Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-19 / 279. szám

Poštarina piaiénál ■ 4 OLDAL « ÄRA U PWAH BAGS MEGYEI NAPLÓ XXVI évfolyam wA ^ubotica. HÉTFŐ 1925 október 19. 279. szám »*ubotica, HÉTFŐ 1925 október 19. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Russia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lslbach-palota) Pastes miniszterelnök nagy beszéde a megegyezés politikájáról »Akik a megegyezés ellen dolgoznak, be fogják látni, hogy nincs igazuk“ — Sajnálja, hogy nem sikerült a Pribiesevics­­pártot és a horvát parasztpártot összebékiteni — Trifkovics Márko marad a nemzetgyűlés elnöke Beogradból jelentik: A radikális képviselői klub vasárnap délelőtt tiz órakor ülést tartott, amelynek külö­nösebb fontosságot adott az a körül­mény, hogy azon Pasics Nikola mi­niszterelnök is megjelent és ezúttal először nyilatkozott pártja előtt a megegyezés politikájáról. Az ülés megnyitásakor Zsifkovics Ljuba pártelnök tartott beszédet. Mindenekelőtt üdvözölte a betegsé­géből felépült miniszterelnököt, majd rámutatott arra, hogy a megegye­zéses politikától az egész nemzet al­kotó munkát vár és itt az ideje, hogy ez, elsősorban szociális és kul­turális téren, megkezdődjék. — A nemzet — mondotta — most a megegyezés, eredményeit várja és ezért a megegyezéses po­litikáért a radikális-párt tagjainak is vállalniok kell a felelősséget. Bejelentette ezután, hogy Pasics Nikola miniszterelnök kíván be­szélni. Pasics beszéde Általános nagy figyelem melleit szólalt fel a miniszterelnök. — A megegyezést, — mondotta, — távollétemben Írták alá és igy ennek jelentőségét mindeddig nem tudtam a párt tagjai előtt méltatni, most azonban megragadom az al­kalmat, hogy erről beszéljek. A ra­­radikális-párt az állami egyesülés után törvényhozási utón is biztosí­tani akarta, hogy a monarchia és a dinasztia, valamint az önkormány­zat érdekében a horvátok és szer­­bek egyesülését létrehozza. Két évig dolgoztunk és tárgyaltunk az alkotmány elfogadásáról, míg a szkupstina összes pártjai elfogadták a jelenlegi alkotmányt, amely az egyesülés és egység alapját képezi. Amikor a tárgyalások a horvát köz­­társasági parasztpárt vezetői és a radikális-párt közt megkezdődtek. a tárgyalás alapjául kizárólag az alkotmányt tekintették. A horvát köztársasági parasztpárt elfogadta az államegységet, a monarchiát és a dinasztiát és kijelentette, hogy el­ismeri az alkotmányt az egyesülés kezdetétől fogva. Amint a tárgyalá­sok ezen az alapon megindultak, nem volt értelme a harc folytatásá­nak. Sem az életben, sem a politi­kában nem harcolunk azok ellen, akik nem akarnak harcolni. Na­gyon kényes kérdés volt, a radikális pártnak a független demokrata párt­tal való viszonya. Mi a köztársasá­gi parasztpárttal először a meg­egyezésről és a megegyezés alap­jairól tárgyaltunk és a legfontosabb állami relációkat és az állami érde­keket is összhangba hoztuk a meg­egyezés értelmében. Amint ebben a tekintetben megyeztünk, a független demokrata-párt kérdésével foglal­koztunk. Én minden erőmmel arra törekedtem, hogy a felmerült nehéz­ségeket áthidaljuk és kijelentettem, hogy a független demokratákat is magunkhoz kell vonnunk, mert ne­kik is ugyanaz a programjuk, mint nekünk. Sajnos, e tekintetben nem tudtam eredményt elérni, mert Ra­­dicsék kijelentettek, hogy ők Pri­­bicsevicsékkel nem tárgyalnak. Er­re Pribicsevicshez fordultam és oda akartam hatni, hogy az általá­nos állami politika érdekében ők is ugyanazt az álláspontot foglalják el, mint mi és ne okozzanak nehéz­séget abban, hogy részt vegyenek a kormány munkájában. Kifejtettem, hogy a Pribicsevics-párt és Radi­­csék közt fennálló ellenségeskedés csak másodrendű jelentőségű kér­dés és az ellentéteket félre kell ten­ni, azonban ez a törekvésem nem sikerült. így abba a dilemmába kerültem, hogy vagy a megegyezést akarom, amit az állami alapkérdé­sekben sikerült elérnem, vagy a Pribicsevicsékkel addig fentartott koalíciót, amely a megegyezésnek akadálya lett. Ebben a helyzetben az volt az álláspontom, hogy má­­sodrangú kérdés miatt, aminek ab­ban a pillanatban nem volt nagyobb jelentősége, nem szabad a meg­egyezést elmulasztanom, nem sza­bad azt a kezemből kiengedni. Pri­­bicsevics és barátai azt mondták, hogy Radicsék nem fogják betartani a megegyezést, mire én azt vála­szoltam, hogy majd meglátjuk. Bi­­zunk abban, hogy Radicsék egye­nes utón járnak, őszinteségüket munka közben fogjuk meglátni. Ezen az alapon megoldottuk a di­lemmát, amely megoldással a je­lenlegi koalícióhoz jutottunk. Pri­­bicsevicsnek azt tanácsolták bará­tai, hogy a kormányból való kima­radása miatt ne menjen ellenzékbe, amibe azonban Pribicsevics, mint tudjuk, nem ment bele. Mindamel­lett mi hibát követtünk volna el, ha másképpen cselekedtünk volna. Ben­nünket az 'állam és a nép érdekei yezetíek és akik most a megegye­zés ellen dolgoznak, azok^ idővel be fogják látni hogy nincs igazuk. A klubülés ezután a házelnökség kérdésével foglalkozott és úgy hatá­rozott, hogy ismét Trifkovics Mar­kot fogják a szkupstina elnökéül megválasztani. A szlovéniai független demo­kraták csatlakoznak a ra­dikális-párthoz A független demokrata pártnak szombaton megtartott főbizottsági ülése pártbomlásra vezetett, ameny­­nyiben a párt szlovéniai képviselői elhatározták, hogy kiválnak a Pri­­bicsevics-pártból. Zserjavnak, Pif­­konak és csoportjuknak ez az elha­tározása azzal áll összefüggésben, hogy Szlovéniának nincs kormány­­párti képviselője és a szlovén lakos­ság úgy gazdasági, mint politikai té­ren erősen érezte ennek a hátrá­nyát. A választók hangulata bírta tehát rá a fromtváltoztatásra Zserja­­vékat, és hogy választóik körében helyzetüket megszilárditság, hát kénytelenek az ellenzéki politikával szakítani és valószinüleg belépnek a radikális pártba. Ennek eredménye­képpen, hir szerint, Zserjav volt er­dőügyi miniszter a kormány rekon­strukciója alkalmával ismét tárcát fog kapni az uj kabinetben. Radics visszaérkezett Zagrebbe Zágrábból jelentik: Radics István vasárnap reggel Nikics erdŐügyi. mi­niszter kíséretében visszaérkezett Beogradból. A horvát parasztpárt elnöke délelőtt résztvett a zagrebi egyetemi hallgatók Gubec Máté-kö­­rének ünnepélyén, délután pedig Párisból jelentik: A kamara csak október 27-én ül össze, de már na­pok óta nagy élénkség mutatkozik a politikai körökben. A szocialista párt többsége el van határozva, hogy visszalépésre fogja kényszeríteni Painlevét. Erős vita várható nem­csak a marokkói háború miatt, ha­nem a sziriai helyzettel kapcsolat­ban is. A jobboldalon kifogásolják, hogy Painlevé még mindig nem ejtette el Sarrail tábornok sziriai főkormány­zót, akinek a tapintatlan és erősza­kos eljárása idézte elő a druz tá­madást, amely már eddig is nagy vér- és pénzáldozatába került Fran­ciaországnak. Vita várható Caillauxnak Washing­tonban kötött egyezménye miatt is, amelyet sokan terhesnek tartanak. A radikálisok és a szociálisták azt óhajtják, hogy újból Herriot álljon a kormány élére. A radikálispárt vasárnapi nagygyűlésén Herriot be­szédet mondott, amelyben az 1924. május elseiei politikai kartell további politikai megbeszéléseket folytatott pártja vezető tagjaival. Korosec támadása a Radics­párt ellen Korosec Antal dr. a szombatot és a vasárnapot Zagrebben töltötte. Szombaton délelőtt a horvát nép­párt két vezetőjével, Barics és Szirn­­rak volt képviselőkkel tanácskozott, este pedig résztvett a horvát nép­párt konferenciáján, amelyen nagy beszédet tartott és élesen támadta a Radics-pdrtot. — A horvát parasztpárt — mon­dotta — elárulta a horvát népet és feladta a programmját, már tudni sem akar régebben vallott köztársa­sági és föderalista elveiről. Mi nem mondtuk, mint a horvát paraszt­­parasztpárt vezérei hirdették, hogy Gubec Máték leszünk, de dolgoz­tunk, csöndben és szivósan annak a programúinak megvalósításáért, a mellyel a horvát nép elérheti céljait. A Radics-párt vezetői lyukakba búj­tak el, amikor személyi biztonságuk veszélybe került és onnan kellett őket ellörángatni a rendőrségnek. Azt hirdették, hogy a horvát eszmét egyedül ők képviselik. A Radics­­párt cserbehagyta a horvát népet, becsapta a választókat és elárulta azt a programmot, amellyel bekül d­­ték őket a parlamentbe. A továbbiakban Korosec cáfolta hogy a horvát néppárt klerikális párt lenne és megemlítette, hogy a nyugati államokban is vannak olyan pártok, amelyek egyes felekezetek­re támaszkodnak, anélkül azonban, hogy politikai működésűket vallási momentumok irányítanák. Végül éle­sen támadta a parlamentet. fentartása mellett tört lándzsát. Han­goztatta, hogy a választók az egész kartellre szavaztak és bámulattal hallanák, ha e szövetségnek egyik vagy másik eleme saját magának követelné a kartell sikeréből eredő előnyöket. Marokkóban — mondotta tovább — a jogosulatlan támadás után a nemzetközi egyezményeknek megfelelő politikát kell követni. Be­széde végén Herriot határozottan állást foglalt amellett, hogy a nem­zetközi viszályokat döntőbirósági el­járás utján intézzék el, ami szoros összefüggésben áll a biztonság és a leszerelés gondolatával. Felszólí­totta az országot, hogy szabadítsa meg magát önként vállalt áldozattal az adósságok terhétől, amely egyre súlyosabbá teszi a helyzetet. A nagygyűlés politikai bizottsága elfogadta azt a javaslatot, amely felhívja a párt képviselőit, hogy csak olyan kormányt támogassanak, amely szilárdan el van szánva a kartell programmjának erélyes kö­vetésére. Kormányválság fenyegeti Franciaországot A baloldali kartell Herriot miniszterelnöksége mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom