Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-27 / 287. szám

^oC" it. OLDAL • I ÁRA V/, OINÁR Poštarina place©*! MEGYEI NAPLÓ XXVL évfolyam Szubotica, KEDD 1925 október 27. 287. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. J ül Szerkesztőségi Alcksandrtfya ul. 4. (Sossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova nl.l. (Lelbach-paloia) Balkán békéje Amióta Cankov professzor kor­mányát nyögi Bulgária, vége­­hossza nincs a diplomáciai bo­nyodalmaknak, egy pillanatra se nyugodt a Balkán békéje. Talán fél esztendeje sincs, hogy Jugo­szláviát hozta ki türelméből a bolgár ellenforradalom, amikor példátlan leliuismeretlenséggel egy szerbiai polgárt vetett börtönbe és kinzott halálra kommunista­üldözés leple alatt. Azóta látszó­lag csöndesen viselkedett a bol­gár türelmetlenség, meghúzód­tak a bolgár hazafias hordák, amelyek Cankov ur védnöksége mellett gyarapodtak föl bátorság­ban és erőben. Alig egy hete azonban újból megmozdult a bol­gár ellenforradalom, a gránicra vezényelt különítmények ismét felgyújtották a kanócot, hogy lángra lobbantsák a Balkánt, Eu­rópának ezt a végzétes sorssal vert, háborúkkal gazdagon pallé­rozott földjét. Jugoszlávia után most Görögország került ismét sorra : a bolgár-görög Határon csapott föl a háború szele, egy görög katona halála indította el azt a veszedelmes konfliktust, a mely napról-napra tragikusabb eseményekkel ijeszt rá a locarnoi konferencia pacifista szólamaiban fürdő Európára. A görög kormány, amely maga is elégszer tette kockára a Balkán békéjét, rövid utón próbált elégtételt kérni és ultimátumot küldött Szófiába, a melyben föltette a kérdést: vagy bevonja vitorláit a bolgár felelőt­len nacionalizmus, vagy görög csapatok masíroznak be Bulgá­riába. Cankov, aki féltucat provo­kációt úszott meg minden baj nélkül, azt hitte, a görög demar­­sot is kivédheti egy kis jezsuita kézmosással. De Athén nem adta oly olcsón a szegény görög ha­tárőr életét, beváltotta a fenye­getést és negyvennyolc óra alatt elindította a zászlóaljakat, ame­lyek megszállták a bolgár bandák tűzfészkét, Petricset. Amíg e diplomácia kezében volt az elin­tézés sorsa, könnyű volt bízni abban, hogy a veszélyt lokalizálni lehet, de az ágyukat már nehéz, nagyon nehéz visszaparancsolnia, ha a háború ördöge egyszer el­szabadul, a pokol minden hatalma se elég ahhoz, hogy az élet bé­kéjét, nyugalmát megvédjük tőle. A bolgár-görög gránicon harma­dik napja folyik a formális harc: tüzérség tüzérség ellen, bajonett bajonett ellen s egyelőre még nem történt más, mint hogy néhány jegyzéket vitt szét a táviró Szó­fiából Genfbe, Athénből Szófiába és Parisból a bolgár és görög fővárosokba. Briand és Chamber­lain sietve üzenték meg két ve­szekedő szomszédnak, hogy azon­nal csukják be a bicskát és ne játszanak tovább a tűzzel. Ám Cankov professzor és Pangalosz nehezen ért már a szóból, a ha­rag és a bosszuállás annyira le­vette őket a lábukról, hogy bár a parancs : parancs, még mind:g fegyverrel próbálják keresni iga­zukat. Túlzás volna ezt a balkáni csetepatét ijesztő rémnek rajzolni, túlzás volna azt állítani, hogy minden kocka e! van már vetve, a tűz belekapott már a tetőbe. De viszont mindenki előtt vilá­gos, hogy senki sem tudja ki­számítani, mit hoz a holnap, a véletlen nagy ur és pillanat, észre sem vesszük: bent vagyunk a fegyvererdóben. Azok az orszá­gok, köztük Jugoszlávia, amelyek közvetlenül hallják az ágyudör­­gést, nem lehetnek elég óvato­sak, éberek, hogy a veszedelem, mely a házuk előtt csavarog, ne lepje meg őket váratlanul. A jel­szavuk csak ez lehet : béke min­denekelőtt, béke a Balkánon. Akár Athénről, akár Szófiáról van szó, a szomszéd országok­nak együtt kell le«ni a nagy­­antanttal, amely ha másként nem megy, hatalmi szóval igyekszik gátat vetni a háborús veszélynek. Ha valahol, Balkánon nem sza­bad tétovázni, amikor ultimátu­mok röpködnek a levegőben: nem szabad bevárni, mig a pus­kaporos hordó felrobban. Cankov professzorral meg kell értetni, hogy a népek békéje több, mint néhány hangos bandavezér di­csősége, •— Balkán eleget vérzett és hadakozott. És el kell intézni végre azt a fekete ellenforradal­mat, amely a maga egy tál len­cséjéért kész eladni a bolgár nép érdekeit is. A Balkán békéje kö­veteli ezt a világtól. A rokkant-törvény a parlament előtt Az ellenzéki szónokok keveslik a rokkantsegélyt * A parlament hétfői ülésén, ame­lyet délelőtt kilenc órakor nyitott meg Szub.itics elnök, folytatták a rokkanttörvényjavaslat vitáját. Az ülésen csak kevésszámú képviselő vett részt, a karzatok azonban tele voltak rokkantakkal, akik élénk érdeklődést tanúsítanak a vita iránt. A rokkantak röpirato­­kat is osztogattak a képviselők között, felhiva figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat milyen csekély segélyösszeget állapit meg a rokkantak számára. Az ülés első szónoka Vuics Di­­mitrije földmüvespórti volt, aki rámutatott arra, hogy az eddigi kormányok halogatták a rokkant­törvény meghozatalát és csak hét év múlva kerül sor a javaslat ér­demleges tárgyalására. Kifejtette, hogy Amerika, Olaszország, Fran ciaország és Németország sokkal többet áldoz a rokkantakért, mint az SHS. királyság. A javaslatot bírálva megállapítja, hogy az el­vonja a rokkantaktól az 1921-ben nyert beneficiumokat. A rokkant tisztviselőket — mondotta Vuics a javaslat nem függetleníti a párturalomtól. Hibáztatta, hogy a javaslat mellőzi a rokkantegye­sületet, amelynek pedig nagy ér­demei vannak. A törvényjavaslat nemzeti alapot is statuál a rok­kantak részére. Ennek az alap­nak megteremtését a Davidovics­­kormány kezdeményezte, de a javaslat csak a cimét hagyta meg, a jellegét nem. Kifogásolta Vuics, hogy az állami szubvenciót él­vező hajózási vállalatok nem ad­nak ingyen utazási jegyet a rok­kantaknak. Végül súlyos hibaként emelte ki, hogy a javaslat kü­­lömbséget tess szerbiai, monte­negrói és az ország egyéb részei­ből való rokkantak között. Agatinovics demokrata a javas­lattal kapcsolatban élesen támadta a kormányt. A javaslat leszállítja a rokkantak eddigi illetményeit, ami antiszociális szükkeblüség. A javaslat — fejezte be beszédét Agatinovics — nem alkalmas arra, hogy a rokkantkérdést nyug­vópontra juttassa. Bánáti radikálispárti küldöttség a külügy­miniszternél Hétfőn délelőtt megjelent a kül­ügyminisztériumban a vrnyajai és novibecseji radikális pártszer­vezetek küldöttsége és Nincsics külügyminisztertől, mint a kerület képviselőjétől az ottani radikális­­párt újjászervezését kérte. A kül­döttség panaszt emelt a bánáti adóbehajtások módja ellen és ki­jelentették, hogy az ottani horvét tisztviselőknek az adóbehajtások körüli magatartása rossz vért szül. Radikálispárli nagy­gyűlés Gracsacon A horvátországi radikálispárt vasárnap nagygyűlést tartott Gra­csacon, demonstrációul a Pribi­­csevics párt néhány héttel ezelőtt tartott nópgyülése ellen, amely tudvalevőleg véresen végződött. A nagygyűlésre mintegy ezeröt­­százan jöttek össze a Likából. Minthogy Gracsac környékén sok hive van Pribicsevicsnek, tünte­téstől tartottak és erre való tekin­tettel nagy csendőri készültséget bíztak meg a rend fentartásával, de a nagygyűlés minden incidens nélkül folyt le. Peles Dusán dr., volt miniszter ismertette a nagygyűlésen a meg­egyezés politikájának alapelveit. A radikálisok azért voltak ellene a Davidovics-féle megegyezésnek, mert az föderalisztikus jellegű volt. Most azért tudtak megegyezni Radiccsal, mert ő a radikálispárt politikájának vezető eszméit ma­gáévé tette. — Radies most már nem tud meghátrálni — mondotta Peles dr.— mert parasztjai belátták, hogy csak államalkotó politikával lehet célt érni. Végül támadta Peles dr. Pribi­­csevicset, aki nem várja be a megegyezés politikájának ered­ményeit, hanem féktelenül agitál a kormány ellen. Még Radosevics dr. képviselő és Trboljevics dr., a horvátországi radikálispárt elnöke beszólt, majd a nagygyűlés határozati javasla­tot fogadott el, amely bizalmat fejez ki a kormány és a radikális­párt politikája iránt. A független demokrata klub ülése A Pribicsevics-párt parlamenti klubja hétfőn délután ülést tar­tott, amelyen a parlament elé ke­rülő rokkant-törvénnyel foglalkoz­tak. A klub ülésén elhatározták, hogy a rokkanttörvény-javaslat fölött meginduló vitában Popo­­vics Milán fogja kifejteni a párt álláspontját. Nincsics október 28-ikán nyilatkozik a görög-bol­gár kérdésről Dr. Angyelinovics Grigurdemok­rata képviselő interpellációt jegy­zett be Nincsics külügyminisz­terhez a görög-bolgár kérdésben. A külügyminiszter kijelentette, hogy az interpellációra október 28-ikán fogja megadni a választ-A radikális klub ülése A radikális klub hétfőn délután ülést tartott, amelynek napirend­jén az oktatásügyi kérdés szere­pelt. Minthogy Vuhicsevics Velja közoktatásügyi miniszter éppen a királynál volt kihallgatáson, a klub ehelyett Stanks Aridra volt közoktatásügyi miniszternek Rá­­dojevics Ante jelenlegi közieket désügyi miniszter ellen intézet­­támadásaival foglalkozott. Széles vita indult meg, amely azonban határozathozatal nélkül ért véget, mindössze azt határozták el, hogy jelentést kérnek a kormánytól és a klub elnökségétől. Jugoszláv-olasz közlekedésügyi tárgyalások Vasárnap utazott el Velencébe a jugoszláv közlekedésügyi dele­gáció, amely az adriai forgalom kérdését fogja rendezni. A konfe­rencia október 27-én kezdődik és ez alkalommal kerülnek tárgyalásra a magyar és adriai tariféHs kérdé­sek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom