Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-26 / 258. szám

Poštarina plaćcsa 12 OLDAL « ÁRA \'k DINÁR XXVI. évfolyam Szuhotica, AT 1925 szeptember 26. 258. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntin és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .’. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (Rossia Fondére-palota) Kiadóhivatal: Subotica» Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Kisebbségi világkonferencia Wilfan József, az olasz kamara tagja, az olaszországi szláv kisebb­ségek vezére egyik összehívója, annak a kongresszusnak, melyet az európai államok kisebbségei­nek kiküldöttei tartanak október­ben Genfben. A hivatalos meg­hívó szerint a konferenciának célja annak a kérdésnek megvita­tása, miképen lehet „állampolgári alapon a kisebbségek békés együtt­működését biztosítani a többségi népekkel s miképen lehet Európa békéjét s az államok biztonságát fenyegető viszályokat a világból kiküszöbölni". Az eddigi elhatározások szerint az SHS királyság magyar kisebb­sége nem küld képviselőt a ki­sebbségi világkonferenciára. Pedig mennyire fölemelő érzés s meny­nyire hasznos találkozás volna szembenézni s kezet szorítani az Olaszországban kisebbségi sors­ban élő szjávság vezetőivel, a görögországi szerbek vezetőivel, a bánáti szerbek megbizottaival, akik a maguk hazájában küzde­nek azért, aminek megvalósításá­ért mi fáradozunk : a jognak, kul­túrának és szociális helyzetnek egyenlőségéért. A kisebbségi problémát nem lehet többé az uccái tömegnacio­nalizmus szenvedélyével és türel­metlenségével megítélni. A kisebb­ségi konferencia tárgysorozata is elárulja, hogy a kisebbségi kér­dést maguknak a kisebbségeknek vezetői is az európai béke és nem­zetközi biztonság egyik legfőbb problémájaként fogják fel. Az irre­dentizmus koholt vádját, a türel­metlenség demagógiája nem sze­gezte ki a kisebbségi törekvések mellének, mért meggyalázza és meggyöngiti azoknak a fajtestvé­reiknek életküzdelmét is, akik az ország határain kívül szorulva s más állami közösségben gyökeret verve viselik önfeláldozással és hűséggel a kisebbségi sors ter­heit. Milyen gyönyörű elgondolás az, hogy a világ urainak szónoki pódiuma mellé jöjjenek össze a világ jogokból kitudott nincset­­lenjei is s a lengyelországi né­metek a németországi lengyelek­kel, az olaszországi szerbek a jugoszláviai magyarokkal, a ma­gyarországi szlovákok a cseh­szlovákiai magyarokkal jöjjenek össze és azt beszéljék meg, hogy az állampolgári hűséget hogyan le­het a legtökéletesebben összeegyez­tetni a faji hűséggel. A kisebb­ségi világkonferencia azt akarja hangsúlyozni a konferencia elé terjesztendő határozati javaslatok bizonysága szerint, hogy a nem­zeti, kulturális lelkiismereti sza­badság éppen olyan szellemi java a kulturvilágnak, mint a vallási lelkiismereti szabaság, hogy ezt a lelkiismereti szabadságot min­den állam köteles állampolgárai­nak kivétel nélkül biztosítani s hogy a Népszövetségnek hatha­tós és reális védelme alá kell helyezni a nemzeti kisebbsége­ket s mindazt az előnyt, kedvez­ményt, biztosítékot, amit a jogi szabályozás a kisebbségeknek nyújtott. A konferencia tehát a tárgya­lás anyagából kizár minden kon­krét sérelmet s minden konkrét kívánságot. A kisebbségi konfe­rencia nem avatkozik egyetlen­egy kisebbségnek az államot al­kotókhoz való viszonyába sem. Csak azt a feladatot tűzte ki cé­lul, hogy a kisebbségi küzdel­mek elméletét tisztázza s a kisebb­ségi kérdéseknek az európai bé­kére s az európai államok biz­tonságára való közvetlen hatását kimutassa. Ma még nem lehet tudni, hogy az összehívók bátor kezdemé­nyezésének lesz-e annyi sikere, hogy káres tétlenségeken, okta­lan félelmeken s vétkes tartóz­kodásokon keresztül mégis ösz­­szegyüjti az európai államok szer­vezett nemzeti csoportjait. De már magának az összehívásnak gondolata is termékenyítő s ha a konferenciát nem is sikerül megtartani, a konferenciának terve is figyelmeztet arra az egységre, arra az összetartozandóságra, mellyel egymás küzdelmét erő­síthetik, egymás fájdalmát eny­híthetik az európai államok Icisebb­­ségi népei, akármelyik ország ha­tárai között élnek s akármelyik nyelvet beszélik is. Pasics október 10-én tér vissza Beogradba A Radics-párt a horvátországi községi választásokon, a Zaj ed - nicával közös listával akar kfizdeni a radikális-párt ellen A belpolitika hirei A miniszterek közül pénteken is­mét hároman hagyták el Beogra­­dot: Miletics Szlavkó egészségügyi, Uzurtovics építésügyi és Radojevics közlekedésügyi miniszter. Radoje­vics Monte-Carlóba, Pasics minisz­terelnökhöz utazott, elutazása előtt hosszasan tárgyalt Miletics Szlav­­kóva} és Krajacs kereskedelmi mi­niszterrel. A tárgyalások, hir sze­rint, arról folytak, hogy az oszijeki párthatározatok folytán előállott ké­nyes helyzetet miképpen likvidál­ják anélkül, hogy az a megyezés politikájának végrehajtását megaka­dályozza. Az ismeretes oszijeki re­­zolucióról egyébként Radojevics mi­niszter tájékoztatni fogja Pastes mi­niszterelnököt, aki a fölmerült kon­fliktus megoldására nézve instruk­ciókat küld a radikális-pártnak. Radojevics közlekedésügyi mi­niszter mon'te-carlói utjával kapcso­latban, mint már jelentettük, olyan hirek terjedtek el, melyek szerint a miniszter azért utazott el a minisz­terelnökhöz, hr»TM­megrendült po­zícióját megerősítse. Az elterjedt hí­rekről Radojevics elutazása előtt nyilatkozott és többek közt a kö­vetkezőket mondotta: — Az én monte-cárlói utamat a sajtóban különfélekép kommentál­ták. Olyian hirek is elterjedtek, hogy köztem és a kormány tagjai között nézeteltérések merültek föl és azért utazom Pasics miniszterel­nökhöz. A leghatározottabban kije­lentem, hogy köztem és miniszter­társaim között semmiféle differen­ciák nincsenek. Politikai körökben az a hír ter­jedt el, hogy Pasics miniszterelnök a legközelebbi napokban, legkésőbb október 10-én visszatér Beogradba. A miniszterelnök visszatérése ter­mészetesen csiak az esetben követ­kezik be, ha egészségi állapota ezt megengedi. Macsek Beogradban Macsek Vladkó a Radics-párt al­­elnöke Beogradba érkezett A hor­­vát politikus hir szerint azért jött a fővárosba, hogy a külömböző vidéki radikális pártszervezetek a Radics­­párt elleni állásfoglalásáról felvilá­gosítást kérjen a radikális-párt Beogradban tartózkodó vezetőitől. Általában az a vélemény, hogy a két kormányzó párt közti lényegtelen differenciákat sikerül elsimítani. A Zajednica a községi vá­lasztásokon nem állít közös listái a Radics-párttal A Radics-párt részéről az utóbbi időben kísérlet történt arra nézve, hogy a Zajednicdt megnyerjék an­nak a tervnek, mely szerint a két párt a községi választásokon közös listával venné fel a harcot — a ra­dikálisok és a Pribicsevics-párt el­len. A Zajednica vezetői azonban a legridegebben elutasították a Ra­dics-párt ajánlatát és elhatározták, hogy önálló listával vesznek részt a községi választásokon. A legközelebb Splitben lesz köz­ségi választás és a Zajednica reméli, hogy a Radics-párt dalmáciai fő­­fészkében már súlyos vereségek várhatók a horvát parasztpártra. Nincsics külügyminiszter védi Dúcát Ismeretes, hogy a beogradi sajtó heves támadást intézett Dúca román külügyminiszter ellen, akinek azt vetették a szemére, hogy genfi sze­replése illojális volt a S-. H. S. ki­rálysággal szemben. A sajtó táma­­tásairól Nincsfcs külügyminiszter most nyilatkozott a bukaresti Rador sajtóügynökség tudósítójának, — A beogradi sajtó nyugtalansága —■ mondotta a külügyminiszter — tévedésen alapszik. Minden kétsé­gen felül áll, hogy Dúca külügymi­niszternek nem áll szándékában olyan lépést előkészíteni, amellyel valamelyik szövetséges ország nem­zetközi helyzetét gyöngítené, vagy pedig amellyel a fennálló baráti vi­szonyokat meg akarná szakítani. Dúca genfi beszéde békés szellemtől volt áthatva és a Népszövetség előtt kedvező hatást tett. A jugoszláv és román delegáció Genfben a legtelje­sebb egyetértésben dolgozott és kö­zös fellépésüket állandó fegyelem kisérte. Az athéni jugoszláv követ Beogradba érkezett Gavrilovics Pánté athéni jugoszláv követ pénteken Beogradba érkezett és a külügyminisztériummal megbe­széléseket folytatott a jugoszláv­görög tárgyalások felvételéről. Nincsics Genf bői Párisba utazik A külügyminisztériumhoz pénte­ken távirat érkezett, amelyben Nin­csics külügyminiszter közölte, hogy hétfőn Géniből Párisba utazik, ahol négy napig fog időzni. Politikai kö­rökben teljesen tájékozatlanok afe­lől, hogy mi célja a külügyminiszter párisi utjának. Radics nyilatkozatait nyugtalansággal fogadták Beogradban Radics István, mint ismeretes, Genfben előadást tartott a jugoszlá­viai kisebbségekről. Az előadás so­rán kitért a macedónokra is, akiknek származását illetőleg nyíltan felve­tette a kérdést: szerbek-e a mace­dónok, vagy kisebbség. Az előadás­ról a beogradi sajtóban külömböző tartalmú tudósítások jelentek meg, melyekből nem lehet pontosan ellen­őrizni, hogy Radics tulajdonképpen milyen beállításban foglalkozott a macedónokkal. Beogradi politikai körökben meglehetős nyugtalansá­got okozott Radics újabb nyilatko­zata és türelmetlenül várják Radics magyarázatát. Kraft dr. polémiája Reissal Kraft István dr, a német párt ve­zére a Novosti péntek esti számá­ban válaszol Reis támadására. Kraft történeti példákkal igazolja a cikk­ben, hogy a németek ugyanabban az időben telepedtek le a Vajdaságban, mint a szerbek. Reis azzal vádolta meg Neuer német párti képviselőt, hogy a Hatzfelder Zeitungban pán­­germán propagandát fejt ki. Kraft megállapítja, hoe-v Reis hamis idé­zetekkel vádolta meg a német kép­viselőt, aki soha sem irt pángermiári cikkeket. Kezsman Radics-párti kép­viselő visszatért Amerikából Kezsman Lujó dr. Radics-párti képviselő, aki három év óta az ame­rikai Egyesült-Államokban tartózko­dik és ott a horvát kivándoroltakat szervezi, — pénteken visszaérkezett Zagrebba. Kezsman igazoló-levelét

Next

/
Oldalképek
Tartalom