Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-02 / 264. szám
1925. október 2. BÁCSMEGYEI NAPLÓ »A szerlb-horvát megegyezés nagyhatalmat csinált a kisantanthóla Radios agy érezte magái Genfbem, mint hal a vízben A parasztvezér a Népszövetségről, a pacifizmusról, a leszerelésről és az ország uj rezsimjének külpolitikai jelentőségéről Radics István nyilatkozata a Bácsmegyei Maplónak Zagrebből jelentik: A horvát parasztpárt elnöke, Radics István, pénteken délután fogadta a Bácsmegyei Napló tudósitóját, aki előtt genfi szerepléséről és benyomásairól nyilatkozott: — Mint minden nagy dolgot — mondotta — a Népszövetséget is csak közelről lehet megismerni és csak közvetlen benyomások után lehet megítélni azt a nagy haladást, amit vezetése alatt Európa megtett. Az első benyomás a következő: itt van valamennyi nagy kulturnép és ami a legfontosabb, teljesen demokratikusan lépnek tök A kis népek még nem találták föl magukat egészen a Népszövetségben. Az apparátust Anglia és Franciaország vezeti és ez szerencse mindnyájunkra. A kisantant csak az utóbbi időben tudott erejéhez méltó szerephez jutni, aminek az volt az oka, hogy eddig nem hittek békekészségében. A radikálisokkal való megegyezésünk azonban nagyhatalmat csinált a kisantantból és most már békeszeretetünket is elismerik. A kisantant három külügyminisztere: Dúca, Benes és Nincsics igazán kiváló triumvirátus, akik nagyszerűen egészítik ki egymást. Benes a szorgos méh. Dúca a grand PiO' neur, Nincsics pedig kumtator, de jó ér telemben. Az ő jelszava: nem szabad túl gyorsan nekimenni a dolgoknak. Benes bent van a népszövetségi tanácsban, Dúca alelnök és Nincsics a harmadik bizottság elnöke. Lengyelországgal olyan intim lett a viszony, hogy a végén úgy látszott, hogy Lengyelország is tagja a kisantantnak. — Érdekes képet nyer a Népszövetség — folytatta nyilatkozatát Radics —Németország belépésével. Hogy ml lesz? — azt hiszem ugyanaz, mint a ml belpolitikánkban. Németország be fogja ílátni, hogy Genfben nem folytathat olyan politikát, mint Berlinben. A Népszövetség zenekar, melyben nem szabad hamisan játszani. A munkáskérdés megoldása Radics ezután a genfi munkaügyi hivatal működéséről beszélt és többek közt a következőket mondotta: — Nagy hiba volna, ha a munkaügyi hivatal javaslatait ezentúl is mellőznék, úgy mint ahogy eddig tettük. Én hangoztattam Genfben is, hogy egy agrárállam, mint mi, minden veszély nélkül a legliberálisabban oldhatja meg a munkáskérdést. Nekünk nem kell félnünk e tekintetben, mint az ipari államoknak. Nekünk nem az a célunk, hogy munkásokat toborozzunk, mert hiszen sem a radikálisok, sem pedig mi nem munkásszavazatoknak köszönhetjük uralmunkat. Bennünket csak a szociális igazság vezet. A szerb—horvát megegyezés nemzetközi sikere — Dandurand, a Népszövetség közgyűlésének elnöke — folytatta Radics — megígérte, hogy meglátogatja az S. H. S királyságot és tanulmányozni fogja demokratikus intézményeinket. Paul Boncourt is gratulált a szerb-horvát megegyezéshez és kijelentette, hogy ez volt az egyetlen helyes megoldás. Ha a mai francia kormánynak — mondotta nekem Boncourt — olyan erős többsége lenne, mint nekünk, akkor valóban vezetné egész Európát. Boncourt kijelentette, hogy tanulmányozni fogják a mi módszerünket és ők is jobban fognak foglalkozni a parasztsággal. Egyébként mindenki, aki gratulált a megegyezéshez, azt kérdezte .tőlem, hogy az tartós 1esz-e? Természetesen tartós lesz — feleltem — hiszen csak mi ronthatnék ei, ez a szándék pedig távol áll tőlünk. A leszerelés megvalósítása az SHS királyságban Radics István ezután a leszerelés kérdéséről beszélt. — A Népszövetség ülésén olyan pacifista hangulat uralkodott, hogy én, mint régi pacifista,, úgy éreztem ott magamat, mint hal a vízben. A Népszövetség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a döntőbíróság szükséges garanciája csak a leszerelésben van. itt is pozitív sikerünk volt, mert hiszen a horvátokról köztudomású, hogy pacifisták. Ez is egyik oka annak, hogy megegyeztünk a szerbekkel. E megegyezésnek egyik követménye a következő is: Mondjuk most kétszázezer főnyi hadseregünk van. Mi keresztül fogjuk vinni, hogy ezt a létszámot tiz, húsz, vagy Ötvenezerrel leszállítjuk, anélkül, hogy kérdeznök, hogy más állam is igy cselekedett-e. Ezzel néhány milliárdot meg fogunk takarítani és a termelésben is nyerünk, mert több munkásunk lesz. így tehát néhány milliárdot megtakarítunk, néhányat pedig még keresünk is. Addig azonban, amig ezt keresztülvisszük, tökéletesebb technikai felszerelést fogunk adni hadseregünknek. Mi demilitarizdlni fogjuk magunkat, de erősebbek leszünk, mintha nagy állandó hadsereget tartanánk fenn. Én ezt nyíltan kijelentettem Genfben is, mert a nagy hadseregeket mindig csak belső okokból tartják fenn, hogy a hatalmon levők ezzel megőrizzék uralmukat. így van ez ma Szovjetoroszországban is. Lecke Amerikának Radics ezután elmondotta, hogy milyen érdekes beszélgetést folytatott Zim mern amerikai professzorral, a Rockefeller-intézet igazgatójával, aki szintén részt vett a Népszövetség ülésén. — Megkérdeztem tőle — mondotta Radics — vájjon ö az ujt vagy a régi iskola hive? A professzor nagyon csodálkozott, nem tudott válaszolni, mire megmagyaráztam neki: az öreg professzorok sokat tudtak, de keveset értettek, a fiatalok keveset tudnak, de sokat értenek. Önök amerikaiak olyanok, mint a kisgyermekek, nem akarnak Európával játszani. Megcsinálták a Népszövetséget és most nem mennek bele. Önök demokraták és a béke hivei és hisztérikusan félnek a kommunizmustól. A paraszt nép is békeszerető, tudja, hogy a háborúban csak veszíthet. Az önök állama demokrata és kapitalista, ez pedig antinómia. Az amerikaiak azt hiszik, hogy jól végzik a maguk dolgát, de én azt hiszem, hogy ebben nincs igazuk. Az amerikaiaknak fontos problémákat kellene megoldaniok, amit azonban csak a Népszövetség utján végezhetnek el. A professzor szavaimra azzal a kérdéssel felelt, hogy nem mennék-e ki Amerikába és mindezeket nem mondanám-e el Amerika politikusainak. Megjegyezte, hogy az ő államférfiaikat csak nagy pénzzel és nagy ideával lehet valaminek megnyerni. Nincsics — pacifista Először történt — folytatta Radics — hogy a horvát nép szerephez jutott a nemzetek társaságában. Azt kérdezték tőlem, hogy lehetne nálunk a Népszövetség mellett' agitálni. Azt válaszoltam: nálunk minden ember tudja, mi a Népszövetség. Meg fogják látni, hogy fognak kapni a horvdtok azon a cikken, amit Géniről és a Népszövetségről Írok. A mi népünknek az a fö: lesz-e béke? Meggyőződtem róla, hogy Nincsics is valóban pacifista, sokkal szolidabb, mint gondoltam. Neki nincs semmi extravaganciája, ö megállapodott ember. Azt hiszem, hogy Marinkovics Voja nem volna ilyen jó külügyminiszter. „Azt írták rólam, hogy bolond vagyok“ — Észrevettem —- mondotta — ezután Radics — hogy bizonyos emberek várták, hogy Genfben tudja isten mit fogok csinálni! Mert tudják ők, hogy ha valamit megfogok, azt két kézzel fogom meg. A dolog különben, amiről a lapok megemlékeztek, igy történt: Ifkovics dr. delegációnk titkára azt mondta egyszer nekem, hogy Ribniker, a Politika Gentben tartózkodó szerkesztője azt mondta neki, hogy nekem kész beszédem volt a plénumhoz, de Nincsics nem engedte meg, hogy beszéljek. Ribnikert erre szembesítettem Ifkoviccsal. aki azt válaszolta, bogy nem akar tanú lenni ebben az ügyben. Mikor ezt Nincsicsnek megemlítettem, meg akarta cáfolni a híresztelést, de én meg nem engedtem ezt. — Egy újságíró — folytatta nyilatkozatát Radics István — azt irta rólam, hogy én bolond vagyok és a bolondságoknak is van határa. Bolondok az emberek, ha hallgatnak és még bolondabbak, ha beszélnek. Én nem mondom, hogy mindig okos voltam,, de az újságíró, előtt hangsúlyoztam, hogy nekünk kis népeknek nem szabad Hamupipőkének lenni. Ez az újságíró azonban nem értett meg engem és ezzel bebizonyította, hegy nála nincs határú a bolondságnak. Incidens a genfi pravoszláv templomban — Azt hiszem — folytatta tovább Radics — hogy volt körülöttem egy ember, akinek az volt a feladata, hogy cselt vessen és minden lépésemet ügyelje. A genfi pravoszláv templomban a -trónörökös születésnapja alkalmából hálaadó istentisztelet volt, melyen én is résztvetíem. Az orosz pap, aki a misét celebrálta, csak a szerb királyról és Szerbiáról emlékezett meg beszédében. Mikor kimentünk a templomból rögtön megrohantak az újságírók és megkérdezték, mit szólok az orosz pap beszédéhez. Azt feleltem: a pap imádkozott az istentiszteleten a trónörökösért, a királyfi egészségét azonban az ima nélkül is megőrzi nekünk az isten. Nincsics mikor megtudta, hegy miről van szó, intézkedni akart, de az incidens enélkiil is elsimult: a pap később maga kért tőlem bocsánatot. Végül kijelentette Radics, hogy a megegyezés politikáját tovább folytatják és abban semmiféle zavaró incidens nem merült fel, Hegy mikor megy Beogradba, azt még nem tudja, egyelőre mindenesetre bevárja Zagrebben Radics Pavle megérkezését, aki referálni fog neki a belpolitikai helyzetről. 5, oldal-Reinitz Jakab a nagyváradi ítélőtábla előtt A hétszeres rablóg-yilkosság miatt letartóztatott vádlott továbbra is ártatlanságát hangoztatja — Uj bizonyítékok szólnak Reinitz bűnössége mellett Nagyváradról jelentik: A nagyváradi Ítélőtábla szerdán kezdte meg a hétszeres rablógyilkossággal vádolt Reinitz Jakab egyik bünpörének felebbviteli tárgyalását. Ezúttal Grosz Herman nagykárolyi szálloda-tulajdonos meggyilkolása miatt áll a bíróság előtt, amely miatt a törvényszék Reinitzot életfogytig tar tó kényszermunkára Ítélte. A táblai tárgyaláson Reinitz állhatatosan tagadta a gyilkosságot, amivel vádolják. — 1923 szeptember 10-én. — mondta az elnök — amikor a rendőrségen először kihallgatták, letagadta, hogy Grosz szál együtt utazott. — Azt hittem, — válaszolt a vádlott — hogy Groszt csempészés miatt fogták el valahol. Féltem, hogy engem is belekevernek. — De később is tagadta. — Még nem volt tudomásom eltűnéséről —- Hogyan lehet, hogy elutazott Grosszal, anélkül, hogy tudta volna, miről van szó. Ilyent nem tesznek üzletemberek. — Grosz csak azt mondta, hogy prima üzletet csinálunk s a vonaton megmondja a többit. A vonaton tényleg közölte, hogy aranyat vesz és átcsempészi Magyarországra. — Hogy lehet, hogy Grosz nem vitt semmit sem az útra, jóllehet előre tudták, hogy sokáig távol lesznek? — Nagyságos Elnök Ur. — mondja siró hangon Reinitz — ez tisztázza az egész ügyet és ez bizonyítja ártatlanságomat. Ha én ajánlottam volna ezt az üzletet, akkor Grosz felkészült volna. Elnök: Hogy lehet az, hogy két olyan intelligens ember, mint maguk, elindulnak az erdőbe pénzzel? És miért mutatja be magát Grosszal úgy, hogy Grünberger Nánásról? Miért nem mondta meg a nevét? — Méltóságos Elnök Ur, ha én azt mondom, hogy Reinitz vagyok Szatmárról, rögtön gyanút keltek. Azután elmesélte Reinitz, hogy Nagybányán az István-szállóban szállottak meg, ahol Grosz elvált tőle. Előbb azonban huszonkétezerötszáz lejt adott át neki. — Ennyi pénzt átadott Orosznak és mégis eszközölt később fizetéseket? Kaufmann azt mondja, hogy maga szegény ember, honnan volt annyi pénze? — Dollárokat adtam el Erről eddig nem tett említést. Reinitz bizonygatja, hogy első vallomásában csakugyan tétt erről említést. — Azt mondta az utolsó tárgyaláson, — mondja az elnök, — hogy Grosz 7-én Kolozsváron volt. Hol volt addig? — Ezt kérdeztem én is az ügyész úrtól, amikor azt állította, hogy 8-án végeztem Grosszal Elnök: Azzal gyanúsítják, hogy a Grosz utolsó levelét maga irta. Reinitz: Ez hazugság! A stilus is igazolja, hogy nem én írtam. Elnök: Miért tagadta, hogy Groszt ismeri? Reinitz: Nem tagadtam le és nem is tagadhattam. Groszné minden szava hazugság. Az elnök szünetet rendel el s a bíróság visszavonul Szünet után Reinitz többi bűnére kerül a sor. A kassai rendőrség legutóbb kihallgatott egy Damjanovics nevű embert, aki azt vallotta, hogy Reinitzal együtt 3 ismeretlen zsidót gyilkolt meg. Damjanovicsúl szembesítették Reinitzal és ráismert benne a bűntársára. A védők ellenezték ennek a jegyzőkönyvnek a felolvasását, azonban a tanács elrendelte, hogy felolvassák a Damjanovics vallomását, mert az az itt emelt vád tekintetében is bizonyítható. A referens biró felolvasta a vallomást, amely szerint 1922-ben a Bankó-erdőben Reinitzal együtt megölt két ismeretlen zsidót és 1921 tavaszán a Bankó-hegyen egy ismeretlen embert, akiről az a gyanít, hogy Leichter Salamon szabó volt. Reinitz minderről azt vallja, hogy koholmány. A tárgyalás folytatását csütörtökre halasztották. BY-OXYNE FOGKRÉM Kapható „SOA“ DROGÉRIÁBAN NOVI^AD