Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-25 / 257. szám
2. óiaST. BÄCSMEGYEr NAPLÓ 1925. szeptemDer 25. Á magyar párt tij orientációját nagy érdeklődéssel várják a vajdasági radikálisok Együttműködés a kerületi választásokon és a Vajdaság r e* IS • F "»a r rí a bizalmatlanságra, sem a kilengésekre nem adott semmi okot. Mindenesetre tökben a közlekedésügyi miniszter utazását összefüggésbe hozzák azokkal a hireidcel, melyek szerint Radojevics állása megrendült, miután a tíidikális-párt tagjai között sokan elégedetlenek hivatali működésével. Radqjevícs utódjaként Macsek Vladkát, a Radics-párt alelnökét és Kijics Dragotin radikális képviselőt emlegetik. A radikálisok és a Radicspárt együttes népgyülése Gracsacon Zagrebból jelentik: A lakai Gracsac községben, ahol két héttel ezelőtt véres botránnyal végződött a Pribicsevícs-párt népgyülése, vasárnap közös népgvülést tartanak a radikálisok és a Radics-párt. A gyűlésen álást fognak foglalni a Pribicsevicsrpárt harcmodora ellen. .4 Samonprava nyugalomra inti az elégedetlen radikálisokat A radikális-párt hivatalos lapja, a Samoupraya csütörtöki számában az oszijeki párthatározatokkal kapcsolatban cikket irt, amelyben felszólítja a párt tagjait, hogy ne lépjenek tel oly követelőén és kicsinyes pártszempontokból ne nehezítsék meg a megegyezés politikájának keresztülvitelét. Genfi lap Radicsrő! Géniből jelentik: A Journal de Génévé szerdai száma nagy cikket közöl Radics Istvánról és részletesen ismerteti a szerb-horvát megegyezés történetét. A cikkíró megállapítja, hogy nem csoda, ha ilyen kaliberű politikussal igyekeztek megegyezni ellenfelei. — Arról van szó — mondja a cikkíró — hogy a S. H. S. királyság parasztnépe hozzájusson parasztjogaihoz. Ha Radicsnak ez sikerülni fog, egész Európa hasznát fogja látni. A Bácsmegyei Napló becskereki munkatársának aikaima volt beszélgetni a bánáti politikai élet egyik vezető egyéniségével. A beszélgetés magánjellegű megvitatása volt a közel jövő politikai lehetőségeinek és ezeknek tárgyalása során került szóba a magyar párt elnöki tanácsának legutóbbi határozata. A beszélgetés során becskereki munkatársunk hangsúlyozta, hogy semmiféle hivatalos magyar párti tényező nem nyilatkoztatta ki előtünk, hogy a magyar párt uj orientációjában elsősorban a radikális-párt felé való közeledésére gondol. A beszélgetésnek a magyarságra vonatkozó részét informátorom engedélyével főként azért hozzuk nyilvánosságra, mert a benne felszínre jutott — néhol egészen uj — szempontokat az illetékes tényezők a magyarság javára használhatják fel az esetleges tárgyalások során. — A magyar párt elnöki tanácsa szeptember 6-án olyan határozatot hozott, hogy szükségesnek tartja az országos politikai pártok valamelyikével való szoros együttműködést. A magyarságot nagyon érdekelné, hogy az, uj orientációnak hivatalos . kommünikében való bejelentése keltett-c visszhangot a vajdasági szláv politikusok között? A legnagyobb mértékben — mondotta munkatársunknak és a legkedvezőbb formában.—A vajdasági szláv politikai tényezők annál is inkább számolnak ennek az uj orientációnak jelentőségével, mert az a véleményük, hogy a magyar párt. csak ezáltal nyerhet szerepet a jugoszláv belpolitikában — hangzót a válasz. — Ha föltesszük, hogy a magyar párt a radikális-párttal kívánja kiépíteni az említett szoros együttműködést, akkor ennek milyen jelentősége lehet a szóbanforgó két félre .nézve? — Mi radikálisok már az első olvasáskor úgy értelmeztük a magyai párt határozatát, hogy ez valószínűleg a radikális-pártra vonatkozik, hiszen ez a jelenlegi politikai helyzetből önként következik és mi vajdasági radikálisok a legnagyobb örömmel szélesítjük ki frontunkat azzal a táborral, amelyet ennek a határozatnak további következményei hozhatnak a mi támogatásunkra. — Miben és mikor hasznosíthatja a radikális-párt ezt a támogatást? — A kerületi választások előszelei már fujdogálnak. Pár hónapon belül ki fogják írni a kerületi választásokat és itt az együttműködés nagy hasznára lehet mind a két pártnak. Mi erősítést várunk a magyaroktól a kerületi választások során, egyébként is a Vajdaság érdekeinek intenzivebb megvédésére alakuló fronton, amely frontot szembe fogják magukkal találni azok, akik nem a Vajdaságból valók, de túlzott ambíciójukat ép itt akarják érvényesíteni, viszont távolról sem irányul azok ellen a más országrészekből jött tisztviselők ellen, akik működésükkel a nép igazi érdekeit szolgálják. — Ka a radikális-párt súlyt helyez a támogatásra a kerületi választásokon, mit kaphat cserébe a magyarság? — Kétségtelenül meg fog szűnni a magyarok iránti bizalmatlanság, a mely eddig —- lehet, hogy indokolatlanul — fennállott és meg fognak szűnni az atrocitások, amelyek bizonyára eddig is fölöslegesek voltak. — Ezrei: valójában negatívumok, amelyeknek reális értékét a magyarság annál kevésbbé tudná értékelni, mert sem örülni fogunk, ha mindez végérvényesen megszűnik, de más sérelmei, más pozitiv kívánságai is vaunak a magyarság - I nak — ezeknek orvoslása, illetve teljésitése várható-e? — A megegyezést tárgyalásoknak kell megelőznie. Oktalan dolog volna a tárgyalásoknak elébe vágni. — És a tárgyalások megkezdése mikorra várható? 1 — Ez teljesen a magyar párttól függ. A kezdeményező lépést tőlük várjuk és megbízottaikat szívesen várjuk. Kifosztották a kleki postahivatalt A betöréssel egy niezörendő.rt gyanúsítanak Becskerekről jelentik: Vakmerő betörés történt szerdán éjszaka Klek községben, ahol ismeretlen tettesek kifosztották a postahivatali. A kleki postahivatalban már napok ; óta folynak a renoválások. Emiatt Pav- i licsek Gizella postamesternő nem is I lakott a postahivatal épületében levő lakásán. A betörők ezt az alkalmat használták fe', a hivatal kifosztására. Alkulccsal felnyitották a hivatal ajtaját, majd behatolva a helyiségbe, onnan kiemelték a Wertheim-kasszát és a kertbe vitték. Minthogy nem tudták feltörni, most visszamentek a hivatalba és megkérhették a kasszakulcsot. A kasszában mindössze néhány száz dinárt találtak, amit magukhoz vettek. A pénzt azonban kevésnek találták és ezért behatoltak a postamesternő lakásába is, ahol mindent felhánytak. A zajra figyelmes lett a szomszédos lakásban alvó volt postamesternő, aki az ablakon keresztül az uccára ugrott és segítségért kiáltott* A betörők erre elmenekültek. A csendőrség széleskörű nyomozást indított és a betörés egyik gyanúsítottját, egy községi mezőőrt csütörtökön letartóztatták. A nyomozás folyik. A tizenkettedik óra Irta: Tamás István A szegény, de becsületes lány minden elfoglaltsága mellett is beleszeretett a komoly fiatalemberbe. A komoly fiatalembernek volt egv mellékfoglalkozása is a szerelmen kívül: festett. Az estéiket és a vasárnapjaikat rendszerint együtt töltötték. Ilyenkor igyekeztek tisztába jönni, egymással. A fiú meséket mondott és a lány hallgatta. Vagy a lány panaszkodott és a festő hallgatta. Kölcsönösen meghallgatták egymást és el voltak egymástól ragadtatva. Ez kétségtelenül szerelem volt. Aztán a fin kijelentette, hogy nem tud nála nélkül élni. És a nö tényleg sokszor megrémült arra a gondolatra, hogy ha a fiút elveszítené. Ez a lány még sohase szeretett a 'mákostésztán és a datolyán kívül senkit. A főnök ur. aki kilencvenkét kilót nyomott, természetesen nem mulasztotta el megtenni szokásos aiániatait. amelyek azonban összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek, direkt clönvárajánlatok voltak fűszer- és rövidáru ajánlatai mellett. Egy szombat este Iehuzatta a redőnyöket és ölbekapta a kis gépirónőt. A levegőben pikáns akácillat úszott. — Piszok disznó. — mondta Magdaléna. ahogy kiszabadult főnöke izzó karjaiból és otthon, míg pudert kent a nyakára,, megállapította, hogy ez nem az igazi szerelem. A főnök u r különben is nős volt két aranyhaiu gyermekkel és negyvenöt esztendővel a vállain. A * A második férfi, aki beleszólt az életébe. egy katonatiszt volt. egy hős, egész falka medáliával a mellén és az összes barátnők pukkadtak érte a városban. Az ősmerkedés a strandon történt. A vitéz ur először csal; ennyit mondott: —- Ejnye be csinos kislány 1 Magdaléna mélységesen elpirult és zavarában beúszott messzire a tóba. Vitéz ur kitartóan követte és mindenféle kunsztokat csinált a vízben, még búgott is művésziesen a yiz alatt, mint a bölömbika, egészen elkápráztatta a leányzót. Mikor a partra értek. már mint régi ösmerősök feküdtek ki a homokba. Főhadnagy ur a haditudományát békeidőben is tudta kamatoztatni. Vasárnap délután éppen randevúra várt a lány a színház sarkánál. Vitéz ur késett. — Hová megy Fekete ur? — szólította meg Magdaléna a kis köpcös kereskedőt. hogy ne kelljen egyedül ácsoregnia. — A Malvinka betegágyához. — Mi van vele? — Megmérgezte macát. — lihegte Fekete ur — öt is az a csibész Deley tette tönkre. A lánvnak minden vére arcába szaladt. — Ki? — kérdezte rettenetes hangon. — Delev. a Donzsuáii. — ismételte a kereskedő — benne volt az uiságban is — és szolgálatkészen kihozott egy lapot a zsebéből. A templom mellett már feltűnt a főhadnagy siető alakja. Mosolygott és a szemével előreküldött egv csókot. — Kísérjen el. — mondta hirtelen Magdaléna a meglepett kereskedőnek és gyorsan belekarolt. Ucv vonszolta rchamlépésben. mint egv felbomlott íront, amely az ellenség elől menekül. Összesen hétszer találkoztak. A lány már a harmadik randevúnál torkig volt vele és a nemeslelkii lovag, megmentője. ismét visszasülvedt a légvárak felhőkarcolójából a kráizlerái földszintiére. Ez a férfi derék, szorgalmas kereskedő volt. aki gyerekeket akart. segédei és cselédet spórolni a feleségén. Amikor a lány ezt észrevette, félrehúzta a száját. A rizskásaszae és más. kilátásba helyezett fiiszerszakmai gyönyörűség egyáltalán nem izgatta, sőt! És elhatározta, hogy a fiú undorító, közönséges és buta. A festővel már két hete tartott a szerelem Plátó ur védőszárnyai alatt. — Pénzem nincs, egyszerű, szegény kislány vagyok. — okoskodott a nő — bizonyos, hogy önzetlenül szeret — és nagyon elérzékenvült. Ballépés előtt a nők mindig megvannak hatva. A fiú jól és gyöngéden bánt vele, majdnem lányosán. De a festő is szegény volt és csak narancsokkal tudott kedveskedni ai anyaimák helyett. — Szeretsz? — kérdezte záróra után, a kis sötét uccában. erőszakosan a lány és Tóth boldogan hunyta be a szemét: — Imádlak. — Ez a beteljesülés! — gondolta a szerelmes leány és első mámorában elhatározva. hogy feleségül meev a tehetséges fiatal festőhöz. A festőt persze nem tartotta szükségesnek értesíteni erről a tervéről. * — A Rezeda-uccában találtam egy nagyszerű kiilönbejáratut. — jelentette a fin pár nap múlva és együtt mentek el terepszemlét tartani. A kis, sárga ház egy kert közepén feküdt, mint egy leszakított krizantém. Ä háziasszony, mikor fiatal házaspárként mutatkoztak be előtte. feltűnően sokat vigyorgott és feltűnően sokat kért. De azért kivették. A fin az ágyat nézte. Széles parasztágv volt. a falon tarka tányérok és az ablakon fehér csipke-függöny. Előleget adtak és foglalót. Kifelé menet a lány idegesen karolt Tóthba: — Te. Mikuci. nem tetszik nekem ez a nö. — súgta idegesen és többet nem is mentek a sárga ház felé. lev kínlódtak napokig, közben pedig a lány nagynénije előtt, aki az árva Magdalénát még csecsemőkorában macához vette, mtiveszekédések és illem. Lassan már csak lakáskérdéssé egyszerűsödött le az egész szerelem. A sok hercehurcában kezdett kínossá válni az iiuv. annyira nyilvánvalóvá vált az a lihegő, éhes szándék, ami ennek a szorgalomnak a titkos rugója volt. * Aztán egy vasárnap délután elmentek vizitelni a lány barátnőiéhez, alti orvosnak készült és magánosán lakott egy bérház első emeletén. Tóth kedvetlenül ballagott felfelé a lépcsőkön. ■ — Ez is egv elveszett délután. — gon-' dolta fösvényen, mint a zsugori, aki az elgurult aranyat sajnálja. A barátnő nem volt otthon. — Megvárjuk. — jelentette ki Magdaléna és körülnézett a szobában. — Milyen szép ágya van. — mondta a lány kíváncsian és felhajtotta a könynyü selyem takarót, mint egv szoknyát. Leültek az ágv szélére. Először feszélyezve érezték magukat az idegen lakásban. A fiú folyton az aitót nézte. — Csókolj meg. — nyafogta a lány cicásan. Aztán egyszerre gyulladt ki bennük a tébolyitó kívánság és eszeveszett birkózásba kezdtek. Észre se vették, hogy belépett a barátnő. — Szervusz. — üdvözölte kérdőjeles döbbenettel. — Szervusz. — mondta Magdaléna és úgy remegett a szégyentől és a meglepetéstől.' liogv képtelen volt megmozdulni. Csak feküdt üveges szemekkel, szinte sóbálvánnyá meredten a. fiú karjaiban. mint Lóth felesége ama bizonyos tűzeső napján. * Tóth künn ült a parkban két tenyerébe hajtott fejjel és a májusi illatokba temetkezett. Háta mögött egv pádon két asszony beszélgetett. — Jó partit csinál a Balog Magdi. Tóth felfigyelt. — Ugyan, ki veszi e1? — Valami festő. Nagyon heves fiatalember. — Elveszi? — Egész biztos! Nekem a Magdi mesélte. Csuda szerencséje van ennek » • #
