Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-20 / 252. szám
24 OLDAL * ÄRA 3 DINAR Poštarina plačena XXVI. évfolyam Szubotica, VASÁRNAP .1925 szeptember 20. 252. szám Megjelenik minden reggel, ünnep titán és hétfőn délben telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—19. Előfizetési ar negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Foncasre-pnlota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-pa!ota) Bunyevácok és magyarak Meleg testvéri érzéssel, az ünnep jelentőségének teljes átérzéséveí fordul a magyarság az ezeréves horvát királyságot megünneplő bunyevácság felé. Fentartés nélkül, mellékgondoiatok nélkül veszünk részt ezen az ünnepen, melynek zagrebi megtartását a korona viselőjének megjelenése avatta nemzed ünneppé s tette rá a nemzeti megegyezés nagy müvének királyi pecsétjét. Senki nem értheti félre ennek az ünnepségnek s a magyarság lelkes részvételének jelentőségét. A bunyevácok és magyarok joggal remélhetik azt, hogy évszá zados testvéri kapcsolatuk, közös sorsuknak közös eseményei rövid szétválás után újra egy útra terelődik. A bunyevácok Zagrebon keresztül, a magyarok Beogradon keresztül elindulva elérkeztek annak a közös útnak kapuja elé, melyen az ország érzésben, akaratban és cselekvésben összetalálkozott népe elindul a boldogabb és békésebb jövendő fele. A bunyevácok és magyarok évszázadok óta zavartalan békességben élnek egymás mellett. Soha senki tudva es akarva nem háborította meg ezt a testvéri viszonyt. A bunyevácok a magyar uralom alatt is köztiszteletben, megbecsülésben részesültek a társadalom vezetői részéről éppen úgy, mint ahogy az impérium kezelői versenyeztek egymással a kívánságok teljesítésében. Voltak itt is, ott is tévedések, fölmerülhettek itt is, ott is bántó momentumok, de ezek csak egyesek rövidlátásának lehettek sajnálatos megnyilatkozásai, nem pedig a bunyevác vagy a magyar nép egészének akaratából történtek meg. A nagytörténelmi változások széles boltívei alatt elvesztik jelentőségüket az apró félreértések emlékei is. Most csak azt nézzük, ami összeköt bennünket, most csak arra gondoljunk, ami egy útra tereli a két népet, mely Őszintén és elhatározottan soha nem akart eltérő irányban haladni. Ez a kézfogás nem szembenállást, hanem megbékélést jelent az államot alkotó egész szlávság irányában is. Az eseményeket nem szabad helyi viszonyok személyes szempontjai szerint megítélni. A magyarság úgy látja, hogy a bunyevácság faji!ag és törtcnelmileg egy a szerbséggel s ha most a szerbek és bunyevácok megtalálják a politikai együttműködés plattformját is, akkor a bunyevácságga! va:ó testvéri érzés dokumentálása az államalkotókkal való testvériesülést is manifesztálja. Évszázadok óta közös a magyarság sorsa a bunyevácokéval. Egymás mellett élünk, egymás mellett íeküsznek földjeink és halottjaink, fia felettünk kisütött a nap, édesebb lett testvéreink szőlője is, ha bennünket a vihar rázott, az ő fejük felett is megcsikordultak a tetögerendák. Egy templomba jártunk az istent imádni, egyszerre énekeltük a „Mennyből az angyalt“ és a Sritnja noly je prispela-i s egyszerre gyújtjuk meg a gyertyákat drága halottaink sirjai feiest. Mi nekik fáj, nekünk is fáj. Nincs magyar, akinek atyafiai között bunyevácok ne volnának s nincs bunyevác család, melynek közelebbi, vagy távolabbi fokon magyar rokonai nem volnának. A gazdasági érdek, a szociális elhelyezkedés szinte tökéletesen ugyanaz. A tradíciók közössége, az évszázados múlt hagyományai, egymás ismerete és szeretete letompitották azokat a nyelvi és nemzeti ellentéteket is, melyek amúgy is csak nagyritkán s csak a politika szenvedélyének tüzében élesedtek ki. Mi parancsolhat szét bennünket? Ki vetheti el közénk Géniből jelentik: A sokmilliós népkisebbségeknek legfőbb ura, parancsolója s érdekeinek képviselője Colban, a népszövetségi kisebbségi hivatalnak vezetője, aki norvég diplomata volt, mielőtt a már elhunyt Branting svéd szocialista miniszterelnök ajánlatára a legfontosabb népszövetségi pozíciók egyikét nyerte volna el. Egy magyar újságíró felkereste Cölbant és kérdést intézett hozzá, hogy miképpen gondolja megvalósíthatónak a kisebbségi eljárásnak a gyakorlatban való megjavítását. A kisebbségi hivatal vezetője a kérdésre a következő választ adta: — A Népszövetségnek mindenesetre módjában van a kisebbségi eljárásokra vonatkozó szabályokat interpretálni s ezeket az élet gyakorlati követelményeihez hozzáidomitani. Ez éppen egyik legfőbb feladata . a Népszövetségnek s mi, alkalmazottak, — tette hozzá — igyekszünk annak megvalósításához hozzájárulni, hogy az eljárási módozatok a gyakorlatban minél hajlékonyabbakká váljanak. Az erdélyi magyar telepesek ügyéről a kisebbségi hivatal vezetője a következőkép nyilatkozott: — Nem bocsátkozhatom annak a kérdésnek tárgyalásába, hogy a holdanként a román kormány által megajánlott kisajátítási ár, a harminc aranyfrank megfelelő vételár-e vagy sem. Ez nem tartozik a mi hatáskörükbe. A . lényege a. dolognak az,,hogy a tanács nem akart a kérdésből jogi esetet csinálni, hanem a a meg nem értés üszkét? Hogyan lehetünk mi egymás ellenségei, amikor apáink, nagyapáink s fölmenőink hosszú generációja békében éltek egymással, minden cselekvésüket egymás tisztelete, szeretete és megbecsülése vezette. Őszinte örömmel, fentartásnélküli minden hátsó gondolattól ment testvéri érzéssel veszünk tehát részt a bunyevácok ünnepén, melyet a felséges király látogatása állami ünneppé, a nemzeti megegyezés közjogi ünnepévé avatott. Az ünnepen való megjelenésünk legyen újabb bizonysága testvéri szerelmünknek s ama igazság fölismerésének, hogy a közös múltból a közös jövő felé vezet át a történelem útja. A nemzeti megegyezés óta osztatlan szlávság alkotja az államot s szolgáltatja a fundamentumot a jövendő szilárd és díszes épületéhez. A bunyevác néppel való testvéri közösség meg fogja könnyíteni a közeledést az államalkotó nép megértéséhez és szeretőiéhez. barátságos megoldási módozatot választotta. Ugyanis, ha tisztán jogi alapokra helyezkedett volna, úgy a román kormánynak lett volna esetleg módja a magyar telepesek birtokainak egy részét minden kártérítés nélkül kisajátítani. — Ugyanis ma a román kormány, illetve állam jogutódja a magyar kormány, illetve államnak, amely a telepesekkel annakidején a letelepedési szerződéseket megkötötte. E szerződéseket a magyar kormány annakidején igen szigorú feltételek mellett kötötte, hogy a teleneseket teljesen kezükben tarthassa. E feltételek úgy vannak megállapítva ugyanis, hogy azokba mindenkor bele lehessen kapaszkodni s a telepesek földjeivel tetszés szerint lehessen diszponálni. — A román kormány mint jogutód tehát igen könnyen módot tudna találni arra. hogy a telepesek birtokait minden kisajátítási ár nélkül tegye állambirtokká, illetve oszsza szét birtokreformi célokra. így tehát a tanács nem is ment bele annak a jogi kérdésnek vizsgálatába, hogy a román agrártörvény 10-ik pontja ellenkezik-e a kisebbségi szerződéssel vagy nem. — A népszövetségi tanács javasilata mellett döntöttek annyival is inkább, mert a gyakorlatban minden telepesnek körülbelül 10—12 holdnyi birtoka maradt. Ez elegendő megélhetésükre. ... E kérdések végtelen nehezek, azokra tulajdonképpen végtelen nehéz mindkét felet kielégítő megoldást találni. Viszont mi éjjel-nappal azon fáradozunk a kisebbségi hivatalban, hogy e kényes kérdések megoldását valamiképpen elősegítsük ... Megnyílt a kereskedelmi testületek országos kongresszusa Felhívják a kormány figyelmét a kivitel akadályaira és a kereskedők adózási sérelmeire Beogradbó! jelentik : Szombaton délelőtt tiz órakor vette kezdetét Beogradban, a tőzsde épületében a jugoszláv kereskedelmi testületek harmadik kongresszusa Radojlovics Györgyének, a beogradi kereskedelmi kamara elnökének vezetése mellett. A kongresszuson a kormány részéről Krajacs Iván dr. kereskedelmi miniszter, dr. Todorovics kereskedelmi minisztériumi osztályfőnök, Jeremies Dusán szociálpolitika; minisztériumi osztályfőnök és Sziojkovics Velja föidmivelésügyi minisztériumi osztályfőnök jelentek meg, Radojlovics Györgye elnök üdvözlő beszéde után Krajacs Iván kereskedelmi miniszter tartott a kormány nevében nagy beszédet, Hangsúlyozta, hogy az állam életében milyen fontos, hogy a gazdasági élet minden tényezője jól működjék, ezért a kormány mindent meg fog tenni, hogy a gazdasági élet fejlődését előmozdítsa. Ezután az elnök indítványára elhatározták, hogy a konresszus nevében hódoló táviratot küldenek Alekszandar királynak. Sztanojevics Milutin, a beogradi kereskedelmi kamara alelaöke ismertette az ország kiviteli és behozatali mérlegét. Megállapította, hogy az SHS. királyság exportja az előre koníempláty 10400 millió dinár helyett csak 9700 milliót telt ki a legutóbbi evben, tehát az előirányzott menynyiségnél 700 millióval kevesebbet. Az 1920—1924. évek statisztikai adatai is azt mutatják, hogy n 'behozatni az auliteit öl évben 5.501.043.985 duónál múlta felül a kivitelt. Az utóbbi évben igen sok hibát követtek el a deviza-politika terén, bér a devizaforgalom szabályozása az állam feladata és ebben a tekintetben a legiiberálisabban kell eljárni. A belföldi faipar katasztrofális helyzetben van. A faexpo.rt cszszege 1923 ban T.613 millió dinárt, 1924-ben 1.944 midiő dinárt tett ki, míg az utolsó hat hónapban kétszáz millióval kisebb volt a kivitel, mint a múlt esztendőnek ugyanebben az időszakában. Igen fontos az állam külkereskedelmi életében a szilva, gabona és liszt kivitele is, amit az államnak mim Látogatás a genfi kisebbségi hivatal vezetőjénél Beszélgetés Colban igazgatóval a kisebbségi kérdésről és az erdélyi magyar telepesekről 1
