Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-23 / 255. szám
C. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 23, A topcsideri vén platántól az uj palotáig A szerb parlament és a parlamentarizmus fejlődése A királyi palota mögött, a Szabadság-téren most fejezik be a parlament uj hatalmas palotájának külső munkálatait. Mire eljön az ősz, a 'külső munkálatokkal teljesen elkészülnek a, kőművesek és akkor sor kerülhet a parlament berendezési munkálatainak megkezdésére is. Csaknem húsz esztendeje már, hogy az uj parlament alapkövet 1907 augusztus huszónhetedikén ünnepélyesen elhelyezték és előreláthatólag a második évtized leteltével bevonulnak a képviselők ebbe az épületbe. Az uj parlament kupolájáról, a mely legnagyobb a Balkánon, ellátni a Topcšiderig, ahol a híres platán alatt még nem is olyan régen, mindössze, hat-hét évtized előtt gyűléseiket tartották »a nép vénei«, öreg beogradi emberek még emlékeznek ezekre a szabadban tartott gyűlésekre. Ez a topcsideri öreg fa volt az első parlament, amely alól megidilit az alkotmányos fejlődés. A mostani parlamenti épület könyvtárában egymás mellett sorakoznak a régi elsárgult írások, amelyek elthszélik a szerb parlament viharos történetét. A könyvtáros, 2acsevics professzor készségesen fogad bennünket és rendelkezésünkre bocsátja az adatokat, amelyek megvilágítják a fiatal és mégis olyan nagy múltú parlamentnek az életét és a fejlődését. Karagyorgye alatt még nyoma sem volt a parlamentárizmusnak Szerbiában. Akkor még ősi szokás szerint összegyűltek a nép főemberei és megbeszélték, hogy mit kell tenni az ország érdekében. Megvitatták, hogyan lehetne lerázni minél hamarabb a súlyos török igát. Ezt az »országgyiilés«-t eleinte Kragujevácban, később a beogradi Topcsiderben tartották, egy szabad téren, ahol még fiatal kis fa lehetett a most oly nagy tiszteletben álló öreg platán. A parlamenti élet első jelei Milos fejedelem idejében mutatkoztak, alá azonban csak azokat liivta meg a gyűlésekre, akiket akart. Ezeken az országgyűléseken megjelent néha száz, néha ötezer ember is, aszerint. hogy milyen fontos ügyet tárgyaltak. Knez Alekszandar uralkodása alatt azonban elmaradt a vélnek tanácskozása és az országot államtanács kormányozta. Az első jelentős lépés a parlamentárizmus felé 1858-ban történt, amikor a hires szveti-andrej&zki szkupstina kimondotta, hogy az ország kormányzását a nép kezébe kell adni. Végre 'Knez Mihajló trónrakeriilése után megalakult az első szerb szkupstina és 1861-ben kimondották, hogy a képviselőket a nép választja és az országot a parlament ellenőrzésével kormányozzák. A parlament rendesen minden három évben találkozott. Ha azonban igen fontos állami ügyekben kellett dönteni, a parlamentet a három év letelte előtt is egybehívták. Ez a parlament még nem bírt törvényhozási jelleggel, inkább csak informativ jellege volt és egyedül a képviselők megválasztása jelentette a mai értelemben vett parlamentárizmust. Határozatokat ezeken a találkozásokon nem hoztak és csak az általános helyzetet vitatták meg. Knez Mihajló halála után 1868-ban a Topcsidcrbén találkozott az úgynevezett ....-arv szkupstinaamelyet c,sak fontos esetekben hivtafc ! egybe. Ez választotta meg Milánt' fejedelemmé. Egy évvel később Kraguievácban kimondották, hogy a szkupstina ezentúl minden évben egyszer összeül. A mai értelemben vett parlamentarizmus 1888-ban kezdődött, amikor a parlament megszavazta az alkotmányt. Ez a parlament 1894-ig működött. Ekkor Sándor király az 1569-es alkotmányt léptette életbe, megszüntetve a parlamentárizmust, amelyet csak 1903-ban Petár király trónralépte után állították ismét vissza. A nyolcvanas évek előtt, a mai eg'-etem régi épületében vagy a »Mala Pivara« kávéház nagytermében tartotta meg a szkupstina ülésért. A »Mala Pivara« épülete még ma is megvan a történelmi nevezej Budapestről jelentik : Molnár Ferenc és Fedák Sári válóperében — inint már a Bdcsrnegyei Napló jelentette — hétfőn délután létrejött a megegyezés a házastársak jogi képviselői között. Polónyi Géza Molnár Ferenc ügy védje és ör. Fábián Béla, Fedák jogi kép- I viselője már hétfon délelőtt azért kérték a válóper elhalasztását, mert a vasárnap este Krausz Simon és Barczy István közvetítésével megkezdett tárgyalások megegyezéssel kecsegtettek. A hétfő délutáni tárgyaláson igy már, percek alatt létrejött a megegyezés. Molnár Ferenc 30000 dollár végkielégítést fizet Fed:: Sárinak. A A dunai hajózás ügye már régen vajúdó kérdés az S. H. S. királyságban. A háború után a zsákmányolt és a fegyverszüneti szerződés értelmében kapott összes folyamhajózási jármüvek a hadizsákmány bizottság (Direkci.ia Ratna Plena) rendelkezése alá kerültek. Még 1919-ben, mielőtt Troubridge angol tengernagy vezetése alatt Beogradban székelő nemzetközi Dunabizottság eltávozott volna, a közlekedésügyi minisztérium hatáskörében megszervezték az Állatni Folyamhajózási Igazgatóságot (Direkcija Rečna Plovidbe) Prica Dragutin admirálissal az élén. Ennek kezébe adták az összes hajókat a régi szerb hajózási társaság hajói kivételével. Ezért van az összes folyami uszályhajókon a D. R. P. jelzés. Kizárólagossági jog a hajózási szindikátusnak A kormány 1920-ban megalakította a Hajózási Szindikátust {Brodarski Szindikat S. H. S.). Ezzel a vállalattal, mely részvénytársasági alapon létesült, egyesült a régi Szerb Hajózási Társaság, Srpsko Brodarstvo Društvo is. Az állam tulajdonában lévő hajókat is megkapta a szindikátus exploitáció céljára oly módon, hogy az összes jármüvek továbbra is az állam tulajdonában maradnak, de a szindikátus dolgozik velük, tartozik azok karbantartásáról gondoskodni és a vele egyesült régi szerb hajózási vállalat 12 százalékos haszonrészesedésének leszámítása után a haszonfelesleget az államnak beszolgál-I tességü nagyteremmel. A nyolcvanas években építették meg a parlament szerény épületét a Kraljica Natalija ulicában. Ebben a kis faosz- i lopos házban jelenleg a Narodna | Odbrana működik. A parlament itt | tartotta meg üléseit a világháború kitöréséig, amikor Nisbe helyezték át, majd 1916-ban Korfu szigetén j egy szerény kis házban nyitották jmeg a hontalanná vált parlament I üléseit. Egészen 1918 áprilisáig volt I itt a parlament, amely a háború he[fejezése után er- ideig a régi koriakban tartotta üléseit, majd 1921- i ben költözött át a mostani épületé- I be, amely addig kaszárnya volt. A vidovdáni alkotriiányí már ebben az épületben szavazták meg. A topcsideri platántól tehát nagy ut vezetett addig a hatalmas palotáig. amelynek kupolája egész a Szerémségig ellátszik. — messze hirdetve, hogy az igazi parlamentárizmus otthona lesz az uj épület. ÍCs. Z.) művésznő a doüárrokró! szóló csekket, már kézhez is kapta és a házassügbontási pör ezek után a maga rendes és törvényszerű utján fog lefolyni. A tárgyalások befejezése után Fedők Sári egy újságíró kérdésére a következőket mondotta : — A pénzt a bankba teszem és nyugodtan élek majd abból, amit keresni fogok. Ehhez az összeghez nem keil hozzányúlnom addig, ómig dolgozni tudok. Hétfőn Fedók Sári megjelent a Vígszínház előadásán a baloldali proszcénium-póholyban, ahol a közönség lelkes tüntetést rendezett mellette. tatul, A szindikátus megalakítása után megkezdette működését az állam hatalmas erkölcsi támogatása mellett, mely anynyira ment, hogy az állam a szindikátus érdekében a Nemzetközi Dunabizottságnál keresztülvitte, hogy a Dráva, Száva és Tcmes mellékfolyókat, meg a Kralja Petra és Kralja Alekszandra hajózási csatornákat S. H. S. nemzeti hajósaknak mondották ki s azokon külföldi vállalatoknak a hajózást megtiltották. Sőt a Dunán, a Tiszán s a Bega csatornán is eltiltották a belforgafmat, vagyis a külföldi vállalatoknak csak külföldi árut szabad, S. ff. S.. kikötőbe hozni és innen csak külföldre irányuló árukat szabad szállítania. S. H. S. kikötők egymásközti forgalmát nem bonyolíthatják le. A szindikátus nem bodogul A hajózási szindikátus e nagy értékű támogatás dacára sem tudott megfelelő teljesítményt és hasznot felmutatni. Hogy ennek mi volt az oka. annak bírálására ezúttal nem akarunk kiterjeszkedni, bár volna mit mondani, különösen az organizációról. Ezért a közlekedési minisztérium szükségesnek látta 1922-ben a vállalat átszervezését, mely azután »Növi Brodarski Szindikat S. H. S.« néven folytatta működését. Ez az átszervezés azonban nem változtatott az eredményeken, úgy, hogy a múlt évben a Davidovics-kormány elhatározta, hogy a hajózási szindikátust 1925. év január elsejével likvidálja és részvény-Harmincezer dollárban egyeztek meg fedák Sári és Molnár Ferenc ügyvédei — A pénzt a bankba teszem — mondja Fed ik Sári Állami kezelésbe kerül a dunai hajózás A hajóz Ási szindikátus az állami támogatással sem tudott bo dogul i — Január hó elsején feloszlatják a szindikátust aláírási felhívást bocsátott ki egy állami ellenőrzés alatt álló folyamhajózási r.-t. alakítására. Ez a felhívás nem járt a kéllő eredménnyel s közben a David.ovics-kormány is megbukott s maradt minden a régiben. A hazai folyamhajózás helyzete azonj ban ezután sem javult. A múlt évi erős I gabonaexport alkalmából mindinkább ; tért nyertek1 az S. H. S. kiviteli fórgalj mában is a régi kipróbált külföldi hajózási vállalatok, különösen az osztrák I Dunagözhajózási Társaság és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási r.-t. A folyó évben e vállalatok térfoglalása még jobj ban fokozódott az S. H, S. hajózási 1 szindikátus természetes hátrányára. Ma I Szmcderevóiis mely nyílt dunai kikötő, ! S—10 külföldi uszályhajó mellett mind- I össze 2—3 szindikátusi hajó rakodik. Az ankét A közlekedésügyi minisztérium ezért szükségesnek tartotta, hogy most már végleg rendezze a hazai folyamhajózás I kérdését. E hó 19-én az e célra kijellöt j bizottság Beogradban ülést tartott Ra\ dojevics Ante közlekedési miniszter elj nöklete alatt. A tárgyaláson résztvettek: j a kereskedelmi kamara, iparkamara, kereskedelmi és ipari minisztérium, I Nemzeti Bank, Állami Jelzálogbank, a ! Mezőgazdasági Szövetkezetek központi választmánya, Állami Ellenőrzőbizottság, a vezérkar, a Mérnök és Építész Egyesület kiküldöttei; továbbá S ztunk ovics Joca volt miniszter. Prica tengernagy, Szdvics Kirilo műegyetemi tanár, Murkovics Vlada volt államvasuti igazgató, Nikolics Misa volt igazgató-helyettes, Sztojanovics József, a pénzügyminiszter helyettese, Sevics Szima állami folyamhajózási igazgató, a bizottság állandó elnöke és helyettese, Mi/o-| jcvics Sztanoje, végül Csupics. a közle-j kedésügyi minisztérium osztályfőnöke, E bizottság először is elvben elhatározta, hogy a hajózási szindikátust 1926. év január 1-én feloszlatja. A továbbiakra nézve 3 javaslat volt a bizottság előtt: 1. A folyamhajózást egészen állami kezelésbe venni. 2. Állami ellenőrzés alatt ui részvénytársaságot alakítani. 3. Az egész hajóparkot a régi szerh hajózási vállalatnak átadni. Ami a szindikátusnak nem sikerült Hosszas vita után a bizottság szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy a folyamhajózást állami kezelésbe veszi, egyelőre próbaképpen 1926 január l-től kezdve. Hogy ez az elhatározás szerencsés-e, s alkalmas-e a hazai folyamhajózás fellendítésére, azt most nem vizsgáljuk- Szóvá kell azonban tenni, hogy hasonló kísérlettel' már csaknem az összes dunai államokban találkoztunk évtizedekkel ezelőtt s ez mindenütt csödött mórt-, dott. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a vasút lehet állami, mert az csak lehetséges, hogy a vasúti kocsi és mozdony csak az állam területén közlekedjen, a dunai hajózás azonban nemzetközi s az Idegen államok rendelkezéseikben más elbírálás alá vesznek természetszerűleg egy tisztán állami vállalatot, mint egy magáncéget. Nem sok kilátás van arra. hogy ami az államilag istápolt szindikátusnak nem sikerült, az az államnak sikerül. A határozat végrehajtása előtt tehát jó lenne meggondolni mindazt a nehézséget, mellyel az állami vállalkozásnak az in-' ternacionális forgalomban találkozni kell és amellyel meg kell küzdenie. Gonda László hajóskapitány.' BY-OXYNE FOGKRÉM Kapható „SO A“ DROGÉRIÁBAN NOVISAD Weber Henrik oki. Jogosított magánmérnSk KULÁN, KraljaPetra ul. 973. (Nikolics féle ház) irodáját megnyitotta. sora
