Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-29 / 261. szám

f925. szeptember 29. BACSMEGYÖ NAPLÓ 5. oldal. Vissza a magyar osztályba! A magyar nemzetiségű llami tiszt­viselők nem kötelesek gyermekeiket szláv osztályba beíratni Néhány héttel ezelőtt azokat a ma­gyar nemzetiségű, tehát magyar osztályba járó középiskolai diákokat, akiknek apja állami tisztviselő, az a kellemetlen meglepetés érte, hogy áttették őket a szerb tagozatba. Az intézkedés egy miniszteri rendelet alapján történt, amely szerint álla­mi alkalmazásban lévő tisztviselők gyermekei csak szláv osztálynak lehetnek a tanulói. Az érdekelt szülők nem nyugod­tak bele abba, hogy gyermekeik ta­nulmányi haladása ilyen módon szinte lehetetlenné legyen téve. Az a diák ugyanis, aki például a gimná­zium magyar tannyelvű hetedik osztályába jár, az akármilyen jó ta­nuló is egyébként, nem felelhet meg a követelményeknek, ha máról-hol­napra átteszik a szláv tannyelvű he­tedik osztályba. Ezért a szülők moz­galmat indítottak, hogy a közokta­tásügyi minisztérium vonja vissza a sérelmes rendeletet és mindazok, akik eddig nemzetiségük alapján magyar tannyelvű osztály növen­dékei voltak, akadálytalanul meg­maradhassanak a magvar tagozaton. Mint értesülünk, a mozgalomnak máris megvan az eredménye. A közoktatásügyi minisztériumtól hét­főn a szuboticai gimnáziumhoz ren­delet érkezett, amely szerint a ma­gyar tagozat növendékeinek, tekin­tet nélkül szüleik köztisztviselői mi­nőségére, joguk van ahhoz, hogy ta­nulmányaikat a magyar tagozaton folytassák. Hir szerint az eredeti rendelet sem tartalmazott imperativ utasí­tást arra, hogy az állami tisztvise­lők gyermekeit csak szláv osztály­ba vegyék fel, csupán felhívta az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy gyermekeiket szláv osztályba is be­írathatják. A Somogyi—Bacsó gyilkosság újra fölkavarja a magyar belpolitikát Kaptak-e a gyilkolok amnesztiát Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés őszi ülésszakától még hetek választanak el, de az események körvonalai máris kibontakoznak azokból az előkészüle­tekből, amelyeket az ellenzék egy része a jnegyttás közeledtével tesz. Kétség­telennek látszik, hogy a szociáldemo­krata párt parlamenti frakciója beleviszi a parlamenti vitákba a Somoggi—Bacsó­­gyilkosságot. Rassay Károly vezércikk­ben világított rá arra az eredményre, amely a szociáldemokraták magatartásá­tól várható és fejtegetéseiben annak a fölfogásnak ad kifejezést, hogy a So­mogyi—Bacsó-ügy az 1921. évi am­nesztia-rendelettel el intézettnek tekin­tendő. E cikkel kapcsolatban Rassay egyébként a vezércikken kívül is rész­letesen nyilatkozik álláspontjáról ebben a kérdésben és többek között a követ­kezőket mondja: Szükségesnek látom, hogy ne hagy­juk a kérdést továbbra is mesterséges homályban, ne inficiáljuk vele a parla­ment életét, ne tartsuk homályban a közvéleményt, hanem egyszesrminden­­korra tisztázzuk azt a Kérdést, hogy van-e még Somogyi—Bacsó-gyilkossági ügy az igazságszolgáltatás szempontjából. Ebben a pillanatban a helyzet az, hogy a Somogyi—-Bacsó-gyilkosságnak bármelyik tettese nyugodtan jelentkez­­hetik a nyomozóhatóságnál, nyugodtan vallhatja be, hogy ő követte él a gyil­kosságot, a baja szila sem görbülhet meg, mert egyszerűen hivatkozhatik a kiadott amnesztiarendeletre. Én azt hi­szem, hogy itt a magyarázata annak, hogy a gyilkossággal gyanúsított egyé­nek nyugodtan járkálhatnak és még azt a fáradságot sem veszik maguknak, hogy az országból eltávozzanak. Itt van­nak a legbiztosabb helyen. Payer Károly a szociáldemokrata párt álláspontjáról az amnesztia kérdésében Bukarestből jelentik: Az európai sajtóban legutóbb olyan hírek jelen­tek meg, hogy Románia védőblok­kot alakit Magyarországgal az orosz veszedelem ellen. Az elterjedt hírekkel kapcsolatban Dúca román külügyminiszter nyilatkozott a bu­karesti Rados sajtóiroda munkatár­sának, melyben a leghatározottab­ban megcáfolta a román-magvar szövetségről való híreket. — Felhatalmazom — mondotta Dúca az újságíróknak — ho'"' a legkategórikusabban cáfolják meg ezt a hirt. Románia és Magyaror­szág között semmiféle tárgyalások nem folynak. A lapok által közölt hir teljes egészében tendenciózus koholmány. Soha egy pillanatig sem volt szó bármilyen szövetség­ről a két állam között, sem pedig Románia földje legkisebb rögének Budapestről jelentik: Vasárnap egész nap folytatták a rendőrségen Rákosi Mátyás kihallgatását. Vasárnapi vallo­másában elmondta Rákosi, hogy kedden reggel, amikor a Közraktár-uccában a randevúra ment, különös érzés fogta el, megérezte, hogy baf lesz. Éppen ezért nem a kitűzött időben, hanem egy órá­val előbb ment a találkozás helyére és csak akkor mert másodszor is oda visz­­szatérni, mikor látta, hogy üres a* ucca. A kommunista propagandáról a kö­vetkezőket mondta tollba Rákosi: — A bécsi kommunista kongresszuson jelen voltak: Landler Jenő, Hirosik Ká­roly, Alpár Qyula, Révai József, Wein­berger Zoltán, Ran Béla és én magam, Már előre meghívtuk Budapestről az úgynevezett Vági-párt tagjai közül Má­mán Katáit, Czeiner Jánost, Juhász Pált, Németh Gyulát, Fiola Józsefet, Gögös Ignácot, őri Károlyt, Weisz Józsefet, Szekér-Hérisz Lajost, MUterer Károlyt és Szabó Jánost A kongresszus három napig tartott. Az értekezleten moszkvai utasítások alapján megbeszéltük az újonnan megkezdendő magyarországi kommunista szervezkedés módjait ügy döntöttünk, hogy a legnagyobb titoktar­tással ki kell képezni néhány agitátort, akik mint rendes párttagok, befutnak a szakszervezetekbe és a szakszervezetek ufián a szociáldemokrata-párt szerveze­teibe. Itt kötelessége a megszervezett tagnak elégedetlenséget színtani és a kommunista tanok barátaivá és híveivé tenni az arra alkalmas munkásokat A bécsi értekezleten azután megválasztot­tuk a bizottságokat. A központi bizott­ságba engem és Weinbergert választod­­tak be. Utasítást kaptam, hogy menjek ilyen Pdntségben Budapestre. a következőket mondotta: A mi álláspontunk a Somogyi—Bacsó­gyilkosság ügyében változatlan. Ha október 14-ikéig, a nemzetgyűlés össze­­üléséig a nyomozás nem vezetne kellő eredményre, a gyilkosság ügyét újra szóvátesszük a parlamentben és azt állandóan napirenden fogjuk tartani. Amnesztiáról nem lehet szó, mert rabló­gyilkosoknak elvégre mégsem jár ke­gyelem. átengedéséről. A lapok szerint Genfben csupán arról volt szó, hogy a dunai álla­mok gazdasági szövetségét alakít­sák meg. Anglia tanácsára erről a kérdésről már folytak megbeszélé­sek, melyek során három formája merült fel a középeurópai gazdasági blokknak. Az első terv: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia vámuniója, amelyet azonban gazdasági körökben meg­­valósithatatlannak tartanak. Nincs sok realitása a második tervnek sem, mely szerint Ausztria, Cseh­szlovákia és Olaszország lépnének vámunióba. Beavatottak szerint a harmadik terv az, amelyik könnyen megvalósítható. E szerint Olaszor­szág, Ausztria és Csehszlovákia kedvezményes vámtételben állapod­na meg. Rákosi vasárnap már részletesebben nyilatkozott budapesti működéséről. — Én adtam utasításokat — mon­dotta. — Csak Weinberger Zoltánnal érintkeztem. Weinberger utján az ifjú­munkások között kezdtünk szervezked­ni, a Vági-csoport néhány megnyert tagján keresztül pedig a felnőtt mun­kások körében. A Vági-párt tulajdon­képpen nem kommunistapárt, de célra­vezetőnek tartottuk, hogy a Vági-párt leple alatt férkőzzünk közelebb a mun­kásokhoz. Kihallgatás után Schweinitzer rendőr­­kapitány igy szólt Rákosihoz: — Tudja-e, hogy az ön dereka el van törve? A bécsi Abend ugyanis azt irja, hogy eltörtük az ön derekát és égő ci­garettával pörköltük a bőrét. Rákosi mosolyogva mondotta: — iMagam sem hittem volna, hogy egy ujjal sem nyúlnak hozzám. Ha pa­rancsolja, dementálhatom azt a hírt, hogy itt eltörték a derekamat. A detektívek ezután megkötözték Rá­kosit és visszavezették cellájába. Megkezdték Weinberger Zoltán kihallgatását Vasárnap késő délután Schweinitzer rendőrkapitány megkezdte Weinberger Zoltán részletes kihallgatását. Weinber­ger még nem tudja, hogy Rákosi az ő szerepéről is részletes képet adott. Schweinitzer kapitány és Weinberger között kétórás párbeszéd folyt le s bár Weinberger nagyon óvatos feleleteket adott, mégis több olyan kijelentést tett, amelyek újabb adatokkal bővítették a nyomozás munkáját. Weinberger eddigi vallomásai alapján máris detektívek menták szét a fővárosban és tfibb de­tektív leutazott vidékre is, hogy. újabb nyomokon keressék az elágazón összeesküvés további részeseit. Rendes büntetőbíróság fogj ítélkezni Rákosi fölött Rákosi Mátyás fölött tudvalévőén még 1919-ben megindult a bűnvádi eljárás, de nem lehetett felelősségre vonni, mert külföldre menekült. A budapesti ügyész­ség időközönként mindig intézkedett, hogy a népbiztosok bűncselekményeinek: elévülését megakadályozza. Ötven gyil­kosság, ezer rendbeli személyes szabad-] Ság megsértése, zsarolás, lopás, pénzha-. misitás, lázadás és felségsértés miatt fog újra megindulni az eljárás a volt népbiz-. tos ellen. Ma a rendőrség befejezi a mostani bünpör nyomozását, átkerülnek az összes iratok a királyi ügyészségre és ott először azt döntik el, hogy mű. lyen hatáskörű bíróság tárgyalja Rákosi és társainak bünpörét. Annyi bizonyos, hogy gyorsított eljárás alá nem tartóz-: hat az ügy, mert a Friedrich-féle gyor­sított eljárást azóta hatályom kívül he­lyezték. Komplikációt csak az okozhat, hogy a statáriális eljárás még mindig érvényben van, két bűncselekményre, 4 gyújtogatás és a lázadás bűntettére. Te­kintettel arra, hogy Rákosi Mátyás régi bűnügyében az egyik vád lázadás bűn-t tettére vonatkozik és a mostani uj bűn­ügy sokak véleménye szerint szintén lá­zadásnak minősül, így a fönnálló rende­let értelmében Rákosi Mátyás fölött a statáriális bíróságnak kellene ítélkeznie. Azonban előreláthatóan a statáriális el­járásnak technikai akadályai lesznek. A rögtönitélő biróskodásról szóló rendelet ugyanis előirja, hogy ennek a bíróság­nak a főtárgyalás megkezdésétől számi-, tott három napon belül ki kell hirdetnip az Ítéletet. Rákosiék bűnügye azonban olyan nagy halmazatát ölelj föl a bűn­cselekményeknek, hogy ezt három nap alatt még akkor sem lehetne letárgyalni» hogy ha a rögtönitélő bíróság szünet nélkül három nap és három éjszaka dol­gozna. Már pedig, ha záros határidő alatt nem tud a statáriális bíróság ítéle­tet hirdetni, akkor hivatalból át kell ten­ni az egész ügyet a rendes eljárás sze­rint működő büntetőbírósághoz. Megszökött a moszkvai pénz lek szállítója Schweinitzer rendőrkapitány vasár­nap este befejezte Rákosi Mátyás és Weinberger Zoltán kihallgatását. Rá­kosi Mátyást és Weinberger Zoftánt délelőtt kísérik át az ügyészségre. Az ügyészségre küldött előzetes je­lentés szerint a rendőrség az egész bűn­ügyet befejezettnek jelenti. Mindössze négy olyan ember hiányzik, akik érint­kezést tartottak fenn Rákosival é$ Weinbergerrel. Ez a négy ember meg­szökött Budapestről, mert indiszkréció folytán egy nappal előbb került nyilvá­nosságra a bümigy, mint ahogy kellett volna. Ezek köziH, akiket a rendőrség nem tudott elfogni, a legérdekesebb Burger Győző szerepe. Rákosi Mátyás és Weinberger Zoltán vallomása szerint Burger Győző szállí­totta Bécsből a moszkvai pénzeket Bu­dapestre és ott átadta Gőgös Ignácnak vagy Hémán Katónak. Az összes dollár­­küldemények, — mert Rákosiék is azt vallják, hogy mindig dollárokban küld­ték Moszkvából a pénzeket Gőgösék számára, — ennek a Burgernek a ke­zén keresztüJ jutott Pestre és neki kel­lett elszámolnia Bécsben ezekkel az összegekkel Ha a rendőri nyomozást veszélyezte­tő indiszkréció nem történt volna, akkor Burger, aki aznap szökött meg. amikor ez az ügy nyilvánosságra kertet, szin­tén a rendőrség fogiya lenne. Egyébként — az ügyészségre küldött értesítések szerint — a befejezett bűn­ügy minden egyes Olyan szereplője, aki Rákosival és Weinbergerrel csak egy­szer is beszélt Budapesten, mind, egy­­től-egyig a rendőrség őrizetében vau. Hatvan elfogott Hétfőn délelőtt összeszámolták ai A román külügyminiszter cáfolja a román-magyar szövetség hírét Anglia az utódállamok gazdasági blokkját sUrgeti Ötven gyilkosság, zsarolás, lopás és pénzhamisítás miatt vonják felelősségre Rákosi Mátyást Nem lehet statáriálisan ítélkezni a volt népbiztos fölött Rákosi és Weinberger részletes beismerő vallomást tettek A rendőrség befejezte a kommunista-bfinQgy nyomozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom