Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-18 / 250. szám

1925. szeptember 13, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élei • a« A kisebbségek jogaiért száll harc­ba a legsovénebb prágai kormánylap: a Narodni Politika. Nem kell megijedni: nem a csehszlovákiai kisebbségek sorsa fáj a prágai lapnak, hanem a lengyelor­szági csehszlovák nemzetiségeké, akik­kel szemben — állapítja meg szomo­rúan — a lengyel kormány nem viselte­tik barátságos érzülettel. Nem ártana — .írja a Narcdni Politika — ha a lengyelek ráeszmélnének a kisebbségekkel szem­ben való kötelezettségeikre. De vájjon mit szólna a prágai lap, ha a lengyelek azt felelnék erre a támadásra, hogy ők éppen Csehszlovákia mintájára rendez­ték be kisebbségi politikájukat? . . . őszült derék magyar tisztviselő éjt­­napot egybevéve tanult, azonban ugylát­­szik hiába, mert a vizsgáztató bizottság készületleunek találta és kegyetlenül el­buktatta. Ezután már, gyors egymásután­ban következtek a megpróbáltatások: ál­lástól való megfosztás, áthelyezés a re­­gátba. Óvári Imre érzékeny lelke nem bírta a sok szenvedést, nem bírta a nyo­masztó bizonytalanságot és — föbelőtte magát. * Mania ismét beszélt a magyarokhoz. A nemzeti. párt dévai naggyülésén mon­dotta a következőkét: »A modern állam főtényezője — úgymond — a reális na­cionalizmus és a demokrácia. A liberáli­sok egyik elvet sem követték és ott, ahol győztek, azt csak annak köszönhet­ték, hogy szövetkeztek a magyarokkal és a szászokkal. A szövetség dacára is a demokrata gondolkodású magyarok nagy része a nemzeti-párt mellett sza­vazott le. Köszönjük ezeknek a támoga­tásukat és biztosíthatjuk őket, hogy a nemzeti párt uralma alatt mindnyájan szabadok lesznek és egyforma jogú pol­gárai hazánknak«. Markovics Lázár válaszolt Tánczos tábornoknak A geafi konferencia csütörtöki ülése * Az erdélyi magyar párt a községi választásokkal kapcsolatban a napokban kommünikét bocsájtott ki, melyben ki­jelentette, hogy a községi választással, szemben a mezőgazdasági választással, politikai akciónak tekinti. »Bár kívána­tos., de nem határozat mondja a kom­müniké — hogy a magyar párt a köz­ségi választásokon bizonyos helyeken önálló listával induljon. Ellenben határo­zat az, hogy szigorúan elvi alapon óhajt­ja lefolytatni azt a választást, melyet tisztán politikai akciónak tekint. A ma­gyar pártnak bizonyos programmja van, és különösen jelentős annak közigazga­tási része, amely a közigazgatásban szé­lesebb decentralizációt követel; kívánja a tisztviselők jogainak és felelősségének pragmatika utján való biztosítását, kü­lön független közigazgatási szakbizott­ság szervezését, valamint, gazdasági kér­déseknek az önkormányzat felé yaló át­szervezését, mint például vámkérdés, hídépítés stb„ mert nem megfelelő az, hogy ilyen kérdéseket a centrumból egyóldaiuan intézzenek el és például az érdekelt községnek ne legyen abba be­leszólása. A magyar párt nia£h‘ fog érintkezést keresni egyes helyekén bi­zonyos pártokkal és csak a tárgyalásók ,után lehet határozni afelől, hogy az egyes tagozatok miféle választási listá­kat állítsanak össze«. * Görögországban ug-ylátszik megértik az időket. A görög közoktatásügyi mi­niszter, mint a lapok közük, dekrétumot dolgozott ki a kisebbségek iskolaügyé­nek szabályozásáról. A dekrétum szerint azok a görög állampolgárok, akik vala­mely vallási, nyelvi, vagy faji kisebb­séghez tartoznak, jogosultak — csakúgy, mint a hellének — iskolákat, létesíteni, igazgatni és ellenőrizni. Az iskolákban a kisebbségek szabadon használhatják nyelvüket és — szabadon gyakorolhat­ják vallásukat. A görög kormány a ki­sebbségek részére iskolákat fog felállíta­ni mindazokban a város«., bau és közsé­gekben, ahol legalább negyven hat—ti­zenkét év közötti olyan gyermek él, kik­nek szülei saját anyanyelvükön kíván­ják gyermekeiket neveltetni. Ezeket az iskolákat, a dekrétum értelmében, a gö­rög kormány fogja eltartani; ő gondos­kodik épületről és tanítóról. A dekrétu­mot most szeptemberben adta ki a görög közoktatásügyi miniszter. * Tragikus eset történt a minap Sepsi­­szentgyorgyön. Az ottani pénzügyigaz­­gatóságuak hosszú évtizeden keresztül volt szorgalmas és lelkiismeretes tisztvi­selője Óvári Imre. Az impériumváltozás­­kor ö is, mint sok más társa, hüséges­­küt tett és tovább dolgozott hivatalában felebbvalói teljes megelégedésére. Már azt hitte, hogy öreg napjait nyugodtan fejezheti be, amikor jött a rendelet, hegy minden magyar tisztviselőnek román vizsgát kell tennie. Ettől a perctől kezd­ve gyötrelmes napjai következtek Óváry Imrének: félt a vizsgától, mert tudta, hogy ha megbukik, kenyér nélkül ma­rad családjával. A munkában meg­Genfböl jelentik : M rlcovics Lá­zár dr. jugoszláv delegátus a le­­szerelesi bizottság csütörtöki ülé­sén válaszolt Tánczos tábornok­nak az utódállamok leszerelését követelő beszédére és egyben érintette vá'aszabnnAppp/ijh Albert grófnak a kisebbségi kérdésben tett nyilatkozatát is. Csodálkozásá­nak adott kifejezést, hogy Tánczos altábornagy csak Magyarország szóm szedd t lam a ina k katonai erejéről sorolt fel adatokat és a többi álla­mok katonai erejét figyelmen kí­vül hagyta. Tiltakozott az ellen, hogy Apponyi és Tánczos Magyar­­ország jelenlegi katonai helyzetét úgy állitja be, mintha az ellentét­ben volna a népszövetségi egyez­ségi okmánnyal, holott az egyez­ségi okmány kiegészítő része a tria­noni békeszerződésnek, amely meg­­vúltozhaiallan. Felhívta a figyel­met egyben arra, hogy az egyez­ségi okmány kimondja a kölcsönös lerriloriális integritást. Apponyi Albert gróf és Tánczos tábornok beszédeivel kapcsolat-A politikai élet mostani esemény­tel enségét előreláthatóan majd csak október második felében fogja újabb élénkség felváltani. Ezzel esik majd egybe a nemzetgyűlés összehívása is. Az alkotmány szerint ugyanis október 28-ikán kell megkezdődnie a parlament uj ülésszakának, a régi ülésszakot pedig királyi ukázzal be kell zárni. A kormány valószínűleg még a mostani ülésszakban meg fovia szavaztatni a szkupstinával a rokkant-törvényt, amelyet a parla­menti bizottság már elfogadott. A rokkanttörvény vitája a jelek sze­rint csak néhány napot vesz igény­be, egyéb fontosabb munkája pedig a mostani ülésszakban már nem lesz a parlamentnek. Hogy ez a pár naoos, ülésezés melyik napokra esik, arra nézve még nem történt döntés; felmerült az a terv, hogy a mostani ülésszak üléseit úgy hiviák össze, hogy folytatólag, újabb szünet nél­kül át lehessen térni az uj ülésszakra. Ebben az esetben valószínűleg ok­tóber 20-ika utánra hivják össze a parlamentet. Csütörtökön Beogradba érkezett Susnik Antal szlovén néppárti kép­viselő. volt közlekedésügyi minisz­ter. Utjának politikai jelentősége van, amennyiben informálódni akar a politikai helyzetről, különösen pe­dig az ellenzéki frontnak a muzul­mánok legutóbbi határozata folytán bekövetkezett újabb kialakulásáról. Sufnik csütörtökön felkereste /tavi­ban egyébként a kisantant dele­gátusok ünnepi diner-jén Ousky párisi csehszlovák követ kijelen­tette, hogy a kisantant a jövőnek él, nem mint Magyarország, a múltnak. Radics a jugoszláv-bolgár viszonyról A „Luptau chr.ü bukaresti lap munkatársa Genfhen kérdést in­tézett Radics Istvánhoz a d lszer­­biai viszonyokról és Jugoszláviá­nak Bulgáriához való viszonyáról. Rades nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy bár Bulgária most mindenáron közeledni akar fugo szláviához, a két állam közti vi­szony rendezése a délszerbiai határmenti betörések állandó is­métlődése miatt rendkívül bonyo­lult. A legnagyobb akadályt a Bulgáriába emigrált macedónok­ban látja és az a meggyőződése, hogy a kérdést csak úgy lehet megoldani, ha ezek az emigráns parasztok hazatérnek és hü állam­polgárai lesznek az országnak. dovics Ljubát, a demokrata-párt el­nökét, akivel hosszasan tanácsko­zott. Az egyetlen politikai esemény csütörtökön a demokrata képviselők délelőtt megtartott kon­ferenciája volt, amelyen a parlament még hátralévő szünetében kifejtendő agitációró] határoztak. Valamennyi képviselő kerületében nagygyűlése­ket és pártszervezeti üléseket fog tartani. Az értekezleten még részt vett Davidovics Ljuba is, aki csü­törtök este utazott Jojics Riszta montenegrói képviselő társaságában Cettinjébe. Földmives-párti agitáció a Bánátban és Szerémségben Vuics Demeter földmives-párti képviselő vasárnap a Bánát több helyén, igy Kikindán. Mokrinban, Idjoson és Banatski-Arangyelová­­con, hétfőn pedig a Szerémségben, Mitrovicán és. Hidjoson vesz részt a íöldmives-párt népgyülésein. Jóvátételi tanácskozások a külügyminisztériumban A külügyminisztériumban dr. Ri­­barzs Ottokár a nemzetközi szerző­dések osztályának a főnöke csütör­tök délelőtt hosszasan tanácskozott Gyurics Milánnal, aki a jóvátételi bizottságban képviseli a S. H. S. ki­rályságot. A tanácskozás tárgya a Dawes - tervezet végrehajtásának Jugoszláviát érdeklő része és a jó­vátételt számla terhére történt ren­delések effektuálása. Szó volt a ta­Eseménytelen a belpolitika Davidovics Ljuba is Cettinjébe utazott — A parlament uj ülésszakának előkészületei nácskozáson arról a vizierővel táp­lált nagy elektromos központról is, amelyet a montenegrói Kolesina köz­ség mellett fognak felállítani. Újabb jugoszláv-osztrák gazdasági konferencia lesz Hoiinger beogradi osztrák követ csütörtökön meglátogatta dr. Ri­­barzs Ottokárt, a külügyminiszté­rium nemzetközi szerződések osz­tályának főnökét, akivel az 1923. évi Seipel-féle egyezmény és a legutóbb megkötött kereskedelmi szerződés végrehajtásáról tanácskozott. A megbeszélésen megállapították, hogy különböző vitás kérdések elintézése céljából újabb konferenca összehí­vása szükséges. Szlovén gazdasági körök Ausztria gazdasági tá­mogatása ellen A ljubljanai kereskedelmi és ipar­kamara az illetékes faktorokhoz til­takozó feliratot intézett a Népszö­vetségnek Ausztria szanálása érde­kében hozott határozatai ellen. A Népszövetség tanácsa tudvalevőleg a gazdasági bizottságot bízta meg azzal, hogy decemberig konkrét ja­vaslatot dolgozzon ki arra vonatko­zólag, hogy Ausztriát kereskedelmi egyezményekkel és kedvezményes transport-tarifákkal, elsősorban ^ a szomszédállamok kárára segíteni le­hessen. A ljubljanai kereskedelmi és iparkamara azon a véleményen van, hogy Ausztriának ez a. támo­gatása teljesen tönkreteszi a szlo­véniai kereskedelmet és ipart, ame­lyet az uj kereskedelmi egyezmény amugyis megrendít. A zagrebi sajtó a demokraták és muzulmánok fúziójáról Zagrebi jelentés szerint a muzul­mánok szarajevói határozata a de­mokratákkal való fúzió kérdésében, élénken foglalkoztatja a zagrebi po­litikai1 köröket. A zagrebi lapok ér­tesülése szerint a fúzió előkészíté­sére vonatkozó akciót mindkét párt részéről kedvezően fogadták. Azt hiszik, hogy a fúzió során ismét na­pirendre kerül a demokrata-párt szervezetének Zagrebben tartandó konferenciája, melyen véglegesen dönteni fognak ebben a kérdésben. Döntőbírót küld Budapestre a II. infernacionáió a szociáldemokrata pártvezetcseg és a Vági-csoport kibébitésére Becsből jelentik: Bécsi szocialista kő rökben azt állítják, hogy a magyaror­szági szociáldemokratapárt titokban tartja a Ií. Internacionálé marseille-i kongresszusának határozatát a Vági­­frakció ügyében. Az eddig nyilvános­ságra került hírek szerint az Internacio­­nálé nem ismerte el Vágiék pártját. Ez a híresztelés azonban nem felel meg egészen a valóságnak. Beavatott helyen elmondták a Bácsmegyei Napló bécsi munkatársának, hogy milyen határozatot hozott a marseille-i kongresszus a ma­gyarországi pártviszály ügyében. Eszerint a magyarországi szociálde­mokratapárt hivatalos kiküldöttjei azt kívánták, hogy a kongresszus elnöksége utasitsa ki a teremből a Vági csoport megjelent delegátusait. Erre akcióba lépett Kunfi Zsigmond, mint a bécsi magyar Világosság-frakció delegátusa és az osztrák kiküldöttek segítségével ki­eszközölte, hogy a kongresszus vezető­sége Vágiék részvételét megengedte és őket vendégekként elismerte. Ezután a kongresszus elhatározta, hogy döntőbi­­rókat küld Budapestre a szociáldemo­krata pártvezetős.ég és a Vági-csoport közötti ellentétek megvizsgálására és a béke megteremtésére. Az Internacionálé kiküldöttje, akinek személyét illetőleg eddig döntés még nem történt, október havában utazik Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom