Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-03 / 235. szám

1Q25 szeptember 3. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldat. Tiz évi börtönre ítélte a törvényszék Lengyel Anikó gyilkosát As ügyész gyilkossággal vádolta és a halálbüntetést tartotta igazságosnak — A védő felmentést kért — A bíróság szán­dékos, de előre meg- nem fontolt emberölésben mondotta ki bűnösnek Almási-Aníunovics Józsefet — Az ítélet szerint nem állapodott meg az elhalt és a vádlott abban, hogy együtt fognak meghalni — Az elitéit megrongált egészségi állapota miatt szabott ki a bíróság fegyház helyett börtönbüntetést Az ügyész súlyosbításért:, az elitéit fölmentás végett feiefebezett tóztatta és addig nem engedte tovább az autót, amíg az egész ügyet per lon­­gupi ct tatuiu le nem tárgyalták. A vita során kiderült, hogy Steinernek van iga­za, de ez gyönge vigasz volt számára, mert közben a kapuban várakozó au­tón félmázsa fagylaltja elolvadt. Hasonló differenciái voltak egy autó­­kereskedőnek, aki azonban élelmesebb­nek bizonyult. Jóciőre írásbeli enge­délyt szerzett a rendezőségtől, hogy egy autóval próbautra kimehet a ki­állítás területéről. Ennek az igazolvány­nak a segítségével az utolsó napon n.ind a hét. (7) kiállított autóját kicsem­pészte, anélkül, hogy egy párát kifi­zetett volna a helydijból. Egészen titokzatos módon tiz lovát szöktette ki egy földbirtokos, afölötti haragjában, hogy nem kapott arany­érmet, csak bronzot. Egy fakercskcdö, aki famegmunkáló­­gépeket állított ki, minthogy különbö­ző differenciák miatt nem engedték ki gépeit, megostromolta a kiiáratot. A gépeket tankszerüen felhasználva, ro­hamot intézett velük a bezárt vaskapu ellen, amelyet ki akart dönteni helyé­ről. A rendezőség végül is kénytelen volt kiegyezni vele és szabad elvonulást biztosítani számára. Aranyérmek — bis gromoboj A kiállítók eleinte sok kifogást emel­tek az ellen, hogy a zsűrikben kiállítók is szerepeltek s főleg, hogy a kiállító zsűritagok nyakralöre nyerték a külön­böző aranyokleveleket és egyéb dijakat. A panamát szimatolók azonban hamar elhallgattak; mert kiderüld hogy sem­miféle suskus sem történt és a nem­­zsűritagok sem részesültek mostohább elbírálásban, mint a zsűritagok. Ezzel nincs is baj. A kitüntetették azonban nem akarják átvenni a megnyert arany- és ezüstérmeket, mert sokat kell értük fizetni, — a rendezőség ugyanis fel­számítja, nem is tul-jutányosan az arany és az ezüst árát — sőt a dísz­oklevélért is fizetni kell, úgyhogy azok közül is nem egy marad maid a kiál­lítás vezetőségének nyakán. Vannak még szerény emberek, akik nem reflektálnak a költséges megtisz­teltetésekre ... Ki nyerte a szenet? Legfőbb attrakciója volt a mintavá­sárnak egy hatalmas széntömb, ame­lyet a Felsősziléziai Szénbánya Rész­vénytársaság állított ki. A széntömb mellett hatalmas tábla hirdette, hogy azok között, akik a legpontosabban ta­lálják ki megközelítőleg a széntömb súlyát, hat jutalomdijat osztanak ki. Majd­nem minden látogató »megsaccolta« a széntömböt és pályázott a dijakra. Az utolsó napon a szén'kereskedő-cég át­vizsgálta a beérkezett »pályamunkákat« és kiosztotta a hat dijat, amelyek kö­zül kettőt a kiállítási szállitó-cég tulaj­donosa, illetve egyik hivatalnoka nyert meg, akik a. széntömböt szállították és igy már csak a fuvarlevélből is ponto­san tudták természetesen a súlyát. A széntömb egyébként 2294 kilogram súlyú volt. Legjobban megközelítette ezt a számot az a pályázó, aki 2293 kilóra becsülte. Elmaradt a sorsolás A látogatók között a kiállítás tartama alatt tizdlnáros sorsjegyeket árultak, amelyék révén egy automobil. illetve tenyészbika, továbbá ötven kisebb nyeremény jutott volna a szerencsés nyerőnek. A sorsolás hétfőre, a kiállí­tás utolsó napjára volt kitűzve., azon­ban ismeretlen okokból elmaradt és a mai napig sem tartották meg. A ‘kiállí­tás vezetősége érdeklődésünkre azt vá­laszolta, hogy egyelőre még nem tudják, mikor fogják a sorsolást megtartani. A prezumptiv szerencsés nyerőnek tehát türelemmel várni kell még egy darabig a tenyészbikára. I DRÓT KÖTELEKET! szigetelt és csupasz rézhuzalokat, < izzólámpazsinórokat, antenadrőtokat, ólomkábe- | leket elsőrendű minőségben, Jutányos áron f szállít a Novisadi Kábelgyár (Radnička ui. 2 < Telefon 121 443'* | Háromnapos, izgalmakkal teli tárgya­lás után szerdán délben, félegy órakor hangzott el az Ítélet Antunovics József bünpörében. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki a vádlottat szándékos ember­ölés bűntettében és ezért tiz évi bör­tönre Ítélte. A szerdai tárgyalás lefolyásáról és az itéletkihirdetésről alábbi tudósítás ad számot. Nagy hallgatóság előtt folyt le a pa­­liesi halálos szerelmi dráma harmadik tárgyalási napjának első része, amikor a perbeszédeket mondották el, mig az Ítélet kihirdetésére még nem látott tömegben jelent meg a közönség, mely­nek soraiban igen sok biró és nagyszá­mú ügyvéd is volt jelen. Az ítélethir­detés izgalmas külsőségek között folyt le. Pavlovics István elnök erélyes föl­lépésére volt szükség, hogy a közönség megtartsa nyugalmát. A szerdai tárgyalást negyed tiz óra­kor nyitotta meg Pavlovics István el­nök és mindenek előtt Pcrazsics Bozsi­­dár dr. törvényszéki orvoshoz intéz kérdést, hogy ha a bíróság fegyház bün­tetést szabna ki a vádlottra, káros ha­tással járna-e ez a vádlott egészségére? Perazsics Bozsidár dr. törvényszéki orvos azt válaszolta,, hogy a vádlott jobboldali tüdőcsucshurutban szenved, tüdeje át van lőve, és különben is gyenge szervezetű s ezért hosszabb tartama fegyházbüntetést nem tudna elviselni. Ezután Bélics Radivoj dr. védő elő­terjesztést tesz két újabb tanú megidé­­zésére vonatkozólag. A bíróság azonban nem ad helyt a védő előterjesztésének, mert az eddig kihallgatott tanuk vallo­mása teljesen elegendő adatot szolgál­tatott a tényállás megállapításához. A védő semmiségi panaszt jelent be. Az elnök ezután felhívja a köz vád képviselőjét, hegy terjessze elő a vá­dat. Az ügyész gyilkossággal vádolja Antunovicsot Marusics Koszt a ügyész azzal kezdi vádbeszédét, hegy egy fiatal, viruló éiet ártatlanul, minden bűn és ok nél­kül esett áldozatául egy léha, züllött, romlott előéletű fiatalembernek. A meg­gyilkolt egyedüli kény árkeresője volt a kicsiny nyugdíjból tengődő anyjának s kiskorú testvéreinek is ö volt támasza. A vádlott közönséges szerelmi szélhá­mos, aki még huszonnégy éves korában is, minden komoly foglalkozás nélkül tétlenül lézeng, kccsmázó.zsurokrajáró, munkakerülő, léha fiatalember, aki esti­mán legényes hiúságból gyilkolta meg Lengyel Anikót, a kis család fenntartó­ját. A főtárgyalás adataival bizonyítja az ügyész, hogy előre megfontolt szándék­kal elkövetett emberölést kell megálla­pítani. Több tanú vallomása szerint a vádlott előttük kijelentette, hogy Len­gyel Anikót agyon fogja lőni és ezt a fenyegetését józanul és beszámítható ál­lapotban végre is hajtotta. A vádlott védekezését, hogy a tettet közös elha­tározással! hajtották végre, Lengyel Anikó halálos ágyán tett vallomása és több tanú megcáfolja. Anikó sohasem volt szerelmes a vádlottba, inkább gyű­lölte öt. A vádat változatlanul fenntartja és kéri a bíróságot, hegy a vádlottat a btkv. 278. szakasza szerint minősülő előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében mondja ki bű­nösnek. A védőbeszéd Bélics Radivoj dr. védő mondotta el ezután közel egy órás védőbeszédét. Beszédében felöleli Antunovics és Len­gyel Anikó ismeretségének egész tör­ténetét és azt vitatja, hogy Anikó sze­relemmel vonzódott Aiitunovicshoz. Hosszasan foglalkozik azzal a kérdés­sel, hogy közös megegyezéssel készül­­tek-e meghalni. A vádlottnak ezt a vé­dekezését a főtárgyalás folyamán kihall­gatott több tanú igazolta. Antunovics ezt a fogadalmat annyira komolynak vette, hogy ismételten kérte a leányt, hogy vonja vissza a szavát és oldja fel őt a fogadalom alól. Ezt azonban a leány következetesen megtagadta. Au­­tunovics és Anikó szerették egymást, de nem szerették az életüket. A vád­lott lelki kényszer alatt cselekedett és szó sem lehet itt előre megfontolt em­berölésről. Rámutat a vádlott öröklött terheltségére, betegségére, ami kizárja azt, hogy akaratának, szabad elhatározó képességének birtokában volt, amikor tettét végrehajtottá. Fölmentést kér. A védőbeszéd után az elnök felszólí­tására kijelenti a vádlott, hogy nincs semmi mondanivalója, mire az elnök berekeszti a tárgyalást és az ítélet ki­hirdetését déli 12 órára tűzi ki. ítélethirdetés előtt Az elnök intézkedésére a közönség el­hagyta a termet, amelynek valamennyi ajtaját bezárták, mialatt a bíróság az italét fölött tanácskozott. Déli tizenkét óra előtt néhány perccel a közönség valósággal megostromolta a törvényszék íőtárgyalási termét. Ami­kor a szárnyas ajtókat megnyitották a közönség előtt, sok száz ember özön­­lötte cl pillanatok alatt a padsorokat óriási robajjal. Néhány perc múlva már nemcsak a hallgatóság részére fenntar­tott helyeken, hanem az ügyvédi asztal mögötti dobogón, az újságírók asztalá­nál, a teremi kijáratához vezető lépcső­kön, sőt a nyitott ajtó mögötti folyosón is tolongtak az emberek. A padsorokban főképpen nők várják izgatottan az Ítélethirdetést. Jól öltö­zött, csinos nők, uriasszonyek és bolti­lányok vegyesen, csillogó szemekkel és feszült izgalommal várják a vádlott be­vezetését. A bírói emelvény sarkában, az ablak előtt, szemben a vádlottak pad­jával fényképezőgép van elhelyezve. Fojtó a meleg és az izgalom percről­­percre fokozódik. Negyed egy óra előtt néhány perccel a szuronyos fogházőr kíséretében megjelenik Almdsi- Antuno­vics József. Ugyanaz a sötétkék ruha van rajta, ami az előző napókon. most is: flegmatikus, csak kissé fáradtnak lát­szik és az arca halványabb, mint más­kor. Belefáradt a háromnapos tárgya­lásba és kissé unottan néz szét a túlzsú­folt teremben, ahol most minden szem féléié fordul. Most már otthonias meg­­szokottsággal ül le a vádlottak padjára, ebben a pillanatban azonban észreveszi magával szemben a fényképezőgépet. A fényképész a kezével int neki, hogy álljon fel, mire Almási-Antunovics szol­gálatkészen, frissen felugrik és pózba helyezkedik a fotografáló masina előtt. Egyszerre eltűnik arcáról a fáradtság, ■ incsl megint az a pózoló legény, aki ed­dig veit és aki pózból gyük', lt is. Az itélei ’ Félegy órakor vonul be a bíróság a terembe, ahol egyszerre halotti csend tá­mad. Pavlovics István elnök azonnal hoz­zákezd az ítélet kihirdetéséhez. A bíró­ság — mondja érces hangon az elnök — bűnösnek mondotta ki Antunovics Jó­zsef vádlottat szándékos emberölés bűn­tettében és ezért tiz évi börtönre itci. Amikor a feszült izgalommal figyelő közönség meghallotta a tiz évet, egy­szerre, — mintha villamos áram érte volna — megmozdul az egész terem és hangos moraj zug fel. A meglepetés ön­kéntelen megnyilatkozása volt ez. Az elnök erélyesen inti csendre a kö­zönséget, Antunovics pedig hófehér arc­cal, meglepve és tehetetlenül néz maga, elé. Az arca most beszédesen elárulja, hogy erre nem számított. Pár perccel előbb még azt remélte, hogy talán dél­utánra már ismét szabad lesz és most súlyosan dübörögnek el fölötte a sza­vak: tiz esztendő . . . Az indokolás Az Ítélet indokolásában a bíróság ki­fejti, liogy a vádlott minden komoly-ok és elfogadható indok nélkül ölt és tet­tét tiszta öntudattal követte el. Kölcsö­nös megegyezést nem lehetett megálla­pítani, mert a meggyilkolt Lengyel Ani­kó csupán tréfából mondotta, hegy nem fél a haláltól. Az indokolás sorra veszi az eseményeket, amelyek a vádlott és a meggyilkolt között lefolytak egész a gyilkosságig. A bíróság ezek alapján nem látja megállapíthatónak az előre megfontoltságot, mert a vádlott a vég­zetes vasárnap délután nem tudta előre, hogy találkozni fog Lengyel Anikóval, de megállapitandónak tartja a szándé­kos emberölést. A bíróság enyhítő kö­rülményként figyelembe vette a vádlott büntetlen előéletét, valamint megrongált egészségi állapotát. A törvényben meg­határozott fegyház helyett azért állapí­tott meg a bíróság börtönbüntetést, mert az orvosszakértöi vélemény alap­ján az elitéit megrongált egészségi ál­lapota miatt a fegyházbüntetést nem tudná kitölteni. Az ítélet ellen az ügyész a vádtól el­térő minősítés, az elitéit s a védő pedig az elítélés miatt felmentésért jelentett be felebbezést. Sub otic a Eiern képviselteti magát a városok párisi világkongresz* szűrén A vajdasági városok szövetség® a jövő hélea határoz A vajdasági városok szövetsége kedden ülést tart, amelyen foglal­koznak a városok párisi világkon­gresszusát előkészítő bizottság meg­hívásával és döntenek abban a kér­désben, hogy a szövetség részéről ! hányán és kik vegyenek részt a i kongresszuson. Mint értesülünk, a ; szövetség vezetőségének, tekintettel * a kongresszus fontosságára, az az ; álláspontja, hogy a Vajdaságot mi­­jnéí több delegátus képviselje. A Bíksmegyei Napló munkatársa j kérdést intézett Malagurszki Albe I polgármesterhez, liogy Szuboticát ;kí fogja képviselni a kongresszuson. I Kérdésünkre Malagurszki polgár­­j mester azt a meglepő választ adta, j hogy Szubotica részéről elörelátha- i tólag senki sem fog részt venni a j városok viEágkongresszusán. Az ebben az ügyben. legközelebb meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom