Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-05 / 237. szám

6. oldal BACSMEGVET NAPLÓ 1925 szeptember 5. Aki gépfegyvereket és fogpiszkálókat gyűjt Klepiomániás vádlott a szegedi törvényszék előtt Szegedről jelentik: A szegedi tör­vényszék pénteken délelőtt igen érdekes ügyben hozott megszüntető határozatot. Két esztendővel ezelőtt, 1923. szeptem­berében általános feltűnést keltett az a hir, hogy Szegeden a Róka-ulcában nagyszabású bűnszövetkezet nyomára akadt a rendőrség. A bűnügy középpontjában Szekeres Ferenc vasutas á'lott, akinek lakásán házkutatást tartottak a detektívek. A padláson rendkívül sok hadianyag, gép­fegyver, Mannlicher, orosz lőfegyver, pisztoly, lángszóró, továbbá 26 tő tény­­láda tele tölténnyel, ezenkívül rengeteg cipő, kulacs, csésze, szappan, vasdarab, kézigránát, jelzőlámpa stb. volt felhal­mozva. A nyomozó hatóságok vizsgálata alapján megállapították, hogy Szekeres Ferenc ezeket a tárgyakat a vasúton lopkodta össze. Az ügyészség vádiratot nyújtott be Szekeres ellen, lopással, hivatali sik­kasztással és orgazdasággal vádolta meg a vasutast. Ebben az ügyben a szegedi törvényszék másfélévvel ezelőtt tartott tárgyalást s ekkor Szekeres azt adta elő, hogy ezt a sok fegyvert és egyéb tárgyakat kóros gyüjtöszenvedélyének ellenáühatat’an kényszerhatása alatt tar­totta magánál, azokkal semmiféle célja nem volt fegyveres felkelés szervezésére. A tárgyaláson a védő indítványára elrendelték Szekeres elmebeli állapotá­nak megfigyelését és a törvényszék helyt is adott az inditványnak. Az elmeszakértők megállapították, hogy Szekeres Ferenc tényleg átöröklött kó­ros gyűjtési szenvedélyben szenved s gyűjtési szenvedélyében a legku önbö­­zőbb értéktelen tárgyakat, elhasznált fogpiszkálóka t, ceruzavégeket szed össze. Á törvényszék a főtárgy dáson a szakértői véiemények felolvasása után úgy határozott, hogy megszünteti az eljárást Szekeres ellen. A noviszádi tőzsde Noviszádon közraktárakat akar létesíteni Érdekes elvi kérdések a tőzsdetanács előtt A noviszádi termény- és. értéktőzsde titkári hivatala Noviszádon közraktá­rak építésének tervével foglalkozik. Már 1907-ben komolyan meg akarták kezdeni a közraktár építését, a város törvény­­hatósága is foglalkozott a terwe?J amely akkor pénzhiány miatt nem való­­snlhaott meg.. Dr. Petrovics Bránkó tőzsdei főtit­kár a közraktárak kérdését ismét napi­rendre hozta, expozén dolgozik, amely szerint a tőzsde lenne hivatva ezeket a közraktárakat megvalósítani. Az expo­zé hamarosan elkészül és a tőzsdeta­nács egyik ^legközelebb! ülése elé ke­rti!. A noviszádi tőzsdetanács a nyári szünet utáni első rendes teljes ülését szeptember 5-én. szombaton délelőtt fél 11 órakor tartja dr. Dnngyerszky Gedeon elnökletével, amelynek napi­rendjén a szokásos jelentések és folyó ügyeken kívül néhány olyan tárgy is szerepe", amelyben az igazgatóságnak elvi jelentőségű határozatot kell hoz­nia. Az egyik noviszádi terménykereske­dő cég indítványt terjesztett a tőzsde­tanács elé, mely szerint az döntse el, hegy me'y napon köteles a vevő disz­ponálni akkor, ha az árut augusztusi szállításra vásárolta, de úgy. hogy a terminus a »Vevő választására« van bíz­va, továbbá mely napot kell ilye;] eset­ben úgynevezett »Sticliiag«-nak tekin­teni, mert a tőzsdei szokványok sze­rint, ha másirányu kikötés nincs, ak­kor az eladó öt nappal a teljesítési nap előtt köteles a vevőt felszólítani, hogy az- áru felett diszponáljon. Ugyanez a terménykereskedő cég megkereste a tőzsdetanácsot, hogy ad­ja meg a tőzsdei szokványok 35. para­grafusának helyes értelmezését. Ez a szakasz ugyanis azokról a szállítások­ról intézkedik, amikor az áru két vagy több havi szállításra vétetett meg. A celjei Prvi gradski mlin azt akarja eldöntetni, hogy lehet-e az árut külföl­dön és ha igen, milyen esetekben ki­fogásolni? A szombori Mezőgazdasági és keres­kedelmi rí. azt kéri a tőzsdetanácstól, hogy a rlnfusa berendezés költségeit, tekintettel a terményárak tartós ha­nyatlására, megfelelően szállítsák le. Eddig tíz tonnás vágón után a riníusa 100 dinárt, 15 tormás után 150 dinárt tett ki. Dr. Petrovics Bránkó főtitkár a tőzs­detanács szombati ülésén előterjeszti .az augusztus havi forgalomról szóló je­lentését. Eszerint a noviszádi tőzsde augusztusban 1790 vágón gabonát, 139 vágón malomterményt, 20 vagon hü­velyest és 10 vágón kendert, összesen 1959 vagont forgalmazott, ami 294 va­­gónual több, mint az elmúlt év ugyan­ezen hónapjában. kezett ugyan Tazrutba, de arra azért nem válaszoltunk, mert Spanyolország Ajdir körül három fontos stratégiai pontot meg akart szállni. — A francia közvéleményt rendkívül érdekli, hogy mik a föltételeik a rif­­kabilokuak ? — A békéről mi csak akkor fogunk beszélni — felelte Abd el Krim ■—, ha elismerték függetlenségünket. Szabadok akarunk lenni, magunk is tudjuk kor­mányozni magunkat. Késsek vagyunk utó só emberünkig kitartani és nem ad Károlyi Mihály gróf salvns concmctus nélkül is haza akar térni Magyarországra A „Manchester Quard’an“-ban jelentette he hazatérési szándékát Egy prágai kőnyomatos a minap arról adott hirt, hogy Károlyi Mi­hály gróf utasítást adott budapesti ügyvédeinek pere újra való felvétele iránt. A legfantasztikusabb hirek járják be mostanában a világsajtót Károlyi személyét illetőleg. Végre nyilatkozik maga Károlvi Mihály gróf is és részben megerősíti a prá­gai hiradást pere uira való felvételé­nek szorgalmazásáról, részben szen­zációs bejelentést tesz, azt mond­ván, hogy hajlandó salvns conduc­­tus nélkül Magyarországra vissza­térni. A nyilatkozat, anielv a -Man­chester Guardian« angol világlap ha­sábjain jelent meg. többek között így hangzik: r— A budapesti bíróság ítéletében nem nyugszom meg. abban nem is nyughatom meg. Az ítélet, anélkül, hogy egyéb részleteiben bírálat tár­gyává tenném, az 1918. évi és azt megelőző történelmi események nemisme résén, vagy félreismerésén alapul. A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés meghiúsulása, amely a legfőbb vádpontok egyike volt elle­nem, nem rajtam múlott. A hadse­regfőparancsnokság akkor már iáit accompli elé állított engem és mivel meg akartam akadályozni, hogy az ellenséges csapatok elárasszák Ma­gyarországot, kénytelen voltam Be Verádba utazni és a balkáni an­tant-haderők főparancsnokával. Fran­­chet d’Esperay tábornokkal a fegy­verszünetről tárgyalni. — Jól tudtam előre, hogv a piavei katasztrófa után nem nézhetek nagy reménységgel a tárgyalások elé, azonban bízva különböző külföldi hatalmak ígéreteiben, főleg a fran­ciákkal folytatott tárgyalásaimban, méltán hihettem, hogy sikerül olyan Párisból jelentik: A Maiin harctéri tudósilója augusztus 29-én automobiljá­val keresztüljutott a spanyol csapatok harcvonalán és a riíkabil előőrsökkel, akik feltartóztatták, közölte, hogy Tazrutba, a fölkelök főhadiszállására igyekszik, mert beszélni akar Abd el Krímmel. Kívánságának, hogy vezessék a föikelő-vezér elé, eleget is tettek, bár kissé kényelmetlen formában, mert vasraverve szállították Tazrutba. A fő­hadiszálláson Abd el Krím első minisz­tere, Ben Hadzsi Hatmi hai'gatta ki a francia újságírót és nyomban intézke­dett, hogy helyezzék szabadlábra, maid telefonon érintkezésbe lépett Abd el Krímmel, hajlandó-e a Matin munkatár­sának rendelkezésére állni ? — Hogyne — felelte a rifkabil-vezér — küldjék azonnal hozzám. A francia hírlapíró megírja, hogy Abd el Krím a legnagyobb udvarias­­ságga! és előzékenységgel fogadta és azonnal arról kezdett beszélni, hogy milyen erőfeszítéseket tett a háború el­kerülésére. — Parisba és Rabatba számos levelet küldtem — mondotta a kövér, hosszú szakállu fölkelö-vezér —, de eredmény nélkül. Mi magunk hajlandók voltunk arra, hogy felajánljuk bányáinkat Fran­megegyezést kierőszakolnom, amely Magyarország akkori válságos hely­zetében a legjobb lehet. — Nemsokára elérkezünk ezeknek az eseményeknek hetedik évforduló­jához. Ez idő alatt sikerült rengeteg olyan bizonyítékot, okmányt és egyéb dokumentumokat összegyűj­teni. amelyek akkori cselekedeteimre vonatkoznak. Bizom és remélem, hogy bizonyos fokú lehiggadás után ezeket a történelmi távlat objektivi­tásával fogják megítélni. .Minden egyes lépésemre, amelyet inkriminál­tak, amelyet kifogásoltak, amelyek alapján ellenem ítéletet hoztak, bi­zonyítani tudom, hogy hazám és nemzetem iránt viselt legfőbb aka­ratom vezetett. — Ezeknek a bizonyítékoknak bir­tokában és igazságom tudatában mindent elkövetek, hogv elérhessem végső célomat: perem uirafelvételét. Ebben az esetben, ha ez sikerül, ami­be erős lélekkel hiszek, hallandó va­gyok minden salvus conductus nél­kül visszatérni hazámba, hogy ott a független magyar bíróság ítéljen fe­lettem és ha az általam előadottak alapján, kétségtelen és megdönthe­tetlen bizonyitékom ellenére is, ta­lán a közhangulat nyomására elitéi­nek, ám Ítéljenek el. Mégis hazame­gyek, mert haza akarok menni. Károlyi nagy feltűnést keltő nyi­latkozata állítólag összefüggésben van azzal a látogatással, amit a Károlyi család egy tagja nála tett. Az elmúlt napokban ugyanis Káro­lyi László gróf. aki az októberi for­radalom vezérével tárgyalásokat ! folytatott a Károlyi-család és Káro­­j lyi Mihályné grófné, szüleinek An­­j drássy Gyula grófnak és feleségé- 1 nek megbízásából. ciaországnak, leveleink azonban válasz nélkül maradtak. Mindezek ellenére 1922-ben meg akartuk akadályozni a h borút. Parisba menteni, hogy a fran­cia kormányt békés szándékainkról biz­tosítsuk és elkerüljük a katonai konflik­tust, azonban sem Poincaré, sem pedig Peretti della Rocca nem fogadott ben­nünket. Párisból való elutazásunk előtt Painlevé mostani miniszterelnökkel is találkoztunk, aki akkoriban képviselő volt. 1925 eleién a francia hatóságok megbízottunkat meghívták ugyan tár­gyalni, de mire a tárgyalások megkez­dődtek volna, a francia csapatok átlép­ték az Uerghát, annak ellenére, hogy a rifkabilok kijelentették volt, hogy a fran­ciák tovább való nyomulását háborús fenyegetésnek fogják tekinteni. — Ezek légi dolgok — válaszolta az újságíró —, sokkal jobban érdekli a francia közvéleményt, hogy miért nem válaszolt ön a legutóbbi francia és spa­nyol békeajánlatokra ? Abd el Krim indulatosan válaszolta: — Azért nem, mert ilyen ajánlatokat sohasem kaptam. Szélhámosság volt az egész. Telekürtölték békeszándékaikrói szóló hírekkel a világsajtót, de én csak lapokból olvastam, hogy békeajánlatot tettek nekünk. Egy spanyol jegyzék ér­j juk föl a harcot. Tudjuk, hogy Francia­­ország és Spanyolország- jól föl vannak fegyverkezve, nekünk azonban majd isten lesz segítségünkre! Nem türünk semmiféle idegen rendőrszervezetet az -országban. Ami a rií-vidék határait illeti, azt kérjük, hogy Kifa és Metuiza környékén vonuljanak egy kicsit vissza a franciák, úgy hogy a hatar egyenes vonal lehessen a Muluya határfolyóig. Egyébként a határokat egy határroeg­­áliapitó bizottság jelölné ki, Spanyol­­országtól azt kérjük, hogy Melílla váro­sával elégedjenek meg. Tetuau környé­kén nem kívánunk semmiféle további változást. De ismétlem: függetlensé­günk teijes elismerése előtt szó sem le­het tárgyalásról. Lóverseny Suhoticáo Az „AJekszandar király“ -lovaregylet ötödik mitingje A szuboticai »Aleksander király« lo­­varegylet kedden, szeptember 8-án ló­versenyt rendez a következő program­mal: 1. Gazdák versenye. 2000 méteres fu­tam három éven felüli lovak részére. (Dijak: 4000, 1500 és 750 dinár) 3000 méteres kocsiverseny gazdák részére. (Dijak: 4000, 1500 és 750 dinár.) 2806 méteres handicap három éven felüli lo­vak résziére. (Dijak: 5000, 2000 és 1000 dinár.) Amerikai telivérek 2000 méteres egyíogatu kocsiversenye. (Dijak 4000, 1500 és 750 dinár.) Vigaszverseny há­rom évnél idősebb félvérüek részére. Táv.: 1800 méter. (Dijak: 2500, 1000 és 500 dinár.) 3400 méteres kétfogatu ama­tör kocsiverseny. (Dijak: 4000, 2000 és 1000 din.) 4200 méteres akadályverseny, Szubotica város »Steepte-chaseHe tiz akadállyal tisztek és urlovasok részére. (Dijak: 5000, 2000 és 1000 dinár.) A versenyre nemcsak a legismertebb vajdasági istállók, köztük a Le!bach-is­­tálló neveztek be, hanem bejelentette részvételét az ország többi számottevő istállója is, .úgyhogy minden számban népes mezőnyökre és rendkívül heves, izgalmas küzdelemre van kilátás. A verseny a műtrágyagyár mögötti pályán délután három órakor kezdődik. A Iovaregyletnek ez lesz az utolsó mi­­tingje. Francia orsságfeae megint kisiklott egy gyorsvonat Halálos vasúti katasztrófa Angliában Párisból jelentik : Pénteken délután négy órakor érkezett a hir Bordeaux­­ba, hogy az a gyorsvonat, amely, Bayonne-ből indult, Lue és Ychoux között kisiiiloit én a kocsik legna­­qyobb része felborult. Majdnem va­lamennyi vágón összetört és eddig két halottat ástak ki a romok alól, tizenöt utast súlyosan megsebesülve szállítottak kórházba. A romokat késő éjszakáig sem sikerült eltakarítani és valószínű, hogy még hatottakat is fognak ialálni. Vasúti katasztrófa volt Angliában is. A Manchester és Scheffield között közlekedő gyorsvonat — mint Lon­donból jelentik — a Derby grófság­beli Hope .mellett összeütközött egy tehervonatta!. Három ember meghalt, tizenöt súlyosan megsebesült. Interjú Abd el Krímmel A párisi Matin tudósítója a rifkabilok főhadiszállásán

Next

/
Oldalképek
Tartalom