Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-20 / 252. szám

ÍQ25 szeptember 20. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei est A román parasztpárt nagyváradi kon­gresszusán Radulescu nagy beszédet tartott a kisebbségi kérdésről. »A pa­rasztpárt véleménye —. mondotta — az úgynevezett kisebbségi problémáról is tiszta és pontos: a parasztpárt mint de­mokratikus politikai alakulat és a ro­mán nép többségének: a parasztságnak képviselője őszinte közeledési politikát akar követni a kisebbségek felé. Olyan alapokra fogja lefektetni kisebbségi po­litikáját, melyek azt merőben különbö­zővé teszik az eddigi pártok ismeretes kisebbségi politikájától. Szem előtt tart­va a békeszerződéseknek a kisebbsé­gekre vonatkozó kikötéseit. A paraszt­párt a kisebbségi kérdést a román ál­lam belpolitikai problémájának látja és úgy gondolja, hogy egyedül csak a szo­ciális jogok életbeléptetésével oldható meg. Más szóval a kisebbségi problémát társadalmi és nem szorosan vett nem­zetiségi jellegűnek látjuk, amilyenné azt a román reakció akarja kovácsolni.« * A szászokat erélyesen megintette a nemzeti párt vezére: Vajda Sándor. A nagyszebeni gyűlésen a következőket mondotta: »Szebenmegyébcn a román­ság a nemzeti párt. listájára szavazott, mégis a liberálisok győztek, a szászok segítségével. A szászok nem tudták, mit cselekszenek. Nagyon kiválnatos volna, hogy állásfoglalásaikat összhangba hoz­zák ama román rétegekével, amelyek­kel együtt élnek, különben a románok tudni fogják, mihez tartsák magukat.« * Az erdélyi magyar pari vezetősé­ge a közelgő községi választásokkal kapcsolatban elhatározta, hogy vidéki tagozatai utján áz összes magyar vá­lasztókról statisztikai kimutatást sze­rez be. A kolozsvári központ a beérke­ző statisztikai adatok feldolgozására külön irodát szervezett, amelynek veze­tését Deák Gyula dr. főtitkárra bízta. A magyar párt az elkészített statisztika alapján dolgozza ki a választási hadjá­ratot. Az erdélyi református lelkészek a na­pokban konferenciát tartottak Maros­­vásárhelyen. A konferencián felszólalt Makkai, Sándor dr. püspökhelyettes, aki az egyetemes magyar kisebbség fájdal­mait felsorakoztató előadást tartott az egybegyült lelkészeknek. »Az erdélyi magyar kisebbség helyzete — mondotta — nagyon sötét és e szomorú helyze­ten való segítés gondja a magyar in­telligencia vállára nehezedett. A ma­gyar intelligenciát pedig a magyar kö­zéposztály teszi ki. És alighogy fel­ocsúdott veszedelmes helyzetéből a ma­gyar kisebbség: látnia kel!, hogy jö­vőnk is ugyanolyan sötét, mint jele­nünk. A sötét jövő legelső és legna­gyobb oka pedig nem vigasztalan ki­sebbségi mivoltunkból — tehát külső kényszerképpen — következik be, ha­nem önmagunkban lévő -— azaz. belső — bajok miatt szakadt reánk. Nemzeti öntudat hiányában saját sebében való elvérzésre van kárhoztatva az erdélyi magyarság, holott a közel kétmilliós magyar kisebbség sorsa nem lehet: el­vérzés. Nincsen feje a testnek: ez a legnagyobb baj. Azaz: a romániai ma­gyar kisebbség testének nincsen olyan intelligenciája jelenleg, amely irányíta­ni, vezetni, lendíteni tudná, fejként, a testet. S nemcsakhogy nincsen meg a fej — és emiatt vérzik el a test, — de kilátásunk sincsen arra, hogy a lemet­szett fej helyébe uj fejet sikerül állí­tanunk. Magyar népünk ad ugyan fiá­kat — vérző testhez uj fejre való anya­got — a középosztálynak, ugyanakkor azonban ki is löki magából azokat. A helyzet tudniillik az, hogy az erdélyi magyarság mind a három osztálya — s különösképpen is a középosztály — ha termel is ki önmagából a romániai magyar kisebbséget a jövőben irányíta­ni, vezetni, lendíteni képes intelligens tömeget, — uj fejet a régi testhez — ■ ámde nem ad lehetőséget önmagában arra, ■ hogy ez az uj fej cgyüttéijeu a testtel. Világosabban: fiaink felserdülnek — tanulmányaiknak itthon vagy a kül­földön való elvégzése után — vezető­­képes intelligens tömeggé (újabb, jobb és bátrabb középosztállyá) ámde nem Genfbő! jelentik : A Népszövet­ség albizottságában ez örmény menekültek v« deiméröl és a Nan­sen által javasolt örmény k öl csönről folyó tanácskozáson Ra­dios István is felszólalt. RadtCS kijelentette, hogy az örmény kor­mány teljesen a szovjetkormány befolyása alatt ál! és Moszkva hozzájárulása nélkül semmit sem teh°t. Csicserin egy ízben kije­lentette előtte, hogy Nansent és munkatársait kiutasittotja, mihelyt jelenlétüket nem tartja kívána­tosnak. Szovjetoroszország veze­tői azt hiszik, bogy Nansen a menekültek védelmének akciója címén az antant javára kémkedik. Ha Örményország garanciájáról van szó, tekintettel kell lenni arra a szoros kapcsolatra, amely a szovjet és Örményország kö­zött fennáll. Örményországot sze­rinte sem a Népszövetség, sem Nansen, hanem maga örmény­­ország mentheti meg. Az albizottság elnöke, a norvég miniszterelnök sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Radies a kérdést politikai szempontból te­kinti. Nmsen felszólalásában Ra­­diccsal szemben kijelentette, hogy Varsóból jelentik: Jacovici, Ro­mánia varsói követe szombaton megjelent a lengyel külügyminiszté­riumban. ahol felvilágosítást kért Csicserin varsói látogatására vonat­kozóan. Utána a kisantant többi ál­lamainak képviselői is érdeklődtek ugyanebben az ügyben a külügymi­nisztériumnál. Csicserin varsói látogatását álta­lában a garancia-paktummal hozzák összefüggésbe. Hir szerint az orosz népbiztos a paktummal elégedetlen lengyel kormánnyal akar tárgyalni, végleges megállapodásra azonban csak Skrzinszki lengyel künügymi­­niszternek Párisbó! való visszaérke­zése után kerülhet sor. Ezután Csi­cserin Berlinbe utazik, hogy Stre­­semannal tanácskozzék a biztonsági szerződésről. Hir szerint Csicserin­­nek az az álláspontja, hogy ha a paktum-szerződés a keleti német határokat is érinti, akkor Oroszor­szág érdekei is veszélyben vannak és ebben az esetben Oroszországot is meg kell hívni a paktum-tárgya­lásokra. Londonból jelentik: Szemlátomást félhivatalos forrásból ered a Times vezércikke, amelyben igyekszik a német aggodalmakat enyhíteni a paktumtárgyalások előestéién. Azt fejtegeti', hogy a szövetséges hatal­mak eddigi tárgyalásain még távol­ról sem szegezték le magukat a ga­rancián aktum szövege mellett és a londoni jogi konferencián is tulaj­donképpen csak az irányelveket je­lölték meg. ezek a vezető szempon­maradhatnak közöttünk, Erdély bércei között, mivelhogy nem tudnak elhelyez­kedni itthon. Nincsen kilátás arra, .hogy tanulmányaiknak, végzettségüknek meg­felelően mi, erdélyi magyarság, adjunk kenyérkereseti lehetőséget nekik. Ez­ért: ha itt végezték is. el tanulmányai­kat: külföldön keresnek elhelyezkedést.« tositására teljes garanciát tud nyújtani. Hangsúlyozta a Nép­szövetség erkölcsi felelősségét n Mqszul-kérdés megoldása és az örmény nemzeti otthon bizlosl- 3Ítása tekintetében. Az albizottság a kölcsön kér* d sében még nem döntött. A vi­tát'a hétfő délelőtti ülésre halasz­tották. A különböző fórumok a legna­gyobb megelégedéssel nyilatkoz­tak a magyar és osztrák szanálás üdvös erdmé.oyeiről és sok dele­gátus nézete szerint a Népszö­vetség munkálkodásának ez a két szanálás az első igazi és pozitív eredménye. Az osztrák kérdéssel kapcsolat­ban egy állandó külön bizottság alakul meg rövidesen, amelynek feladata lesz az osztrák gazdasági élet változásának állandó szem­­meltartása s a népszövetségi szer­veknek erről való informálása. Ebben a bizottságban az Ausztriát körülvevő valamennyi állam kép­viselője is helyet fog foglalni, így tehát a magyar kormány képvi­selője is. A magyar kormány még nem döntött a személy tekinteté­ben, azonban a döntés küszöbön áll. tok azonban feltétlenül alkalmasak arra. hogy Németországot meg­nyugtassák. Az első feltétel, hogy a paktum aláírói kivétel nélkül egyen­jogúak legyenek és a második az, hogy minden konfliktusban végső fokon a Népszövetség döntsön. Megdönthetetlen az angol kor­mánynak az az állásponttá, hogy a biztonsági szerződést aláíró álla­mokkal együttesen fog fellépni az esetleges támadó ellen, akárki le­­g"°n és az. másrészt ha olvan eset fordul elő. hogy valamely államot hirtelen és provokálás nélkül ér tá­madás, akkor soron kívül kel! dön­tésre felhívni a Nénszövetséget. Megállapítja a Times, hogy a tár­gyalások további menetére nézve az angol külügyi kormánynak megvan a maga terve. Azt kivánia, hogy Nagy-Britannia. Franciaország. Né­metország. Belgium és Olaszország először nem hivatalosan és nem kö­telezően eszmecserét folytassanak és igyekezzenek tisztázni a fennálló nézeteltéréseket, ha azután ezek a kormányok inihisztereik utián meg­egyeztek. előzetes konferenciát tart­sanak a biztonsági paktum végleges megszövegezése célinból Fgt a ta­nácskozást a nagyhatalmak bárme­lyike kezdeményezheti és ebbe a konferenciába bele kellene vonni Lengyelországot és Csehszlovákiát. Nemcsak azért önként érthető Cseh­szlovákia és Lengvelorszáe közre­működése. mert nem lehet elképzel­ni biztonsági szerződést a keleti ha­tárok tekintetbe vétele nélkül, ha­nem azért jogosult, hogy Csehszlo­vákia és Lengyelország közremű­ködjék a garanciapaktum létesíté­sén, mert Németország maga kezde­ményezte. hogy a biztonsági szer­ződésen túl keleti szomszédaival vá­lasztott bírósági szerződéseket kí­ván kötni. Ez az angol álláspont az egyér­telmű megítélés szerint uj fordulatot jelent a garancákra vonatkozó tár­gyalásokban. Németország befolyá­sát az angol javaslat lényegesen erősíti. ——— ■' > — Ä föidbérlok ne a földbirtokosnak, hanem az államnak fizessenek haszonbére Lloyd-George az angol földbérletek állami kezelésbe vételét ajánlotta Londonból jelentik: L'oyd Georg abban a nagy beszédében, amelyet pén­teken Devonshireben mintegy harminc­ezer főnyi hallgatóság előtt nagy eső­ben mondott, a következő kijelentése­ket tette : — Anglia még mindig 400 millió fontnál nagyobb összegért vásárol a külföldön élelmiszert és ipari fát, mely­nek jórészét hazai földön termelhetné. Mindenekelőtt a földbérlet káros és gazdaságellenes rendszerét kellene meg­szüntetni. A fennálló földbérlet alaposan csődöt mondott. A földművelőnek él­veznie kell munkája minden gyümöl­csét. Fizessen bért továbbra is, de ne a csödbement nagybirtoknak, hanem az államnak. Az álamnak sohasem szabad a birtokot a földmivelő feje fölött el­adnia, hanem a helyes gazdálkodás fel­tételével a földművelőnek és utódainak teljes megnyugvást kell nyújtania. A földbirtokos az állam részéről évi fize­tésekben réizesü jön, amelyeknek összege megfelel a földbirtokból származó évi tiszta jövedelemnek. A fizetésnek feltét­lenül a fö d valódi értékéhez kell iga­zodnia. I'ymódon a nagybirtokos nem károsodnék, miután a bizonytalan hely­zet heiyétt biztos helyzetbe kerülne és megszabadulna a felelősségtől, amelyét csak nagyon kevés nagybirtokos tud elviselni. Az olyan földbirtokosok ellen, akik a földet elhanyagolják, rablógaz­dálkodást űznek s ezáltal a nemzetet élelmiszerben, munkában és jólétben megkárosítják, intézkedések teendők. L'oyd George azután állami hitelt követelt a földművelők számára. Ha a liberális agrárbizottság jelentésében fog­lalt kezdeményezés megvalósul, akkor a mezőgazdálkodás rendelkezésére álló föld mennyisége megháromszorozódnék, sőt talán megnégyszereződnék. A liberális Daily News Lloyd George beszédét a legjobb beszédnek mondja, amit hosszú idő óta tartott. A konzer­vatív Daily Telegraph azonban csodál­kozik, hogy Lteyd George a törvény utján behozandó nacionalizálás politiká­ját ajánlja. A franciák visszavetették a druzekai Ii2 falu lakossága fellázadt Bzyrutbói jelentik: A franciák és a druzok közt elkeseredett harcok folynak. A franciáknak két­napos heves küzdelem után szep­tember I7-ikén sikerült a druzo­­kat az egész vonalon visszavont iásra kényszeriteni. A párisi Matin közli Haurom püspökének egy levelét, amely szerint Moszul környékén tiz falu lakossága fellázadt és az össze­esküvés egész Moszuüg terjed. Szuleida erődje teljesen körül van zárva és csak repülőgéppel tud­ják megközelíteni. A druzok hat francia repülőt lelőttek. A levél szerint a helyzet igen veszedel­mes. Mađics István Csicserin ellen Az örmény menekültek kérdése a Népszövetség' előtt az örmény kormány a kölcsön bi~­Oroszország is részt akar venni a biztonsági tárgyalásokon A kisantant felvilágosítást kért a lengyel kormánytól Csicserin varsói tárgyalásairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom