Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-29 / 261. szám
f925. szeptember 29. BACSMEGYÖ NAPLÓ 5. oldal. Vissza a magyar osztályba! A magyar nemzetiségű llami tisztviselők nem kötelesek gyermekeiket szláv osztályba beíratni Néhány héttel ezelőtt azokat a magyar nemzetiségű, tehát magyar osztályba járó középiskolai diákokat, akiknek apja állami tisztviselő, az a kellemetlen meglepetés érte, hogy áttették őket a szerb tagozatba. Az intézkedés egy miniszteri rendelet alapján történt, amely szerint állami alkalmazásban lévő tisztviselők gyermekei csak szláv osztálynak lehetnek a tanulói. Az érdekelt szülők nem nyugodtak bele abba, hogy gyermekeik tanulmányi haladása ilyen módon szinte lehetetlenné legyen téve. Az a diák ugyanis, aki például a gimnázium magyar tannyelvű hetedik osztályába jár, az akármilyen jó tanuló is egyébként, nem felelhet meg a követelményeknek, ha máról-holnapra átteszik a szláv tannyelvű hetedik osztályba. Ezért a szülők mozgalmat indítottak, hogy a közoktatásügyi minisztérium vonja vissza a sérelmes rendeletet és mindazok, akik eddig nemzetiségük alapján magyar tannyelvű osztály növendékei voltak, akadálytalanul megmaradhassanak a magvar tagozaton. Mint értesülünk, a mozgalomnak máris megvan az eredménye. A közoktatásügyi minisztériumtól hétfőn a szuboticai gimnáziumhoz rendelet érkezett, amely szerint a magyar tagozat növendékeinek, tekintet nélkül szüleik köztisztviselői minőségére, joguk van ahhoz, hogy tanulmányaikat a magyar tagozaton folytassák. Hir szerint az eredeti rendelet sem tartalmazott imperativ utasítást arra, hogy az állami tisztviselők gyermekeit csak szláv osztályba vegyék fel, csupán felhívta az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy gyermekeiket szláv osztályba is beírathatják. A Somogyi—Bacsó gyilkosság újra fölkavarja a magyar belpolitikát Kaptak-e a gyilkolok amnesztiát Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés őszi ülésszakától még hetek választanak el, de az események körvonalai máris kibontakoznak azokból az előkészületekből, amelyeket az ellenzék egy része a jnegyttás közeledtével tesz. Kétségtelennek látszik, hogy a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója beleviszi a parlamenti vitákba a Somoggi—Bacsógyilkosságot. Rassay Károly vezércikkben világított rá arra az eredményre, amely a szociáldemokraták magatartásától várható és fejtegetéseiben annak a fölfogásnak ad kifejezést, hogy a Somogyi—Bacsó-ügy az 1921. évi amnesztia-rendelettel el intézettnek tekintendő. E cikkel kapcsolatban Rassay egyébként a vezércikken kívül is részletesen nyilatkozik álláspontjáról ebben a kérdésben és többek között a következőket mondja: Szükségesnek látom, hogy ne hagyjuk a kérdést továbbra is mesterséges homályban, ne inficiáljuk vele a parlament életét, ne tartsuk homályban a közvéleményt, hanem egyszesrmindenkorra tisztázzuk azt a Kérdést, hogy van-e még Somogyi—Bacsó-gyilkossági ügy az igazságszolgáltatás szempontjából. Ebben a pillanatban a helyzet az, hogy a Somogyi—-Bacsó-gyilkosságnak bármelyik tettese nyugodtan jelentkezhetik a nyomozóhatóságnál, nyugodtan vallhatja be, hogy ő követte él a gyilkosságot, a baja szila sem görbülhet meg, mert egyszerűen hivatkozhatik a kiadott amnesztiarendeletre. Én azt hiszem, hogy itt a magyarázata annak, hogy a gyilkossággal gyanúsított egyének nyugodtan járkálhatnak és még azt a fáradságot sem veszik maguknak, hogy az országból eltávozzanak. Itt vannak a legbiztosabb helyen. Payer Károly a szociáldemokrata párt álláspontjáról az amnesztia kérdésében Bukarestből jelentik: Az európai sajtóban legutóbb olyan hírek jelentek meg, hogy Románia védőblokkot alakit Magyarországgal az orosz veszedelem ellen. Az elterjedt hírekkel kapcsolatban Dúca román külügyminiszter nyilatkozott a bukaresti Rados sajtóiroda munkatársának, melyben a leghatározottabban megcáfolta a román-magvar szövetségről való híreket. — Felhatalmazom — mondotta Dúca az újságíróknak — ho'"' a legkategórikusabban cáfolják meg ezt a hirt. Románia és Magyarország között semmiféle tárgyalások nem folynak. A lapok által közölt hir teljes egészében tendenciózus koholmány. Soha egy pillanatig sem volt szó bármilyen szövetségről a két állam között, sem pedig Románia földje legkisebb rögének Budapestről jelentik: Vasárnap egész nap folytatták a rendőrségen Rákosi Mátyás kihallgatását. Vasárnapi vallomásában elmondta Rákosi, hogy kedden reggel, amikor a Közraktár-uccában a randevúra ment, különös érzés fogta el, megérezte, hogy baf lesz. Éppen ezért nem a kitűzött időben, hanem egy órával előbb ment a találkozás helyére és csak akkor mert másodszor is oda viszszatérni, mikor látta, hogy üres a* ucca. A kommunista propagandáról a következőket mondta tollba Rákosi: — A bécsi kommunista kongresszuson jelen voltak: Landler Jenő, Hirosik Károly, Alpár Qyula, Révai József, Weinberger Zoltán, Ran Béla és én magam, Már előre meghívtuk Budapestről az úgynevezett Vági-párt tagjai közül Mámán Katáit, Czeiner Jánost, Juhász Pált, Németh Gyulát, Fiola Józsefet, Gögös Ignácot, őri Károlyt, Weisz Józsefet, Szekér-Hérisz Lajost, MUterer Károlyt és Szabó Jánost A kongresszus három napig tartott. Az értekezleten moszkvai utasítások alapján megbeszéltük az újonnan megkezdendő magyarországi kommunista szervezkedés módjait ügy döntöttünk, hogy a legnagyobb titoktartással ki kell képezni néhány agitátort, akik mint rendes párttagok, befutnak a szakszervezetekbe és a szakszervezetek ufián a szociáldemokrata-párt szervezeteibe. Itt kötelessége a megszervezett tagnak elégedetlenséget színtani és a kommunista tanok barátaivá és híveivé tenni az arra alkalmas munkásokat A bécsi értekezleten azután megválasztottuk a bizottságokat. A központi bizottságba engem és Weinbergert választodtak be. Utasítást kaptam, hogy menjek ilyen Pdntségben Budapestre. a következőket mondotta: A mi álláspontunk a Somogyi—Bacsógyilkosság ügyében változatlan. Ha október 14-ikéig, a nemzetgyűlés összeüléséig a nyomozás nem vezetne kellő eredményre, a gyilkosság ügyét újra szóvátesszük a parlamentben és azt állandóan napirenden fogjuk tartani. Amnesztiáról nem lehet szó, mert rablógyilkosoknak elvégre mégsem jár kegyelem. átengedéséről. A lapok szerint Genfben csupán arról volt szó, hogy a dunai államok gazdasági szövetségét alakítsák meg. Anglia tanácsára erről a kérdésről már folytak megbeszélések, melyek során három formája merült fel a középeurópai gazdasági blokknak. Az első terv: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia vámuniója, amelyet azonban gazdasági körökben megvalósithatatlannak tartanak. Nincs sok realitása a második tervnek sem, mely szerint Ausztria, Csehszlovákia és Olaszország lépnének vámunióba. Beavatottak szerint a harmadik terv az, amelyik könnyen megvalósítható. E szerint Olaszország, Ausztria és Csehszlovákia kedvezményes vámtételben állapodna meg. Rákosi vasárnap már részletesebben nyilatkozott budapesti működéséről. — Én adtam utasításokat — mondotta. — Csak Weinberger Zoltánnal érintkeztem. Weinberger utján az ifjúmunkások között kezdtünk szervezkedni, a Vági-csoport néhány megnyert tagján keresztül pedig a felnőtt munkások körében. A Vági-párt tulajdonképpen nem kommunistapárt, de célravezetőnek tartottuk, hogy a Vági-párt leple alatt férkőzzünk közelebb a munkásokhoz. Kihallgatás után Schweinitzer rendőrkapitány igy szólt Rákosihoz: — Tudja-e, hogy az ön dereka el van törve? A bécsi Abend ugyanis azt irja, hogy eltörtük az ön derekát és égő cigarettával pörköltük a bőrét. Rákosi mosolyogva mondotta: — iMagam sem hittem volna, hogy egy ujjal sem nyúlnak hozzám. Ha parancsolja, dementálhatom azt a hírt, hogy itt eltörték a derekamat. A detektívek ezután megkötözték Rákosit és visszavezették cellájába. Megkezdték Weinberger Zoltán kihallgatását Vasárnap késő délután Schweinitzer rendőrkapitány megkezdte Weinberger Zoltán részletes kihallgatását. Weinberger még nem tudja, hogy Rákosi az ő szerepéről is részletes képet adott. Schweinitzer kapitány és Weinberger között kétórás párbeszéd folyt le s bár Weinberger nagyon óvatos feleleteket adott, mégis több olyan kijelentést tett, amelyek újabb adatokkal bővítették a nyomozás munkáját. Weinberger eddigi vallomásai alapján máris detektívek menták szét a fővárosban és tfibb detektív leutazott vidékre is, hogy. újabb nyomokon keressék az elágazón összeesküvés további részeseit. Rendes büntetőbíróság fogj ítélkezni Rákosi fölött Rákosi Mátyás fölött tudvalévőén még 1919-ben megindult a bűnvádi eljárás, de nem lehetett felelősségre vonni, mert külföldre menekült. A budapesti ügyészség időközönként mindig intézkedett, hogy a népbiztosok bűncselekményeinek: elévülését megakadályozza. Ötven gyilkosság, ezer rendbeli személyes szabad-] Ság megsértése, zsarolás, lopás, pénzha-. misitás, lázadás és felségsértés miatt fog újra megindulni az eljárás a volt népbiz-. tos ellen. Ma a rendőrség befejezi a mostani bünpör nyomozását, átkerülnek az összes iratok a királyi ügyészségre és ott először azt döntik el, hogy mű. lyen hatáskörű bíróság tárgyalja Rákosi és társainak bünpörét. Annyi bizonyos, hogy gyorsított eljárás alá nem tartóz-: hat az ügy, mert a Friedrich-féle gyorsított eljárást azóta hatályom kívül helyezték. Komplikációt csak az okozhat, hogy a statáriális eljárás még mindig érvényben van, két bűncselekményre, 4 gyújtogatás és a lázadás bűntettére. Tekintettel arra, hogy Rákosi Mátyás régi bűnügyében az egyik vád lázadás bűn-t tettére vonatkozik és a mostani uj bűnügy sokak véleménye szerint szintén lázadásnak minősül, így a fönnálló rendelet értelmében Rákosi Mátyás fölött a statáriális bíróságnak kellene ítélkeznie. Azonban előreláthatóan a statáriális eljárásnak technikai akadályai lesznek. A rögtönitélő biróskodásról szóló rendelet ugyanis előirja, hogy ennek a bíróságnak a főtárgyalás megkezdésétől számi-, tott három napon belül ki kell hirdetnip az Ítéletet. Rákosiék bűnügye azonban olyan nagy halmazatát ölelj föl a bűncselekményeknek, hogy ezt három nap alatt még akkor sem lehetne letárgyalni» hogy ha a rögtönitélő bíróság szünet nélkül három nap és három éjszaka dolgozna. Már pedig, ha záros határidő alatt nem tud a statáriális bíróság ítéletet hirdetni, akkor hivatalból át kell tenni az egész ügyet a rendes eljárás szerint működő büntetőbírósághoz. Megszökött a moszkvai pénz lek szállítója Schweinitzer rendőrkapitány vasárnap este befejezte Rákosi Mátyás és Weinberger Zoltán kihallgatását. Rákosi Mátyást és Weinberger Zoftánt délelőtt kísérik át az ügyészségre. Az ügyészségre küldött előzetes jelentés szerint a rendőrség az egész bűnügyet befejezettnek jelenti. Mindössze négy olyan ember hiányzik, akik érintkezést tartottak fenn Rákosival é$ Weinbergerrel. Ez a négy ember megszökött Budapestről, mert indiszkréció folytán egy nappal előbb került nyilvánosságra a bümigy, mint ahogy kellett volna. Ezek köziH, akiket a rendőrség nem tudott elfogni, a legérdekesebb Burger Győző szerepe. Rákosi Mátyás és Weinberger Zoltán vallomása szerint Burger Győző szállította Bécsből a moszkvai pénzeket Budapestre és ott átadta Gőgös Ignácnak vagy Hémán Katónak. Az összes dollárküldemények, — mert Rákosiék is azt vallják, hogy mindig dollárokban küldték Moszkvából a pénzeket Gőgösék számára, — ennek a Burgernek a kezén keresztüJ jutott Pestre és neki kellett elszámolnia Bécsben ezekkel az összegekkel Ha a rendőri nyomozást veszélyeztető indiszkréció nem történt volna, akkor Burger, aki aznap szökött meg. amikor ez az ügy nyilvánosságra kertet, szintén a rendőrség fogiya lenne. Egyébként — az ügyészségre küldött értesítések szerint — a befejezett bűnügy minden egyes Olyan szereplője, aki Rákosival és Weinbergerrel csak egyszer is beszélt Budapesten, mind, egytől-egyig a rendőrség őrizetében vau. Hatvan elfogott Hétfőn délelőtt összeszámolták ai A román külügyminiszter cáfolja a román-magyar szövetség hírét Anglia az utódállamok gazdasági blokkját sUrgeti Ötven gyilkosság, zsarolás, lopás és pénzhamisítás miatt vonják felelősségre Rákosi Mátyást Nem lehet statáriálisan ítélkezni a volt népbiztos fölött Rákosi és Weinberger részletes beismerő vallomást tettek A rendőrség befejezte a kommunista-bfinQgy nyomozását
