Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-16 / 248. szám
1925. szeptember 16. BÄCSMEGYET NAPLÓ 5. oldal Kisebbségi Élet öaS«» A Quotidien, a francia polgári baloldal lapja legutóbbi számában egy rövid hirben megemlékezett az erdélyi magyar telepesek panaszáról, melyet tudvalevőleg nemrég tárgyalt le a Népszövetség. A teJepesek panaszával kapcsolatban a tekintélyes francia lap az erdélyi kisebbségi egyházak sérelmeiről is megemlékezik. Ezeket írja: »Tudjuk, hogy a Népszövetség tanácsa mostani ülésszakának meg kell vitatnia azt a közös folyamadványt, amelyet Erdély püspökei nyújtottak be. Az a hir, hogy ez alkalommal az erdélyi református : egyház igazgatótanácsa ejhatározta, hogy dr. Illés Gyulát üenfbe küldi a Népszövetséghez beadott egyházi panasznak a képviseletére, amely panasz az iskolák elleni kormányrendszert tárgyalja. A kolozsvári román rendőrprefektus elutasította az igazgató-tanácsot az útlevél iránti kérésével és panaszt adott be ellene, valamint az egyházme- j gyei tanács ellen azzal a meg okolással, hogy az egyházi kérdésekben való hivatalos külföldi utazás ellenkezik az állam biztonságával. Ezzel szemben Balázs kanonok megérkezett Gcnfbe és ott ő fogja képviselni a római katholikus kisebbség érdekeit«. * Kassán most szeptemben elején az a kinos meglepetés érte a magyar szülőket, hogy az iskolaigazgatók, ug.vlátszik felsőbb rendeletre, a névvegyclemzéshez folyamodtak és mindazokat a tanulókat, akiknek szlovák hangzású nevük Ivan, a szlovák elemi iskolába utalták. A magyar szülök nem nyugodtak bele az iskolaigazgatók eljárásába, a városi. főjegyzői hivatalhoz deputációba mentek, ahol azonban azzal fogadták őket, hogy ha tovább okoskodnak, lecsukják valamennyiüket. A kasai keresztényszocialista párt a szülök kérésére sürgős interpellációt terjesztett be a város polgármesteréhez, melyben az alkotmánytörvényre és a köztársaság védelméről szóló törvényre hivatkozással kívánja, hogy a magukat magyar anyanyelvüeknck valló gyermekeket a magyar iskoláb Írassák be és a magyar anyanyelvű szülőket a törvényben biztosított jogaikban akadályozó hatóságok ellen megfelelő eljárást tegyenek folyamatba * A román kormány mindenáron szeretné a közvéleménnyel elhitetni, hogy az erdélyi telepesek panasza ügyében hozott népszövetségi döntés Románia győzelmét jelenti. A bukaresti külügyminisztérium sajtóosztálya a kellemetlen ‘hireket igy próbálja dementálni: *A napokban több román lapban egy bécsi távirati iroda nyomán az a hir jelent meg, mely szerint a telepesekre vonatkozó genfi határozat után Chamberlain olyan kijelentést tett,- hogy Titulescu magyarázata teljesen felesleges volt, mert az nem tartalmazott semmi újat. Az angol külügyminiszter beszédének ilyen beállítása teljesen téves. Ellenkezőleg, Chamberlain teljes egészében támogatta a román álláspontot és külön is megelégedését fejezte ki Titulescu, illetve a román kormány azon lépésével szemben, hogy kártériti a telepeseket. Ez a hir nyilván magyar propaganda müve, amelyről ismét bebizonyosodott, mennyire dolgozik Románia ellen. Hogy a beállítás téves volt, mi sem bizonyítja jobban, mint a magyarországi lapok éles nekirohanása a Népszövetség ellen a Romániának nyújtott támogatás miatt.« * A román nemzeti párt gyűlést tartott Alsójárásban, amelyen a párt egyik vezére, a Maninu mondott beszédet, amelyben a kisebbségi kérdést is érintette: A mezőgazdasági választásnál — mondotta — a liberálisok egyrészt a magyarokkal és szászokkal egyesültek, hogy a mi győzelmi esélyeinket csökkentsék. Remélem, hogy nemsokára eljön az ideie annak, hogy a kisebbségek belátják, hogy a végzetes hibát követtek el. Mi, akik szenvedők voltunk, nem akarunk szenvedéseket előidézni, hanem azt akarjuk, hogy ebben Az egynaposnak hirdetett pihenő, amely a nagy beharangozással megindított spanyol-francia oífenzivánál arra szolgált volna, hogy az előnyomuló csapatok berendezkedjenek és bevárják a szükséges utánpótlást, váratlanul hosszúra nyúlik. A hivatalos jelentések mindkét támadó részről azt közük, hogy a csapatok az elfoglalt területek berendezésével és állásaik megerősítésével vannak elfoglalva. A jelentésnek ez az utóbbi része különösen gyanús, mert a támadó hadseregek nem szoktak hosszabb időt eltölteni védekező berendezésekkel. Spanyol részről különösen feltűnő annak hangsúlyozása, hogy a rifek minden támadó erejüket a spanyol front ellen koncentrálták és nemcsak a hivatalos jelentés, hanem a laphirek is azt magyarázzák, hogy Allnicemas vidékén egyelőre lehetetlen az előnyomulás. A kombinált támadás, amelyet a parttól alig 25 kilométerre fekvő Aidjir ellen meg kellett volna indítani, egyelőre csak a haditervben szerepel. Franöia részről attól tartanak, hogy Abd el Krim ■ Issual ellen fordul tetemes haderővel. Az erőd elfoglalása óriási előnyt jelentene a rifekre, mert a várban van felhalmozva a francia frentszakasz ellátásához szükséges összes hadianyag. Spanyolországi' hírek szerint francia oifenziva tulajdonképp még meg sem kezdődött és az eddigi hadműveletek csak előkészítői a támadásaz országban mindenki egyformán érvényesíthesse állampolgári jogait felekezeti és faji különbség nélkül. A mezőgazdasági választások eredménye nem maradhat figyelmen kívül, nem vagyunk követelődzőek, de akarjuk, hogy népünk életlehetősége és nyugalma biztos kezekben legyen*. ! nak, amelyek célja az északi front I megvédése az esetleges riftáinadá- I sok ellen. Londonban kételkedve foí gadják ezt a magyarázatot és in! ká(bb hajlandók hinni, hogy ez a jelentés beharangozása az oifenziva elakadásának. Ez a nézet abban is I támogatásra talál, hogy a franciák I maguk is állandóan lassú előrehalaj dásról és az ellenség megerősödé- I séről beszélnek. A riiek sikeresen védekeznek A spanyol repülők súlyos veszte- i ségeket okoztak a rifeknek, de az I erőis nyomást, amelyet azok a spanyol nyugati frontra gyakorolnak, nem tudták enyhíteni. Pudiatohr és Setor állomásokat még nem sikerült az ellenséges zár alól feloldani. UezzántÓl északra a kabilok beásták magukat s teljes védekezésre rendezkedtek be. A rifek ellenállása különösen a spanyol arcvonallal I szemben rendkívül erős. A franciák kímélik katonáikat A Neívyork Herald a marokkói oífenzivával foglalkozva kiemeli Retain tábornagynak azt az óhajtását, hogy takarékoskodni kivan az cm berélettel, amit oly módon valósit meg, hogy a hirtelen előnyomulás helyett, ami esetleg a francia győzelem gyors elérésére vezetne, a támadásoknak oly sorát indítja meg, amelyek közelebbi célokat állítanak maguk elé, azonban alkalmasak arra. hogy az ellenség erkölcsi erejét néhány hét alatt megtörjék. első ízben vitt bele uj hangot a vitába, élénk benyomást keltett. A be* szedet sűrűn szakította meg a tét-; szés zaja és a végén számos delegátus melegen üdvözölte Apponyi Albert grófot. Közös választ ad a kisantant Bukarestből jelenük.: A Dinuneaca genfi jelentés alapján a következőket írja: Apponyi gróf magatartására való tekintettel úgy a kisantant államainak képviselői, mint a kisebbségi kérdésben érdekelt többi áilam delegátusa megállapodásra jutot^ hogy megakadályozza a magyar manővereket azzal, hogy a Nemzetek Szövetségének közgyűlésén közös álláspontra helyezkedik. A kisebbségi kérdésben érdekelt államok képviselőd meg fogiák ismételni korábbi nyilatkozataikat, amelyekben kimutatták, hogy az illető kormányok a kisebbségekkel szemben állandóan liberális politikái követtek és a jövőben is ilyen politikát fognak követni. Francia lapok Apponyi beszédéről Parisból jelentik: A keddi lapok részletesen közlik Apponyi beszédét és megállapítják, hogy érvei megegyeznek Paul. Boucourt elveivel. A lefegyverzési kérdésben tett nyilatkozata nem nyerte meg a franciák tetszését és a Maiin kiemeli, hogy Apponyi úgy beszélt, mintha Németország már tagja volna a Népszövetségnek és Streseinann állt volna a helyén. Szerencse — fűzi hozzá a lap — hogy Németországnak nincsenek ilyen elragadó szónokai. Abban megegyeznek a lapvélemények, hogy Apponvi heszédc bátorhangu volt ugyan, de mindvégig j tapintatos volt. A Népszövetség keddi ülése I A Népszövetség keddi ülésén Id- I man finn külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy Finnország hozzájárul a biztonsági probléma rendezéséhez és helyesli a döntőbiróság elvét. Lonheur francia delegátus előterjesztette határozati javaslatát, melyben a francia delegáció azt kéri, hogy bizottságot alakítsanak, amely nemzetközi gazdasági konferenciát készítene elő. A konferencián megbeszélnék az általános gazdasági helyzetet. Danduren, a tanács elnöke bejelentette, hogy Apponyi Albert gróf javaslatát a harmadik bizottsághoz utalta, mely elkészíti róla jelentését. Csicserin Berlinben és Párisban tárgyalni fog a garanciapakiumró! Varsót is felkeresi a külügyi népbiztos Varsóból jelentik: Csicserin a szovjetkormány külügyi népbiztosa a közeli napokban Nyugateurópába jön. A külügyi népbiztos először Varsót keresi fel, innen Berlinbe, majd Párisba utazik, ahol fontos tanácskozásokat fog folytatni a francia kormánnyal. A lengyel politikai körök véleménye szerint Csicserin varsói tárgyalása alárendelt jelentőségű lesz, Strcsemannal és Briand-al azonban nem kisebb kérdésről, mint a garanciapaktumról fog tanácskozni. Az az általános felfogás, hogy Oroszország álláspontja ebben a kérdésben nagyjelentőségű, és döntően befolyásolja a garanciapaktum sorsát. Briand-al a biztonsági kérdésen kivül az orosz háborús adósságok ügyében is tárgyalni fog Csicserin, aki előreláthatóiag két hetet fog a nyugati fővárosokban tölteni. Az orosz külügyi népbiztos utazásához az orosz sajtó nagy remény eke! fűz és reméli, hogy Csicserinnek sikerül Oroszország újabb elszigeteléséi megakadályozni. „A kisantaut célja: lojális baráti együttműködés Magyarországgal“ Osusky csehszlovák népszövetségi megbízott nyilatkozata Apponyi beszédéről Géniből jelentik: Gróf Apponyi Albertnek a Népszövetség hétfői ülésén a kisebbségi kérdésben elmondott beszéde nagy feltűnést keltett. Az ülésen Benes csehszlovák külügyminiszter nem volt jelen, hanem Osusky párisi csehszlovák követ helyettesítette. Az ülés után a magyar újságírók kérdést intéztek a csehszlovák delegátushoz, hogy mii az álláspontja Apponvi beszédét illetőleg, amire Osusky a következőképen nyilatkozott: — Apponyi beszédére a csehszlovák delegáció nem fog válaszolni. Elsősorban azért nem. mert Apponyit nem tartjuk illetékesnek arra, hogy a kisebbségi kérdésről beszélhessen. Ettől eltekintve azonban hangsúlyozni kívánom, hosrv a kisantant egyik főcélja a Magyarországgal való tartós, lojális baráti viszony kiépítése és fentertása. Mi abból indulunk ki. hogy a háború következtében előállott helyzetet konzerválni kell. mert ez a béke ügyét szolgálja, de ezen túl minden alkalmat magrazadtunk és megragadunk a Magyarországgal való baráti szomszédi viszony ápolására. — Ami a jóbaráti viszonyt nétni leg zavaró és a kisantant lapjaiban megjelenő sajtóközleményekre vonatkozik." e közlemények kizárólag a magyarországi szövetségközi katonai ellenőrző bizottság jelentéseire támaszkodnak. Amikor például arról írnak, hogy Magyarországon néhány helyen fegyvert vasv muníciót találtak. Én nem hibáztatom a magyar kormányt e tekintetben, ezek egyéni akciók is lehetnek, azonban mégis lények, amelyeket nem tagadhatunk le. Legutóbb például, ugyancsak e jelentések szerint, a magyar kultusztárca költségvetésében találtak tételeket, amelvek — géppuskák kifizetésére szolgáló öszszegekröl szólnak. — A kisebbségi kérdést különben szerződések szabályozzák és ezeknek a szerződéseknek a kisantant eleget tesz. Mégis nem idegenkedünk attól sem. hogy bizonyos feltételek mellett a Népszövetség változtassa meg a kisebbségi szerződéseket. ebben az esetben azonban tekintettel kell lenni a mi kívánságainkra is, mert hogy csak egyet említsek, a mai Magyarország területén élő 300.000 szlováknak még ma sincsenek nemzetiségi iskolái... Apponyi beszéde uj hangot vitt a vitába A Journal de Geneve Apponyi Albert gróf beszédéről a következőket ■ rja: Magyarország képviselőjének erélyes kritikai beszéde, amely a mostani ülésszak megnyitása óta Megakadt a marokkói francia offendva „Állásaik megerősítésével“ vannak elfoglalva a támadók A rifek a spanyolokat támadják
