Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-18 / 278. szám

2. oTcTát. BTÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. október 18. sére áll, az újságírók közt pártállás szerint nem fog különbséget tenni és minden fontosabb tanácskozásról in­formálja őket, — hacsak a tárgyalá­sok nem képeznek diplomáciai, vagy katonai titkot. Elmondta Radics, hogy délelőtt hosszasan tárgyalt Seba beogradi csehszlovák követtel. A tanácskozás tárgyáról nem nyilatkozhatik, de úgy látja, hogy a jugoszláv állam érde­keit Csehszlovákia is védelmezi. Ha az SHS. Királyságnak nem volna kül­ügyminisztere. Benes kitünően kép­viselné a jugoszláv érdekeket. A Bácsmegyei Napló munkatársá­nak kérdésére Radics határozottan megcáfolta azt a hirt, hogy Benes Lorarnoból Bcogradba jön. Kijelen­tette, hogy Seba beogradi követ Ra­­kekfce utazik és ott fog találkozni a Locarnoból hazatérő Benessel, mert a csehszlovák külügyminiszternek a választások miatt haladéktalanul Prágába kell mennie. A miniszterek tanácskozásai Szombaton délelőtt tíz órakor Pa­stes miniszterelnök megjelent kabi­netjében és tizenegy órakor fogadta Szubotics Jovánt, a szkupstina alel­­nökét, akivel a parlament megnyitá­sáról tárgyalt. Tritkovics Márkó, a parlament elnöke ugyanis betegsége miatt nem vehet részt a nemzetgyű­lés megnyitásán. Ezután Sztojadino­­vies pénzügyminisztert fogadta a miniszterelnök, aki reszort kérdé­sekről referált, miután a péntek; mi­nisztertanácson nem vehetett részt. A külügyminisztériumban hosszas tanácskozás volt Nincsics külügymi­niszter, Vakicsevics Velja közokta­tásügyi miniszter és Simonovics szociálpolitikai miniszter között. A konferencia tárgyáról nem adtak a nyilvánosság számára felvilágosí­tást. Beavatottak szerint a megbe­szélésen a kormány rekonstrukció­járól esett szó. A radikális és Radics-párt együttes ülése Politikai körökben úgy tudják, hogy hétfőn, vagy kedde^g radiká­lis- és Radics-párti parlamenti klu­bok együttes ülést tartanak, amelyen a két kormánypárt közös taktikájá­ról fognak tárgyalni. A délbánáti képviselők nép­­gyüiést tartanak Vrsacon A délbánáti radikális képviselők vasárnap, október 18-ikán nagy nép­­gyülést tartanak Vrsacon. A gyűlé­sen dr. Sztojadinovics Milán pénz­ügyminiszter és dr. Miletics Szlav­­kó egészségügyi miniszter is részt­­vesz. Srskics Milán lesz a parlament uj elnöke Politikai körökben az uj házelnök személyéről külömböző kombiná­ciók merültek föl. Jovanovics Ljuba mellett újabban fölmerült Trifkovics Márkó és Zsivkovics Ljuba neve is. Az elnöki tisztségre legnagyobb esélye van, beavatottak szerint, Sr­skics Milán törvényegységesitö mi­niszternek. Az elnök személyéről egyébként a radikális klub vasár­napi ülése fog véglegesen határozni. A parlament ülése A parlament ülését délután öt óra­kor nyitotta meg Szubotics Jován dr. alelnök. Az ülésen a képviselők nagyrésze megjelent, a kormány tagjai közül azonban csak néhányan vettek részt Pasics miniszterelnök az ülés közepén jelent meg a te­remben. A megnyitás után Kóbasica Szte- Vó a parlament titkára felolvasta azt a királyi ukázt, amely azoknak az államtitkároknak a kinevezését tartalmazza, akiknek kinevezését a Házzal még nem közölték, majd Szubotics elnök elparentálta a par­­ament szünete alatt elhunyt Driso­­vics Murat és Kosovljanin Mihajló volt radikális képviselőket. Az elnök beszédet a képviselők állva hallgat­ták végig. Ezután külömböző mentelmi be­­. elentések történtek, melyeket Szu­botics elnök a mentelmi bizottság elé utalt. Az ülést hat óra után az elnök bezárta, a következő ülést hétfő délelőtt tiz órára hivta egy­be, melyen a Lukinics Edo volt igaz­­ságügyminiszter ügyében kiküldött bizottság teszi meg. jelentését. Minisztertanács A parlament ülése után a minisz­tertanács ülést tartott, amelynek le­folyásáról azonban a kormány tag­jai nem voltak hajlandók nyilatkoz­ni a sajtó képviselői előtt. Jói in­formált helyről azonban sikerült megtudni, hogy a minisztertanács ülésén a zagrebi Gospodürski Dru­­stvo ügyével foglalkoztak. Hir sze­rint ebben a kérdésben a kormány tagjai között ellentétek merültek fel. Az ülésen végleges döntés nem történt. Radics István látogatása az angol követségen Radics István szombaton délután meglátogatta Cunard angol követet, akivel hosszasan tanácskozott. A követségről a parlamentbe hajtatott Radics, ahol részt vett a horvát pa­rasztpárt kiubülésén. Az angol kö­vetségen tett látogatásáról Radics a sajtó képviselői előtt úgy nyilat­kozott, hogy Cunard angol követtel a Jugoszlávia és a Vat.kán közötti konkordátum - tárgyalásokról be­szélgetett. — Beszélgetésünk során, — mon­dottá Radics — rámutattam arra, hogy mennyire érdekében áll úgy Jugoszláviának, mint a Vatikánnak a konkordátum-tárgyalások gyors és eredményes befejezése. Radics szombaton este Zagrebba utazott, ahol egy-két napig fog tar- 1 tózkodni. A magyar kisebbségek érdekében nem fordul a nagyhatalmakhoz a magyar kormány A magyar kormánykörök nem látják még elérkezettnek az intervenció idejét Budapestről je'enlik: A magyar po­litikai köröket élénken foglalkoztatja az az indítvány, amit ZfaroMjinos jegy­zett be a nemzetgyűlés indltvinyköny­­vébe és amelyben — mint a Bócsmegyei Napló már jelentette — arra szólította fel a magyar kormányt, hogy az utód­államokban élő magyar kisebbségek ér­dekeinek védelme céljából lépjen érintke­zésbe a kisebbségek védelmét a béke­­szerződésekben garantáló nagyhatal­makkal. A nemzetgyűlés nyári szünete alatt, amikor a Népszövetség gróf Apponyi Albertnek az erdéyi magyar telepesek ügyével kapcsolatban a magyar kisebb­ségek védelme érdekében előterjesztett javaslatát elvetette, a demokratikus el­lenzéki p-rtol: már fölterjesztést intéz­tek gróf Bethlen István miniszterelnök­höz, akit arra kértek, szölitsa föl a Géniben időző Walko Lajos külügymi­nisztert az erdé yi magyar kisebbség érdekében való hathatósabb közbelé­pésre. A miniszterelnök kimerilő válasz­levélben fejtette ki álláspontját a Nép­­szövetség határozatával s;embett, meg­állapította, hogy sérelmesnek tartja az erdélyi magyar telepesek ügyében ho­zott donié t, kijelentette azonban, hogy a nagyhatalmakhoz intézendő felhívás do'g.iban csak akkor kivan állást fog­­la’ni, amikor az ellenzéki indítvány konkrét formában a nemzetgyűlés elé kerül. Ennek fej’eínényeképen jegyezte most be a demokratikus blokk neviben Ba­ross János indítványát, amelynek ügyé­ben gróf Bethlen István miniszterelnök­nek és az egységespártnak az állás­pontja még ismeretlen. A kormányhoz íözelilló körökben azonban úgy tudják, hogy a miniszterelnök még nem látja ^’érkezettnek az időt arra, hogy a N pszövetséggel szemben állást fog'al­jon, illető eg, hogy a magyar kisebbsé­gek érdekében a N pszövetség megke­rüli sávéi a kisebbségek jogos érdekeit garantáló nagyhata'maknál keressen vé­delmet. A jugoszláv szakszervezetek parlamentje Egyesítették a szociáldemokrata és független szocialista szakszervezeteket A jugoszláviai szakszervezetek Beo­­gradban három napon át tartott kon­gresszusán hosszú idő után első ízben tanácskoztak együtt a szociá’demokra­­ták és a független szocialisták. Ezt a kongresszust megelőzte a beogradi munkáskamara közgyűlése, továbbá az országos munkáskamarák kongresz­­szusa. A beogradi munkáskamara közgyűlé­se érdekes és viharos lefolyású volt. A közgyűlés mindazokat a független mun­kásszakszervezeteket, amelyek a szo­ciáldemokrata és független szocialista szakszervezetek egyesülését célzó kon­gresszusra nem nevezték be delegátusai­kat, vagyis ezáltal az egyesülés ellen foglaltak állást, kizárták a kamara tag­jai közül. Ennekfolytán ezeknek a szak­szervezeteknek tagjai élvesztik mind­azokat az előnyöket, amelyeket a mun­káskamarai tagság biztosit tagjaiknak és igy a tagok, ha a rtiunkáskama­­rai tagság előnyeit mégis él­vezni akarják, akkor kénytelenek tesz­nek magukat szervezetlen munkásoknak vallani. Az ország szakszervezeteinek kon­gresszusán. amelyet a szociáldemokrata és a független szakszervezetek egyesí­tése érdekében hívtak össze. 108 kikül­dött vett részt, akiknek fele az arnster­dami internacionáléhoz tartozott, mig a másik fele a volt független munkásszak­szervezetek disszidenseinek kiküldődéi­ből állott. A kongresszuson a grafikai munkások zagrebi központi . szervezete nem vett részt. Ennek dacára a beogra­­di grafikai munkásság elküldte a kon­gresszusra delegáltjait, de ezek csak mint vendégek vehettek részt a kon­gresszuson és amikor szóhoz jutottak, az éles támadások pergőtüzét intézték a zagrebi központi vezetőség ellen. Az egyesülést célzó kongresszus ha­tározati javaslatai dr. Topalovics Zsiv­­kó tollából kerültek ki és azok a gazda­sági élet minden kérdésére kiterjedtek. Az egyesült szakszervezeti tanács ve­zetőségébe az amsterdami internacioná­­lé alapján álló szakszervezetek kéthar­mad, a volt független munkásszakszer­vezetek egyharmad arányban kerültek be és igy az amsterdamiak jelentékeny többségben vannak. A kongresszusnak kétségtelenül leg­jelentősebb érdekessége azaz egyhangú­lag elfogadott határozat, amelv kimond­ja, hogy a szakszervezetek az amster­dami internacionáléhoz tartoznak. A kongresszus továbbá elhatározta, hogy mindenki, aki a szakszervezetet pártpo­litika*; célokra akarja kihaszná’ni.. a szakszervezetből kizárandó. Ez a hatá­rozat biztosítja a szakszervezetek teljes poiitikamenességét, úgy, hogy a szak­­szervezeteknek minden más pártállás­beli is lehet tagja, ha az ilbXö munkás vagy alkalmazott. A kongresszus alkalmából a kongres­szuson kivül dr. Topalovics Zsivkó tiz napi idői adott a noviszadi hadilábon álló szervezetek vezetőinek. Brides Vo­­jin volt nemzetgyűlési képviselőnek és Tatics Pavie munkáskamarai titkárnak, hogy az ellentéteket küszöböllek ki. Szó volt, szintén a kongresszuson kívül, ar­ról is, iiogy épp e harcok miatt a novi­szadi munkáskamarát áthelyezik. A sze­­rémségiek Zemunba, a beogradiak Beo­­gradba akarják a kamarát áthelyeztetni. A vajdasági községi orvosok fizetése Nyujdij-alapot létesítened a községi orvosoknak Régi sérelme a Vajdaság terüle­tén működő községi orvosoknak, hogy a tisztviselő törvény megalko­tása idején nem sorozták be őket az állami tisztviselők státusába. A köz­ségi orvosokról mint községi tiszt­tisztviselőkről intézkedik a tiszt­viselői törvény és mint községi tisztviselőket a IX. fizetési osztályba sorozták őket. A községi orvosok ezt a beosztásukat annál sérelme­sebbnek és igazságtalanabbnak tart­ják, mert a Szerbia területén mű­ködő községi orvosok az állami tisztviselőkkel úgy a javadalmazás mint a nyugdíj tekintetében egyenlő bánásmódban részesülnek, ami azt jelenti, hogy a szenhiai községi or­vosok az alacsonyabb fizetési osz­tályokból előléphetnek a magasabba. Ezzel szemben a vajdasági községi orvosok mint községi tisztviselők nem léphetnek elő. , Érthető, hogy a vajdasági közsé­gi orvosok nem tudnak belenyugodni a tisztviselői törvény által megsza­bott beosztásukba és ezért már ré­gebben akciót kezdettek annak ér­dekében, hogy őket is szerbiai kar­társaikkal egyenlő elbánásban ré­szesítsék. Akciójuk eredményekép­pen legutóbb Beográdiban a belügy­minisztériumban ankét volt, melyen Alekszijevics Mita a beogradi kerü­let főispánja, Vlaskalin Milorád a B. B. B. osztályfőnöke Markovics Lázár dr.. vajdasági egészségügyi főnök, Krsztics Vásza velikibccske­­reki alispán, Peírovics Milenko dr. bácskai főorvos is résztvett. Az ankéton foglalkoztak a vajda­sági községi orvosok helyzetével is és megalapították, hogy a vajdasági községi orvosok, a IX. fizetési osz­tály egyes fokozatai vonatkoznak a községi orvosokra is és a IX. fize­tési osztályban lévő öt fokozatban előléphetnek. Az ankét foglalkozott továbbá a vajdasági orvosok nyug­díj-alapjainak kérdésével is. Úgy határoztak, hogy a megyei alispá­nok tervezetet dolgozzanak ki nyug­­dij-alap létesitésére a régi nyugdija szabályzat figyelembevételével. E- szerint a nyugdíjalaphoz hozzájárul a megye, a községek és az orvosok fizetésük arányában. Az ankét határozatai a községi or­vosi körökben megnyugvást keltett, bár még mindig igazságtalannak tartják, hogy nem egyenlő bánás­módban van részük az állami tiszt­viselőkkel. De az ankét arra volt te­kintettel, hogy a községi orvosokat a községek fizetik és igy a községek költségvetését erősen megterhelnék, ha az állami tisztviselőkkel egyenlő előléptetési rendszert biztosítanának számukra. Félő ugyanis, hogy eib­­ben az esetben az 5000-nél kevesebb lélekkel bíró községek nem tarthat­nának orvosokat, miután az csak 5000-nél több lelket számláló köz­ségeknek kötelező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom