Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-28 / 260. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 28. — Nincsennek zsidók és nincsenek görögök. Nincsenek rabszolgák Ss nincsenek szabademberek! — Én most — mondotta Dandu•and — Pál apostolhoz hasonlóan »zt kiáltom Önöknek: el fog jönni \z a nap, midőn felekezeti és faji tülönbség nélkül megáilapithatjuk íz emberiség szine előtt: — Nincsenek győzők és nincsenek legyőzötlek! Nincsenek elnyo Holtak és nincsenek zsarnokok, meri ti mindnyájan egyenlők vagytok az 'gazságban és a békében! Az elnök ezután a 21 napig tartó hatodik népszövetségi közgyűlést befejezettnek nyilvánította. A Kludski cirkusz erdélyi viszontagságai Nem kapnak játékengedélyt — Elhullottak az idomított állatok A híres Kludsky cirkusz, amely legutóbb a Vajdaságban is tartott előadásokat, Jugoszláviából Románia felé vette útját. Küiönvonatok szállították a hatalmas á latseregletet Aradra, ahoi kínos megiepesés érte a cirkuszigazgatóságot. A hatóságok nem respektálták a miniszter játékengedélyét és uj játékengedély váltására kötelezték a direkciót. Majdnem egy hétig húzódott,az uj engedély kiadása, amely idő alatt az óriási cirkusz napi rezsije kétszázötvenezer leit tett ki. Innen Nagyváradra ment a cirkusz, de a rossz közlekedési viszonyok miatt napokig vesztegeltek a közbeeső kis állomások mellékvágányain. Az élelmezést csak nagy nehézségek árán sikerült ellátni és több értékes idomított állat megdöglött a zárt vagonokban. Temesváron oiy rossz kocsikba vagonirozták az elefántokat, amelyeknek a padozata beszakadt az állatok súlya alatt és az egyik elefánt a lábát törte. Az igazgató, az újságíróknak tett kijelentése szerint, másfélmillió leit fizetett rá eddig romániai turnéjára. Miért kellett meghalnia Gárdos Fridának? Az oroszok nem engedték ki, a németek nem engedték be A szerencsétlen Gárdos Frida szovjétoroszcrszági tragédiájáról már beszámolt a Bácsmcgyei Napló. Most Becsből újabb megrenditő adalokat jelentenek. Eszerint Szabadosáé Gárdos Fridát 1925 február 15-én fogták el Moszkvában kémkedés gyanúja miatt és röviddel azutan ki is végezték. Mint már megírtuk, ezzel egyidőben férjét, dr. Szabados Árpádot deportálták. A bécsi szovjetkövetség tudvalevőleg cáfolja a kivégzésről szóló híreket, azonban ez a cáfolat teljesen értéktelen. A szovjet hatóságai közel félév óta misztikus ködbe v.onják ennek a szomorú ügynek a részleteit és több mint féléve nem sikerült a szerencsétlen családnak a iegszomorubb kutatás dacára sem bizonyosságot szereznie arról: hogy él-e, avagy meghalt a szerencsétlen Gárdos Frida. Becsből egyébként közvetítő utjén kérdést intéztek az ügyben a berlini szovjelkövetség egyik vezetőjéhez is, aki megerősítette Girdos Frida kivégzéséről szóló hirt. Ezzel egyidejűleg azonban jelezték a szovjetkövetség részéről azt is, hogy nem lesz tanácsos bolygatni a szerencsétlen magyar emigráns asszony sorsát, mert ennek feszegetése deportált férjének helyzetére lehet igen súlyos, sőt végzetes hatással. Az európai diplomácia feladata lesz a relytélyes ügyre világosságot deríteni. Igen tragikusak azok a körülmények, amelyek a fiatal asszony halálát megelőzték. Ő is férjével együtt tudvcleyöleg az orosz külügyi népbiztosság siffre-osztályában dolgozott Moszkvában A szovjet törvényei szerint, ha a siffreosztály hivatalnokai k&lfcldre akarnak utazni, ki kel! lépniők a szolgálatból és ez után is csak az esetben utazhatnak, ha utazásuk előtt három év el telt azóta, hogy a siffre-ojztály szolgálatából kiléptek. Szabados Árpádné Oroszországba érkezése után rövidesen belátta, hogy ebben az országban egészen mások az állapotok, mint ahogyan azt ő elképzelte. Rövidesen elhatározta tehát, hogy elhagyja a szovjetköztársaságot és Európa valamelyik fővárosába utazik. Ebből a célból ki is lépett a shiffreosztály szolgálatából és nekilátott, hogy beutazási engedélyt szerezzen Ausztriába vagy Németországba. Azonban sem az osztrák, sem a német hatóságok nem akartak Szabados Arpádnénak beutazási engedélyt adni és igy a szerencsétlen asszony nem tudott megszabadulni abból a kelepcéből, amelybe nagy sze. reime miatt önként követte férjét. eszközeivel ugyanezt akaria elérni. Malagarszki Albe polgármester megköszönte a meleg üdvözlést és kijelentette, hogy az evangélikus egyház minden jogos kérése meghallgatásra talál Szubotica város hatóságiinál. Színik Gyula, a bácsi evangélikus egyházmegye felügyelője üdvözli a szuboticai evangélikus egyházat -s a íelekezetek közti békés egyetértés további fenntartását kívánta. Bonyodalom Radics István genfi beszéde körül Négy miniszter visszatért Beogradba Beogradbóljelentik: A Nyegus-ünnepélyen résztvett miniszterek közül vasárnap visszaérkeztek Beogradba Trijunovics vallásügyi, Színi dieovcs pénzügyi, Vukicsevics közlekedésügyi és dr. Niksics erdőügyi miniszterek. Hazatérőben Tivat községben a miniszterek konferenciát tartanak, ahol a politikai helyzetet beszélték meg. A miniszterek közül még távol van a fővárostól Gyuri'ács Markó igazságügyminiszter a miniszterelnök helyettese, Trijunovics Dusán hadügyminiszter és Radics Pavle agrárminiszter, akik a királyi párt elkísérik dalmáciai útjára. A politikai életben teljes csönd állt be. A leginkább vitatott kérdés: mit mondott Radics István Genfben a macedónokról. Radics beszédének hiteles szövegét már megszerezte a kü ílgvnunisztrrium snjtóos'táiya, amelyből valóban kitűnik, \ hogy Radics a macedónokról megtette a lapban közölt kijelentést, de nem olyan formában, ahogy nyilvánosságra került. Jovanovics Vasza radikális kép- j viselő, a külügyi bizottság tagja; B csben nyilatkozott Radics genfi b ' izédéről. Kijelentette, hogy ebben | az ügyben interpellációt nyújt be a! parlamenthez s felvilágosítást kér a j küiügy minisztertől. A szuboticai evangélikusok ünnepe A templom huszonötéves fennállását ünnepelték meg A hatóságok képviselői is megjelentok az ünnepélyen Nagy ünnepe volt vasárnap a szubotícai evangélikus egyháznak: a templom fennállásának huszonötéves jubileumát ünnepelték meg impozáns keretek között. A jubileumi ünnepség első része, amelyen Szubotica társadalmának minden rétege vallási és nemzetiségi külömbség nélkül képviseltette magát, vasárnap délelőtt a templomban zajlott le. Istentisztelet Már a kora délelőtti: órákban gyülekeztek a hívek a templom előtt és fél tízre, amikor kezdetét vette az ünnepi istentisztelet, zsúfolásig megteltek a barna padsorok. A felvirágozott templomban több száz ember szorongott. Az első padsorokban. az oltár közelében a világi és egyházi hatóságok reprezentánsai foglaltak helyet és a bácskai evangélikus egyházak napjai. A közének után Bemer Gusztáv Adolf budiszavai lelkész tartott szerbnyelvü beszédet, amelyet a hívok áhítattal hallgattak végig. Rövid orgonajáték után Szántó Róbert szuboticai evangélikus lelkész lépett a szószékre. Emelkedett szellemű beszédében ecsetelte azokat a küzdelmeket, amelyeket harminc évvel ezelőtt folytatott a kisded szuboticai egyház papja, aki fáradtságot nem ismerő kitartással megteremtette, szinte a semmiből, a mai templomot. Ez a jubileum egyúttal az ő ünnepe is. Gyönyörű szavakkal illusztrálta az egyház hivatását, amely — úgymond — a lelkek. Jézus intemacioná'léját akarja megteremteni a földön. A szivbemarkoló beszéd ideje alatt szem nem maradt szárazon. Ezután a férfikar Kovács Kornél karnagy vezetésével elénekelte az »Isten a mf oltárunk« cimü egyházi dalt. Wack Péter főesperes, járeki lelkész németnyelvű ünnepi beszédet tartott, maid. a közének végeztével, néhai Lelbach János egyházi felügyelő márvánvtáblájáriak leleplezése következett. Szántó Róbert meleg szavakkal méltatta az elhunyt érdemeit, aki támasza és oszlopa volt áz evangélikus egyháznak, A leleplező beszéd végeztével Korossy Emil nyugalmazott lelkész mély érzésű beszéd keretében megáldotta a gyülekezetét. Istentisztelet után délelőtt fél tizenkét órakor dlszközggülés volt a tanácsteremben, amelyen megjelentek a városi és a katonai hatóságok is. A katonai hatóságot Damjanovics tábornok képviselte, a város részéről Malasurszki Albe polgármester jelent meg. Lelbach Gyula felügyelő, világi elnök nyitotta meg az ülést, maid Szántó Róbert emelkedett szólásra, aki felolvasta az üdvözlő táviratokat Verbászról Wagner Adolf esperes. Beogradból a görögkeleti egyházközség és az ország más egyházközségei küldtek üdvözlő táviratokat. Sóváry Zoltán felügyelő ékes beszédben méltatta az ünnep jelentőségét, majd a hatásos beszéd végeztével leleplezte Korossy Emil. Irányi István, dr. Novak József. Lelbach János és Korossy Emilnó képeit. Szántó Róbert zárszavával ért véget a díszközgyűlés. Bankett' Délután két órakor ültek asztal- j hoz a Nemzeti-szálló éttermében az j ünnepély résztvevői. Az Ízléses, i százhúsz terítékes banketten megjelentek a szuboticai egyházak kép-; viselői, a bácskai evangélikus egy-! házak papjai1 és a szuboticai tóté-1 kony egyesületek kiküldöttei. Elsőnek Szántó Róbert emeike-; dett szólásra, aki szerb nyelvű köszöntőt mondott a királyra. A beszédet a jelenvoltak áliva hallgatták végig. Utána Gacdicke Ervin bankigazgató a városi hatóság képviselőjét, Malagurszki Albe polgármestert köszöntötte. Beszédében kiemelte. hogy polgármesteri működése a városban a rendet és a békét igyekszik megvalósítani s támo- j gatást kért a szuboticai evangélikus j egyház számára, amely a maga kö- j rében s a maga körében s a maga Törley Bálint mint a református egyház kiküldöttje a reformátusok üdvözlete: tolmácsolja. Emlékeztet arra. hogy másfél évtized előtt, amikor a szuboticai görögkeleti temvlomot renoválás után újra felszentelték, együtt ünnepeltek s a görögkeleti hívők örömében testvéri érzéssel vett részt az egész város. Azóta nem volt alkalom, hogy a felekezetek együtt jelenjenek meg egy ünnep.Sygén. Annak a reményének ad kifejezést, rogy a mostam jubiláns ünnepségek is elősegítik a faji, vallási és nemzeti küiömbségeken tulemclkedő testvéri megértést. Protics ' Márkó nagyhatású, tapssal gyakran megszakított beszédében rámutat arra, hogy a görögkeleti és protestáns egyházak nemcsak Krisztus szolgálatában testvérek, hanem testvérek a türelemben és a megértésben. A szerb egyház üdvözletét és szerencsekivánatait tolmácsolja. Szántó Róbert költői, meleg szavakban adózik az ünnepségen jelen lévő Korossy Emilnek és nejének. Korossy Emil munkája — mondta Szántó Róbert — és lelkesedése teremtette meg huszonöt év előtt a templomot. Az évek sulva és a vámért csapások talán megtörték Korossy Emil testi1 erejét, de hite, lelki ereje még ma is példaadó vezetője az egynázhak. Sóváry Zoltán arra mutat rá. hogy ebben a korban, amelyben az emberiség fosztja meg ideáljaitól, kétszeresen szükséges, hogy az emberi ideálok őrzői, az egyházak, összefogva, együttes erővel védekezzenek és védelmezzék az ember nragasabbrendüséget. Színik Gyula a szuboticai evangélikus nőegyletet, annak elnöknőit-, Korossy Emtínét és Szántó Róbertnét és a jelenlévő hölgyeket köszönti. Komád torzsai lelkész Lelbach Gyulát, a szuboticai egyházközség világi vezetőiét köszönti, mint aki lelkében az ősök örökségét megőrizte, magáévá tette, s mint aki áldozatkészségében példát ad. Kovdcsy Sándor szuboticai református lelkész nagy tetszéssel fogadott beszédében azt a kívánságot hangoztatja, hogy a megértés, a testvéri együttműködés, a szeretet ne csak az oltanál és az ünnepi fehér asztalnál valósuljon meg. hanem váljék teljessé az életben is. ■ A szebbnél-szebb beszédek so-; rát Szántó Róbert zárta be. aki megemlékezik Színik Gyula egyházmegyei felügyelő működéséről s a jubileumi ünnepség három, csöndben működő hőséről, dr. Novák Józsefről, Lehner Jánosról, aki 25 év óta részben felügyelője, részben gondnoka a szuboticai egyháznak s Zvatigi Dezsőről, aki negyedszázaddal ezelőtt maga járt városról-városra, hogy a templomépités anyagi alapjait megteremtse. ■ A lelkes ünnep késő délutánig tartott. Hétfőn délelőtt nyolc órakor lelkészértekezlet lesz. délután hat órakor vallásos est a templomban. Útlevél Ügyekben díjtalan fé’viláffósitást ad és útlevelek konzulátust iáttamczáaat legs-yoraabbnn és legolcsóbban Bftmch' * Emil Közvetítő irodája Bicska Topóién vég2i. — Vidé’-í megbízások posta utján nonyolittatnak le. 8220
