Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-23 / 255. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 23. Zsivkovics Ljuba békét közvetített a noviszádi radikális-parikét frakciója közi Noviszádon megindult a gyűjtés a radi­kális-párt beagradi klubházira — Az első Bácsmegyei Napló munkatársának: — Mi ma is radikálisok vagyunk, mégha a mai irányzat minden pártmun­kából ki is rekesztett bennünket. Mi megyünk a magunk utján. De hogy a bennünket ért sértések felett nem térünk szó nőikül napirendre, az természetes. Amig teljes elégtételt nem kapunk, megbékélésről szó sem lehet. Ezért nem vettünk részt a pártgyülésen sem, noha arra közülünk többeket — meglehet, hogy a gyűjtés miatt is — meghívtak, át akartak szökni Magyarországra, a határőrök azonban elfogták őket. A tárgyaláson mindketten tagadtak és azt állították, hogy a náluk ta­lált holmikat útközben találták, de állításukkal szemben beigazolódott bűnösségük. százezer dináron adomány Zsivkovics, a radikális párt parlamenti klubja elnökének vajdasági útja első­sorban a radikális párt beogradi klub­­házépitésével kapcsolatosan megindult gyűjtési akcióval áll összefüggésben. Zsivkovics, a klub elnöke arra vállalko­zott, hogy a klubház költségeit t előte­remti. Eddigi fáradozásainak rtégj mil­lió dinár az eredménye. A párt számí­tása szerint az építkezés 15 millióba és a berendezés ugyanannyiba kerül. Ziiv­­kovics klubelnök a Vajdaságban 10—12 millió dinárt remél összegyűjteni. Novi­­sadon 500.000 d inárt szeretne össze­gyűjteni. A gyűjtés első napján mar kö­zel 150.000 dinár gyűlt össze. Ebben az összegben egy százezer dináros tétel is szerepel. Ezt az összeget Miroszavlye­­vies Kcszta, a novisadi kereskedelmi és iparkamara elnöke adományozta. Az 50.000 dinár kisebb: 500—1000 dlnéros tételekből nőtt meg. Zsivkovics Ljufca klubelnök hétfőn este autón dr. Dungyerszky Gedeon nagybirtokos, látogatására Csebre uta­zott. A látogatás a klubház céljaira való gyűjtéssel áll összefüggésben. Zsivko­vics Dungyerszky György nagybirtokost is meglátogatta, de Dungyerszky György arra való hivatkozással, hogy Pribíc3e­­vics-párti, a gyűjtéshez ne* járult hozzá. Zsivkovics a vasárnapi novissdi párl­­gyülést megelőzőleg a radikális párt mindkét frakciójának vezetőtagjait fel­kereste és a két frakció közötti ellen­tétek elsimításán fáradozott. Törekvése azonban eredménytelen maradt, mert az »öregradikálisok“ nem voltak hajlandók teljes elégtétel nélkül az „ifjuradikálisok­­kal“ kibékülni és ez okból nem is vet­tek részt a Zsivkovics beszédének meg­hallgatására egybehívott gyűlésen, noha közülök többeket személy szerint is meg­hívtak. Az „öregradikáüsok“ egyik ve­zető férfia a kibékülés érdekében meg­indított akcióról ezeket mondotta a A KISBAJMOKi ARZENÁL Házkutatás Vízin József lakásán — Megkezdték a bűnjel­­kamra leltározását — A délutáni órákban csak igazolvánnyal lehet bejutni a suboticai törvényszék épületébe A suboticai rendőrség nagy appa­rátussal folytatja a nyomozást a tör­vényszék épületébe történt betörés ügyében. A nyomozás eddig már kétségtelenül megállapította. hogy Vízin Józsefnek bűntársai is voltak, ákiknek a kézrekeritése azonban még nem sikerült. A detektívek ked­den délelőtt megjelentek, az öngyil­kossá lett Vízin József kisbajmöki 233. szám alatti lakásán, ahol házku­tatást tartottak. A házkutatás meg­lepő eredménnyel járt: a rendőrség emberei valóságos fesvverraktárt találtak a nádfedeles, alacsony pa­rasztházban. ahol Vízin József együtt lakott anyjával. Sok katonai fegyver, karabély és különböző tí­pusú revolver került elő a kamrá­ból és padlásról. Ezenkívül nagyobb­­mennyiségű szövetárut is találtak, amely valószínűleg lopásból szár­mazik. A fegyvereket és a szövete­ket a rendőrség lefoglalta és beszál­lította a főkapitányságra. A suboticai törvényszéken, párhu­zamosan a rendőrségi nyomozással, annak megállapítására íolvik a vizs­gálat. hogy a betörők mit vittek el a bűnjel kamrából. Lmer Antal tör­vényszéki biró. Paviovi'cs István törvényszéki elnök helyettese — mint a Bácsmegyei Napló közölte — bizottságot küldött ki a bünielraktár leltározására. A bizottság már meg­kezdte munkáját, amely előrelátha­tólag napokig el fog tartani, amig si­kerül majd megállapítani, hogy mi­lyen értékek tűntek el a büníelrak­­tárfaól, Lár.er utasítására Sztipics mmmmmmmmmmammammmmmmmmmmBtSammamm Jeromos törvényszéki -jrodatíszt kedden reggel megjelent a renőrsé­­gen, ahol megtekintette azt a vég szövetet, amely egyéb ruhanemű­vel együtt a múlt hét szerdáján ke­rült a rendőrség kezére. Sztipics iro­­datiszt megállapította, hogy a vég szövetet a törvényszéki biinjcíkam­­rából vitték el és igy most már két­ségtelenné vált, hogy a szövet tolva­ja. aki a lopott holmi hátrahagyásá­val megszökött Rógics Mihály 59. számú rendőr elől. bűntársa volt Vi­­zinnek. A törvényszéki elnök helyettese a törvényszéki épület szigorúbb őri­zete Nézett elrendelte, hogy keddtől kezdve, a délutáni órákban fegyve­res őr tartózkodjék a főbejáratnál. Az őr köteles mindenkit, aki a tör­vényszék épületébe akar beiutni. iga­zoltatni. Igazolvány nélkül délutáni órákban senki sem lépheti át a tör­vényszéki épület küszöbét. Érdekes, hogy noha Vizin József még szeptember elsején kitötotte büntetését és szabadlábra került, a novisadi Táblától csak kedden ér­kezett meg az a végzés, amelyben a Tábla helybenhagyja a suboticai tör­vényszéknek Vizin József és bűntár­sa Kovácsevics Nikola bűnügyében hozott Ítéletét Vizint és Kovácsevi­­cset, a március 17-ikén megtartott fötárgyaláson ítélték el hat-hat havi börtönre. Azzal vádolta őket az ügyészség, hogy múlt év lanuárjá ban betörtek egy kistompai gazdál­kodó tanyájára, ahonnan különböző holmikat vittek el. A betörés útin Kovácsevics Nikola tartózkodási helyét, aki szintén szeptember else­jén szabadult ki a fogházból, még nem tudta kinyomozni a rendőrség. Valószínű, hogy Lőrinczin kívül Ko­vácsevics is részt vett a bűn jelka­mara kifosztásában. Lőrinczit — — mint a Bácsmegyei Napó megírta — hétfőn tartóztatták le. mig Ková­csevics kézrekeritésére folyik a nyo­mozás. Bonyodalom a csehszlovák költségvetés körül Tizenötmillió aktíva, vagy nyolcszázmillió passzíva? Prágából jelentik: A költségvetés tárgyalása a bizottságban szombat óta folyik. Áz ellenzék szónokai obstruk­­eins beszédekkel akarták a tárgyalást meghosszabbítani, tervüket azonban a koalició megakadályozta azzal, hogy az általános vitát hétfőn este váratlanul be­fejezték. A koalíció azért akarja mindenáron tető alá hozni még ezen a héten a költ­ségvetést, mert a kormány attól tart, hogy az e’lenzék leleplezése a költség­vetésről a külföld tudomására jut, ami bizonyára elsősorban az amerikai kői­­esöntárgyalásoknak volna súlyos hátrá­nyára. Áz ellenzék ugyanis megállapi­­fofta. hogy az aktiv költségvetés telje­sen irreális. Az egyes minisztériumok nem vették fel a beruházási kiadáso­kat, ezt oly módon kerülték meg, hogy a pénzügyminiszter az úgynevezett át­meneti kiadások fedezésére rövidiejára* tu kölcsönökre kapott felhatalmazást. Rendesen felállított költségvetés — az ellenzék szerint ■— az állam valóságos pénzügyi helyzetének megfelelően nem tizenötmillió korona aktívát, hanem kö­rülbelül mjolcszázharmincmillió passzívái mutatna ki. A te férjed.. . Irta: Karinthy Frigyes — Az Olga? — mondta angyali feleségem, — á, semmi! már na­gyon jóba vagyunk az Olgával, — hát igen, most már megmondha­tom, egy hétig haragban voltunk, azért nem láttad, de ne félj, most már láthatod, ma reg<H békültünk ki — illetve ö jött, na ná, majd én. — tudtam én, hogy rá fog- jönni, hogy ő volt szemtelen — hát rá is jött, — fő, hogy az ember ne köze­ledjen, • akkor mindig a másik kezdi. — Na hallod, hát persze ... velem nem lehet ilyeneket' csinálni . . . Hogy min vesztünk össze?!... De mennyire tudom, nemhogy egy hét alatt, egy életen át nem felejteném el az ilyet... Hát kérlek szépen, múlt szombaton, csak nem akartam szólni neked, gondoltam, minek bosszantsalak vele — szóval, múlt szombaton feljön az Olga, semmi baja nem volt, még röhögtünk is a Mancin, tudod, az esete miatt — hát egyszerre azt mondja az Olga, jöjjek e! vele a Beck-szalonba kosztümöt próbálni — mondom, jól van fiacskám, de inkább a Schreck­­hez mennék a helyedbe, a múlt­kori izét is elrontották neked — liát képzeld, ezt egészen jóindulat­tal mondom neki, én nem értem *ni ütött belé. már erre pikirten fe­lelt. hogy énnekem sose tetszik semmi, amit ő felvesz. - mondom drágaságom, én igazán nem rossz­indulatból mondtam, kérdezz meg akárkit, jó volt-e az a serzs a kék övvel, ,— nahát, azt mondja, na­gvon csodálja, mindenki el volt ra­gadtatva, a Manci is, és hogy van az, hogy akkor nem szóltam. Édes fiam, mondom neki, de egészen nyugodtan, esküszöm, még moso­lyogtam is, akárki mondhatta, de a Manci nem. mert mikor elmen­tél. csütörtökön, még összenéztünk a Manóivá!, hogy rémes* ez a sze­gény Olga. hogy vehet fel ilyet?... hát most képzeld, erre egyszerre diihbeiön. paprikavörös lesz és már idegesen röhög, hogy hát kérlek, ami illeti, aszongya, és idege­sen röhög a szemembe, szóval én hazudok, -• ••» vagy a Manci... mondom, csendesítve, egyikötök se, édes fiam, azért ne ide­geskedj. csak talán nem akarta a szemedbe mondani, hogy köztudo­mású rólad, hop-v nincs ízlésed ... F.rreroár egészen zöld és sápadtvolt és cipegett a fogával és topogott, hja. édes ram. aszongya. nem tehe­tek róla, már én csak ilyen ízlé­ses vagyok, hogy legalább nem az urain előtt Csinálok ilyeneket . . . na, mondom, édes bogárkám, az már felfogás dolga, mondom, attól függ, mire becsüli az ember az urát... mert ha az uram előtt csi­nálom, akkor nyilvánvaló, hogy ez csak vicc. hogy a hátamögött néni csinálom... de aki a hátamögött csinál ilyet, má megbocsáss. —- de az én uram nagyon jól tudja, hogy én a hátamögött ilyet nem csiná­lok. És ha nem. akkor tévedett — mondja erre az-Olga. mire már egy kicsit bossjnw lettem én is. mon­dom, nézd kérlek Olgíu ezt hagy­tuk, igen? mire ő: miért, édesem? miért hagyjuk? miért vagy olyan nagyra, édesem, miért vagy olyan előkelő egyszerre?... erre kicsit hűvösebb lettem, mondom, fiam, az előkelőséget nem lehet akarni, fiam, az vagy van, vagy nincs . . . na, ami azt illeti, mondja, errevo­­natkozóan kérdezd meg Soltészé­ket ... azok egész más véleménnyel vannak rólatok . . . Mirólunk? — mondom én, még jót is nevettem hozzá, — nagyon csodálom! talán rólatok!... ami kissé érthető is, tekintve, hogy az urad még min­dig néni fizette ki nekik a szőnye­geket... Az én uram? — mondja az Olga, az pedig ki szokta fizetni, — nem úgy, mint a te urad!... Na­hát. Olga. ez már Ízléstelen, mon­dom, mit akarsz az én uramtól?... a te uradról mindenki tudja, hogy nem szeret fizetni... Ami azt il­leti, még szebb, ha nem fizet, mint­ha a más pénzéből fizet . . . Hogy érted ezt? mondom ... ezt úgy ér­tem, aszongya, hogy a te férjedről mindenki tudja, hogy szeret néha egy kis szelet hámozni... Hát kér­lek, erre csak nevettem egyet — tudod, Olga, még ha az igaz volna, mintahogy nem igaz. akkor is még mindig érdekesebb egy nagystílű szélhámos, mint egy olyan jelen­téktelen fráter, mint a te urad . . . Na, azt mondja, ami a jelentékte­lenséget illeti, az én uram előélete és a sikerei nem azt bizonyítják — de ami a te uradat illeti, nagyon jól tudod, hogy szegénykéről mi­lyen véleménnyel van mostanában mindenki... Hál kérlek, Olga, azt mégse tűröm, nevetséges, hogy egy Purzicsán Félix felesége igy be­széljen az én uramról, aki mégis valaki . . . Valaki?... sziszegi az Olga... valaki? a. te férjed egy közönséges sikkasztó!... A te fér­jed, mondtam én mosolyogva, a te férjed pedig egy vizesnyolcas... és amellett még ronda is... Én a magam részéről ugyan rondábbat' nem láttam a te férjednél, mond­ja erre az Olga, de hiszen nem ez az ő legnagyobb baja . . * Hát kérlek, mondom, ezt nem tű­röm. Olga! — de én se! — mondja ő és már az ajtóban hadonászott, — isten áldjon meg! és ne fáraszd magad délután, nem leszek otthon1 . . . és rohant ki az előszobába... én még kiáltottam utána — én iga­zán nagyobb fáradságról mondok le, tekintve, hogy ti az Ötödik emeleten laktok, a nagyszerű urad jóvoltából... mire ő még vissza­­örditott.. .• de legalább az övé a lakás, nem úgy. mint a te uradé...- és elrohant és becsapta az ajtót.., — Hát i'gen... hát persze, nem is mentem egy hétig — ezt csak nem tűröm, hogy így beszéljen — és igazam is volt, mert ma reggel feljött bűnbánó arccal és somo­lyogva és ünnepélyesen kijelentet­te, hogy igazam volt, és ha aka­rom, még bocsánatot is kér. mert a serzs-ruha tényleg el volt szabva; egv kicsit, de ehez a mostanihoz mit szólsz? Az már más. mondtam én névetve, ha belátod, hogy té­vedtél, akkor én is met-mondhatom, hogy ez a mostani nagyszerű — mert fő az igazság' Mié^-árt össze is csókolőztimk és most szent a béke és jóba vagyunk, mint az­előtt! Délután már lesz hozzá, sze­rencséd!

Next

/
Oldalképek
Tartalom