogradba utazott Zagrebból jelentik: Szerdán dél előtt Radios István hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Radios Pavle szociálpolitikai miniszterrel. A telefonbeszélgetés után elhatározta. hogy az este küenc órai vonattál Beogradba utazik. Hir szerint Radies Istvánnak ez a hirtelen elutazása Beogradba Pasics miniszterelnök kívánságára történt, aki a horvát parasztpárt vezetővel minél hamarabb fontos ügyekben tárgyalni kivan. A Radics-párt győzelme Lipiken Zagrebból jelentik: A szlavóniai Lipik községben megtartott községi választáson a Radics-párt nyolc mandátumot kapott. Érdekes, hogy ezen a választáson a radikálisok és független demokraták közös jelöltlistát állítottak, amely lista négy mandátumot nyert. Az agyonlőtt síombori vizsgálóbíró gyilkos özvegye a bíróság előtt November elején tárgyalják Koíarovicsné bűnügyét Szomborból jelentik: A szombori törvényszék Vojvodics-tanácsa november elejére tűzte ki Kolarovics Milena tanítónő bünpörének tárgyalását. A tanítónő ellen az a vád, hogy két évvel ezelőtt féltékenységből agyonlőtte férjét, Kolarovics Konstantint, a szombori törvényszék vizsgálóbiráját. A titokzatos bűnügyben mostanig folyt a vizsgálat, amelynek során megállapítást nyert, hogy Kolarovics és felesége már régebb idő óta féltékenykedtek egymásra, különösen Kolarovics részéről volt gyakran szemrehányásban része az asszonynak. A véres éjszaka történetét úgy adta elő Koíarovicsné, hogy férje a végzetes éjjelen ismét féltékenykedési jelenetet rögtönzött és többizben megsértette őt. A szóváltás közben a különben ideges természetű Kolarovics annyira felingerült, hogy — az asszony állítása szerint — revolvert rántott és feleségére akart lőni. A kritikus helyzetben lévő asszony kirántotta kezéből a revolvert és férjére sütötte, kit ágyéka táján talált olyan szerencsétlenül, hogy a vizsgálóbíró rövid szenvedés után belehalt sérülésébe. Koiarovicsnét annak idején a szombori ügyészség letartóztatta, azonban néhány hónapi vizsgálat? fogság után szabadlábra, helyezték és azóta mint tanítónő működik. A tárgyalás iránt Szomborban már most óriási érdeklődés nyilvánul meg, különösen a jogászin!ágban, mert az agyonlőtt vizsgálóbíró egyike volt a szombori túróság legképzettebb jogászainak. Tragédiává annál szomorúbb, mert benne özvegy édesanyja egyetlen fiát vesztette el. A gyilkos hitves ellen szándékos emberölés címén indult meg a bűnvádi eljárás. Koíarovicsné védekezését arra alapítja, hogy férje ragadott először fegyvert és ő önvédelemből lőtt férjére. A november eleji tárgyalás során tisztázódni1 fognak a véres féltékenységi dráma egyes mozzanatai. Koíarovicsné védelmét dr. Krecsarevics Sándor ismert szombori kriminalista ügyvéd látja el. Az orosz szovjetkormány koisimunizálni akart egy kopenhágai templomot A bredgadei egyházközség ellen a dán bíróság előtt pert indított, de elvesztette Kopenhágából jelentik: A legfelső dá-f kormány építtette és mostani birtokosai niai itélőszék rendkívül érdekes perben hozott ítéletet. A per tárgya a bredgadei orosz templom volt, mely három aranyozott hagymakupolái ávsil Kopenhága egyik legfőbb ékessége. A pereskedő felek: az orosz szovjetkormány, illetve ennek kopenhágai követsége, mint felperes és a kopenhágai orosz ó-hitü egyházközség elöljárósága mint alperes. A szovjetkövetség még a múlt év október 25-én egyszerű végrehajtási eljárás utján akart a bredgadci templom birtokába jutni. Ez a terve azonban nem sikerült és a középfokú bíróság, is elutasította az egyház elleni keresetét. A legfelső itélőszék tárgyalását nagy érdeklődéssel kísérte Kopenhága egész közönsége, de különösen a körülbelül háromszáz főnyi orosz kolónia, melynek legnagyobb része emigránsokból áll. A tárgyalóterem zsúfolt karzatán a meggyilkolt Miklós cár édesanyja, III. Sándor cár özvegye is megjelent, holott a legnagyobb ritkaságszámba megy, hogy elhagyja klampenborgi villáját. Az előző tárgyalások ismertetése és az újabb bizonyítási eljárások után mind a szovjet, mind a hitközség képviselője nagyszabású beszédben vitatta a templom tulajdonjogának kérdését. A szovjet képvselője azt igyekezett bizonyítani, hogy a templom a mindenkori TéKes vattáM üStéL szociális jgaz-|iorísz l»yetsé& tul^dcffia, volti Azorosz, csak 1917-ben foglalták le maguknak. Ezzel szemben a hitközség ügyvédje kifejtette, hogy a szovjetkormány nem jogutódja a.cári kormányoknak, amit maga a szovjet is elismert, amikor megtagadta a cári kormány "adósságaiért való felelősséget. Különben is a kopenhág2\i orosz hitközség már 1797. óta áll fenn és már 1800-ban birtokába vette a templomot, melynek mindig csak a neve volt »követségi templom«. Igaz, hogy a templom 1917-ig szubvenciót kapott az orosz kormánytól, de azt a cári.kormány adta és a cár — nem mint világi hatalom, hanem mint az ó-hitü egyház legfőbb feje — joggal tekinthette magáénak a templomot, amit az egyházat az államtól elválasztó szovjetkormány semmiesetre -sem tehet meg. Kétnapi tárgyalás után a legfelsőbb itélőszék döntése elutasította a szovjetkövetség keresetét, mert, mint ítéletének indokolásában mondja: »bár a bíróság nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani, ki a bredgadei templom tulajdonosa, de a tárgyalás folyamán semmi adat sem merült fel, amely a legkisebb jogi alapot szolgáltathatná az orosz szovjetkormány tulajdonjogi igényéhez.« Az ítélet örömére vasárnap nagy hálaadó istentisztelet lesz a bredgadei templomban.
