Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-09 / 241. szám

2. oTcfal,

BÄCSWErCxTET TVÄFLO

T^D. szeptember 9.

Műkő Izidor dr. lett

a suboticaí zsidókórház elnöke

Fóliák Lajos emlékének megörökítése

Kedden délelőtt tartotta meg a szuboticai Singer Bernát szeretetház egyesület ez évi rendes közgyűlését. Pollák Lajos halála óta, a kinek agilitása úgyszólván megteremtette a kórházat, most először gyűltek össze a kórházat fentartó Szeretetház-egyesület tagjai, hogy e fontos közegészségügyi intézmény további sorsáról tanácskozzanak. A mai közgyűlés Pollák Lajos életére és működésére vonatkozó kegyeletes megemlékezés jegyében folyt le. A közgyűlés elhatározta, hogy minden évben, április 14-ikén, Pollák Lajos halála napján gyászünnepélyt tart S az elhunytra való emlékezésül reliefjét a kórház épület falán elhelyezik.

Az előterjesztett zárószámadások 'Szerint a kórházban ápolt betegek 75 százaléka ingyenes beteg s az ápolási napoknak majdnem 80 százaléka az ingyenes betegekre esik. A kórház szükségleteit tagdijakból s jótékony adományokból födözi. Az ingyenes és fizető’ betegek közt sem orvosi ellátás, sem élelmezés tekintetében nincs semmi külömbség, a minthogy beteg és beteg közt sem vallás, sem nemzetiségi szempontok szerint sem tesznek kiüömbséget. Minthogy a múlt évben is több mint •100 beteg nyerte vissza a kórházban egészségét, a Singer Bemát szeretetház egyesület méltó a jószívű emberek legteljesebb támogatására.

A közgyűlés oly értelemben módosította az alapszabályokat, hogy a jövőben minden tiz egyesületi tag arányában egy közgyűlési kiküldöttet választ a nagygyűlés, amely csak három évenként ül össze s az egyesület ügyeit az ugyancsak három évre megválasztott elnökség, választmány & közgyűlés intézi.

Az alapszabályok módosítása után a választásokat ejtették meg. Egyhangúlag megválasztották a Szeretetház-egyesület elnökévé dr. Milkó Izidort, társelnökökké: Ernszt Bernátot (Noviszad), dr. Kassowitz Ármint (Noviszad), Fischer Félikszet (Velikikikinda). Ügyvezető elnökké: özvegy Pollák Lajosnét. Alelnökökké: Frankl Lajost, dr. Fenyves Ferencet, Schwimmer Bélát. Elnöki tanácstagokká: dr. Sattler Mátyást (Noviszad), Kauifmann Emilt (Bród). dr. Littmann Zsigmondot, Glied Vilmost, Lőwy Ferencet, Schréger Lajost, dr. Boschán Samut, Hartmann Józsefet, Komor Gézát, Léhner Aladárt, Schweiger Hennannt (Szenta.)

Noviszadról jelentik: Kedden délután hat órakor szállították be a noviszadi ügyészség fogházába erősen megláncolva a titeli gyilkosság tettesét, Saskov Vaszilje kaukázusi születésű harminc éves orosz kapitányt. A gyilkos orosz menekült vallomása alapján most már tisztán áll a hatóságok előtt, hogy miképpen folyt le a borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság.

Hétfőn hajnalban Mersch András titeli tűzoltó jelentette a csendőrségnek, hogy a szerb templom közelében az uccán egy férfi hullája fekszik, amelynek a feje teljesen össze van roncsolva. A hullában felismerték Ibrisics Ivót, a Perkovacvendéglő főpineórét. A gyilkosság színhelyére azonnal kiszállt a csendőrség, valamint Nikolics Szima főbíró-helyettes. Csikosevics Stevo rendőrbiztos, Baji János dr. járásbiró, Szuvajdzsics Csedomir dr. járásor'vos és Szegő Géza dr. kerületi or-Hivatalbói tagjai lettek az elnöki tanácsnak a Savez mindenkori elnöke. továbbá Lőwenthal Henrik, dr. 1 örök Béla igazgató főorvos, dr. Bán Lajos ügyész, dr. Klein Adolf hitközségi elnök és dr. Gerson József főrabbit, ezután megválasztották közfelkiáltással a többi funkcionáriust Is,

Dr, Milkó Izidort, az újonnan megválasztott elnököt tizenkéttagu küldöttség hívta meg a közgyűlésbe, ahol lelkes éljenzés fogadta.

Az újonnan megválasztott elnökök tartalmas székfoglalója után elfogadták a jövő évre szóló költségvetést, ami után a közgyűlés befejeződött.

vos. Még az éjszaka folyamán kihallgatták a közelben lakó Vukov Andriját, aki elmondotta, hogy éjszaka egy prakor az uccáról zajt és segélykiáltásokat hallott, mire kinézett az ablakon és látta, hogy magas, fehér orosz tányérsapkát lovaglónadrágot és csizmát viselő ember fut el háza előtt. A személyleirás alapján a csendőrség azonnal Saskovra gyanakodott, akit őrizetbe vettek és szembesítettek Vukovval, aki felismerte benne a menekülő férfit.

Hasonlóképpen vallottak a környéken lakó Parabucski György görögkeleti lelkész, Cvetics Vidoszláv tanár. ifj. Merkovac Ferenc vendéglős, Mersch András tűzoltó, Pálfi Vera háztartási alkalmazott és Köpések Emil is, akiket még az éjszaka folyamán kihallgattak. Kopcsek elmondta vallomásában, hogy Saskovval lakott március óta, havi százötven dinár lakbért fizetett azonban

Beismerő vallomást tett a gyilkos orosz meneküli

A titeli főpincér gyilkosa nyomorával mentegetőzik

Tere-fere

Calombus Kristóf babérja, Colombus Kristóf babérját erősen tépdesik maguk az amerikaiak is. kiknek hazát adott s most hozzájuk csatlakoznak a spanyolok. kik nemzeti hiúságból el akarják vitatni dicsőségét. Coiombus föl fedezte Amerikát A spanyolok pedig fölfedezik. hogy Coiombus vagy nem volt genovai olasz és nagy spanyol volt. vagy pedig egyáltalán nem ő fedezte föl Amerikát.

A vita attól fogva vet nagyobb hullámokat. hogy Pontevedrában néhány Colornbusra vonatkozó adatra bukkantak. Azóta nem csak tudományos téren folyik a harc. hanem a spanyol büszkeség nemzeti kérdést csinál belőle. Egy tudományos akadémiáink több ezer arany jutalmat tűzött annak, aki kimutató Coiombus Kristóf spanyol voltát

fis már nyilvánosan is hirdetik ünnepi gyűléseken, tudományos társulatokban, hogv a különböző szobrokról és emiékoszkspokról el kell tüntetni azokat a felírásokat. melyek szerint Colomb.us Kristóf genovai és olasz s ezt kell helyükbe iktatni:

— Colon — spanyol.

Újabban két vitairat jelent meg erről a kérdésről. Az olaszok is erősen hadakoznak. Megállapítják hogv Colon nevű spanyol élhetett amint Franciaországban is akadtak Colomb nevű emberek, de egyikőjük sem azonos a genovai takácscsal. aki az ttj világrészt megtalálta.

A legfőbb érv. melyet a spanyolok kürtőinek világgá, ez:

— Ismeretes, hogv 1492 október í?-pii azt a földdarabot, melyet először érintett Coiombus Kristóf San Salvadornak nevezte. Mindeddig a Megváltóra gondoltak. Jézus Krisztusra: de a spanyolok taeadiák. hogv a Megváltót nyelvükön San Salvadornak mevezik, viszont Pontevedrában volt cgv szentélv melvet a tizenötödik században San Salvadornak neveztek Semmi sem természetesebb.

minthogy az uj föld felfedezője, mikor célhoz ért a szentély nevét adta annak a földnek, melyet fölfedezett.

*

Az Everest állatvilága. A Mont Everestet nem sikerült nfegmászniok az rigótoknak. de a bátor turisták annvi tudományos zsákmányt hoztak a havas ormokról, hogy az már is fölér egy UadaJlal. Az anyagot most dolgozták föl s a tudományos akadémia bő beszámolóban közli, milyen állatok élnek abban a magasságban, melyet eddig emberi láb nem taposott.

Ezek az állatok állandóan küszködnek az időjárás viszontagságaival főkép a szelekkel. Olvan orkánok dühöngetiek itt. melyek a kőszirteket is kicsavarják, A hideg elled leginkább van védve egy rágcsáló melyet Jaknak neveznek. Ennek a vállára gvauias bunda borul, hasát finom p’heszőrök védelmezik, úgy hogy az állat azt a kénét nyújtja, mintha lábáig érő kötémvben iáma Nyakát sörény övedzi, farka oly vastag és sürü, hogv szélfogónak lkasználja. Ha dühöng a szélvihar mindig eléje feszül a lapockái ával.

A madarakat kevésbbé oltalmazza a természet. Néhány madár szilárd és kényelmes majdnem örök fészket készít magának, kőből, azon a ponton pedig, hol a förgeteg leginkább tépázhatná kis •ziViáka-t hengerit eléje. A többi bohém töldszinén lakó madár könnyelműért építkezik. de ezek valóságos sziklavárakat emelnek kicsinyeiknek.

Legtöbbet szenvednek a pillangók, de azért lépten-nvornon találkozni velük. A szál rohamokkal szemben ugv védekeznek hogy a sziklákhoz lapulnak.

Nehéz az élelmezés problémája is. Majdnem minden állatnak járatokat kell válni a hóba lefelé kell ásni. hogy megtalálja élelmét a füvet vagy a rovarokat.

De a legkülönösebb az hogv 1?00 méter magasságban, a jég és hó birodalmában. hol már semmiféle nincs, pókokra bukkantak.

— Ezek a Dókák — mondja egyik tudós — valódi kommunista társadalmat létesítettek. Távol mindentől és rnindenkitül egvütt élnek, gvorsan szaporodnak és minthogy nem találnak egyéb élelmet — egymást eszik meg.

Szóval ebben a tekintetben is kommunistáit.

*

Mexikói szerelem. Furcsa históriát olvasunk, mely Mexikóban történt meg.

Inez Vargas kisasszony belebolonduit egy fiatalemberbe. Isidore Covarubiasba és egy napon közölte szüleivel, hogy azonnal férjhez akar menni.

A szülök azt vetették ellenébe, hogy méz csak tizenhat éves. várjon. De a szerelmesek nem így gondolkoztak s Inez, miután találkozott kedvesével ultimátumszerűén közölte szüleivel, hogy ha azonnal nem egyezitek bele a házasságba. tiz perc múlva leveti magát a negyedik emelet erkélyéről.

A spanyol kisasszony nem sokat teketóriázott. Szólt és eltűnt. Apja hiába szaladt utána, az ajtót zárva találta és mikor rázta kilincsét, a lány kikiáltott:

— Tiz percnyi időtök van.

Szegény apa kétségbeesésében a haját tépte. Az anya is. Nem lehetett a lánnyal alkudozni, gvorsan kellett határozni hozv szerencsétlenség n» történjék. Azonnal telefonoztak a tűzoltókhoz, pár szóval megmagyarázva a helyzetet A tűzoltók pár perc múlva rivalgó kürtökkel létrákkal kivonultak, hocv mielőtt »az ultimátum lejárna» mentőoonwákat feszítsenek a nezvediik emeleti ablakai előtt hol a rettenetes leányzó lakik.

. Erre az áná feszitővassal az ajtónak vetette magát:

— Nvisd ki azonnal — ordított.

— Nem nyitom ki — ordított vissza Inez.

T nun már tömeg várakozott bámulva a tűzoltók lázas munkáiét. A tiz nere lepergett. Inez fölmászott az erkélvre és míg apia ráncigálta a kilincset ás feszitette a zárat, levetette magát a

már két havi lakbérrel tartozott és a gyilkosság előtti na non összecsomagolta holmiját, mintha el akarna utazni. A gyilkosság éjszakáján fél három óra tájban hallotta, hogy Saskov hazajött és szobájában sietve kimosta az ingót, majd lefeküdt, de csakhamar érte jöttek a csendőrök.

Maga Saskov Vaszilje elinte tagadott, rövid vallatás után azonban beismerő vallomást tett, amelyben többek közt a következőket adta elő:

— Orosz menekült másodosztályú kapitány vagyok. Nem volt semmi pénzem és nem találtam lehetőséget arra, hogy magamat fenntartsam.ludtam, hogy Ibrisics Ivónál sok pénz van mindig, ezért elhatároztam, hogy éjjel megvárom, megölöm és elrabolom tőle a pénzt. Tisztában mindennel, nyugodtan és megfontoltan határoztam el a gyilkosságot. I'brisicset a kocsma előtt vártam meg és amikor a kapun kijött, anélkül, hogy egy szót szóltam volna neki, a nálam levő kis kézibaltával két-hávom csapást mértem rá, majd a földre tepertőm. Ibrisics azonban felugro<tt és jajveszékelve futni kezdett. Attól féltem, hogyha életben marad, feljelent és ezért utána szaladtam és még néhány ütést mértem a fejére. Ekkor összeesett és jajveszékelése megszűnt. Most már féltem attól, hogy a zajra valaki figyelmes lett és meglátnak, ezért már néni volt időm ahhoz, hogy. pénzét elvegyem, hanem futásnak eredtem. A baltát a Tiszába dobtam, ugyanott megmostam a véres kezeimet is, majd hazamentem és hogy a bűnjeleket eltüntessem, kimostam a vérfoltos ingemet. Ezután jött értem a csendőrség.

Kedden este Glumac Bogdan noviszadi vizsgálóbíró-helyettes és dr. Pavlovics Braniszláv államügyész is kihallgatták a gyilkos orosz emigránst, aki előttük is hasonlóan vallott.

mélységbe. A ponyvába pottyant Hajaszála se görbült meg.

Anyja az öngyilkossági kísérlet hatása alatt beadta a derekát, hozzájárult a házassághoz. Ugv tetszett, hogy minden jóra fordul. De Isidore, a leány kedvese, ki a tömegben állott, közben meggondolta magát. Fázott attól a gondolattól hogv nőül vegven ilyen kardos leányt — és faképnél hagyta öt *

Drága as angol helyesírás l Egy

század óta minden nép kebelében mutatkoznak oly mozgalmak, hogy lehetőleg úgy írjunk, ahogy beszélünk. Ennek az elméletnek sok védelmezője akad. de sok ellenzője is. Mind a két szempontnak megvan a maga jogosultsága. Az első: gyakorlatias, közeiiti a beszédet az Íráshoz, a második viszont: tudományos, megőrzi a szavak történetét, ősi érteimét pár betű alakjában, melyet a szapora hétköznapi beszéd már ki sem ejt

Egv nép beszéde sem esik oly távol az Írástól, mint az angolé. Érthető tehát, hogv ott legnagyobb hullámokat ver ez a mozgatom, melynek zászlóvivője Levin doktor »az ésszerű helyesírás apostola«.

Érdekében sok előadást tart. röpdratokat ad ki. cikkeket ír. Utóbb ew statisztikát állított össze, hogy bebizonyítsa müven esztelenség ragaszkodni a múlt hagyományaihoz.

— A rengeteg réldányszámban megjelenő angol világlapok — érvel Levin dot-tor — minden áldott nap millió és millió betűt nyomtatnak le teliesen céltalanul és fölöslegesen. Eevetlen angol napilap, egveti or esztendőben 4.5 millió betűt közöl melyet olvasói nem ejtenek ki. Mindez fényűzés, idő- és nénzeazarlás. mely az államnak évente kétszáz mill’ó fontsterlinsriébe kerül.

A régi helvesi>és védelmezői ezek "tán sem hajlandók lemondani a hagyományról.

Ragaszkodnak hozzá. Mindenesetre drága passzió.

K. D,