Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-11 / 243. szám
l'/2 DINÁR Pöftanna piaiéira XXVI. évfolyam Szubotica, PÉNTEK 1925 szeptember 11. 243. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .*. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 150 db. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Á szuboticai nyelvrendelet Higyjük el, amit Horvát Cvetko szuboticai főkapitány mond, hogy ő nem adott ki olyan rendeletét, amely eltiltja a magyarul is beszélő tisztviselőt, hogy a csak magyarul tudó ügyféllel magyarul érintkezzék. Higyjük el, hogy nincs ilyen rendelet. A suboticai főkapitány is higyje azonban el, hogy két nap óta a rendőrségen megforduló ügyes-bajos embernek ha nem tudja az államnyelvet, még annyi felvilágosítást sen: adnak, hogy a jövőben tolmácsot kell magával hoznia, ha be akarja jelenteni, hogy meglopták. Nagyon helyes, hogy a szuboticai főkapitány tényleg nem adott ki nyelvrendeletet. Nem is lett volna hozzá joga, erre nézve senki törvényes felhatalmazást nem adhatott neki. Ha adott, az a felhatalmazás törvénytelen lett volna. A főkapitány nyilatkozatából csak egy kijelentés hiányzik. Az, a mely megtorlást, a fegyelmi eljárás megindítását helyezi kilátásba azzal a rendőrségi tisztviselővel szemben, aki az ügymenet folytonosságát, gyorsaságát zavarja azzal, hogy megtagadja a felvilágosítást attól, aki ezt magyarul kéri s azért kéri magyarul, mert szegény — nem tud más nyelven. Mi is azt valljuk, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni mindenki nek. Saját érdekünk parancsolja ezt. Mert a honmentés tógájában csak addig lehet feszengeni azoknak, akik abból élnek, hogy a hazát éltetik, amig mi nem tudjuk magunkat megértetni. Csak addig lehet a szerbek és magyarok közé emelt mesterséges korlátot fentartani, amig az itt élő magyarság a maga igazát nem tudja Beograddal megértetni. Egy nyelv megtanulásához azonban idő kell és a rendőrségnek más a feladata, mint az, hogy nyelvmester legyen. Amikor a mostani szuboticai főkapitányt Zagrebból ide áthelyezték, működése elé szimpathia és várakozás tekintett. Nemcsak azért várták bizalommal működését a magyarok, mert az volt a föltevés, hogy ő maga is tudja azt, hogy a csorbítatlan nemzeti érzésnek nem föltétele, hogy valakinek messze ősei is szerbek, vagy horvátok legyenek. Mindenki tudta, hogy az ország Iegminta szerübben adminisztrált városából jött ide s az volt a föltevés, hogy Zagrebból magával hozza a jogérzéket és a törvénytiszteletet. Azt is tudtuk, hogy azért kellett elhagynia Zagrebot, mert mint rendőrtisztviselő rendőri kötelességének teljesítésével olyan politikai ténykedésben vett részt, a mit később az uj politikai kurzus meg akart torolni. Az volt tehát a feltevés, hogy az uj főkapitány, ha Pribicsevics-párti is, ha erős nacionalista érzésű is, a politi kumhoz bizonyára tartózkodással fog hozzányúlni. Elvégre ő maga tapasztalta, hogy a politikában milyen könnyen válnak barátokká, akik tegnap ellenségek voltak. A szuboticai polgárságnak az a kívánsága, hogy a rendőrség vigyázzon a polgárok életére, vagyonára, tartsa fenn a közrendet, de ne politizáljon. A város lakossága nemzetiségi és pártkülönbség nélkül éppen elég áldozatot hoz arra, hogy ezt megkívánhassa. A közigazgatás jóságának az az alapfeltétele, hogy nem a polgár van a tisztviselőért, hanem a tisztviselő a polgárért, már közhellyé vált s nem a mi tisztünk megállapítani, hogy azzal, ha a csak magyarul tudó adófizető kénytelen tolmácsot is fogadni, hogy a rendőrségen a magyarul is tudó tisztviselővel beszélhessen, mennyiben valósul meg ez az ax:oma. A szuboticai rendőrfőkapitány — ő maga mondja — nem adott ki olyan ren^eletet, amelynek »lapján ahhoz, hogy a rendőrség egy polgár ügyében eljárjon, a polgárnak tolmácsra is van szüksége. A rendőrség azonban mégis mereven végrehajtja ezt a nem létező rendeletet. Itt tehát Vagy az őszinteség hiányzik, amit nem akarunk feltételezni, vagy hiányzik az erély, hogy az alkotmány tételes intézkedésének, a közigazgatás érdekei parancsolta okosságnak érvényt szerezzenek. A nem létező nyelvrendelet csak egy láncszem abban a sorozatban, amely bizonyltja, hogy a szuboticai rendőrség működésében túlteng a politika s a poitika tultengését megszenvedi a rendőrség igazi feladata : a közrend, az élet s a vagyon őrzése és megvédése. (ff.) A jugoszláviai kisebbségek helyzetét Radios fogja ismertetni a Népszövetség ülésén Vita a szerb-horvát megegyezés aláírásai körül Beogradból jelentik : Politikai körökben élénk megbeszélés tárgya a Politika cikke, arnely a megegyezés szövegét tartalmazza. Annak a körülménynek, hogy a megegyezést Pasics miniszterelnök nem irta alá, nem tulajdonítanak nagy fontosságot. Pasics miniszterelnök nem is vett részt a tárgyalásokon és a megegyezést csupán a tárgyaló felek Írták alá úgy a radikális párt, mint a Radics-párt részéről. Pasics miniszterelnök elfogadta és jóváhagyta a megegyezést és ő adott felhatalmazást a radikális párt részéről a megegyezés aláírására is. Kormánypárti körökben hangsúlyozzák, hogy Pasics miniszterelnök kcrmányába fogadta a horvát parasztpárt képviselőit és ezáltal is tanujelót adta annak, hogy azonosítja magát a megegyezés szellemével. Kik írták alá a radikális— Radics-párti egyezményt ? A „Politika“ közlése e radikális—Radics-párti egyezményről óriási feltűnést keltett zagrebi politikai körökben és a lapok külön kiadásban számoltak be róla. A leleplezésnek szánt közleményt a legkülönbözőbb kommentárokkal kisérik, különösen az egyezménynek azt a részletét, amely szerint az egyezményt Radio István aláírta, Pasics miniszterelnök aláírása azonban nem szerepel az okmányon. Horvát ellenzéki körökben ezt úgy kommentálják, mintha Pasics szabad kezet akart volna biztosítani az egyezménnyel szemben. A Bácsmegyei Napló zagrebi munkatársa az egyezmény állitó lagos szövegének nyilvánossáarahozatalával kapcsolatban a Radicspárt vezető köreiből a következő információt kapta : — A Politika által közölt szöveg lényegében fedi az egyezmény tartalmát, azonban korántsem annak szövegét. Az egyezmény szövege öt gépírásos oldalt tölt meg folió formában, az egyes lapok nemzetiszinü szalaggal vannak összefűzve és állami pecséttel vannak ellátva. Az egyezmény okmányát a radikális párt részéről dr. Zsifkovics Ljuba, Gyurisics Markó és Trifkovics Márkó, a Rndics-párt részéről Radios Pavle, dr. Superina Benjamin és dr. Nikics Nikola írták alá. Téves a Politiká-nak az az információja, hogy Radios István aláirása utólag az okmányhoz csatolt külön ivén szerepel. Radios István már csak azért sem irta alá az egyezményt, mert azt a másik fél vezére, Pasics sem irta alá. A minisztertanács ülése Csütörtök délelőtt minisztertanácsi ülés volt, amelyen resszort ügyeken kivül főleg a montenegrói Nyegus-ünnepségek programjával foglalkoztak. A program végleges kidolgozására szükebbkörü miniszteri bizottságot küldött ki a minisztertanács, Szóba került még a minisztertanács ülésén a horvátországi köz igazgatás kérdése is, amely a legnagyobb ütközőpont a radikálisok és a Radics-párt között. Miniszterek a királynál Csütörtökön délelőtt a király kihallgatáson fogadta Gyurisics Márkó helyettes miniszterelnököt, aki egy óra hosszat tartózkodott az uralkodó szobájában. Délben Radojevics közlekedésügyi miniszter jelent meg kihallgatáson a királynál. A zagrebi polgármester tárgyalásai Beogradban Heinzl zagrebi polgármester, aki már napok óta Beogradban tartózkod k, csütörtökön több minisztériumot fölkeresett Zagreb várost érdeklő ügyekben. A zagrebi polgármester többek között azt kéri a kormánytól, hogy vállaljon garanciát Zagreb város felveendő félmilliárdos külföldi kölcsönéért. Heinzl reméli, hogy a kormány a garanciát vállalni fogja, bár a p inzügynrniszter míg' aggódik és azt hangoztatja, hogy ilyen garancia ártana az állam külföldi hitelének. Magétól az államtól is kölcsönt kér Zagreb városa, arra való hivatkozással, hogy a tizenkettedtörvényben a kormány huszonötmi liós kölcsönt biztosított Beograd városának, tehát ugyanilyen összegű kö’cscnt igényelhet Zag* reb is. Azonkívül azt is kéri Zagreb város a kormányfő*, hogy az állam vegye át azokat az anyagi terheket, amelyeket az állami funkciókat végző városi hivatalnokok fizetése ró Zagrebra. Végül Heinzl polgármester inter veniált a Zagreb által külföldön vásárolt földalatti kábelek vámjának leszállítása érdekében is. Az uj vámtarifa ugyanis olyan nagy mértékben emelte fel a kábelek behozatali vámját, hogy a vám külömbözet magára Zagreb város ra 1,700.000 dinár előre nem látott kiadást háritott és emiatt a Zagrebban megkezdett villamos világítási és villamosvasúti átala kitási munkálatokat félbe kellet* szakítani. Az interparlamentáris delegáció tagjai i, a királynál Aleksandar király csütörtök este kihallgatáson fogadta a Washingtonba induló interparlamentárit delegáció tagjait: Nesics Ljubát Jankovics Velizért és Marinkovics Voját* A delegátusok referáltak Őfelségének a konferencia prog' rammjáról. A jugoszláv delegátusok szép tember 22-én Parisban találkoz nak, ahonnét 22-én indulnak to vább és 28-án érkeznek me£ Newyorkba. Newyprkból vasárnap indulnak Washingtonba, aho
